Az autizmus spektrumzavar (ASD) napjainkban az egyik leggyakrabban diagnosztizált fejlődési rendellenesség. Azonban nem mindegy, mikor azonosítjuk, mivel a korai jelek felismerése lehetőséget teremt a célzott korai beavatkozásra. Azoknak az autizmus spektrumzavar vagy más fejlődési rendellenesség tüneteit mutató gyermekeknek, akik időben, megfelelő, intenzív támogatásban részesülnek, jobb esélyük van arra, hogy enyhüljenek az alapvető nehézségeik, önállóbbak legyenek. Ezért fontos tudnunk, hogyan ismerjük fel időben a jeleket!
Az autizmus spektrum zavar ma már, a legtöbb esetben kétéves kor körül felismerhető, amely lehetővé teszi a fejlődési zavarra kidolgozott, célzott komplex korai beavatkozást. Az autizmust - a tudományos ismeretek komoly előrehaladása ellenére - számos sztereotípia, mitikus elgondolás, bizonytalanság kíséri, ugyanakkor abban egyetértés tapasztalható, hogy minél korábban ismerjük fel, és így minél korábban kezdődik meg a fejlődési zavarnak megfelelő speciális segítségnyújtás, annál jobb kimenet és életminőség várható az autista érintettek és családjaik számára is.
A legújabb kutatások és tapasztalatok szerint az autizmus diagnózisára nem kell 5-6 éves korig várni, a korai jelekből már akár 2-3 éves kor között felismerhető a zavar. Az autizmus spektrum zavar diagnózisa jelenlegi tudásunk szerint továbbra is a viselkedés finom megfigyelésén és elemzésén, egyes viselkedési formák hiányának, más viselkedések megjelenésének azonosításán alapul minden életkorban.
A korai felismerés fontossága.
A korai felismerés fontossága
Minél korábban kap fejlesztést a gyermek, annál inkább javulnak az esélyei a későbbi „normális” életre, azaz könnyebben tud majd beilleszkedni a közösségekbe, javul a kommunikációja, képes lesz kapcsolatokat kialakítani az óvodában, iskolában, jobb tanulmányi eredményeket ér el, képes lesz az önálló életvitelre.
A késői felismerés miatt a szülők gyakran évekig küzdenek azzal az érzéssel, hogy rosszul csinálnak valamit, úgy érzik, nem értik a saját gyereküket és nem képesek nevelni őt.
Mivel az autizmusnak alapvetően genetikai okai vannak, ha korán felállítják a diagnózist, a testvérek vállalása előtt a család genetikai tanácsadáson vehet részt.
A korai figyelemfelhívó jelek 6 hónapos kortól
Az autizmus spektrumzavar jelei már csecsemőkorban észlelhetők, de sok esetben a szülők csak 1-2 éves korban válnak bizonytalanná a gyermek fejlődésével kapcsolatban. Az autizmus korai jelei gyakran bizonyos viselkedésformák hiányaként jelentkeznek, épp ezért nehéz ennek a spektrumzavarnak a felismerése.
1. Nem reagál a nevére
Általában a csecsemők már korán megtanulják felismerni a nevüket. Ha meghallják, a fejük odafordításával vagy más nyilvánvaló gesztussal nyugtázzák azt. Az autizmussal diagnosztizált gyermekeknél ötből négy alkalommal azt figyeli meg környezete, hogy nem jelenik meg ez a viselkedés. A legtöbb csecsemő már 6 hónapos kora körül figyel a saját nevére, 9 hónaposan pedig aktívan fordul a megszólítás irányába. Ha a gyermek 12 hónaposan nincsenek még oda-vissza megosztott gesztusok, mutatás, integetés, utánzott gesztusok, és nem figyel a megszólításra, a nevére, nem követi a tekintetet, mutatást, amellyel az ő figyelmét szeretnék felhívni, felmerül a hallássérülés gyanúja is.
2. Nem utánozza mások viselkedését
Az utánzás a korai társas viselkedés fejlődésének egy másik lényeges jele. A csecsemők általában élvezettel utánoznak másokat. Például a mosoly utánzása, a tapsolás, az érzelemkifejezés ezen alapvető formái általában az egyszerű utánzással kezdődnek. Ezek származhatnak például a szülők, testvérek vagy a környezetében lévő gyermekek viselkedésének megfigyeléséből. A társas készségek fejlődési zavarait mutató gyermekeknél már a legkorábbi időszakban is feltűnik az utánzás hiánya. Tipikusan fejlődő, 14-18 hónapos kisgyermekek játékában már megjelennek olyan szimbolikus elemek, melyeket „mintha-játéknak” nevezünk. Ebben az életkorban a gyermekek természetesen kezdik el utánozni a környezetükben látott viselkedéseket - például játszanak főzőcskézést, telefonálást vagy házimunkát utánoznak. A felnőttek vagy kortársak utánzásának hiánya szintén korai figyelmeztető jel lehet.
3. Sajátos módon fejezi ki érzelmeit, szándékait
A tévhit, hogy az autista gyermekeknek nincsenek érzelmeik. Nekik is vannak érzéseik, mint bárki másnak. Egyszerűen csak az érzelmek megértésével, azonosításával küzdenek. Az autizmus spektrumzavarban a gyermekek nehezen ismerik fel az érzelmeket az arckifejezésekből és a testbeszédből. Sokan közülük nem értik a megszokott szociális jeleket, mint például a felhúzott szemöldök, homlokráncolás vagy a vállrándítás. Nehezen értik meg a humort, gúnyt, iróniát, például csupán valakinek a hanghordozásából. A düh, a félelem, az undor és a meglepetés észlelése kihívást jelent számukra. Emiatt gyakori, hogy később is, az autista emberek félreértik a helyzeteket, és nem megfelelően reagálnak azokra. Az autizmussal élő gyermekek számára a szemkontaktus is problémás lehet, emiatt pedig sokkal nehezebben tudják mások arckifejezését értelmezni. Sok autista gyerek nehezen kapcsolódik másokhoz, ezért úgy tűnhet, hogy jobban érdeklik őket a tárgyak, mint az emberek.
4. Kevésbé osztja meg élményeit másokkal
A közös figyelem kifejezés az olyan pillanatokra utal, mint amikor arra utalunk tekintetünkkel vagy azt mondjuk és mutatjuk, hogy „Figyelj, nézd!”. A gyermekek naponta többször is intenzív felfedezések részesei, és ez a felfedezés gyakran izgalmas, élménnyekkel teli. Általában ebben az izgalmas helyzetben meg akarják osztani a felfedezéseiket. Ez vezet azokhoz a pillanatokhoz, amikor az ön figyelmét keresik, miközben az elbűvölő forrásra mutogatnak. 9-12 hónapos kisgyermekek már képesek arra, hogy egy másik személlyel megosszák azt, ami érdekli őket, közös figyelmi helyzetet alakítsanak ki például úgy, hogy rámutatnak érdeklődésük tárgyára, miközben a másik személlyel a szemkontaktust felvéve, annak figyelmét a tárgyra irányítják. A cél ebben az esetben nem feltétlenül a tárgy megszerzése, hanem figyelemfelhívás, élménymegosztás. Ennek a viselkedési mintázatnak a késése, hiánya, eltérő alakulása korai jele lehet az autizmus fennállásának.
5. Kevésbé használ kommunikációt segítő gesztusokat vagy szemkontaktust
Hiányosságok mutatkozhatnak olyan társas kapcsolatokhoz szükséges nonverbális kommunikációs viselkedésben, mint a testbeszéd, a gesztusok megértése, használata vagy a mimika. A szemkontaktus és mimikai reakciók hiánya az egyik leggyakoribb figyelmeztető jel. Egy egészséges csecsemő már néhány hónapos korában figyel a szülői arcokra, visszamosolyog, és aktívan reagál a mimikai ingerekre. A mutogatás, gesztikuláció és társas interakció hiánya az egyik legfontosabb figyelmeztető jel. Egy neurotipikus fejlődésű gyermek már 12 hónapos korától mutogatni kezd tárgyakra, hogy felhívja rájuk a figyelmet, vagy segítséget kérjen. Nem mutat tárgyakra, illetve nem emeli fel azokat a magasba, hogy megmutassa másoknak vagy ezzel jelezze, hogy szeretne valamit. Nem gesztikulál. Szemével nem követi a kézmozdulatokat, ha például egy tárgyra mutatunk.
6. Kevesebbet játszik "mintha" játékként
Körülbelül kétéves kortól kezdve a gyermek napjának fontos részévé válik az, hogy úgy tesz mintha… Bár ennek kezdetei már korábbra tehetők, azonban ekkor kezd kibontakozni a színes, fantáziadús mintha játék. Ekkor egy hétköznapi tárgy bármi lehet. Autizmus esetén a gyermekek játszanak játékokkal vagy tárgyakkal, de a mintha játék kevéssé vagy egyáltalán nem jellemző, és a képzelet sokkal kisebb szerepet játszik ebben. Tipikusan fejlődő, 14-18 hónapos kisgyermekek játékában már megjelennek olyan szimbolikus elemek, melyeket „mintha-játéknak” nevezünk. Ennek során pl. egy konkrét tárgyat mással helyettesít, úgy tesz, mintha az a valódi lenne, vagy a játék hiányzó elemeit képzeletével helyettesíti. 18 hónapos, autizmussal élő kisgyermekek egy része még egyáltalán nem, mások gyakran képesek egy játékkal funkciójának megfelelően játszani, pl. az autót tologatni, de a képzeletet igénylő „mintha-játékot” ebben az időszakban nem, vagy másképpen mutatják.
7. Ismétlődő viselkedések mutatkoznak mozgások, tárgyak használata vagy beszéd terén
Általában bármely csecsemő és kisgyermek mutathat olyan ismétlődő viselkedéseket, mint a kézcsapkodás, „repdesés” vagy az előre-hátra hintázás, de végül elhagyja ezeket. Bár az ismétlődő viselkedés kisgyermekkorban a tipikus fejlődés esetén is jelen van, az autizmussal élő kisgyermekeknél ez jóval intenzívebb. Az autizmus egyik jellegzetes figyelmeztető jele az, hogy akár alapvető rendeltetésüknek megfelelően használják a játékokat és tárgyakat akár sajátos módon, ez gyakran változatlan, nagyon sokszor ismétlődő cselekvéshez vezet. A test repetitív mozgatása (pl. kézujjak ismétlődő mozgatása, a test előre-hátra ringatása vagy a karok merev tartása) is utalhat az idegrendszeri fejlődés eltéréseire. Gyakran megismétli az elmondottakat, amiket épp hallott. A gyermek nagyon érdeklődik bizonyos tárgyak iránt, és azoknál le is ragad. Az autista gyerekek akkor is megrögzötten figyelnek a rendre, ha annak látszólag semmi értelme sincs. Órákat tölthetnek el azzal, hogy szín vagy méret szerint rendezzék el a játékaikat, a helyett, hogy egyszerűen csak játszanának velük.
Restriktív és ismétlődő viselkedésformák magasan funkcionáló autizmusban | Enilda Klinika
8. Jelentősen korlátozott, szűkkörű az érdeklődése
A környezet számára az egyik leggyakrabban feltűnő jel a szokatlan tárgyak vagy témák iránti intenzív, szinte a megszólottságig fokozódó érdeklődés. Az autista gyermekeket gyakran extrém mértékben elbűvölik az egyébként gyermekkorban megszokott dolgok, mint például a vonatok, dinoszauruszok. Emellett gyakran tapasztalható szűkkörű érdeklődés szokatlan tárgyak iránt is, mint például palack kupakok, kanalak… Ebben olyan szenvedélyesek is lehetnek, hogy rengeteg időt szentelnek ezeknek az érdeklődési köröknek. Gyakran válnak később az általuk kedvelt témák „rabjaivá” vagy akár szakértőivé. Azoknál a gyermekeknél, ahol felmerül az autizmus gyanúja, további vizsgálatokra van szükség.
9. Állandósághoz, a rutinok változatlan betartásához ragaszkodik vagy ritualizált viselkedésmintái vannak a verbális és nonverbális viselkedésben
Problémák mutatkozhatnak az átmenetekkel: az autista gyermekeknek általában van egy meghatározott rutinjuk, amelyhez fokozottan ragaszkodnak, mivel a mindennapi feladatok elvégzésének rendje megnyugtató biztonságot nyújt számukra. A mindennapokban azonban előfordulnak kevésbé kiszámítható, váratlan események, amelyek megzavarhatják a megszokott rutint. A menetrendet felborító apró változások is szorongást, összeomlást okozhatnak, ahogy a nagyobb horderejű átmenetek (pl. óvoda- vagy iskolakezdés) is. A kialakított rutintól való bármely eltérés nyugtalanná, feszültté, levertté teszi.
10. Túlzott vagy csökkent reakciók, illetve szokatlan érdeklődés jelei mutatkoznak a környezet szenzoros ingerei iránt
Az autizmussal élő gyermekek gyakran túlságosan érzékenyek az olyan szenzoros ingerekre, mint például bizonyos hangos zajok, az erős fény vagy egyes anyagok tapintása. A fizikai ingerek idegrendszeri feldolgozása eltérő lehet, ennek eredményeképpen gyakran könnyen túlterhelődnek. Ez az „információs támadás” ijesztő vagy zavaró lehet, ami diszkomfort érzést vagy fokozott hárítást, a helyzetből való menekülést eredményezhet, megnehezítve egy-egy környezetbe való harmonikus beilleszkedést vagy annak elfogadását. Az autizmusra utalhat az is, ha nem képes elviselni bizonyos ízeket és beszűkül az étrendje. Előfordulhat, hogy a bőrérzékenység miatt nem képesek jól tolerálni az érintést. Ezzel szemben az autizmussal élő gyermekek „alulérzékenyek” is lehetnek a környezetükre. Képtelenek lehetnek a különböző ingerek megfelelő feldolgozására, és immunisnak tűnhetnek olyan körülményekre, amelyeket mások elviselhetetlennek találnának. Például kevésbé reagálnak fájdalomra, fejüket ütögetik, kezükkel gyakran kopogtatnak, matatnak, pörögnek-forognak, izmaikat megfeszítve stimulálják magukat. Nagyon érzékenyen reagál bizonyos ingerekre.
Egyéb fontos szempontok
Az autizmus spektrumzavar tünetei egyénenként eltérőek lehetnek, azonban 1-2 éves kor között már egyértelműbb jelek mutatkozhatnak, amelyek a társas interakció, a kommunikáció és a viselkedés sajátos mintázataiban figyelhetők meg. Bár nem minden megkésett fejlődésű csecsemőnél és kisgyermeknél alakul ki autizmus spektrumzavar (ASD), a szakértők szerint e jelek felismerése kulcsfontosságú a korai diagnózishoz és kezeléshez.
Az autizmus pontos megjelenése minden esetben más és más, éppen ezért előfordulhat, hogy egy autista gyermek a fentiek közül talán csak néhány tünetet mutat. Az is lehetséges, hogy egy gyermek esetében a fentiek közül több is jelentkezik, mégsem autista.
Az autizmus diagnózisa az ún. autisztikus diád alapján állítható fel. A diagnózis megnehezíti, hogy nincs egyféle tipikus tünet, ami autizmusra utalna, valamint hogy a gyermek szociális és kommunikációs készségei a gyermekkor során folyamatosan fejlődnek, változnak, ezért egy-egy enyhébb tünetet gyakran átmenetinek, kinőhetőnek ítélnek meg és nem gondolnak zavarra.
Ha bizonytalan gyermeke fejlődésével kapcsolatban, vagy szeretne többet megtudni a fejlesztési lehetőségekről, foglaljon időpontot online az Újbuda Gyermekfejlesztő Központunkba!
Az autizmus korai felismerése rendkívül fontos, minél előbb elkezdődik a terápia, annál jobb eredmények érhetők el. Ha úgy gondolod, hogy gyermeked az autizmus jeleit mutatja, fordulj szakértőhöz.