A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltéséig bölcsődében maradhat.
A bölcsődék nem az oktatási, hanem egészségügyi-gyermekjóléti intézményrendszerhez tartoznak. A bölcsődei ellátás biztosításához egy fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő alkalmazása szükséges. Ha 5-nél több gyermek ellátását biztosítják, további egy fő segítő személy alkalmazása szükséges.
A bölcsődei felvétel egész évben folyamatos. A jelentkezés önkéntes, a szülő/törvényes képviselő kérelmére történik. Egyes esetekben a gyermek felvételét a gyermekorvos, védőnő és a családgondozó is kezdeményezheti, szülői beleegyezéssel.
A bölcsődei ellátás jogszabályi háttere
A bölcsődei ellátás jogi szabályozását számos jogszabály határozza meg, melyek biztosítják a gyermekek megfelelő gondozását és nevelését. Ezek közé tartoznak:
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
- 415/2015. (XII.23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről
- 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
- 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról
A bölcsőde funkciói és előnyei
A bölcsőde nem csupán gyermekmegőrző, hanem az érzelmi, szociális és értelmi fejlődés egyik legfontosabb állomása. A közösségben való tanulás, a rendszeresség és a szeretetteljes nevelői környezet hosszútávon meghatározó élménnyé válik a gyermekek számára.
A bölcsőde elsősorban segítség a szülőknek, különösen akkor, ha például egyedülálló anyukának vissza kell mennie dolgozni. De nemcsak a praktikum számít, hanem az is, hogy ez egy előkészítő lépcsőfok az óvodára. A szocializációs folyamat itt kezdődik: a gyermekek megtanulják, milyen egy közösségben lenni, hogyan kell alkalmazkodni, várni, együttműködni.
A mai rohanó világban egyre több szülő érzi azt is, hogy otthon kevés az inger és a gyermek unatkozik. A bölcsődében viszont folyamatosan zajlanak a kreatív foglalkozások, közös játékok, mozgásos programok - ezekre ma már kifejezetten igényük van a gyermekeknek.
A bölcsődei élet során a gyermekek megtanulják az alkalmazkodást is. Ha egy kisgyerek látja, hogy a másik ügyesen megeszi a reggelijét vagy épp egyedül öltözködik, ő is szívesebben próbálkozik. Ez a motiváció természetes része a közösségi létnek és hatékonyabb tanulást eredményezhet.
A bölcsődékben a játékos foglalkozások - ének, mondókák, kézműves tevékenységek - mind a gyermekek fejlődését szolgálják. Ezek elősegítik a finommotorikus készségek fejlődését, miközben szórakoztató módon vezetik be a gyermekeket az új élményekbe. Mindez nagy előnyt jelent számukra az óvodakezdéskor, hiszen már megszokták a közösséget, a szabályokat és az alkalmazkodást.
Sok szülő számára kihívást jelent a szobatisztaságra nevelés. A bölcsődében azonban a közösségi jelenlét motiváló: a gyerekek együtt ülnek a vécén, bilin, közben beszélgetnek, játékosan tanulják meg, amit otthon sokkal nehezebb elérni. Gyakori, hogy egy-egy kisgyermek a bölcsiben néhány nap alatt szobatisztává válik, miközutál otthon ez akár hónapokig is elhúzódhat.
A bölcsődei napirend és a beszoktatás
Az állami bölcsődék általában reggel 6 és 18 óra között működnek. A bölcsődei napirend - az étkezések, alvás, játékok meghatározott ideje - keretet ad a napjaiknak. Ez az állandóság biztonságérzetet nyújt számukra, ami érzelmileg is stabilabbá teszi őket.
A bölcsődék a fokozatosság elve alapján szülői beszoktatási lehetőséget kínálnak, ami átlagosan 2 hétig tart. A beszoktatás mind a gyermeknek, mind a szülőnek nehéz lehet. Az anyának az elengedés fájdalmas, a gyermeknek pedig az idegen környezet okoz szorongást.
A szülőknek nagyon sok múlik azon, hogy hogyan készítik fel magukat lelkileg. El kell fogadniuk, hogy más is el tudja látni a gyermeket, és ez nem azt jelenti, hogy ők rossz szülők. Erősnek kell lenniük, főleg a gyerek előtt, mert ők rendkívül érzékenyek - a szülő belső vívódása könnyen rájuk ragad.
A gyermekeket úgy tudjuk felkészíteni, ha otthon is gyakoroljuk a leválást: nagyszülőnél hagyjuk pár órára, barátoknál játszunk együtt vagy játszóházba megyünk. Fontos, hogy sokat beszélgessünk velük arról, hogy mi fog történni a bölcsiben, hogy ott játszani fognak, énekelni, új barátokat szerezni.
A bölcsődei ellátási formák Magyarországon
A bölcsődei ellátórendszer 2017. január 1-jétől alapvetően átalakult. A hagyományos bölcsődei ellátások mellett a jogszabály nevesíti a családi bölcsődét, a munkahelyi bölcsődét és a minibölcsődét. Ezek a kisebb létszámú keretek lehetővé teszik a rugalmasabb és személyre szabottabb ellátást.
A családi bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátásának egy formája, ahol a gyermekek létszáma maximum 7 fő. Az engedélyezésnek szigorú feltételei vannak, többek között a megfelelő képzettség, felelősségbiztosítás és szakmai program.
A minibölcsődei csoportban legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható. Egy munkahelyi bölcsődei csoportban szintén legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható.
Statisztikák és kihasználtság
Magyarországon 2020-ban a 3 évesnél fiatalabb gyermekek 16,2%-a járt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe. Az ellátás igénybevételét számottevően befolyásolja az a tény, hogy a kisgyermekek gondozását hagyományosan a család végzi, az anyák évekig otthon maradnak gyermekeikkel.
Az országosan elérhető 50 208 férőhelyen 45 433 gyermeket gondoztak, ami az intézmények 90%-os kihasználtságát jelenti. A Covid19-járvány miatt 2020-ban csökkent a bölcsődei férőhely-kihasználtság.
Budapesten közel minden harmadik 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátásban részesül. A fővárosban az igénybe vevők aránya azt jelzi, hogy további férőhelybővítést is igényelnének Budapest lakosai.
Csecsemők, kisgyermekek, óvodások és iskoláskorú gyermekek növekedése és fejlődése
A bölcsődei dolgozók képzése és továbbképzése
A gyermekek napközbeni ellátásában dolgozónak a munkakörtől függően továbbképzési kötelezettsége van. A szolgáltatást nyújtó munkakörben dolgozóknak 3 évente kell részt venniük olyan szakmai vagy speciális továbbképzésen, amelyet a családpolitikáért felelős miniszter által kijelölt módszertani szervezet hirdet meg.
A továbbképzési kötelezettség minősített továbbképzésen való részvétellel és a program szerinti feltételek teljesítésével teljesíthető. A továbbképzés 4 éves továbbképzési időszakokban zajlik. A továbbképzési kötelezettség a munkába állás napjával kezdődik.
A bölcsőde tehát nem csupán egy „gyermekmegőrző”, hanem az érzelmi, szociális és értelmi fejlődés egyik legfontosabb állomása. A közösségben való tanulás, a rendszeresség és a szeretetteljes nevelői környezet.