Méhkaparás és konizáció: átfogó tájékoztató

A méhkaparás, vagy más néven frakcionált abrázió, az egyik leggyakrabban végzett nőgyógyászati egynapos sebészeti beavatkozás. A Benyovszky Orvosi Központban a méhkaparást Dr. Khatib Abdalla, vezető nőgyógyász szakorvos végzi több évtizedes tapasztalattal, korszerű eszközökkel és diszkrét, biztonságos környezetben.

A méhkaparás (küret) az egyik leggyakoribb nőgyógyászati kisműtét. A jóindulatú és a rosszindulatú méhnyálkahártya-elváltozások diagnosztizálására és/vagy kezelésére alkalmazott egynapos sebészeti eljárás. A méhkaparásnak, küretnek, abrasionak nevezik azt az eljárást, amikor a méh nyálkahártyáját eltávolítják.

Miért van szükség méhkaparásra?

Küretre leggyakrabban vérzészavar hátterében álló okok felderítése miatt lehet szükség: az esetek nagy részében 45 év felett, perimenopauzában vagy posztmenopauzában kialakuló kórképek miatt (pl. petefészek-daganat, policisztás ovárium szindróma, méhtestrák, hormonzavarok stb.), valamint mióma- és méheltávolító műtét előtt, a rosszindulatúság kizárása érdekében.

A küret alkalmazásának okai közé tartozik:

• Rendellenes méhvérzés vagy gyógyszerekre nem reagáló bő menstruációs vérzés esetén a beavatkozás diagnosztikus célú, mivel a tünetek hátterében számos ok (pl. gyulladás, méhnyálkahártya-polip, a hormonrendszer zavara, daganat stb.) állhat.
• Rosszindulatú (malignus) vagy rosszindulatú elváltozást megelőző (premalignus) állapot gyanúja esetén szövettani mintavétel céljából alkalmazott beavatkozás, mióma- és méheltávolító műtétek előtt a rosszindulatú kórfolyamat kizárása miatt végzik.
• A beavatkozást a spontán vetélés befejezéseként is végzik (műszeres befejezés) a visszamaradt terhességi szövet méhűrből történő eltávolítása céljából.

A méhkaparás gyakori nőgyógyászati beavatkozásnak számít. Dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze a küretről osztott meg néhány fontos információt.

Mint minden beavatkozásnak, úgy a küretnek is vannak veszélyei. Ezek közül a méhgyulladás az, ami a leggyakrabban előfordulhat, mint szövődmény, ritkán az alkalmazott készítményekkel szembeni túlérzékenység, a méh falának véletlen megsértése.

A méhkaparás csak indokolt esetekben, meghatározott szakmai elvek alapján ajánlott. Lényege a hüvelyen és a méhszájon keresztül a méh üregének kiürítése, a méhnyálkahártya rétegből történő szövettani mintavétel céljából.

A műtét célja lehet diagnosztikus és gyógyító. Diagnosztikus műtét esetén a méhbelhártyából szövetmintát távolítunk el kórszövettani vizsgálatra a vérzészavarok és a daganatos betegségek pontos felismerése céljából.

A küret elsősorban nem hormonális eredetű vérzészavarok esetén végeznek. Hiszen ilyenkor gyakori, amikor a problémát rosszindulatú elváltozás okozza. Ez főleg akkor szokott előfordulni, amikor a klimaxon átesett nő ismét “menstruál”. Ekkor a levett szövetdarabot szövettani vizsgálatra küldik, hogy kiderüljön, jelen van-e kóros sejtburjánzás. Így tehát az eljárás segítségével fény derülhet az esetleges jó-és rosszindulatú daganatok meglétére.

Szintén gyakori indikációja a méhkaparásnak az, ha az illető nagyon erős vérzéssel küzd. Természetesen ekkor nem ez az első terápiás módszer, melyet alkalmazni kell, hiszen léteznek különböző gyógyszerek, véralvadást segítő, méh összehúzó készítmények, melyek segíthetnek a problémán. Amennyiben ezek nem járnak sikerrel, úgy a kürettel lekaparják a méhnyálkahártyát.

Mindezeken kívül méhkaparást szoktak alkalmazni befejezetlen vetélés, illetve korai abortusz esetén is.

A műtét szövődménye lehet vérzés, a kismedencei szervek gyulladása, illetve a méh és környező szervek sérülése. Ezen szövődmények a műtét során felismerhetők és többnyire laparoszkóppal elláthatók.

A küretet követően néhány napig tartó vérezgetés és enyhébb alhasi görcsök ismert velejárók.

A műtét hátránya, hogy a méh üregét "vakon" csak érzés alapján lehet letapintani, ezért bizonyos esetekben a küretnél hatékonyabb eljárás a méhtükrözés, a hiszteroszkópia.

A konizáció (méhnyak kúp alakú kimetszése) egy műtét, amely során a méhnyakból kúp alakban kimetszik a kóros megjelenésű területet elváltozástól mentes szélekre törekedve. A konizáció pontos szövettani diagnózist ad az eltávolított méhnyak részről akár méhszájrepedés, akár rosszindulatú folyamat gyanúja miatt végezzük.

A nőgyógyászati szűrővizsgálat során észlelt kóros rákszűrés (citológiai) és/vagy méhszáj tükrözés (kolposzkópia) leletek esetén egyértelműen tisztázza, hogy az elváltozás jó- vagy rosszindulatú-e. Ennek megfelelően kóros méhszáj tükrözéses (kolposzkópos) lelet, kóros rákszűrés (citológiai) lelet, vagy mindkettő előfordulása esetén végezzük.

A beavatkozás nemcsak diagnosztikus, hanem terápiás megoldást is jelenthet, fiatal nőknél a kezelés ezzel a műtéttel befejeződhet. Előrehaladott folyamatok esetén további beavatkozásra és műtétre van szükség.

Kóros citológiai lelet esetén kolposzkópos vizsgálat során több nagyításban átnézik a méhnyak felszínét, különböző festéseket végeznek, és a látott kép alapján - kóros hámelváltozás gyanúja esetén - biopsziát, szövetmintát vesznek egy speciális eszközzel a méhnyakból patológiai elemzés céljából, amely pontos diagnózist ad.

Megfelelő kimetszéssel rákelőző állapot esetén teljes gyógyulás biztosítható megelőzve a magas kockázatú HPV-fertőzés terjedését, a kóros méhnyakhámsejt-osztódás súlyosbodását.

A konizációt általában elektromos kaccsal (loop) végzik (LEEP): ennél a módszernél rádiófrekvenciát használnak vágásra és vérzéscsillapításra, varróanyagot nem használnak.

Azt, hogy melyik technikát alkalmazzák, a páciens kórtörténete, a méhnyakszűrés eredménye, a kolposzkópos kép, illetve a HPV- és biomarkertesztek eredményei határozzák meg.

A beavatkozás nemcsak diagnosztikus, hanem terápiás megoldást is jelenthet, fiatal nőknél a kezelés ezzel a műtéttel befejeződhet. Előrehaladott folyamatok esetén további beavatkozásra és műtétre van szükség.

Kacskonizáció terhesség alatt is elvégezhető, amennyiben a beavatkozás halasztása a fennálló betegség természete miatt nem javasolt.

A műtétet akár terhesség alatt is elvégezhetjük.

A beavatkozások menete és utókezelése

A műtétet altatásban végezzük, így fájdalommentes. A beteg igényeinek megfelelően a műtét elvégzésére helyi érzéstelenítésben, gyakrabban rövid ideig tartó vénás altatásban kerül sor.

Teendők és események nőgyógyászati küret előtt:

• Nőgyógyászati kivizsgálás után, a műtét előtt altatóorvosi vizsgálat szükséges annak megállapítására, hogy van-e bármilyen ellenjavallata az altatásnak.
• A beavatkozás előtt vérvételre, vizeletvizsgálatra, EKG-ra, nőgyógyászati ultrahangvizsgálatra és egyéb kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet.
• A műtét napján éhgyomorra szükséges érkezni (a műtét reggelén nem szabad sem enni, sem inni).

Nőgyógyászati küret alatti események:

• A beavatkozás történhet helyi érzéstelenítésben vagy altatásban.
• A beavatkozást végző orvos a hüvely fertőtlenítése után az ún. Hegar-eszközzel kitágítja a méhszájat, és tompa küretkanállal manuálisan eltávolítja a méhnyálkahártya azon részét, amit szövettani vizsgálatra továbbküld.
• Ennek eredménye kb. két hét alatt készül el, a további teendőket a szövettani lelet határozza meg.

Nőgyógyászati küret utáni események és teendők:

• A nőgyógyászati küret egynapos sebészeti beavatkozás, azaz általában, szövődménymentes esetben a beteg a műtét után - pár órás megfigyelést követően - otthonába távozhat, és másnap folytathatja mindennapos teendőit.
• A nagyobb megterhelést még 3-4 napig érdemes kerülni.
• A szexuális élethez csak kb. két hét múlva javasolt visszatérni (a gyulladásos szövődmények megelőzése érdekében).
• Nem ajánlott az ülőfürdő, a tamponhasználat, valamint a hüvelyöblítés sem 2-3 hétig, szintén a fertőzések elkerülése érdekében.
• A teljes gyógyulás után 4-6 héttel válik esedékessé a nőgyógyászati kontrollvizsgálat.

A konizáció beavatkozás általában kevesebb, mint egy óráig tart. A páciens helyi érzéstelenítés esetén fél órás, altatás esetén 6 órás megfigyelés után otthonába távozhat. 1-2 napig gyenge hüvelyi vérzés, enyhe alhasi fájdalom jelentkezhet utána. 4 hétig pihenés javasolt, kerülendő a megerőltető testmozgás, a behatolásos szex, a tamponhasználat és az ülőfürdő.

A műtéti alapdíjon felül 50 000 Ft összegű komplex szolgáltatási díj kerül felszámításra, amely tartalmazza a műtét előtti szükséges labor- és EKG-vizsgálatokat, az altatóorvosi és szakápolói díjakat, az étkezést, valamint a műtét utáni kontrollkonzultáció díját. A műtét típusától függően, amennyiben egyéjszakás bent alvás is szükséges, külön hotelszolgáltatási díj kerül felszámításra. A pontos, személyre szabott árajánlatot minden Páciensünk írásban kapja meg a műtét előtti kivizsgálás és orvosi konzultáció során.

A beavatkozás során a méh belső felszíne nagy felbontásban, közvetlenül áttekinthető, így pontosan megítélhető, mi állhat a panaszok hátterében (például nyálkahártya-eltérés, gyanús képlet, strukturális ok).

HPV-szűrés 8 héttel a műtét után ajánlott, gyakran már ekkor negatív leletet, jó eredményt kapunk.

Lehetséges kockázatok és szövődmények

Mint minden műtét, a konizáció is jár műtéti kockázattal: felléphet utóvérzés, sebgyógyulási zavar, gyulladás, hegesedés, lehetnek szövődményei: a menstruációs váladék nehezített távozása a méhüregből, krónikus folyás, szexuális fájdalom.

A nőgyógyászati küret lehetséges szövődményei:

• Leggyakrabban fertőzés (méhűri gyulladás) alakulhat ki, amelynek további veszélyes szövődménye lehet a kismedencére való terjedés.
• Ritkán a méhfalon áthatoló sérülések keletkezhetnek. Ez kórházi megfigyelést és szükség esetén hasi műtétet (hastükrözés és/vagy nyitott hasi műtét) vonhat maga után.
• Ritkán túlérzékenységi reakció jelentkezhet a fertőtlenítéshez, vagy az érzéstelenítéshez használt anyagokkal szemben, ami szakszerű ellátással kezelhető.
• Kivételes esetben a méh eltávolítására is kényszerülhetünk.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a beavatkozás után a következő tünetek közül bármelyiket tapasztalja, azonnal forduljon kezelőorvosához:

• erős vérzés (10-20 percenként kell cserélni a betétet);
• vérrögök találhatók a hüvelyből távozó vérben;
• láz;
• hasi görcs, amely tartós és erős;
• súlyosbodó fájdalom, ami nem múlik fájdalomcsillapító bevételére sem;
• bűzös váladék távozása a hüvelyből.

Konizáció és terhesség

Gyermeket tervező pácienseknél konizációt csak akkor ajánlott végezni, ha súlyos (CIN2 vagy annál rosszabb) rákelőző elváltozás bizonyított vagy annak kockázata magas, ugyanis a beavatkozás kismértékben ronthatja a méhszáj zárófunkcióját, ezáltal későbbi várandósság esetén a koraszülés, a méhszáj-elégtelenség, a késői vetélés és az idő előtti burokrepedés kockázata nő.

A conisatio során gyakran sikerül a HPV-vel fertőzött terület kimetszése is.

A műtét utána méhszáj kissé vékonyabb, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy komplikáció lép majd fel. Több pihenésre lesz szüksége, mint a korábbi terhessége alatt, és fokozottabb orvosi kontroll lesz, de ne aggódjon, alapos odafigyeléssel nem lesz gond a conisatio miatt.

A hüvelyi panaszok okát tisztázni kell, elsősorban váladékvizsgálat, tenyésztés útján meghatározni a kórokozót, majd célzottan kezelni. A levelében említett hüvelykúp egy nagyon hatásos hüvelykúp, amennyiben rá van szükség, vagyis olyan kórokozóra adják, amely érzékeny erre a gyógyszerre.

tags: #ambrasio #leep #utani #teherbeeses