A várandósság, a szülés és az azt követő időszak élettani és érzelmi szempontból is rendkívül jelentős állomásai egy nő életének. Ezen időszakokban a test és a lélek egyaránt hatalmas változásokon megy keresztül. Míg a fizikai változások többnyire könnyen felismerhetők, a pszichés állapotok alakulása olykor rejtettebb marad. A szülés utáni időszak (postpartum időszak) különösen érzékeny időszak, amikor a nők hajlamosabbak a mentális zavarokra. A hormonális ingadozások, a szülés utáni fizikai regeneráció, valamint az új életritmus gyakran okoz érzelmi nehézségeket. A szülés utáni pszichés zavarokról itt olvashat részletesebben.
A szülés utáni időszak tehát igencsak megterhelő érzelmileg, éppen ezért is gyakoribbak ilyenkor a pszichés zavarok. Az anyaságra való áttérés során felszínre kerülhetnek olyan mentális zavarok, mint a depresszió, szorongás vagy a kényszerbetegség. A szülés utáni pszichés zavarok széles skálán mozognak az enyhe hangulati ingadozásoktól a súlyosabb pszichológiai problémákig. Ezek a zavarok nem csupán egyéni élmények, hanem a szülés utáni időszak fizikai, hormonális és érzelmi változásainak összetett következményei. A várandósság és a szülés hatalmas igénybevételt és megterhelést jelenthet a szervezet számára. A szülés utáni időszakban még zajlik a regeneráció, miközben már ismét sok erőt igényel a csecsemő ellátása és gondozása. Felborul az alvás-ébrenlét ciklus, hirtelen rázuhan a felelősség a friss anyákra, akik ráadásul sokszor kétségek között vannak mi lenne a legjobb a gyermeknek. A friss anyák fáradékonyak, szorongóak és ingerlékenyek lehetnek.
A szülés utáni mentális állapotok formái
A szülés utáni pszichés zavarok több csoportba sorolhatóak, attól függően, hogy milyen jellegű és mennyire súlyos állapotról van szó. Minden esetben komolyan kell venni ezt az állapotot és orvoshoz fordulni vele kivizsgálás és kezelés céljából. A szülés utáni pszichés zavarok hajlamosíthatnak arra, hogy valaki később is átéljen pszichés zavarokat.
Szülés utáni „baby blues” (gyermekágyi szomorúság)
A szülés utáni „baby blues” általános érzelmi állapot, amelyet az anyák nagy része tapasztalhat közvetlenül a szülés után. A nők 50%-ánál, sőt egyes statisztikák 80 %-nál a szülést követő első héten jelentkezik az úgynevezett gyermekágyi szomorúság, mely körülbelül egy hétig tart. Ez az állapot a hormonális változások következménye, és általában 1-2 héten belül elmúlik. A vélemények megoszlanak arra vonatkozólag, hogy ez a fáradékonysággal, kialvatlansággal járó állapot betegségnek vagy normál reakciónak tekinthető-e. A leggyakoribb pszichés probléma a szülés utáni szomorúság, más néven baby blues megjelenése, ami a szülő nők közel 80 %-át érinti és általában a szülés utáni 3-4. napon jelentkezik. Erre az állapotra már mindenképpen oda kell figyelni, ugyanis előfutára lehet a komolyabb zavaroknak, mint a depresszió vagy a szülés utáni pszichózis.
A baby blues tünetei az alábbiak lehetnek: gyakori sírás; fáradtság; ingerlékenység; szomorúság, de nem mély depresszió. Ezt az állapotot szomorúság érzés, sírógörcsök, ingerlékenység, félelemérzések, érzelmi hullámzás jellemzi. Egyrészt a hormonális változás, másrészt az anya-magzat szimbiózis végetérése, valamint az anyai szerephez való alkalmazkodás nehézségei okozhatják.
Postpartum depresszió (gyermekágyi depresszió)
A szülés utáni depresszió (postpartum depresszió) súlyosabb, mint a baby blues, és hosszabb ideig tartó depresszív állapotot jelent. Ez akár hónapokig is elhúzódhat, és orvosi segítséget igényel. A frissen szült nők kb. 10-15%-a ennél súlyosabb állapotba kerül. Ez az állapot, az úgynevezett szülés utáni depresszió (postpartum depresszió), mely sokféle formában jelentkezhet. A szülés utáni depresszió körülbelül minden 10. anyánál fordulhat elő, ám ennél jóval kevesebben fordulnak szakemberhez miatta. A gyermekágyi depressziót gyakran nevezik rejtett betegségnek, mert a tüneteit sokszor nehéz azonosítani.
A postpartum depresszió tünetei az alábbiak lehetnek: állandó levertség és szomorúság; érdeklődés elvesztése a baba vagy más emberek iránt; alvászavarok: akár túl sok alvás, akár álmatlanság; bűntudat és értéktelenség érzése; nehézségek a baba gondozásában. Maguk a tünetek hasonlatosak a depresszió tüneteihez: lehangoltság, szorongás, örömtelenség, érdektelenség, ingerlékenység, fáradékonyság, étvágytalanság, alvászavar, feledékenység, koncentrációs zavar, döntésképtelenség, bűntudat, önvád, értéktelenség érzése.
A szülés utáni depresszió kialakulása mögött számos kockázati tényező áll. Az egyik a genetikai érintettség. Emellett a szülés utáni depresszió legjelentősebb hajlamosító tényezői között a depresszió jelenlétét említhetjük a terhesség alatt, vagy azt megelőzően. A túlzott szorongás, a stresszes életesemények, traumák a terhesség időszakában, a társas támogatás alacsony szintje mind kiválthatja a szülés utáni depressziót.
Szülés utáni szorongás
A szülés utáni szorongásos zavar hasonló lehet a szülés előtti szorongáshoz, de ebben az időszakban gyakoribbak a baba egészségével és a szülői szereppel kapcsolatos túlzott aggodalmak. Az anyák gyakran kimerültek, és folyamatosan aggódnak, hogy valami baj történhet a gyermekükkel. A posztpartum szorongásos zavarok az anya-gyermek kötődésre is negatív hatással vannak.
A postpartum szorongás tünetei az alábbiak lehetnek: állandó aggodalom a baba biztonsága miatt; nehézségek az ellazulásban; testi tünetek, mint például szapora szívverés, fokozott izzadás. A szülés utáni szorongás gyakran abból fakad, hogy az újdonsült anyák túlterheltek az új felelősség miatt. Az éjszakai ébredések, a baba gondozása és a fizikai fáradtság szorongást okozhatnak.
A posztpartum szorongásos zavarok fajtái: Posztpartum obszesszív-kompulzív zavar (ppOCD); Posztpartum pánikzavar (ppPD); Posztpartum generalizált szorongásos zavar (ppGAD); Posztpartum poszttraumás stressz-zavar (ppPTSD). Egyéb posztpartum szorongásos állapotok lehetnek jelen például a testi változások, a házastársi féltékenység, a szexuális problémák, a bölcsőhaláltól való félelem, a szülés közben tapasztalt bánásmódon való rágódás vagy az anyai szeparációs szorongás kapcsán.
Szülés utáni trauma (PTSD)
Azoknál a nőknél, akik traumatikus szülést élnek át, szülés utáni poszttraumás stressz zavar (PTSD) alakulhat ki. Ez olyan esetekben fordulhat elő, ha komplikációk lépnek fel a szülés során, vagy ha a nő úgy érzi, hogy nem kapott elegendő támogatást. A szülés után a nőknél poszttraumás stressz zavar is kialakulhat, amennyiben a szülés egy traumatizáló élmény volt a számukra. Poszttraumás stressz zavar akkor jön létre, ha valaki átél vagy szemtanúja egy tényleges vagy fenyegető veszélynek, amire intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagál.
A szülés utáni PTSD tünetei az alábbiak lehetnek: szülés utáni emlékbetörések vagy rémálmok; a szüléssel kapcsolatos beszélgetések elkerülése; alvászavarok; érzelmi eltávolodás. A szülés az ismeretlensége miatt félelmetes, fájdalmas és kiszolgáltatott élmény lehet, különösen ha a szülésben segítő személyek ezt nem kezelik jól. Hogyha az anya nem aktív résztvevő, nem fordítanak elég figyelmet az ő jóllétére, akkor könnyen magatehetetlennek vagy csapda helyzetben érezheti magát.
Postpartum pszichózis (gyermekágyi pszichózis)
A postpartum pszichózis, vagy más néven gyermekágyi pszichózis, a legsúlyosabb mentális zavar, amely a szülés után kialakulhat. Ritkán előforduló állapot, amely sürgős orvosi beavatkozást igényel. A szülés utáni pszichózis (postpartum pszichózis - PPP) a legsúlyosabb és a legritkább szülés utáni pszichés megbetegedés, 1000 szülő nőből egyet érint. Hirtelen jelentkezik, általában az első hét során, de a később, mint a hangulati zavarok. A szülés utáni pszichózis súlyos vészhelyzetet jelent és azonnali orvosi kezelést tesz szükségessé.
A postpartum pszichózis tünetei az alábbiak lehetnek: hallucinációk vagy téveszmék; súlyos zavartság; irracionális gondolatok; azonnali beavatkozást igénylő, veszélyes viselkedés. A gyermekágyi pszichózis első jele, hogy a kismama viselkedése megváltozik. Az érintett magába zárkózik, elfordul környezetétől és olyan gondolatok alakulnak ki benne, amelyek arra utalnak, hogy elvesztette realitásérzetét, nincs kapcsolata a külvilággal. Hangulata erősen ingadozhat, ezen felül irreális félelmek gyötrik gyerekével kapcsolatban, megmagyarázhatatlan szorongások alakulnak ki benne. Jelentkezhetnek érzékcsalódások is: az anya hangokat hallhat, látomások jelenhetnek meg előtte. Szintén súlyosabb esetben kitalálhatja, hogy a gyerek nem az övé.
Kockázati tényezők és kezelés
Több tényezőtől függ, hogy egy nő mennyire van kitéve a várandósság alatti, illetve szülés utáni mentális zavaroknak. A családi anamnézis, a korábbi mentális betegségek, a szociális támogatás hiánya és a stresszes élethelyzetek növelhetik a mentális zavarok kockázatát.
A várandósság alatti és szülés utáni mentális zavarok kockázati tényezői az alábbiak lehetnek: korábbi mentális zavarok; családi anamnézis (pl. depresszió vagy szorongás); szociális támogatás hiánya; párkapcsolati nehézségek; stresszes élethelyzet.
A várandósság alatti és szülés utáni mentális zavarok kezelési lehetőségei az alábbiak lehetnek: pszichoterápia (pl. kognitív viselkedésterápia); gyógyszeres kezelés (pl. antidepresszánsok, nyugtatók és szorongáscsökkentők); támogató csoportok; szakemberrel való rendszeres konzultáció.
A szülés utáni pszichés zavarokra jellemző, hogy jól kezelhetők. Enyhe esetben tudatos odafigyeléssel, családi támogatással is megoldhatók. A súlyossabb esetekben szükség lehet pszichoterápiás illetve gyógyszeres segítségre. A szülés utáni pszichés zavarokról kevés szó esik, mivel a friss anyaság tradícionálisan az öröm és boldogság időszaka. Valójában azonban a szülés utáni időszak testileg-lelkileg igencsak megterhelő a nők számára. Míg a testük lábadozik, át kell állniuk egy teljesen új bioritmusra, megismerniük a gondoskodás felelősségét; nem is beszélve a nagymértékű hormonális változásokról. A szülés utáni pszichés zavarok lehetnek enyhék, és akár azonnali kórházi kezelést igénylőek is.
A szülés utáni pszichés zavarok esetén fontos a rendszeres orvosi követés. Az állapot ugyanis hajlamosít arra, hogy később is kialakuljanak hasonló zavarok, például depresszió. Egészséges életmód: Az egészséges táplálkozás és a rendszeres sportolás nem csak a testünkre, de a mentális egészségünkre is jó hatással van. Bármennyire is felborul a rutin szülés után, próbáljunk meg időt szakítani az óvatos testmozgásra.
A gyermekek beilleszkedési zavarai
A gyermekek fejlődésük során számos kihívással kell szembenézniük, amelyek legyőzésében leginkább szüleik támogatása segít nekik. Fontos, hogy a szülők időben felismerjék, ha csemetéjüknek például tanulási, magatartási zavarai vannak, vagy túlzott szorongással, gyakori sírással, dühkitörésekkel, indokolatlan félelmekkel küzd. Lényeges, hogy ilyen jellegű problémák esetén elkülöníthető legyen, hogy átmeneti zavarról van-e szó, vagy olyan tünetekről, amelyeket ha időben kezelni tudunk, megelőzhetjük súlyosabb problémák kialakulását. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyerekek még nem képesek (főleg 7-8 éves korig) pontosan megfogalmazni, ha valami történt velük, például ha nem érzik jól magukat egy új közösségben, ilyenkor a viselkedés megváltozása lehet üzenetértékű. Továbbá ebben az időszakban egy új környezet, vagy egyéb változás okozhat átmeneti visszaeséseket, akár nehezen kezelhető viselkedésváltozásokat.
A beilleszkedési zavar, magatartászavar hátterében nagyon változatos okok állhatnak. Ezek lehetnek átmenti zavarok egy olyan gyermeknél, aki egy közösségbe „nehezebben felmelegedő", de amint biztonságban érzi magát, vannak támpontok (barátok, pedagógushoz való kötődés) ezek megszűnnek. Előfordulhat, hogy a gyermek környezetében történt változások feldolgozása jelent problémát, ami a tapasztalt beilleszkedési nehézségeken keresztül jut kifejezésre. Vannak azonban olyan esetek, amikor a magatartásprobléma másodlagosan alakul ki tanulászavar talaján, vagy a tapasztalt figyelmetlenség, gondolkodás nélküli cselekvés, szabályokkal szembeni fokozott és állandó ellenállás, túlmozgásosság, egy alapvetően biológiai kiindulású probléma tüneteit jelenti, amely a viselkedésszabályozás zavarát okozza.
A gyermekek meghatározott karaktervonásokkal születnek, melyek a környezet és tapasztalatok hatására némiképp módosulhatnak, de lényegileg lassan változnak. Bizonyos esetekben olyan kombináció jellemezhet egy embert, amely a környezethez való alkalmazkodást nehézzé teszi. A „nehéz gyerekek" lassan alkalmazkodnak az új helyzethez, alacsony az ingerküszöbük, nagy intenzitású reakciókat adnak, magas az aktivitás szintjük és nehezen alakul ki a biológiai ritmusuk.
A részképességzavarban szenvedő gyerekek többsége úgy kezdi az iskolát mint társaik. Problémáik az idő előrehaladtával fokozatosan alakulnak ki és válnak egyre súlyosabbá. Pl. lelkesen elkezdenek olvasni tanulni, és bár egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az eredmények, a sikerek csak nem következnek be. Minél értelmesebb a gyerek, annál hamarabb észreveszi, hogy sokkal nagyobb energia befektetés mellett is egyre jobban lemarad társaitól, a szülők és a pedagógus is csak szidják és büntetik. Ekkor kezd a gyerek az iskolában bohóckodni és otthon egyre nagyobb ellenállást tanúsítani a tanulással szemben.
Tanácsok szülőknek a beilleszkedés segítéséhez
5+1 tanács a szülőknek, hogyan tudnak segíteni gyermekük közösségi beilleszkedésén:
- A legfontosabb, hogy keressék meg az okát gyermekük beilleszkedési nehézségeinek! Ne csak a „tüneteket" kezeljék, hanem derítsék ki, hogy csemetéjük problémáinak hátterében testi vagy lelki gondok állnak. Előfordulhat, hogy például a beszédmegértési zavart egy korábban észre nem vett érzékszervi károsodás, akár a túl nagy orrmandula okozza. Sok esetben a gyermek lelkesen elkezdi az iskolát, és egy fel nem ismert részképesség zavar következtében, azt tapasztalja, hogy hiába igyekszik, gyakorol, mégis lemarad a többiek mögött. Ezen frusztráció talaján alakulnak ki agresszív késztetések, ellenállások.
- Legyenek türelmesek, ugyanakkor következetesek! Kerüljék a szélsőséges reakciókat, a túlzott dühöt vagy engedékenységet! A kisgyerekek a szülők dühét látva gyakran szoronganak attól, hogy elveszíthetik a szülők szeretetét, ezért fontos annak hangsúlyozása, hogy nem őt, hanem az adott elfogadhatatlan viselkedést utasítjuk el.
- Tegyék egyértelművé a társadalmi normákat és szabályokat! A gyermekeknek saját nyelvükön, érthetően el kell magyarázni, mit várnak el az egyes közösségek tőlük, milyen viselkedés segíti a közösségbe való beilleszkedésüket.
- Segítsék alternatív módszerekkel tanulási problémákkal küzdő gyermeküket! Olvasási nehézség esetén keressenek a gyermekük számára is érdekes képes könyveket, majd hangosan, felváltva olvassák azokat. Rajzolják le, készítsenek vázlatokat azokról a tananyagokról, amelyeket többszöri elmagyarázás után sem ért meg a gyermek.
- Játék, mozgás, művészet! A szülők keressenek olyan játékokat, amelyek fejlesztik gyermekük beleérző készségét, konfliktuskezelését, felelősségérzetét! Ilyen hasznos időtöltést jelenthetnek például a labdajátékok vagy a különböző társasjátékok. Ilyenkor a gyerekre irányuló figyelem, az együtt töltött idő önmagában jutalomértékű, és terápiás hatású.
- +1. Előzzék meg, illetve kezdjék el időben kezelni a beilleszkedési problémákat! Bármelyik probléma is van a tapasztalt tünet hátterében fontos az arra legalkalmasabb kezelés kiválasztása, hiszen több olyan mozgásterápia is ismert, amely az alapvetően biológiai hátterű magatartászavarokra is nagyon jó hatással van. A túlságosan szorongó gyerekek számára léteznek olyan stresszoldó technikák, melyek lerövidíthetik a beilleszkedés számukra nehéz időszakát. A családi változások, konfliktusok kezelésében a családterápia nagyon sokat segíthet.
Szülés utáni depresszió
tags: #beilleszkedesi #zavar #szules