Beszédfejlesztő és mozgásfejlesztő gyakorlatok babáknak

A baba átmozgató torna több szempontból is nagyon jó minden babának. Naponta egyszer javasoljuk a gyakorlatsor elvégzését, játékosan, énekekkel kísérve, lehetőleg a reggeli időszakban. A passzív kimozgatásnak sok jótékony hatása van, most csak azokat szeretném kiemelni, melyek a babákra vonatkokoznak. A folyamatos mozgatással az ízületeket kimozgatjuk, beolajozzuk. Fokozzuk a vérkeringést az izmokban és a bőrben. Előkészítjük az aktív mozgást és karbantartjuk a reflex apparátust. Sokszor előfordul, hogy amikor a gyermekünket mozgatjuk, befeszíti magát. Ez a feszítés nem izomtónus eloszlási zavarra utal, hanem arra, hogy a baba idegrendszere éretlen és „nem tudja”, mikor kell lazítani illetve feszíteni izmait. Idővel a torna segítségével kialakul a helyes izomtónus beállítás.

Átmozgató torna feladatok otthonra

A baba ágyon/talajon fekszik anyukával szemben.

Lábak átmozgatása

1. A baba jobb lábát bal kezünkkel rögzítjük a combjánál, jobb kezünkkel a bal lábszárnál fogva a térdét hashoz toljuk, majd vissza kinyújtjuk. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
2. Baba minkét lábát hashoz toljuk, majd lassan visszanyújtjuk.
3. Biciklizés: A baba jobb lábát comb tájékon rögzítjük bal kezünkkel, másik kéz térd alatt a lábszáron fog és kifelé körzünk csípőből. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
4. Mindkét csípővel kifelé körzünk.
5. A baba jobb lábát rögzítjük bal kezünkkel a combnál, másik kéz térd alatt a lábszáron fog, és befelé körzünk csípőből. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
6. Egyik kéz a jobb térd alatt a lábszáron fog, másik kéz a másik oldalt és mindkét csípővel befelé körzünk.
7. Egyik kezünkkel a kezelendő láb lábszárat fixáljuk a vádlinál, másik kezünkkel a baba bokáját le és fel mozgatjuk. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
8. Egyik kezünkkel a kezelendő láb lábszárat fixáljuk a vádlinál, másik kezünkkel a baba jobb bokájával körzünk kifelé majd befelé. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.

Karok átmozgatása

1. Bal kezünkkel a baba mellkasát rögzítjük, jobb kézzel pedig a bal csuklónál fogjuk, karjai a törzs mellet nyújtva. Ezt követően felvisszük nyújtva a füle mellé a kart, majd vissza le a törzs mellé. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
2. Baba karjai a törzs mellet, innen szimmetrikusan egyszerre visszük fel a két kart a fül mellé nyújtva, majd vissza törzs mellé.
3. Karok törzs mellett, a baba kezénél fogva a két kart két oldalt nyújtva félkörben visszük fel a fül mellé, majd vissza le a törzshöz.
4. Karok oldalsó középtartásban, kezeket a csuklónál fogva nyújtott könyökkel keresztezzük középen (ölelés) a törzs előtt, majd vissza mellső középtartásba.
5. Karok elől a hasánál nyújtott könyökkel keresztezve, a karokat a kezénél fogva rézsútosan felvisszük nyújtott könyökkel a fül mellé, majd vissza le.

Minden feladatot legalább 8 ismétléssel végezzünk.

A beszédfejlődés lépései és támogatása

A szavaknak ereje van - különösen egy kisgyermek életében, aki még csak most tanulja őket. Normális esetben, ha sokat beszélgetsz a kicsivel születésétől fogva, szépen megtanul magától is beszélni, mégis egyre több anyuka szeretne tudatosan is odafigyelni a beszédfejlesztésre. Ehhez adok most néhány a hétköznapokban használható tippet.

Tippek a beszédfejlesztéshez

• Ne csak beszélj a babához, hanem hallgasd is meg. Amíg kicsi és gőgicsél, válaszolj neki, ezzel megerősíted benne, hogy ez egy „jó”, elvárt viselkedés, amit érdemes csinálnia. Ha nem érted, mit szeretne, akkor kérdezz rá egyértelműen a lehetőségekre.
• A gyerekek elsőként a főneveket kezdik kimondani, ezért fontos, hogy bármit csináltok, bárhova mentek, nevezd nevén a tárgyakat, amiket lát. Ezt már egészen kicsi korban el lehet kezdeni. Sétáljatok körbe a lakásban, mutasd meg neki, mi micsoda!
• Simogasd meg az egyes testrészeit és mutasd meg, hol van a szeme, keze, szája stb.
• A fogalmakat legjobban tapasztalatból tanulja meg a kicsi. Például azt, hogy hideg-meleg, fent és lent, kint és bent, kicsi és nagy. Mutass neki olyan tárgyakat vagy cselekvéseket, amik szemléletesebbé teszik ezeket a fogalmakat.
• A lakás részei, a testrészek, az utcán látott dolgok, az állatkerti állatok, a nem mindennapi cselekvések megtanulása könnyebben megy, ha a játékokba is beiktatjátok ezeket a témákat. Például játszhattok babaszobásat a babákkal, készíthettek kis házat dobozból és elkészíthetitek az egyes szobákat, megbeszélve melyikben mit szoktak csinálni a babák. Rajzolhattok, gyurmázhattok különféle állatokat és megbeszélhetitek, melyik mit csinál és mit mond.
• 1 éves kor körül már adhatsz a kicsinek rövid, egyszerű feladatokat is. Például megkérheted, hogy a kisautót tegye a dobozba, de komplexebb feladatokat még nem tud teljesíteni (pl. rakj rendet a szobában) és még a kéttagú feladatokat sem érti (pl. „Tedd bele a kisautókat a dobozba és a dobozt tedd a helyére!”). Ehelyett több egyszerű utasításban mondd el neki, mit szeretnél, pl. Tedd bele a kisautókat a dobozba!
• Már a 9-10 hónapos kicsik is szívesen nézegetnek mesekönyveket és érdeklik őket a benne látott képek. Először csak mutogasd neki a képeket és meséld a mesét, de 10-12 hónapos kor között már megkérheted, hogy mutasson rá egy-egy képre (pl. hol a cica a képen). Amikor már ismeri az állathangokat, megkérheted, hogy mondja el, mit mond a cica a képen, később pedig megkérdezheted, hogy mondja el, mi az ott a képen.

A beszédfejlődés szakaszai

A baba 6 hónaposan kezd gügyögni és 1 éves korban kezd el beszélni - írja sok szakkönyv. Aztán, ha nem kezdi el, az anyuka megijed és nem érti mit ronthatott el. Gyakran ugyanis elfelejtik leírni, hogy a beszéd kialakulása egy folyamat, aminek minden állomása számít és bizony ritkán lesz a teljesen néma gyermekből barokkos körmondatokban beszélő egyetlen éjszaka alatt. A beszédfejlődés több egymásra épülő fázisból áll, amelyek nagyjából az életkorhoz köthetők, de egyéni eltérések előfordulhatnak.

1. Újszülött sírás (0-2 hónap): A sírás a baba elsődleges kommunikációs eszköz.
2. Gagyogás előtti hangok (2-4 hónap): A baba olyan hangokat ad ki, mint az „oo” és az „ahh”.
3. Gagyogás (4-7 hónap): Megjelennek a mássalhangzókat is tartalmazó hangok, például a „ba” vagy a „da”.
4. Kommunikatív gesztusok és első szavak előtti próbálkozások (7-12 hónap): A baba integet, mutogat és egyre pontosabban reagál a beszédre. Egy-két egyszerű hangcsoport, például a „mama” vagy „baba” jelentőséggel bírhat. Fontos tudni, hogy nem minden baba integet már ebben a korban, nem szabad következtetéseket levonni abból, ha esetleg minden próbálkozásod ellenére sem akar pápázni a babád, ha közben egyébként egyre több mindent megért és más módokon kifejezi magát. Amit tehetsz érte ebben a korban, hogy az utánzási készségét fejleszted, hogy megtanuljon odafigyelni rád és próbáljon utánozni mozdulatokat, mimikát vagy akár hangokat is.
5. A szókincs növekedése (18-24 hónap): A szókincs hirtelen növekedésnek indul (ez a „szókincsrobbanás”). A gyermek akár már 50-200 szót is ismerhet, ez azonban nem azt jelenti, hogy pontosan ki is mondja őket, ebben a korban szónak nevezünk minden olyan hangsort, amit a baba egy adott dolog megnevezésére használ, pl. az autó lehet brrr, a kutya vava stb. A szókincs növekedését jól előkészíti a rendszeres mesélés, a mesekönyv nézegetés, amikor a baba rámutathat dolgokra és elmondod neki mi micsoda a képen. Sok kicsi nem tudja még türelmesen kivárni, amíg elolvasol neki egy mesét, de a képeket nézegetni szeretik.
6. Nyelvtani fejlődés kezdete: Ekkor indul meg a nyelvtani fejlődés is, amikor a gyermek elkezd ragokat, többes számot és egyszerű igeidőket használni. Néha ezeket még furán használja, pl. a -val-vel ragot hasonulás nélkül teszi hozzá a szavakhoz.
7. Kérdések és hosszabb mondatok (4 éves kor körül): A gyermek sok „miért” és „hogyan” kérdést tesz fel, ami fejleszti a gondolkodását. A fejlődésben is sokat segít neki, ha tisztul a beszéde, ezt jól előkészíti, ha minél hamarabb kezd el darabos ételeket enni (jól fejleszti az arcizmokat), illetve minél több olyan játékot játszotok, ahol tudatosan kell használnia az arcizmait és a száját.
8. Beszédkészség finomodása és az írott nyelv elsajátítása: Ebben az életkorban a beszédkészség finomodása és az írott nyelv (olvasás és írás) elsajátítása kerül előtérbe.

A fejlődésben is sokat segít neki, ha tisztul a beszéde, ezt jól előkészíti, ha minél hamarabb kezd el darabos ételeket enni (jól fejleszti az arcizmokat), illetve minél több olyan játékot játszotok, ahol tudatosan kell használnia az arcizmait és a száját.

Gyakorlati tanácsok a beszédfejlesztéshez

A beszédkésés oka lehet még a beszédnevelés elhanyagolása is, mivel a beszéd megjelenésének időpontja jobban függ a környezeti hatásoktól, mint a gyermek intelligenciájától.

Módszerek a beszédfejlesztéshez

• Finommozgások fejlesztése: Például grafomotoros készség fejlesztés.
• Tőmondatok alkotása: Tárggyal bővített mondatok.
• Szókincs bővítése:
• Már csecsemő korában beszéljünk sokat a gyerekhez! Értelmesen, nem affektálva, nem gügyögve. Kommentálhatjuk az öltöztetés, pelenkázás, fürdés, etetés mozzanatait: „Most lehúzom a nadrágod. Aztán jöhet a pólód.” „Megmossuk a bal lábadat. Most a jobb lábadat is.” „Felhúzzuk a kabátodat. Most már nem fogsz fázni.” Beszélgessünk is a babával! Fogjuk úgy az ölünkbe, hogy egymással szemben legyünk, és mesélhetünk neki BÁRMIRŐL!
• Nevezzük meg a tárgyakat, személyeket a séta alkalmával, a kertben üldögélve, a játszótéren, a szobában! Ez a fajta címkézés akkor igazán hatékony, ha a felnőtt nem maga irányítja a gyerek figyelmét, hanem azt a dolgot/tárgyat nevezi meg, amelyre a gyerek figyelme irányul. Ez a megközelítés egyszerűnek tűnik ugyan, de a szülőktől, nagyszülőktől nagy figyelmet igényel.
• A címkézéshez a képeskönyv nézegetés is kiváló eszköz. Itt is a legcélravezetőbb, ha azokat a dolgokat nevezzük meg, amelyekre a gyermek rámutat. De már akár 3-4 hónapos kortól nézegethetünk esti mese gyanánt egyszerű babakönyveket, úgynevezett lapozókat, amelyek rajzain megnevezhetjük a látottakat. Mutassuk is ilyenkor, miről beszélünk. Egyszerű mondatokat mondjunk, ne vesszünk el a részletekben. Nem kell valódi történetet mesélni, elég a képen ábrázolt állat/tárgy megnevezése 1-1 jelző kíséretében. "Itt a maci. Ez a piros labdája." (Olyan könyvet válasszunk, ahol az ábrák a való élet - vagy legalább ahhoz közeli - elemeit ábrázolják. Láttam már olyan „első szavaim” címszó alatt futó könyvecskét, amiben dinoszaurusz, tengeralattjáró, ananász, flamingó, stb. szerepelt.
• Ne fejtsük meg a kisgyermek gügyögését, szófoszlányait! Ne magyarázzunk bele egy-egy hangsorba, amit mi belehallunk! Figyeljünk arra, hogy a hangsor kimondásakor a kicsi figyelme mire koncentrálódik, cselekedetei mire utalnak.
• Ne gondoljuk, hogy azoknak a gyermeknek gyorsabban bővül a szókincse, akik sok mesefilmet néznek, vagy mese cd-t, hangoskönyvet hallgatnak! A beszédtanuláshoz nagyon fontos, hogy a gyermek valódi interakcióban legyen a beszélővel. A kisgyerek ugyanis részben szájról olvasva tanul meg beszélni: megfigyeli, hogyan mozgatják az ajkukat az emberek az egyes hangok kiejtésekor.
• A nagyobb gyerekeknél a mesélésnek fontos szerepe van, ne helyettesítsük gépi megoldásokkal! Gondoljunk arra, hogy a mese alatti összebújások, interakciók milyen plusz tartalommal bírnak.
• Jó szolgálatot tesznek a különféle gyereklexikonok is - forgassuk ezeket együtt a gyerekkel, beszélgessünk minél többet egy-egy címszó, egy-egy kép kapcsán! A képről való meséltetés egyébként is jó alapozó feladata az 1. osztályos olvasástanulásnak. Játszhatunk gondolatolvasót: „Ki hány éves a képen? Hogy hívják? Mi a kedvenc étele? Honnan jön? Hová megy? Sok barátja van? Mit szeret játszani? Itt csak a kreativitásunk szab határt a játéknak.
• Már óvodás kortól törekedjünk arra, hogy a gyermek meg tudja fogalmazni a véleményét! Tartsuk is tiszteletben ezt a véleményt, ami nem azt jelenti, hogy minden alkalommal egyet is kell vele értenünk, de nem kell lesöpörnünk az asztalról „ez butaság; ez nem így van” címszóval, hanem fogadjuk el, de mondjuk el a saját meglátásunkat is.
• Amikor csemeténk már tud olvasni, kérjük, hogy olvasson/meséljen nekünk. Lehet ez egy újságcikk, vagy egy recept, vagy akár egy rövidke esti mese/vers, a lényeg, hogy utána beszélgessünk vele arról, amit olvasott.
• Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése:
• A beszédészlelés a beszédhangok, és hang-kapcsolatok felismerését jelenti. Jó működése nagyon fontos, pl. „állatok megetetése”: két állat hangját mondjuk, és annak adhat „enni” a gyermek, amelyiknek a hangját hallotta éppen.
• Labdázás közben szavakat mondunk (először rövidebbet, majd hosszabbat). A gyermek visszagurítja a labdát, és utánunk mondja a hallott szót.
• A beszédmegértés magába foglalja az elhangzó szavak, a szavakhoz kapcsolódó toldalékok megértését.
• A beszédmegértést fejleszti pl. rakosgató játék: A gyermek a játéktárgyakat oda teszi, ahová kérjük. Szokatlan dolgokat is mondunk.
• Megkérjük a gyermeket, hogy válassza ki, mutassa meg azt a képet, amelyikről beszélünk pl. A baba eszik.
• Hangot adó játékokkal és tárgyakkal való ismerkedés:
• Hangot adó játékokkal (csörgő), tárgyakkal (pl. kulcs, gyufásdoboz), hangszerekkel: Szólaltassuk meg együtt, hallgassuk meg, milyen hangja van, nevezzük is meg, majd tegyük bele egy zsákba (egyszerre csak 2-3-at). Egyet szólaltassunk meg, a gyermek keresse ki a zsákból, melyiket hallotta!
• Hol szól? Rejtsenek el zenélő játékot, ébresztő órát valahová a gyermek közelébe. Keresse meg, honnan jön a hang! Ha nehéz, először lássa is, hogy eldugjuk a tárgyat. Utána ő is rejtse el, és mi keressük meg. Adjunk ötletet, hová tegye!
• Hangutánzás: Utánozzák a hangját annak, aminek csak lehet.
• Készítsenek saját kis leporellót, képeskönyvet!: elég hozzá egy nagyobb rajzlap, színes fotókarton, amiből szélesebb csíkot vágunk, és harmonikaszerűen összehajtogatjuk. Egy-egy kis oldalra egy képet ragasztunk. Ezek a képek lehetnek bármilyen színes újságból kivágott képek. A ragasztásnál segítsünk (száraz, stiftes ragasztót használjanak). Utána lehet nézegetni, mondókát mondani a képekhez.
• Gyűjtsenek képeket újságokból, és vágják körbe, majd ragasszák fel 1 nagyobb füzetbe! Lehet később egy-egy színhez keresni képeket pl. piros: eper, cseresznye, piros ruha, piros autó stb.
• Lehet témakörök szerint is gyűjtögetni pl. állatokat, ruhákat.
• Testrészeim: Nagy csomagolópapíron rajzolják körbe a testét, és utána egészítsék ki a hiányzó részletekkel (szem orr, száj, ruha gombjai stb.).
• „Beszélgetős játék”: állatokkal, játék babákkal, bábokkal játszanak el egy-egy rövid kis jelenetet. Pl. esti fürdetés, etetés, vagy: vásárolni, orvoshoz megyünk.
• Varázsoljunk!: Zsákból, kendő alól varázsoljanak elő 3-4-5 olyan tárgyat, amit előtte együtt beleraktak.
• Szóismétlés: Labdagurítás vagy kockákból építés közben: minden labdagurításkor, vagy kockarakáskor mondunk 1-1 szót a gyermeknek, és neki utánunk kell mondania.
• Súgjunk a gyermeknek szemtől szemben helyzetben szavakat (először rövideket, és olyan szavakat, amiket gyakrabban használunk, utána hosszabbakat is lehet). Találja ki mit súgtunk. Pl. a játékai közül, amit elővarázsolt a zsákból, azokkal ezt is lehet játszani. Utána ő is súghat nekünk.
• Rendrakós játék: válogassunk egy nagy dobozba pl. állatokat, és ruhákat (3-5 darabot). Tegyük az állatokat pl.egy házikóba (rajzolhatunk is egyet), a ruhákat pedig egy táskába, vagy szekrénybe. Segítsünk eldönteni, mi hová való, és a végén is nevezzük meg, hogy az egyik helyen vannak az állatok, a másikon a ruhák. „Mik ezek? - Ugyanígy szétválogathatunk 2 féle színű tárgyakat is, pl. kék és piros tárgyakkal. Először kérjük meg, hogy válassza ki a piros autót, a kék babát stb. A végén a színre rá is kérdezhetünk. „ Milyen az, ami itt van? „ Ha még nem nevezi meg önállóan, mi mondjuk.pl.
• Etessük meg a kedvenc játékállatokat, babákat! Mindenki kapjon tálat, tányért, és kérjen a gyermektől enni. Pl. „A maci almát kér. Adj a macinak almát! Mit kapott a maci? Mit adtál a macinak? „ Mit eszik a baba?
• Pakoljunk! Kérjük meg a gyermeket, hogy segítsen elrakni 5-6 tárgyat. Lehet dobozba, kosárba, zacskóba, tálba stb. pakolni. Ezeket is készítsük oda. Próbáljuk ki, hogy furcsa helyekre is pakoltatunk a gyermekkel. Pl. Ha már mond szavakat: Kérdezzünk rá, „Mit raktál/ tettél a dobozba?” Ilyenkor már a tárgyesetet is használjuk: pl. Hasonlót játszhatunk bevásárló játékkal is. Cseréljük a szerepeket! Egyszer a gyermek az eladó, és mi kérünk tőle tárgyakat, utána ő is kérjen tőlünk. Kérdezzünk rá: „Mit adtam? Mit kértél? Mit kaptál?”pl.
• Rajzoljunk a gyermeknek egyszerűbb, nagyobb képeket, ő kiszínezheti zsírkrétával. Pakoljunk megint! Később már azt is kérdezhetjük, „Hová raktad a kockát? Mibe tetted a babát?” pl.
• A beszédfejlődés támogatása a mindennapokban:
• A tévén és az interneten rengeteg beszédet hallanak a gyerekek, mégis egyre később tanulnak meg beszélni, és egyre több gondjuk van a beszéddsel. Olyan sok a beszédhibás gyerek, hogy a szakszolgálatok alig győzik ellátni őket… Ne aggódj! A tévét nem kell kidobni! Néhány egyszerű trükk és a gyerek beszéde fejlődni fog! A legnagyobb baj tévével, hogy a gyerek ugyan hallja a beszédet, de nem látja, hogyan kell képezni a hangokat. A filmek többsége és a rajzfilmek is mind szinkronizáltak, a figurák szája másképp mozog, mint ahogy azt a gyerek hallja. Ez okozza a zavart. Fontos! A megoldás egyszerű, fordulj hozzá, hogy láthassa a szádat, és beszélj vele minél többet szemtől szembe. Próbáld ki, bámulni fogja a szádat! A legjobb, ha énekelsz! Olyan ez a gyereknek, mintha lassítva nézné a beszédet. Figyeld meg, ha énekelsz, az artikulációd is erőteljesebb.
• Háttérzaj? Legyen csend, mert ha zajban beszélgettek, a gyerek nem hallja jól a magas hangokat! Ne menjen a tévé a háttérben, ne szóljon zene, kapcsold ki a hangos háztartási gépeket, és jusson eszedbe, hogy az autó sem ideális helyszín a beszélgetésekre!
• Fontos, hogy neki való könyvet válassz! Kezdd egy ilyennel! Ideális szótanuláshoz. Olyan gyerekeknek való, akik éppen elkezdtek szavakat mondani. Szerezd be, ha a gyerek már rövid mondatokat mond!
• Tévézik? Ha tévézik a gyerek, ne a mesecsatornákat nézze, inkább a kedvencét dvd-n! A mesecsatornákon futó rajzfilmek nem elég egyszerűek, túl gyorsan váltanak a képek, túl bonyolult a történet, nehezen követhető. De ha van kedvenc DVD-je, például a kisvakondos DVD, és azt sokszor szereti megnézni, az nagyon jó.
• A fiúkhoz több türelem kell. Ők jellemzően később kezdenek el beszélni, átlagosan fél évvel maradnak le a lányokhoz képest. Másképp fejlődik az agyuk a hormonok miatt. Ezért van az, hogy a férfiak a térérzékelésben, a tájékozódásban, a mentális, térbeli forgatásban jobbak, mint a nők.
• Ha például azt mondja egy kisgyermek, hogy „Még kér alma!”, akkor az anyukája azt mondja: „Kérsz még almát? De jó! Kérsz még almát!
• Ha nem tapasztalsz gyors javulást, vidd el logopédushoz!

A szakértők is egyetértenek abban, hogy a gyermek életében az első 3 év a legfontosabb. Ahhoz, hogy későbbi problémákat előzzünk meg, szükséges, hogy odafigyeljünk a babával való játékos foglalkozásra. Legyünk tudatosak ezzel kapcsolatban. Nem értek egyet azzal sem, hogy túl sok ingerrel terheljük le a babánk idegrendszerét (pl. túl sok és hangos zene, folyamatos jövés-menés, vagy teljesen rendszertelen életvitel).

tags: #beszed #segito #gyakorlat #babaknak