Nagyon nagy öröm nézni, ahogy egy csecsemő fejlődik.
Figyel, észleli a környezetét, reagál, azaz kommunikál, és egyre több mozgásmintát produkál.
De jön a rémület és a tanácstalanság, ha ezt nem teszi, ha elmarad a fejlődésben.
Rövid összefoglalómban támpontokat szeretnék adni a szülőknek az újszülöttkori agykárosodás felismerésében és az esetleges terápiás lehetőségekben.
Ennek felismerésében a gyermekorvos és védőnő minden tekintetben segíteni tud.
Ma már az interneten az egészséges csecsemő fejlődésének időrendje megtalálható, ami persze plusz-mínusz időhatárral értékelhető, szakember segítségével.
Az újszülöttkori agykárosodást számtalan megnevezéssel illetik: szülési sérülés, oxigénhiányos a gyerek, cerebral palsy, régen Little-kór, újszülöttkori agyvérzés.
Hajlamosít rá a koraszülés, az alacsony APGAR-érték, az újraélesztés, a tartós lélegeztetés, a fertőzés miatti tartós lázas állapot, az elhúzódó sárgaság.
Ahhoz, hogy fejlődni tudjon egy újszülött, figyelnie, észlelnie kell.
A figyelem elmaradása a legsúlyosabb probléma, ami meghatározhatja a későbbi fejlődését is.
Ezt veszik észre a szülők a legkésőbb.
Már egy hónaposan édesanyja hangjára, közvetlen közeledésére figyel az újszülött.
Figyel, azaz tekintetét, fejét fordítja a fényre, hangra, személyre.
Szándékosan nem a motoros fejlődés elmaradásával kezdtem, ami könnyebben észrevehető, persze bizonyos idő után.
Érdemes odafigyelni arra, hogy tud-e szopni az újszülött.
Fontos felvilágosítást ad a mimikai izmok, nyelésben részt vevő izmok működéséről.
Emeli-e a fejét, például, amikor ülő helyzetbe felhozzuk, vagy ha felemeljük magunk fölé?
Hason kinyomja-e magát?
Ha mindez nem történik meg három hónapon belül, akkor gyermekneurológushoz kell fordulni, és korai fejlesztésre van szűkség.
Megjelennek a neurológiai tünetek, melyek közül a leggyakoribbak a végtagok merev izomzatú bénulásai.
A fej emelésének hiányából, a posturalis (gravitáció ellenében végzett mozgás) reflexek kieséséből adódóan a nyak, a törzs izomzata gyenge.
Sokszor azt mondják rá: „hypoton”.
Helyesebb lenne ezt is izombénulásnak nevezni.
Ha magasra emelem a csecsemőt, lógatja a fejét, és a végtagjai kimerevednek, ujjai görcsösen behajlanak.
Az alsó végtagok merev izomzatú bénulása gyakrabban fordul elő, mint a négy végtag bénulása.
Kevesebbet mozgatja az újszülött az alsó végtagjait, ha felállítjuk, lábujjhegyen áll, később keresztezve lépeget.
Törzsét sokáig nem tudja tartani, majd később nem tud ülni és állni.
A sérült idegrendszer hajlamos fokozott kérgi ingerlékenységre, különböző típusú epilepsziás rohamokra.
Ennek kezelésére többféle gyógyszer áll rendelkezésre.
Gyakran lehet látni a CT, MR vizsgálatokon az idegpályák hüvelyeinek lebomlását, különösen a kamra közeli területeken, ami még nem jelent oki diagnózist, de jellemző lehet az újszülöttkori agykárosodásra.
A fejlődés menete mindig ugyanaz, bármely életkorban is kezdjük.
Fel kell kelteni az újszülött érdeklődését (néha ez áttolódik már a két-hároméves korra a kezelt betegeinknél), lazítani a feszes izmokat, a mozgást beindítani a béna végtagokban és a törzsben.
A fej emelése, a kitámasztási reflexek, a fordulás megtanítása az első teendők közé tartozik.
Majd következik a kúszás és a négykézláb mászás megtanítása.
Amíg gyenge a hátizom, nem szabad erőltetni az ülést és az állást.
Az adductor spasmus (keresztezve behúzódnak az alsó végtagok) miatt a csípők luxációja (ficama) előfordul.
Az ízületi vápa nem fejlődik ki.
Számtalan módszer van a spasticus, feszes izomzatú végtagok inainak nyújtására, a proprioceptív ingerlésre.
Ilyen a Vojta-módszer, Dévény Anna-módszer és a Katona-módszer a mozgásra késztetéssel.
A tanulást részesíti előnyben a konduktív pedagógia, a Pető-módszer.
Mindegyik szép eredményeket tud felmutatni.
Lehetséges azonban a központi idegrendszer, az agy, a gerincvelő közvetlen ingerlése is fájdalmatlanul a koponyán keresztül, a repetitiv transcranialis mágnes stimulációval (rTMS).
Ez az agy legfiziológiásabb ingerlése, mert a változó elektromágneses hullámok áramot indukálnak az idegrendszerben (ahol egyébként is áram folyik), és az akciós potenciál végigfut az ingerelt idegpályákon.
Az ismételt ingerlés elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését, és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást (agykérgen belüli kapcsolatok közötti ingerlékenység).
A kérgi kapcsolatok közötti ingerületváltozás az alapja az agy plaszticitásának, amit mérni lehet.
Azért van memóriánk, és azért tudunk tanulni, mert az agy plasztikus.
Ez az ingerlékenység a betegségekben megváltozik.
Ennek bármilyen befolyásolása (pl. gyógyszeres) terápiás hatást hoz létre.
Ezt a kérgi ingerlékenységet lehet a koponyán keresztül megváltoztatni az rTMS-kezeléssel.
Megfelelő paraméterekkel ingerelve a mentális fejlődés indítható el először a csecsemőnél.
Elkezdenek figyelni, „kommunikálni”, szemkontaktust tartani.
Az izomlazító hatás a kezelés 3. napjától jelentkezik a spasticus (merev izomzatú) végtagokban.
Egy hónap elteltével új mozgások megjelenése várható.
A soproni rTMS-kezelés egy új lehetőséget jelent a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, azáltal, hogy direkt ingerelhető az agykéreg és pályakapcsolatai.
Nagy előnye az, hogy több tünetet lehet egyszerre kedvezően befolyásolni.
Az rTMS nem váltja ki a mozgásterápiát, a kettőt együtt kell alkalmazni.
Az rTMS-kezelés felgyorsítja a fejlődést.
Valamikor nagy félelem volt az epilepsziás rohamoktól, de a kezelések során kiderült, hogy az 1 Hz-es ingerléssel a rohamok megjelenése csökkenthető.
Az újszülöttkori agykárosodás egy etiológiájában és tüneteiben sokszínű kórkép.
Számtalan módszer alakult ki ennek kezelésére, melyek egymás mellett alkalmazhatóak, hisz a rehabilitációban nincs egyetlen üdvözítő módszer.
A szopóreflex már a magzati fejlődés során kialakul.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az újszülött arrafelé fordítja a fejét, amelyik oldalról megérintik az arcát, száját kinyitja, keresőmozgást végez, majd amit odanyújtanak neki, azt bekapja és szívni kezdi.
Ez a valami optimális esetben az anyamell, amelynek jellegzetes, csak az anyára jellemző illata van.
Az újszülött agyában pillanatok alatt összekapcsolódnak ezek a dolgok: a veleszületett reflex megerősödik, illat, hőmérséklet, íz, a legégetőbb szükséglet kielégítése kapcsolódik hozzá.
Kis súlyú koraszülött vagy beteg kisbabáknál előfordulhat, hogy a reflex valamilyen oknál fogva gyengébb.
A szülés vagy császármetszés alatt adott kábító hatású fájdalomcsillapítók a magzat szervezetébe is átmennek, s az újszülött testében csak lassacskán bomlanak le.
Minden bizonnyal rengeteg információval bombáztak minket az utóbbi iőben a szoptatással kapcsolatosan, melyek közül van ami megnyugtatott (ez a legjobb a kisbaba számára és a legegyszerűbb étetési módszer is), és van ami épp ellenkezőleg: csak aggodalomra késztetett bennünket (például, hogy a szoptatás bizony fájdalommal is járhat - de csak addig, amíg a mellbimbók fokozottan érzékenyek), de megoszthattak velünk olyat is, ami egyenesen téves (a kismellű nők nem tudnak szoptatni).
Ne hagyjuk, hogy bármilyen félreveztő információ kedvünket szegje!
Egyszerű igazságok
Valószínűleg eljutott hozzánk néhány ellentmondásos információ a szoptatásról az elmúlt pár hónapban - olyan anyukáktól, akik előszeretettel osztják meg saját tapasztalataikat és véleményüket a témában.
Egy újszülött kisbabával a házban, valószínűleg könnyen össze tudunk zavarodni ellentétes információk hallatán.
Az igaz, hogy a szoptatás nem mindenkinek való, és hogy van, akinek könnyebben, van akinek nehezebben megy.
De ne hagyjuk, hogy a téves információ eltántorítson bennünket a szoptatás gondolatától!
Itt van néhány igazság, mely eloszlatja a kételyeket:
- Tévhit: a kismellű nők nem tudnak szoptatni.
- Tévhit: ha a saját anyukánk (vagy testvérünk) nem tudott szoptatni, akkor ez ránk is igaz lesz.
- Igazság: ezer nőből kevesebb, mint egyre jellemző az, hogy nem tud szoptatni, és a génjeinknek ehhez igazán semmi köze.
- Tévhit: a szoptatás mindig fájdalommal jár.
- Igazság: a szoptatás valóban kényelmetlen lehet az első pár héten.
Eltart egy kis ideig, amíg a mellbimbók fokozott érzékenysége elmúlik és hozzászoknak az új feladathoz.
Előfordulhat néhány olyan nap is, amikor a tejcsatornák eldugulnak.
De számos trükk és hasznos tanács lehet segítségünkre az ilyen kellemetlenségek orvosolásában, ezért maradjunk mindig kitartóak!
Tévhit: szoptatás előtt meg kell keményíteni a mellbimbókat.
Igazság: Bár a mellbimbók masszírozása segítheti a szoptatást, bármilyen más előkészületre csak fordított mellbimbók esetén van szükség.
Aggodalom esetén pedig forduljunk az orvosunkhoz!
Messze a legjobb felkészülés a szoptatásra, ha úgy tekintünk rá, mint baba-mama kapcsolat egyik legkedvesebb pillanatára.
Igyekezzünk észben tartani a leghasznosabb tanácsokat, melyeket tapasztalt anyukáktól szereztünk, és felejtsük el az összes negatív dolgot, amit a szoptatásról hallottunk.
Főszerepben az idegsejtek
A baba agyának leggyorsabb fejlődési időszaka a terhesség félidejében kezdődik, és valamikor a második és harmadik születésnap között ér véget.
Az agy fejlődése ekkor a leggyorsabb, nemcsak fizikai szempontból, hanem az értelmi képességek terén is.
Az újszülött agyában majdnem az összes idegsejt megtalálható, amit valaha használni fog - agyának súlya mégis negyedakkora, mint a felnőtté.
Ez azért van így, mert az agysejtek közötti kapcsolatok (azaz a szinapszisok) nagy többsége a születés után alakul ki - ezek a kapcsolatok adják azt a plusz tömeget, amivel nehezebb a felnőttek agya.
A leggyorsabb fejlődési szakaszban másodpercenként akár kétmillió új szinapszis keletkezik - ez egy döbbenetesen nagy szám.
Ám ezek a kapcsolódások nem maradnak meg mind: azok lesznek tartósak, amelyek a legtöbb üzenetet váltják, tehát amelyek aktív használatban vannak.
Tehát bár az agy az első években több kapcsolatot (szinapszist) fejleszt ki a szükségesnél, a feleslegesek elhalnak - így míg kezdetben a mennyiség a meghatározó, később a minőség javára billen a mérleg.
Hogyan fejlődik a csecsemő agya?
A szinapszisok kialakulásának módja jól tükrözi a babád általános agyi aktivitását a fejlődés során.
Minden tapasztalat, amelyet a baba a világ felfedezése során megtanul (mozgás, látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás segítségével), lenyomatokat hagy az agyában.
Minden egyes apró tapasztalással újabb és újabb kapcsolatok keletkeznek az idegsejtek között, az agy különböző területei folyamatosan átrendeződnek.
A gyakran használt kapcsolódások tovább fejlődnek és finomodnak.
Talán nem gondolnád, de még az olyan egyszerű, mindennapi folyamatok során, amikor a babád többször próbálkozik egy játékmaci megfogásával, vagy amikor két építőkockát egymásra helyez, egyre bonyolultabb kapcsolódási körök és rendszerek jönnek létre az agyában.
Ez a fejlődési ütem annyira egyedülállóan gyors, ami később nem ismétlődik meg.
Az első években olyan rohamtempóban keletkeznek az idegsejt-kapcsolatok és növekszik a szinapszisok hálózata, hogy a második életévre a kisgyerek agyának tömege eléri a felnőtt agy tömegének háromnegyed részét (ez több mint száz trillió szinapszist jelent), öt-hét éves korára pedig a 90 százalékát.
Ezért rendkívül fontos, hogy minél több inger (hangok, színek, szagok stb.) érje a babát az első 12 hónap folyamán, mert annál barázdáltabb lesz az agya, és annál magasabb lesz az intelligenciahányadosa.
Ugyanilyen fontos a mozgás: ez az egyik legfontosabb ingerforrás és gazdag tapasztalatszerzési lehetőség.
Minél többet mozog egy kisgyermek az első néhány évében, annál jobb tanulmányi eredményt ér el az iskolában, és annál inkább csökken a diszlexia és a diszgráfia kockázata.
A táplálkozás hatása
A baba számára az első hónapokban szükséges, nélkülözhetetlen tápanyagok közül az agyfejlődés szempontjából a fehérje kiemelkedik: különösen nagy hatása van a beszédet, a figyelmet és a munkamemóriát befolyásoló agyi területek fejlődésére.
Azokban az időszakokban, amikor a legnagyobb a fehérjeszükséglet, kulcsfontosságú a megfelelő táplálkozás - az elégtelen fehérjebevitel különösen káros lehet.
Az egyik ilyen időszak 6 hónapos kor után következik be, amikor az anyatej önmagában már nem biztosítja a baba teljes tápanyagszükségletét.
A babádnak ekkor már más fehérjeforrásokra is szüksége van, az elválasztás után pedig ez még inkább fontos lesz.
A változatos, fehérjében (tej, tejtermék, hús, hüvelyesek) és szénhidrátban (gyümölcsök, gabona) gazdag étrend nagyon fontos az agy optimális fejlődése szempontjából.
A szükséges plusz
Az agy fejlődésére persze mindezeken kívül sok dolog van hatással.
A hároméves agya például kétszer olyan aktív, mint egy felnőtté: még nem tudja eldönteni, az információk közül mi lényeges és mi nem, ezért sokkal többet dolgozik.
A felnőttek agyában már nincsenek feleslegesen működő szinapszisok, ezért hatékonyabban dolgozzák fel az információkat, míg a gyerekek agya sokkal több energiát használ el.
Ezért a kicsi gyerekeknek nagy szüksége van a nyugodt alvásra, pihenésre és csendre, hogy legyen módja feldolgozni a tanultakat.
A gyermekek agyfejlődését befolyásoló tényezők közül persze nem szabad kihagyni a szeretetteljes bánásmódot és a pozitív megerősítést.
A szoptatás mintegy 23 százalékkal csökkentette annak a rizikóját, hogy a nőknél agyvérzés alakuljon ki a menopauza után - ráadásul minél hosszabb ideig szoptat valaki, annál erőteljesebben jelentkezik ez a védő hatás.
“A szoptatást is azon tényezők közé sorolhatjuk, melyek megvédhetik a nőket a stroke-tól” - mondta Lisette Jacobson professzor, a tanulmány egyik vezető szerzője.
A kutatásban 80 000-nél is több nő adatait elemezték.
A nők átlagéletkora 64 év volt, mindegyikőjüknek volt legalább egy gyermeke, és 58 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy szoptattak is: 51% 1-6 hónapig, 22% 7-12 hónapig, és 27% egy évnél is tovább.
Az agyvérzés világszerte több millió nő életét követeli évente, és a daganatos betegségek után az egyik leggyakoribb halálozási oknak számít.
Jó néhány olyan módszert meghatároztak már a tudósok, mellyel csökkenteni lehet a rizikót, ezek közé tartozik például az egészséges étrend, a dohányzás mellőzése, az alkoholfogyasztás csökkentése és a rendszeres testmozgás is.
Dr. Larry Goldstein, az American Stroke Association nevű szakmai szervezet szóvivője elmondta, hogy bár a vizsgálat eredményei igen biztatóak, sajnos arra még nincs válasz, milyen biológiai mechanizmus áll a jelenség hátterében.
“Természetesen azt túl korai lenne kijelenteni, hogy a szoptatás megvéd az agyvérzéstől.
Valószínűleg nem lepi meg az édesanyákat az a közelmúltban megjelent tanulmány, amely tudományosan is igazolta, hogy a szoptatás erősíti a köteléket anya és gyermeke között.
A Journal of Child Psychology and Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmány ennek okára is rávilágít: a szoptató anya agyában olyan változások mennek végbe, amelyek hatására fogékonyabb lesz a baba sírására, mint nem szoptató társai.
A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a szoptatáskor megváltozó agyműködés miatt az anyák nagyobb érzékenységgel fordulnak gyermekük felé.
Az amerikai National Institute of Mental Health kutatója, Pilyoung Kim és kollégái 17, a közelmúltban szült anyát vizsgáltak, akik közül kilencen szoptattak, nyolcan pedig tápszerrel etették gyermeküket.
A szülés után 2-4 héttel az anyák agyát funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálattal (fMRI) tanulmányozták, miközben saját gyermekük és más csecsemők sírását kellett hallgatniuk.
A kutatás kiegészítéseként otthoni környezetben is megfigyelték az anyákat és 3-4 hetes babáikat; azt vizsgálták, hogy mennyire érzékenyek és gyengédek az anyák gyermekeikkel, hogyan reagálnak jelzéseikre, mennyire pontosan éreznek rá a kicsi szükségleteire.
Mind a szoptató, mind pedig a tápszert adó anyák esetében az agy bizonyos területein fokozott agyi tevékenységet lehetett kimutatni a csecsemősírás hallatán, azokhoz képest, akiknek nem volt gyerekük.
A szoptató anyák agya azonban több területen is jóval nagyobb aktivitást mutatott, többek között a felső frontális tekervényben, a csíkolt testben (striatumban) és az amygdalában.
Az empátiával kapcsolatos agyterületek nagyon aktívak lesznek
A vizsgált agyi területek (a felső frontális tekervény és az amygdala) többek között az empátia kialakulásáért felelősek.
Ez arra utal, hogy a szoptató anyáknál tapasztalt megnövekedett agyi aktivitás hozzájárulhat a gyermek érzéseinek pontosabb megértéséhez, és a helyes válaszok megtalálásához.
Mindenképpen további kutatásra van azonban szükség ahhoz, hogy pontosan megértsük a szoptatás és az erre adott agyi válaszok közötti összefüggést, hangsúlyozta a kutatás vezetője.
Az újszülöttek viselkedési megnyilvánulásai gyakran keltenek aggodalmat a szülők és a környezet számára is.
Szűkebb értelemben véve orvosilag az első hónapot nevezzük újszülöttkornak.
Ez az időszak egy átmeneti időszak, amelyben elsőként szembesülünk az összetartozás és elszakadás ellentmondásosságának érzésével, melyre 9 hónapon át készültünk.
Egy átlagos újszülött az édesanya utolsó menstruációjának első napját követő 37-42. hét között látja meg a napvilágot (ezt nevezzük gesztációs hétnek).
Virginia Apgar, egy amerikai altatóorvos talált ki egy az újszülöttek állapotának felmérésére létrehozott pontrendszert, ez az Apgar-érték.
Minden újszülöttet a megszületését követően öt paraméter alapján (légzés, szívműködés, izomtónus, bőrszín és reflex/ingerlékenység) értékelnek az első és az ötödik percben (ha probléma volt, akkor a tizedikben is).
Paraméterenként 2 pont adható, így normál esetben a maximális pontszám 10.
Az anyai méhben védelmező magzatmáz hőszigetelő és páratartalom-megőrző feladatát vékony bőrüknek kell átvennie; fontos, hogy rétegesen öltöztessük őket.
Számos teljesen természetes bőrjelenség is megfigyelhető ilyenkor a bőr alkalmazkodását mutatva.
Koponyájuk olykor kissé deformált, mert a szülőcsatornán való áthaladáskor idomulnia kell a csecsemő fejformájának az édesanya szülőcsatornájához, az ott fellépő erők miatt sok újszülött fején kismértékű duzzanat látható.
Szemüket még ritkán nyitják, napjuk nagy részében alszanak, próbálnak alkalmazkodni a megváltozott környezethez.
Légzésük során nem láthatóak a nehézlégzés jelei, egy újszülött átlagosan 40-60-szor vesz levegőt egy perc alatt, és nem látható a légzési segédizmok, mint például az orrszárnyak vagy bordaközi izmok munkája.
Az első pár órában kis szívzörej még hallható az anyai keringésről való leválás utóhatásaként, ami később megszűnik.
Az újszülötteknél igen gyakori a sárgaság.
Ezt a szülészeti intézményekben észlelik, ha meghaladja a kóros értéket, kezelik, azonban ez teljesen normális jelenség is lehet az esetek nagyrészében, és semmiféle egyéb kezelést nem igényel, ha az újszülött megfelelően éber és fejlődik.
Normális körülmények között az 1. életnap után kezdődik, és az 1. élethéten tart a sárgaság, csúcsa a 3-5.napon alakul ki.
A magzat még másik oxigén szállító molekulával rendelkezik, melyet fokozatosan felvált a felnőttéhez hasonló szállítómolekula.
Ezek a molekulák a májban bomlanak le, de a máj működése még átmenetileg nem alkalmazkodott a fokozott terheléshez.
A vérben felszaporodó oxigénszállító molekula bomlási terméke okozza ezt a normális sárgaságot.
Érett újszülöttek 60%-ánál látunk sárgaságot; a kizárólagosan anyatejjel táplált újszülöttek 10%-a még 1 hónaposan is sárga.
Újszülöttünk minden hirtelen ingerre egy reflexes kapaszkodómozdulattal reagál.
A mellre tétel, a szoptatások bizalmas légkörének megteremtése, amelyben mind az édesanya, mind az újszülött kölcsönösen jól érezheti magát.
Egy egészséges baba az első életnapon körülbelül 5 ml-t, a másodikon 10 ml-t, a harmadikon körülbelül 20 - 25 ml-t szopik, a negyediken 40 ml-t, az 5. naptól 60 ml-t szopizik alkalmanként.
Később egy átlagos újszülöttnek naponta összesen 450 - 600 ml folyadékra van szüksége, ez ha 8× szopizik, 60-75 ml-t jelent, fokozatosan emelkedve alkalmanként.
Egy egészséges újszülöttnek nincs szüksége egyéb folyadékkiegészítésre.
és ha bármelyik újszülött jellemzői eltérnek az általam leírt jellegzetességektől, azt ne mindig valamely betegség jeleként fogják fel, hanem eleinte tanulják meg csecsemőjük nyelvezetét, figyeljék meg reakcióit.
Ne legyen idomítás a gyermeknevelés.
Nem baj, ha ismerősünk újszülöttje sokkal többet alszik vagy többet szopizik, mint a mienk.
Fontos, hogy aktívan, de ne gyanakodva figyeljük, észleljük újszülöttünket.
Befejezésként egyúttal szeretném hangsúlyozni, hogy a kisgyermek biztonságérzetének kialakulásához és egész fejlődésének alapjaihoz az édesanyák gondoskodó viselkedése, nyugodtsága és odafigyelése kiemelkedően fontos szempont, mely később szociális érzékenységük megteremtéséhez is előfeltételként szolgál.
A stroke csecsemőknél nagyon ritkán fordul elő és nehéz felismerni.
Mi lehet ennek az oka, és milyen esélyei vannak a kis pácienseknek a gyógyulásra?
Az esetek egy-harmadában az agyi érkatasztrófa a baba születése előtt vagy közben következik be - írja a WEBBeteg.
Mi az oka annak, hogy sokszor későn ismerik fel a stroke-ot?
Minél kisebb egy gyermek, annál nehezebb diagnosztizálni a betegséget.
A nagyon korai stroke-ot eleinte sem a szülők, sem az orvosok nem tudják felismerni, mivel hiányoznak a tipikus tünetek.
A szülőknek három-hat hónappal a születés után tűnik fel, hogy valami nincs rendben, mivel a baba ekkor már többet mozog, fejlődik, és felfigyelnek a valamelyik testfelet érintő mozgászavarra.
Az idősebb gyerekeknél sem egyszerű felállítani a pontos diagnózist
Ha egy gyermek például az iskolából hazaérve nem tudja rendesen mozgatni a karját, és túl kicsi ahhoz, hogy el tudja magyarázni, mi történt, és mit is érez pontosan, keveseknek jutna eszébe stroke-ra gyanakodni.
Előfordulhat, hogy a gyermek leesik a hintáról, elesik, vagy esetleg nekimegy valaminek.
Sok esetben valamilyen koordinációs problémára vagy ortopédiai betegségre gondolnak először.
Ezért nagyon fontos, hogy a szokatlan tünetek és panaszok hátterében megtalálják a pontos okot.
Ez különösen akkor okoz nagy nehézséget, ha a tünetek néhány napon belül megszűnnek.
Milyen késői szövődmények léphetnek fel?
Az agyban egy heg marad, ami később görcsöket okozat.
Néhány gyermeknél tanulási nehézséghez, figyelemösszpontosítási nehézséghez, iskolai problémákhoz is vezethet.
A legnagyobb problémát az okozza, ha nem ismerik fel a stroke-ot, a tünetek okát, és a betegség kezeletlen marad.
Emiatt fennáll a veszélye egy másik súlyos stroke-nak, ami életveszélyes is lehet.
Mi okozza a stroke-ot gyermekeknél?
Felnőtteknél többnyire az elmeszesedett artériák, a magas vérnyomás és a szívritmuszavarok következtében alakulhat ki stroke.
Gyerekeknél másképp van.
Az ok lehet szívhiba vagy szívbetegség.
Normál esetben egy valahol a szervezetben keletkezett vérrög nem kerülhet a szív bal oldalába, ami a vért az agyba pumpálja.
Ehelyett a tüdő szűri ki.
Veleszületett szívhibánál egy lyuk van a jobb és a bal szívfél között, ezért a vérrög átkerülhet a bal oldalba, és így a szívbe.
Ez pedig stroke-hoz vezet.
A csecsemőkorban illetve az újszülöttkorban is előfordulhat vérzéses stroke, melynek oka lehet például szülési sérülés, trauma.
Egyéb okai is lehetnek a stroke-nak, így például fertőzések, a magzatot a szülés közben ért stressz vagy oxigénhiány.
Vannak gyerekek, akiknek veleszületett hajlamuk van a vérrögképződésre, náluk gyakran spontán alakul ki vérrög, ami az agyba kerülve stroke-hoz vezet.
Kisbabák születhetnek érszűkülettel is, a szűkület egész pontosan az agyat ellátó artériákat érinti, oka lehet az erek gyulladásával járó fertőzés.
Az érfalban képződik vérrög, ami a vérárammal az agyba jut.
Számos fertőzés szóba jöhet, ami stroke-ot okozhat, egyik leggyakoribb a bárányhimlő.
A vírusok az agyi erek gyulladását okozhatják.
A stroke-nak tulajdonképpen nem lehet egyetlen oka, mindig több tényező együttese okozza.
A kezelés megkezdése előtt meg kell találni a kockázati tényezőket, amelyek az egyes gyermekeknél a stroke-hoz vezettek.
A gyermekek agya gyorsabban regenerálódik, mint a felnőtteké?
A gyermeki agy még fejlődik, alapvetően sokkal rugalmasabb, jobbak a gyógyulási esélyek.
Ha az egyik agyrégiót a stroke károsította, egy másik agyterület át tudja venni a szerepét.
Ha például az újszülött beszédközpontja sérült meg, a gyermek akkor is megtanulhat teljesen normálisan beszélni.
Az agy ezen képessége az életkor előrehaladtával csökken.
Egy 14 éves gyermek beszédközpontjának károsodása után az agy sokkal nehezebben kompenzál.
Az anyatej kétségtelenül a legmegfelelőbb táplálék a gyermekek számára.
Mára már köztudott, hogy számos jótékony mentális és egészségügyi hatása is van, mint például a szülés utáni depresszió megelőzése, csökkentése vagy a méh regenerációja szülés után.
De ezeken túl számos előnye van pszichológiai szempontból is az anya és a gyermek számára egyaránt.
Míg a szoptatás táplálkozási és egészségügyi előnyei jól ismertek, egyre több vizsgálat bizonyítja számos pozitív pszichológiai hatását.
A következőkben néhány kutatás eredménye olvasható arról, hogy a laktáció a gyermekek agyi, kognitív és társadalmi-érzelmi fejlődését befolyásolja.
Az anyáknál pedig olyan kihatások olvashatók, amelyek szerint a szoptatás hatással van a hangulatra, az affektusokra, a stresszre és az anyai gondoskodásra.
Az emberi anyatejben található, és a szoptatás során a szopás, az érintés és a melegség révén felszabaduló oxitocin elősegíti a csecsemő szocio-emocionális működését azáltal, hogy fokozza a pozitív tendenciákat (közeledés), és csökkenti a negatív tendenciákat (visszahúzódás és szorongás).
Ez valószínűleg hozzájárul a jobb szociális fejlődéshez és az antiszociális és atipikus szociális viselkedés csökkenéséhez.
A kutatások azt mutatják, hogy a szoptatás pozitívan befolyásolja a gyermekek agyi és kognitív fejlődését.
Például a hosszabb szoptatási időszak összefügg a magasabb intelligenciával, jobb oktatási eredményekkel és nagyobb jövedelemmel felnőttkorban.
A szoptatás kognitív fejlődésre gyakorolt hatásainak hátterében számos mechanizmus áll.
Ez részben azért alakult így, mert számos értékes anyag, mely az anyatejben természetesen megtalálható, a mesterséges táplálékokban általában nem.
Az egyik lehetséges mechanizmus bizonyos tápanyagokkal, például a hosszú láncú, többszörösen telítetlen zsírsavakkal (LC-PUFA) függhet össze.
Ezek fontos építőelemek az idegrendszer fejlődésében, amelyek az emberi tejben jelen vannak, de a tápszerben általában hiányoznak.
A szoptatás nemcsak a gyermekekre hat pozitívan, hanem az anyák számára is számos előnnyel jár.
A laktáció során felszabaduló oxitocin hormon segít csökkenteni a stresszt és javítja a hangulatot.
Ez a hormon kulcsszerepet játszik az anya-gyermek kötődés erősítésében is.
Az igény szerinti szoptatás fogalma tulajdonképpen azt takarja, hogy a szoptatások ideje és időtartama a kisbaba szükségleteihez igazodik, nem valamiféle külső meghatározottsághoz.
Vagyis a kisbaba minden jelzésre mellre kerülhet, függetlenül attól, hogy öt perce vagy öt órája szopott-e utoljára, és addig maradhat mellen, amíg ő szeretné.
A tejtermelés a kereslet-kínálat elvén alapul, azaz annyi tej termelődik, mint amennyi ürül.
Emiatt a gyermek igénye határozza meg, hogy mennyi tejet termel a mell.
Ahhoz azonban, hogy a megfelelő mennyiségű tej álljon a csecsemő rendelkezésére, lehetőséget kell adni neki, hogy kifejezhesse igényét.
Az egészséges csecsemő optimális táplálási módja a 6 hónapos korig tartó, a csecsemő igénye szerinti kizárólagos szoptatása.
A kizárólagos szoptatás azt jelenti, hogy a gyermek az első hat hónapban csak anyatejjel táplálkozik.
„Azonban hazai kutatások alapján a 0-6 hónapos csecsemőjüket szoptató anyák 56%-a küzd / küzdött problémával a szoptatás során.” (Numil-Nestlé kutatás 2017.)
Sok esetben adódhatnak problémák, mint például ha érzékeny vagy sebes a mellbimbó, begyullad a mell, előfordulhat gombás fertőzés vagy szájpenész, mellgyulladás.
Ezek a jelenségek gyakran kialakulhatnak.
Ilyenkor javasolt, hogy minden felmerülő probléma esetén kérjen tanácsot elsősorban a védőnőjétől, háziorvosától vagy más, szoptatásban jártas egészségügyi szakembertől, aki az ön speciális problémájának megfelelően tud tanácsot adni.
A laktációs szaktanácsadó például olyan specialista, aki a szoptató anya és a szoptatott csecsemő különleges igényeit szem előtt tartva megelőzi, felismeri, illetve segít megoldani a laktációval, anyatejes táplálással kapcsolatos problémákat, és feladatköre kiterjed a gyermekvárás, csecsemőgondozás és családgondozás területére is.
Azonban néhány esetben nem megoldható az anyatejes táplálás.
Ennek ellenére a társadalom negatív megítélése és a tápszerekkel kapcsolatos tévhitek miatt sok anyuka nem mer segítséget kérni, ha nem tud megfelelően szoptatni.
Ugyan a szoptatott babák az anyatejjel élő immunanyagokat szívnak magukba, nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a tápszerek is tartalmaznak a baba szükségletének megfelelő mennyiségben ásványi anyagokat és vitaminokat, többek között D-vitamint is, mely hozzájárul immunrendszerük egészséges működéséhez.
Ha bármilyen okból nem biztosítható a baba számára a kellő mennyiségű anyatej, átmeneti ideig vagy hosszú távon mindenképpen kiegészítő módszert kell alkalmazni, különben a baba nem fog megfelelően fejlődni, és éhezni fog.
A korszerű és az életkori igényeknek megfelelően kifejlesztett tápszerek ugyan nem helyettesítik az anyatejet, de megfelelő alternatívát jelenthetnek, hiszen nagyon hasonló összetétellel rendelkeznek.
A tehéntejjel ellentétben nem terhelik a baba szervezetét, és a hatályos rendeleteknek megfelelően mindent tartalmaznak, amely a kicsi fejlődéséhez szükséges.
Tápszeres táplálás mellett is megvalósulhat teljes mértékben az igény szerinti táplálás és válaszkész gondoskodás, biztosítva a kötődés megfelelő kialakulását.
A gyermekek agyának fejlődése kiemelten fontos az első években, és az agykárosodás felismerése, valamint a megfelelő terápia elengedhetetlen a normális fejlődéshez.
A szoptatás nemcsak táplálási, hanem fontos mentális és érzelmi szerepet is betölt.
A csecsemőkori agyvérzés, bár ritka, komoly figyelmet igényel.
A tudomány és az orvosi gyakorlat folyamatosan fejlődik, hogy a legmegfelelőbb segítséget nyújtsa ezekben az esetekben.
tags: #agyverzeses #ujszulott #szoptatasa