A legtöbb nő a terhesség utolsó időszakában alig várja már, hogy végre szüljön, ugyanakkor szeretné elkerülni a szülés mesterséges megindítását. Sokan esküsznek rá, hogy a szeretkezés egy "mindenórás" kismamánál megindíthatja a szülést, és ennek alátámasztására születtek is hihető tudományos elméletek. Az egyik elképzelés szerint a hatásért az ondófolyadékban lévő prosztaglandin felelős - ez a hírvivő anyag nagyobb koncentrációban valóban képes beindítani a szülést, a kórházi gyakorlatban is szintetikus prosztaglandint alkalmaznak erre a célra. Felmerült az is, hogy a mellbimbó izgatása, illetve az orgazmus kiváltotta oxitocin-felszabadulás válthat ki olyan méhösszehúzódásokat, amelyek beindítják a gépezetet.
A malajziai Malaya Egyetem tudósai azonban dr. Tan Peng Chiong vezetésével nemrégiben megjelent tanulmányukban az utóbbi vélekedést tudományosan megcáfolták. Amint arról dr. Chiong beszámolt, maguk is csalódottak voltak vizsgálatuk eredményeitől, mivel a szex valóban egy biztonságos, ráadásul kellemes módja lenne a szülés beindításának. A szülést nem lehet szexszel siettetni - cáfolták a széles körben elterjedt nézetet malajziai kutatók.
A kutatás részletei
Tan Peng Chiong, a Malayai Egyetem szülész-nőgyógyásza szerint jó lenne, ha a párok ilyen biztonságos, hatékony, ráadásul igen kellemes módon sürgethetnék egy kicsit a szülést, de vizsgálatuk alapján az "apás módszer" sajnos nem működik. Tan és kutatócsoportja a BJOG: An International Journal of Obstetrics & Gynaecology c. nőgyógyászati szaklapban közölt vizsgálatában több mint 1100, a terhesség 35. és 38. hete között lévő nő körében vizsgálták a szex és a szülés megindulása közti összefüggést. A résztvevő nők a vizsgálat kezdetekor már legalább hat hete nem éltek szexuális életet.
A csoport felének az orvos azt javasolta, hogy minél gyakrabban szexeljen a szülés biztonságos siettetése érdekében, míg a csoport másik felének azt mondták, hogy a terhesség alatti szex ugyan biztonságos, de a szülésre gyakorolt hatása ismeretlen. A kutatók ezután nyomon követték, hogy hány hétig tartott a résztvevők terhessége, és szükség volt-e orvosi beavatkozásra a szülés megindulásához. Azt találták, hogy a szexre bíztatott nők gyakrabban szexeltek a terhességük hátralévő időszakában, mint a másik csoport tagjai, ám szülésindításra hasonló arányban került sor a két csoportban (22, illetve 20,8 százalékuknál, ami nem szignifikáns különbség). Nem volt jelentős különbség a terhességek hosszában sem.
Korábbi kutatások és elméletek
Korábban szakemberek különféle tudományos magyarázatokkal is szolgáltak arra, miként működhet mindez, az egyik szerint például a spermában olyan hormonszerű molekula - az úgynevezett prosztaglandin - található, amelyet szintetikus formában a kórházakban is használnak a szülés beindítására. Egy másik nézet szerint pedig az orgazmus hatására beindulnak a méhösszehúzódások, ami szintén a szülés megindulásához vezethet.
A szeretkezés három módon segítheti a szülés beindulását. Az ejakulátum (a partnered ondója) nagyon gazdag prosztaglandin hormonokban. Ezek ugyanazok a hormonok, amik a várandósság utolsó heteiben, napjaiban elkezdik érlelni a méhnyakat, hogy az felpuhuljon és majd képes legyen a tágulásra. Kutatók azt figyelték meg, hogy a szeretkezés után kb. 2-3 órával a hüvelyváladék prosztaglandin tartalma tízszeresére vagy akár ötvenszeresére is emelkedik várandós nőknél. A második mód, amivel a szeretkezés stimulálhatja a folyamatok beindulását, a megemelkedett oxitocin szinttel van összefüggésben: a szoros bőrkontaktus és szexuális játék részeként a mell stimuláció megemeli a vérben az oxitocin hormon szintjét, ami - ha már a méhen lévő receptorok száma megemelkedett a szülés közeledtével - beindíthatja a méhösszehúzódásokat, a vajúdást.
Erről az érdekes témáról 2019-ben készült egy összegző kutatás, ami kielemezte és összefoglalta a korábbi e témában készült kutatásokat. Igaz, a fent leírt három hatás elég meggyőzőnek tűnik, ez az összegzés nem támasztotta alá, hogy a szeretkezés előrébb hozná a szülés spontán beindulását vagy bármi egyéb hatással lenne a szülés lefolyására! Ezekben a klinikai kutatásokban a résztvevő egészséges, problémamentes várandós nők egyik részétől azt kérték, hogy szeretkezzenek gyakran, a másik részüknek pedig azt mondták, hogy keveset szeretkezzenek illetve hogy ne szeretkezzenek egyáltalán és hogy vezessenek naplót az együttlétekről. Az eredmény: a szülés beindulásának idejében nem volt különbség a három csoport között! Az egyetlen - meglepő - különbség az volt, hogy a gyakori szeretkezésre kért csoportban lényegesen alacsonyabb volt a nem megnyugtató magzati szívhang miatti császáros szülések aránya.
A 2006-os amerikai kutatás szerint a várandós anyáknak 22%-a kísérelte meg beindítani a szülését valamilyen módon. 2006-ban Tan és munkatársai 200 egészséges, komplikáció mentes kismamát kértek meg arra, hogy vezessenek szex-naplót a 36. héttől. A naplók alapján azt a megállapítást tették, hogy a 40. héten történt együttlét határozottan előrébb hozta a szülés spontán beindulásának idejét és kevesebb beindításra volt szükség a betöltött 41. hét után. Négy évvel később, 2010-ben Iránban szintén arra kértek 215 várandós anyát, hogy írják fel, hogy szeretkeztek-e a 40.héten. A 105 szeretkező nő 67%-ánál spontán beindult a szülés a 40. héten, szemben a 48%-kal, amit annál a 110 nőnél tapasztaltak, akik a 40.héten nem szeretkeztek. 2014-ben megintcsak Iránban készült egy olyan kérdezésen alapuló kutatás, ahol szülésznők faggatták az anyákat a várandósság alatti szexuális életükről. Bár ezek az empirikus kutatások azt sugallják, hogy a szeretkezés hatással lehet a szülés beindulásának az időpontjára, a kutatók mégsem jelentik ezt ki egyértelműen, mert ezek a vizsgálatok nagyon sok nem semlegesíthető tényezőt tartalmaznak.
Szülésindítás: orvosi beavatkozás és otthoni praktikák
Szülésindításról akkor beszélünk, ha a szülést egészségügyi okokból, orvosi beavatkozással indítják meg. Ilyen formában a szülésindítás a terhesség tervezett, szándékos befejezése. Alkalmazása akkor javasolt, ha az anya vagy a magzat állapota indokolttá teszi a szülés mihamarabbi megtörténtét, vagyis nincs mód a vajúdás természetes úton történő megindulásának kivárására, vagy az nagy kockázattal járna az anya vagy a magzat egészségére nézve. Normális esetben a vajúdás bármikor megkezdődhet a terhesség 37-42. hete között. Ilyenkor a méhnyak felpuhul és tágulni kezd, méhösszehúzódások indulnak meg, és/vagy elfolyik a magzatvíz. Szülésindítás esetén ezek a folyamatok mesterségesen történnek. Ez magában foglalhatja a méhnyak mechanikus tágítását, a magzatburok megrepesztését, illetve a méhösszehúzódás gyógyszerek adásával történő mesterséges elősegítését.
A szülésindítás módszerei:
- Amennyiben a méhszáj még nem puhult fel, és nem nyílt meg kellőképpen, vagyis nem alkalmas a szülésre (éretlen), hormonális készítmény adásával érlelik a méhszájat. A méhszáj területére juttatott készítmény hatására a méhszáj felpuhul, és méhösszehúzódások indulnak meg. Sikertelenség esetén ismételhető a használata. Előzetes császármetszés esetén alkalmazása nem megengedett.
- Teljesen zárt méhszáj esetén mechanikus (ballon-katéteres) méhszájtágítás alkalmazható. Az eljárás során a méhszájon keresztül katétert vezetnek fel a méhűrbe, majd annak felfújható végébe körülbelül 60 milliliternyi sóoldatot fecskendeznek. A ballon önmagában is tágító hatású, de szükség esetén - a kívánt mértékű méhszájtágulás elérése érdekében - elvégezhető annak óvatos, lassú áthúzása is a méhszájon keresztül. Az eljárás előnye, hogy előzetes császármetszés esetén is alkalmazható. Esetenként ezt az eljárást kiegészítik a természetes szülés során termelődő hormon (oxitocin) szintetikusan előállított formájának adásával.
- Nyitott méhszáj esetén belső vizsgálattal, körkörös mozdulatokkal manuálisan is leválasztható a magzatburok. Kedvező anyai és magzati állapot esetén burokrepesztés történhet, amely azáltal, hogy a magzati koponya lejjebb kerülését segíti, méhösszehúzódásokhoz vezethet. A továbbiakban a méhösszehúzódások hatékonyabbá tehetők a fent említett oxitocin infúzióban való adásával.
A szülésindítás és a spontán szülés közötti különbségek:
A mesterségesen indított vajúdás fájdalmasabb lehet, mint a magától induló (spontán) vajúdás. Spontán induló szülés esetén az összehúzódások fokozatosan erősödnek, azonban szülésindítás esetén a méhösszehúzódások gyorsabban indulhatnak el, és erősebbek is lehetnek. Ezért a mesterségesen indított vajúdás során az anyák gyakrabban igényelnek fájdalomcsillapítást. A szülésindítás során fájdalomcsillapítás gyógyszer adásával vagy gerincbe adott (epidurális) érzéstelenítés alkalmazásával történhet. Szülésindítás esetén nagyobb valószínűséggel válnak szükségessé egyéb beavatkozások is, például a fogóműtét vagy vákuum alkalmazása a magzat megszületésének elősegítésére.
A szülésindítás javallatai és ellenjavallatai:
Szülésindítás abban az esetben javasolható a várandós anyának, ha a terhesség továbbviselésével fennáll a veszélye az anyai vagy a magzati egészségkárosodásnak. A szülésindítás javallatai az alábbiak lehetnek: túlhordás (több mint 41 hetes terhesség), méhlepényi keringészavar, anyai kórállapot (például cukorbetegség, magas vérnyomás), a normálisnál kevesebb magzatmozgás, magzati szívhangeltérés, a magzat méhen belüli fejlődésének visszamaradása (magzati retardáció), idő előtti burokrepedés, amennyiben 24 óra alatt nem indul spontán fájástevékenység. Amennyiben a következő esetek valamelyike fennáll, nem lehetséges, és nem is javasolt a szülésindítás a hüvelyi szülés ellenjavallata miatt. A szülésindítás ellenjavallatai: elöl fekvő méhlepény, harántfekvés vagy ferdefekvés, medencevégű fekvés (farfekvés), abszolút téraránytalanság a magzat és az anyai medence méretei között, korai lepényleválás, anyai herpes genitalis fertőzés aktív stádiuma. Amennyiben a magzatot bármilyen okból világra kell segíteni, és nem várható meg a szülés spontán megindulása, ugyanakkor a szülésindításnak valamilyen ellenjavallata áll fenn, a császármetszés a választandó megoldás.
A házi módszerek - már amelyik valóban működik - akkor lehetnek hatásosak, ha a háttérben a tested és a kisbabád már teljesen készen állnak a születésre és tényleg csak az utolsó kis szikra szükséges az események beindításához. A sorozat előző részét elolvasva mostanra már remélem sikerült ellazulnod, elengeni a félelmeket, feloldani a feszültségeket, úgyhogy nézzük meg a legkellemesebb „házi” szülésbeindító módszert, ami ráadásul még nyugató hatással is bír! Ez nem más, mint a szeretkezés. A szeretkezés-naplókból az is kiderült, hogy alig volt különbség a szeretkezések gyakoriságában a három csoport között, hiszen a „sok” és a „kevés” mindenkinek mást jelent. Szintén nem tértek ki ezek a kutatások arra, hogy milyen jellegű volt az együttlét, hiszen szex és szex között elég nagy különbségek lehetnek...
A meleg fürdő lazító hatását szinte nem is érzékeli a kismama, az eredmény azonban kétségtelen. Nem ajánlatos forró vízbe feküdni, mert ez szédülést, vérnyomás-ingadozást okozhat. Elegendő, ha a has, a derékrész merül a meleg vízbe, a mellkast tartsuk egyenesen, a kádnak dőlve támasszuk meg a hátunkat, így könnyebb a légzés. Sok kismama a szülés megindulása előtt gyakran megy vécére, emésztése felgyorsul, hasmenésszerű széklete van. Előfordul, hogy gyomorrontásra gondol, holott ezeket a tüneteket már a szülést megindító hormonok okozzák. A jelenség fordítva is szokott működni: kis hashajtás, beöntés felgyorsítja, beindítja a méhösszehúzódásokat. Ma már a legtöbb helyen nem kötelező a beöntés, de hatása bizonyos esetekben jól jöhet. Ne használjunk hashajtó gyógyszereket, legfeljebb sárgabaracklevet igyunk, keverjünk aludttejbe egy-egy kávéskanál lenmagot vagy tamarinlekvárt.
Ha a kismama jó erőnlétnek örvend, jót tesz a kényelmes tempójú biciklizés, sok séta, úszás. Nem biztos azonban, hogy a fájások alatti lépcsőzés, folyosón járkálás segít a tágulásban, lehet, hogy csak az erejét vesztegette, és idő előtt elfárad. Ennél célravezetőbb, ha terpeszguggolásba ereszkedik, vagy labdán ül.
A málnalevéltea fogyasztása nem ajánlott a terhesség alatt, a várandósság 34. hetétől kortyolgatva állítólag segíthet a kismedencei izmok lazításában és a méhszáj puhulásában. Erről is kérd ki az orvosod véleményét!
Fűszeres ételek: jó, ha tudod, hogy közülük szép számmal akadnak alhasi vérbőséget okozók. Ilyen többek között a rozmaring, a majoránna, a bazsalikom vagy éppen a kakukkfű.
Masszázs: Van, aki a lábfej belső oldalán, a bokacsont alatti rész masszírozására esküszik, ha a szülés beindításáról van szó. Ehhez mindenképpen ajánlott szakértő kezeket segítségül hívni.
Lazítás: A harmadik trimeszter nem minden kismama számára stresszmentes. Az utolsó heteket sokan nehezen viselik, úgy fizikailag, mint lelkileg. Van, akin a szüléstől való félelmek lesznek úrrá, de van olyan is, aki már kényelmetlenül érzi magát a testében, és már csak arra tud gondolni, hogy túlessen a nagy eseményen. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, a lazítás - bár igen sok trükk létezik a szülés beindítására, a természet úgyis mindent megold. Szervezz hát programokat, tűzz ki magadnak minden napra feladatokat, beszélgess a barátaiddal és bőven hagyj magadnak időt a pihenésre!
Honnan tudjuk, hogy indul a szülés? Szülésindítási praktikák házilag
Abban viszont egyhangúan egyetértenek a kutatók, hogy amíg a magzatburok ép (tehát nem folyt el a magzatvíz!), a partnernek nincs nemi úton terjedő betegsége és nincs egyéb egészségügyi kockázat, addig a szülés otthoni beindításának a megkísérlése a szeretkezéssel teljesen biztonságos és nem hordoz semmiféle kockázatot! Úgyhogy a várandósságod vége felé a szexről dönts ösztönsen: élvezd, ahogy jól esik, ahogy jól érzed magad, ahogy Nektek jó! De ha célzottan azért alkalmaznád ezt az egészen kellemes módszert, hogy a babádat minél előbb a karodban tartsd, akkor erről sem árt informáltan dönteni!
tags: #az #eros #beindithatja #a #szulest