A védőoltások a modern orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya, amelyek milliók életét mentették meg és drasztikusan csökkentették a gyermekkori fertőző betegségek előfordulását. Napjainkban a leggyakoribb gyermekkori fertőző betegségek ellen a gyerekek 14 éves korukig kapják meg a kötelező védőoltások sorozatát az úgynevezett oltási naptár alapján. Azonban a szülők sokszor bizonytalanok a témában, és számos kérdés merül fel bennük a védőoltások szükségességével, hatékonyságával és lehetséges mellékhatásaival kapcsolatban.
Merthogy úgy általában a védőoltásokkal valaki vagy egyetért, vagy nem, de tapasztalataim szerint csak nagyon kevesen közömbösek a kérdésben, különösen, ha a köztelező védőoltások kerülnek szóba. Őszintén szólva, Áron születésekor közel sem voltam felkészült a témában. A várandóság és a szülés izgalmai közepette valahogy eszembe sem jutott előzetesen elmélyedni a védőoltások tudományának rejtelmeiben. Annyi egyéb kihívás várt még rám, hogy erre valahogy nem is nagyon gondoltam. Azért csak egy kicsit, mert amikor felébredtem és elkezdtem utána olvasni az oltásokkal kapcsolatban, akkor rájöttem arra is, hogy racionális vagy inkább mondjuk úgy jó döntést elég nehéz hozni ebben a kérdésben.
Az oltási naptár és a kötelező védőoltások
Magyarországon a XX. század elején a csecsemőhalandóság 226 ezrelék volt, vagyis ezer élve született csecsemőből 226 halt meg, mielőtt betöltötte volna az első életévét. 1970-ben a csecsemőhalálozás „már csak” 36 ezrelék volt, napjainkban ugyanez a szám 4 ezrelék körül mozog. A csecsemőhalálozás igen érzékenyen tükrözi az adott országban elérhető egészségügyi ellátás színvonalát. Mi lehet az oka ennek a javuló tendenciának? A koraszülöttek és újszülöttek ellátása, valamint a születés előtti diagnosztika kiválóan fejlődött. Az egyik legnagyobb változást mégis a csecsemőkori fertőző betegségek drasztikus csökkenése jelentette. 1876 óta (a feketehimlő - variola vera - elleni oltás bevezetésével) egy folyamatosan alakuló és tökéletesedő rendszerben gondoskodunk a gyermekek kötelező oltásaival a nyájimmunitás létrejöttéről és fennmaradásáról.
A gyakorlatban először, újszülött kisbabánkkal a karunkban szembesülünk a védőoltásokkal, hiszen az újszülöttek 6 hetes korukig kapják meg a pici kis felkarjuk bőrébe a BCG (Bacillus Calmette-Guérin) oltást, ami a tuberculosis (tbc, gümőkór) legsúlyosabb formái ellen alakít ki védettséget. A BCG oltást legkésőbb 1 éves korig lehet pótolni, amennyiben nem lett beadva a kórházban. Ha a BCG oltás nem kel meg, azt 6 hónapos kora előtt újra kell oltani, és utána 6 hétig nem vehet fel a gyermek másik oltást.
Aztán a picik 18 hónapos korukban ismét megkapják a DTPa-IPV- HiB oltást. Már elég hosszú a listánk, de ezzel a kötelező oltásoknak még koránt sincs vége, hiszen a babák 15 hónaposan megkapják az MMR (morbilli - kanyaró; mumpsz járványos fültőmirigy-gyulladás és rubeola - rózsahimlő) elleni oltást, amit 11 éves korban ugyancsak megismételnek. Majd pedig amikor betöltik a 6 éves kort, akkor ismét sor kerül a DTPa-IPV oltás ismétlésére, ezúttal azonban a HiB komponens nélkül, majd tizenegy évesen is megismétlik a diphteria és a tetanusz elleni oltást.
A kötelező védőoltások sorozata ezek után 2 hónapos korban folytatódik. Ekkor torokgyík (D), szamárköhögés (P), tetanusz (T), járványos gyermekbénulás (IPV), és a Haemophilus influenzae b kórokozó (Hib) ellen kap védőoltást a gyermek. Ez utóbbi baktérium - többek között - agyhártyagyulladást, végzetes gégefőgyulladást okozhat. A pneumococcus baktériumok csecsemőkben és kisdedekben agyhártyagyulladást, szepszist, súlyos tüdőgyulladást és gennyes középfülgyulladást okozhatnak.
15 hónapos korban mumpsz (M), kanyaró (M) és rózsahimlő (R) elleni oltás következik. 16-18 hónapos korban ismétlő oltást kapnak a gyermekek bizonyos betegségek ellen.
A védőoltások működési elve és a nyájimmunitás
A különböző elven működő oltóanyagok végső közös hatása, hogy a szervezet immunreakcióval reagál a kórokozó egy részére vagy egészére, hiszen azt idegenként ismeri fel. Ezzel egy esetleges fertőzés esetén lépéselőnyben vagyunk a betegséggel szemben. Vagyis, ha a fertőzés létre is jön, sokkal enyhébb betegség lefolyásra számíthatunk, a szövődmények jó eséllyel nem alakulnak ki.
A védőoltás tehát nemcsak a beoltott emberek, hanem a teljes társadalom védelmét is szolgálja. A nyájimmunitás a lakosság 95% feletti átoltottsága esetén tartható fenn biztonsággal. Azt jelenti, hogy az oltások által védett népességben a kórokozó nem tud tömeges terjedést, járványokat létre hozni.
A gyermekkori kötelező és választható védőoltások három fő csoportba sorolhatók működésük alapján:
- Élő, gyengített kórokozót tartalmazó oltások: melyek súlyos betegséget nem okoznak, de a gyengített kórokozó a kívánt immunválaszt kiváltja.
- A kórokozó valamely alkotórészét (tehát nem a teljes vírust vagy baktériumot) magában foglaló oltások: az immunizálásra a kórokozó valamely immunválaszt kialakító komponensét alkalmazzák. Ez lehet például a baktérium vagy vírus burkának egy darabja, hordozófehérje, stb.
- Elölt, inaktivált kórokozót egészben vagy hasítva felhasználó vakcinák: az elpusztított, nem életképes kórokozó immunreakciót okozó hatását használják ki ezekkel az oltásokkal.
Választható védőoltások és a szülői felelősség
A szülők egyéni döntése illetve a gyermekorvos javaslata alapján már létezik jó néhány térítésköteles vakcina is, amivel beolttathatjuk gyermekünket. Ezekkel az oltásokkal olyan betegségek ellen szerezhetünk védettséget, amelyek nem szerepelnek a kötelező oltások listáján, de komoly veszélyt jelenthetnek.
A bárányhimlő elleni oltást - a lehetséges szövődményekről szóló játszótéri pletykák miatt - már éppen beadattam volna, amikor Áron végül sikeresen begyűjtötte a vírust. A bárányhimlő elleni védőoltás beadása minden 1 évesnél idősebb gyermek részére ajánlott, aki még nem esett át bárányhimlőn és nem áll fenn oltási ellenjavallat. A bárányhimlő elleni oltás révén szerzett védettség, a vérben lévő ellenanyagoknak köszönhetően nem várható, hogy a serdülőkorban vagy felnőttkorban az oltottakban nagyobb arányú lesz a fertőzés, de ha mégis megfertőződnek, az várható, hogy - szemben az ebben az életkorban jellemző súlyosabb lefolyással - a kórlefolyás enyhébb lesz, a szövődmények esélye is kisebb az oltottakban. A bárányhimlő elleni oltás során a kívánt védettség eléréséhez két oltás szükséges minimum 1 hónapos időközzel. Az oltott gyermek is elkaphatja a bárányhimlőt, de erre kicsi az esély. Szabályosan oltott (2 oltást kapott) gyermek esetén kb. 5 % az esélye, hogy a környezetében előforduló bárányhimlős betegtől elkapja a fertőzést. Azonban, ha meg is betegszik, csak nagyon enyhe lefolyás várható, kevés kiütéssel, láz nélkül és szövődmény kialakulására sem kell számítani.
Létezik még oltás például a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladás és az influenza ellen is. A meningococcus baktériumok okozta gennyes agyhártyagyulladás és vérmérgezés rendkívül gyors lefolyású betegségek. A meningococcus B elleni oltás (Bexsero) 2014 óta érhető el hazánkban, és bár drága, érdemes megfontolni, különösen a csecsemők veszélyeztetettsége miatt. A Meningococcus C- és B- típusa elleni védőoltás már 2 hónapos kortól adható.
Az influenza elleni védőoltásról minden évben sok szó esik. A szakemberek egyértelmű véleménye, hogy az oltás minden évben mindenki számára ajánlott. Az oltást azért szükséges évről évre ismételni, mert a vírus nagyon változékony, így az előző évben kapott oltás vagy lezajlott betegség nem jelent védelmet a következő évben megjelenő vírussal szemben. Az oltást ősszel, még a szezon kezdete előtt érdemes beadni, mert a védettség kialakulásához néhány hétre van szükség.
A Rotavírus jellemzően gyomor-bélrendszeri fertőzéseket okoz, jellemző tünetcsoport a láz, hányás, hasmenés. A kockázatot a fokozott folyadékveszteség, valamint a hányás miatt nem elegendő folyadékpótlás miatt kialakuló kiszáradás jelenti, ami csecsemők és kisdedek esetében különösen, de a későbbi életkorban is olyan szintet érhet el, hogy kórházi kezelésre lehet szükség. Fontos tudni, hogy a Rotavírus elleni oltást csak csecsemőknek lehet beadni. A Rotavírus elleni oltás nem injekció, hanem szájon át beadandó folyadék.
Az oltásokkal kapcsolatos dilemmák és a szülői döntés
Én olyan vagyok, hogy csak akkor tudok elfogadni valamit, ha tudok azonosulni vele, ha megértem, az miért is jó nekem. Így próbáltam némileg utána olvasni a témának. Egészségügyi diploma hiányában próbáltam a köznyelve lefordítani a védőoltások hatásmechanizmusát, ami elég egyszerű, mert lényegében annyit jelent, hogy ha valaki túlél egy fertőző betegséget, egy időre vagy akár egész életére immunissá válik vele szemben. A létrejött memóriasejtek ugyanis védelmet biztosítanak a betegség újbóli kitörése ellen.
A védőoltás ellenes tábor a lehetséges veszélyekre hívja fel a figyelmet. Szerintük a természetes vagy más úton fellépő betegségek útján kialakuló immunitás esetén másról van szó, mint a befecskendezéssel vagy szájon át bejuttatott szerrel kiváltott védettség esetén. Az úgynevezett gyermekbetegségek hozzátartoznak a gyerek egészséges fejlődéséhez. Az ő álláspontjuk alapján az oltóanyagokban nemcsak a legyengített kórokozó vagy antigén található meg, hanem az idegen élőlényekből nyert szérumok összetevői, és segédanyagok, amelyek a beoltott személyekre káros hatással lehetnek, amit előre nem lehet egyértelműen megjósolni.
Az évek múlva kialakuló káros mellékhatások esetén ez szinte lehetetlen. Bár az oltóanyaghoz mellékelt tájékoztatón utalniuk kell a gyártóknak a lehetséges kockázatokra és mellékhatásokra, amennyiben ezek ismertek, de a gyakorlatban az oltást végző orvosok csak ritkán hívják fel ezekre a szülők figyelmét.
Az a rossz hírem van, hogy szerintem jó döntés nincs. Így csak arra törekedhetünk, hogy a saját lelkiismeretünket megnyugtató megoldást találjuk. Bárhogyan is döntünk, nem tudjuk teljesen kizárni az összes kockázatot. Ha a védőoltás mellett döntünk, akkor bizony felléphetnek védőoltás okozta károsodások, vagy esetleg talán még rejtett fogyatékosságok is felbukkanhatnak.
Végül én arra jutottam, hogy a következő haditervet fogom alkalmazni az oltásokkal kapcsolatban. Persze ez korántsem egy csodafegyver, de az én lelkiismeretemet mindenesetre megnyugtatja. Először is minden oltásnál megkérdezem, hogy az valóban szükséges-e, és milyen kockázattal jár, ha beadják, illetve ha nem adják be. Másodszor pedig minden oltásnál ügyelek arra, hogy Áron tényleg egészséges legyen. Kockázatok nélkül élni lehetetlen.
Orvosok vitatkoznak az oltásokról - A zajból feltárul az igazság
Az oltások mellékhatásai és a szövődmények
Az oltási reakcióknak nevezzük azokat a gyakori és nem súlyos tüneteket, amelyek védőoltással együtt járnak. Ezek kialakulására számítani lehet és az oltottak (ill. szüleik) figyelmét is fel kell hívni ezekre. A tünetek lehetnek általánosak (pl. láz, étvágytalanság, rossz közérzet) és helyiek (pl. az oltás beadásának helyén bőrpír, duzzanat, fájdalom). A legtöbb oltás után ezen tünetek 2-3 napon belül jelentkeznek és 3 napnál nem tartanak tovább.
Élő vírust tartalmazó oltások (pl. MMR) esetén a tünetek (pl. láz, kiütés) megjelenése az oltás utáni 2. héten várhatóak. Az MMR oltás után gyakran számolnak be viselkedészavarról, alvászavarról, néha dührohamok jelentkeznek 8-10 nappal az oltást követően. Ezek a tünetek csak átmenetiek és általában 1 héten belül (néhány napon belül) megszűnnek. Mivel időközben a gyermeknél más betegségek is kialakulhatnak, ezért 1 héten túl elhúzódó, vagy súlyos tünetek esetén orvoshoz kell fordulni!
Az oltási szövődménynek nevezzük az oltással ok-okozati összefüggésbe hozható betegségeket és súlyos általános reakciókat. Ezeket az oltó orvosnak jelenteni kell és az illetékes bizottságnak ki kell vizsgálnia. Általánosságban elmondható, hogy az oltás után kialakuló azon tünetek esetén, amelyek a betegtájékoztatóban a mellékhatásoknál gyakori és nagyon gyakori kategóriában említetteknél súlyosabb formában jelentkeznek, érdemes orvoshoz fordulni.
Az oltások tervezett műtéthez történő illesztésének célja, hogy az esetlegesen kialakuló oltási reakciók ne essenek egybe a műtét után esetlegesen kialakuló szövődményekkel (ezen utóbbiak megítélését nehezítve). Az elölt kórokozót (vagy csak antigént) tartalmazó oltások esetén az oltási reakciók az oltás beadása után 3 napon belül, míg élő vírust tartalmazó védőoltások esetén 2. héten várhatók. Ennek alapján elölt kórokozót tartalmazó oltások után min. 3 nap, míg élő vírust tartalmazó oltóanyagok (pl. MMR, bárányhimlő) esetén legalább 2 hét várakozás javasolt az oltások beadása után (és a várakozási idő letelte utánra tervezzék a műtétet).
Gyakori kérdések az oltásokkal kapcsolatban
Mit tehetnek még a szülők gyermekvállalás előtt?
A fészekimmunizáció a köznyelvben kevésbé ismert fogalom. A fiatal még nem, vagy csak részben oltott csecsemőt védhetjük meg a lent részletezone k kórokozóktól, ha a közvetlen családtagokat (különös tekintettel a bölcsődei vagy egészségügyi dolgozókra) ismételten beoltjuk szamárköhögés ellen. Jelen pandémiás helyzetben a fészekimmunitás oltásai közül a koronavírus elleni vakcina sem maradhat ki, érdemes az egész családot beoltatni.
Az oltott gyermek is fertőződhet?
Igen, az oltott gyermek is elkaphatja a bárányhimlőt, de erre kicsi az esély. Szabályosan oltott (2 oltást kapott) gyermek esetén kb. 5 % az esélye, hogy a környezetében előforduló bárányhimlős betegtől elkapja a fertőzést. Azonban, ha meg is betegszik, csak nagyon enyhe lefolyás várható, kevés kiütéssel, láz nélkül és szövődmény kialakulására sem kell számítani. Az oltott gyermekekben kialakuló enyhe bárányhimlőt ún. áttöréses bárányhimlőnek nevezzük, azonban ők is ugyanúgy fertőzőek, ezért amíg a kiütéseik be nem pörkösödnek, közösségbe nem mehetnek.
Folyamatosan hurutos a csecsemő. Mi indokolja az oltás halasztását?
A kisgyermekek, főként az őszi-téli hónapokban gyakran, szinte egymást érően valamely enyhe (legtöbbször) vírusos felső légúti fertőzés tüneteit mutatják. Ezek nem indokolják a kötelező védőoltások halasztását! Lázas beteget nem oltunk, ezért hurutos gyermek oltása előtt érdemes lázat mérni. Orrfolyás, köhögés önmagában nem ellenjavallata az oltások beadásának! Az antibiotikum szedése mellett is be lehet adni a védőoltást, ha a gyermek már gyógyul és nem lázas! Az oltások nem befolyásolják a banális felső légúti hurutok lefolyását. Rutinszerű lázcsillapítás nem szükséges az oltások előtt vagy után. A láz önmagában nem veszélyes. A lázcsillapítás célja a gyermek komfortérzetének javítása.
Kullancs csípte meg a gyermeket, viszont szeretnénk oltatni.
A kullancs által terjesztett fertőző betegségek közül a kullancs-encephalitis (kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás) ellen van védőoltás. A teljes védettséghez több oltás (ún. oltási sor) beadása szükséges. Elfogadható védettség legkorábban a 2. oltás után (kb. 2 héttel) alakul ki, tehát 1 oltás nem véd a betegség ellen. Ezért, ha kullancscsípés történt, akkor az oltási sor megkezdésével ajánlatos minimum 4 hetet várni, mivel a kullancs-encephalitis maximális lappangási ideje 3-4 hét, és ha esetlegesen a gyermek megfertőződött a vírussal, a beadott védőoltás a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok értékelhetőségét jelentősen megnehezíti.
tags: #6 #honapos #baba #vedooltas #velemenyek