Csecsemő fordulat gyakorlatok gyógytorna

A magzat méhen belüli elhelyezkedése és a szülés körzti megpróbáltatások miatt aszimmetria vagy tartási eltérés alakulhat ki az újszülöttek csípőjénél. Ez a jelenség ijesztő lehet a szülők számára, pedig hátterében legtöbbször nem betegség áll. Azonban ahhoz, hogy a gyermek ízületei megfelelően fejlődjenek, születéstől kezdve 4-6 hónapos korig naponta kétszer tornáztatni kellene az újszülöttek csípőízületét, például pelenkázás közben. A rendszeres mozgás és az arra való képesség az egyik legfontosabb életminőséget meghatározó tényező életünkben.

A gyermekgyógytorna a gyógytorna azon speciális ága, amely a kicsik életkorához, egyéni adottságaikhoz és mentális képességeikhez igazodva történik. A terápia kezdetén egy átfogó állapotfelmérésre kerül sor, amely hasonlóan történik, mint a felnőttek esetében. Az első lépés a gyermek anamnézisének felvétele: ide tartozik a gyermektervezés, várandósság, születési körülmények, valamint a csecsemő- és kisgyermekkori mozgásformák, illetve a mozgásfejlődés áttekintése. A pontos adatgyűjtés érdekében kérjük, hozza magával a gyermek korábbi orvosi iratait. A felmérés játékos módon zajlik, különféle mozgásformák, reflexek és alapvető mozgásminták vizsgálatával. Újszülöttek esetén a vizsgálathoz és a kezelésekhez textilpelenkát, míg nagyobb gyermekeknél váltóruhát (zokni, póló, nadrág) szükséges hozni. A felmérést követően egyéni kezelési tervet állítunk fel, és ez alapján kezdődik el az egyéni fejlesztés.

Miért fontos a gyermekkorban elkezdeni a gyógytornát?

A születéstől 10-12 éves korig a mozgás a világ megismerésének és az ingerek begyűjtésének legfontosabb eszköze, mely által fejlődnek a szervek és a szervrendszerek. A mozgás serkenti a csontok növekedését és az izmok fejlődését, ennek hiányában pedig a fejlődés lelassulhat vagy teljesen megakadhat, ami később deformitásokhoz, tartáshibákhoz vezethet. Emellett a mozgás szoros kapcsolatban áll az idegrendszer fejlődésével is: a fejlődő idegrendszer képes egyre összetettebb mozgások koordinálására, és ezek gyakorlása visszahat az idegrendszer további érésére, amely újabb mozgások elsajátítását teszi lehetővé.

Minden gyermek mozgásfejlődése egyedi, és az idegrendszer érettségének megfelelően alakul, szoros összefüggésben van más képességek fejlődésével is. Kulcsfontosságú, hogy a mozgásfejlődés főbb mérföldkövei - mint a fordulás, kúszás, mászás, felállás - a lehetőségekhez képest megfelelő sorrendben történjenek, egyik mozgásforma se maradjon ki. Emellett lényeges, hogy a mozgások szabályosan és kellő ideig történjenek.

Néhány lehetséges probléma példaként: amikor három hónapos korban a gyermek nem képes felemelni a fejét hason fekvésben, illetve ha nehezen viseli ezt a pozíciót, nem támaszkodik alkarjaira, és nem emeli a mellkasát. Fél éves korban gyakori gond, ha a baba nem képes fordulni, azaz nem tud hátról hasra, illetve hasról hátra átfordulni. Valamint a kúszás elmaradása rendszeresen előforduló nehézség lehet. Továbbá bármely életkorban előfordulhat testtartási aszimmetria, a fej egyoldalú- vagy a törzs C- tartása.

Csecsemő mozgásfejlődési mérföldkövek

A kisgyermekek fejlődése nem csupán a mozgásfejlődésről szól; ebben az időszakban jelentős mértékben fejlődik az értelem, a kognitív funkciók, az idegrendszer, a kommunikáció és a szociális viselkedés is. Ezen készségek is szoros összefüggésben állnak a mozgásos tevékenységekkel, mivel a mozgás elősegíti e területek fejlődését is. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a mozgásfejlődés megfelelő ütemben és módon haladjon.

Ha a mozgásfejlődésben elakad a csecsemő vagy kisgyermek, az elsődleges feladat, hogy feltárjuk ennek okát, és mielőbb intézkedjünk a helyreállítás érdekében. A mozgásfejlődési problémák hátterében gyakran az agy izomtónus-szabályozó és mozgatóközpontjának működési zavarai állnak. A különböző mozgásterápiás módszerek eltérő problémákra koncentrálnak, de általában mindegyik átfogóan képes hatni a mozgásos fejlődés számos területére. Legyen szó masszázsról, passzív átmozgatásról, aktív gyakorlatokról, manuális technikákról vagy szenzoros terápiáról, minden módszer célja ugyanaz: a helyreállítás, a funkciók szabályozása, fejlesztése és a gyógyulás elősegítése.

A csecsemő- és kisgyermek tornát érdemes minél korábban elkezdeni, akár már újszülött kortól, mivel így sokkal jobb eredményeket érhetünk el. Még a minimális eltérésekkel is fontos foglalkozni, hogy a későbbiekben a mozgásformák a legjobb minőségben fejlődjenek, és egyúttal a gyermek más területeken, például a mozgáskoordinációban, térbeli orientációban, helyes testtartásban, testsúlyeloszlásban, a talp megfelelő terhelésében és kognitív funkciókban is előre lépjen.

Mozgásfejlődési szakaszok (életkor szerint)

• 0-2 hónapos kor: A baba szeret hason és háton feküdni, végtagjait hajlított helyzetben tartja, kezei ökölbe záródnak. Fejét mindkét irányba elfordítja, és körülbelül 6 hetes kortól képes emelgetni a fejét hason fekve, körülbelül 45 fokos szögig. Ekkor még főként reflexmozgások jellemzik a mozgásukat.
• 3 hónapos kor: Alkaron támaszkodva képes a fejét 90 fokos helyzetig emelni, ülésbe húzáskor a fejét emeli. Kezeit törzse előtt összefogja, nézegeti, a kezébe adott tárgyat megfogja, figyeli, és szájához emeli.
• 4-5 hónapos kor: Tenyértámaszban képes megtartani magát, mellkasát is megemeli, kezei nyitva helyezkednek el. Hátáról mindkét irányba oldalára fordul, szimmetrikusan. Ekkor már gyakran játszik a lábaival, hasához húzza őket, akár szájába is veheti.
• 6-7 hónapos kor: Képes hátról hasra, és hasról hátra is mindkét irányba fordulni. Talpát megtámasztva próbál hason fekve előre kúszni. Játékaiért gurul, vagy hason fekvésben tengelye körül elfordul. A gyermeket megemelve tartva, a lábait földhöz érintve rugózni kezd.
• 8-9 hónapos kor: Váltott kézzel és lábbal, szabályosan kúszik, és képes négykézlábra állni, ahol „hintázik”, azaz előre-hátra mozog. Nagy mozgásigénye van, bejárja szinte az egész lakást.
• 10-11 hónapos kor: Szabályosan mászik, próbálkozik a kiüléssel akár már stabilan megül.

A gyermekek mozgásfejlődése számos tényezőtől függ, mint például a környezet, a családi háttér, a testi adottságok és az idegrendszeri érettség. Mindezek együttesen befolyásolják, hogy a kisgyermek mikor és hogyan éri el a különböző fejlődési mérföldköveket. Külön figyelmet érdemelnek a koraszülött babák, akiknél a mozgásfejlődés során a korrigált életkort kell figyelembe venni, nem pedig a születési dátumot.

Az első kilenc hónapban a baba legfontosabb feladata, hogy alkalmazkodjon az új környezethez: meg kell tanulnia leküzdeni a gravitációt, felfedezni a saját testét, és hozzászokni az új táplálkozási módhoz. Kezdetben a mozgások reflexszerűek, de ezek fokozatosan egyre inkább akaratlagos, irányított mozgásokká fejlődnek.

Mivel minden kisbaba egyéni fejlődési ütemet követ, nem kell aggódni, ha gyermekünk nem pontosan a „nagykönyv” szerinti időpontban kezd el forogni, kúszni vagy mászni. Ne aggódjunk, ha csupán néhány hét vagy hónap eltérés van, hiszen az egészséges gyerekeknél is jelentős különbségek lehetnek a fejlődés sebességében. A gyermekek saját tempójukban érik el a különböző mérföldköveket, így nem célszerű más csemetéhez hasonlítani őket, testvéreikhez sem. A szülőknek türelemmel kell figyelniük a gyermekük fejlődését, és ha bármilyen aggasztó jelet tapasztalnak, érdemes szakemberhez fordulniuk.

Otthoni gyógytorna gyakorlatok babáknak

Bár a baba mozgásfejlődését maga a babamasszázs is segíti, hiszen az izmok átmasszírozásával serkentjük azok gyarapodását, vannak még hatékonyabb, direkt a mozgásfejlődést célzó gyakorlatok, amelyeket otthon is egyszerűen kivitelezhet.

Természetesen a mozgásfejlesztésnek is vannak típusa, így a kivitelezésüknek vannak nehézségi szintjei. Ebben a posztban nagyon egyszerű, mozgáskoordinációt segítő gyakorlatokhoz adok útmutatót.

Hogyan segítik a baba fejlődését a mozgáskoordinációs gyakorlatok?

A mozgáskoordináció gyakorlatok, amelyekhez most útmutatót adok, egyrészt gyengéden nyújtják a baba kar- és lábizmait, ezzel fejlesztve hajlékonyságát, átmozgatják has- és medenceizmait, és egyenesítik a gerincét. Ráadásul segítik a szem-kéz és kéz-láb koordináció fejlődését, tehát a baba hamarabb tanulhat meg mászni, járni, és pontosabban fog nyúlni a kívánt tárgyakért. Tehát ügyesedik.

Erre ügyelj közben

A gyakorlatok végzése közben légy gyengéd a babáddal, csak annyira nyújts az izmait, amennyire azok engedik. Fontos ügyelni arra, hogy a baba számára kellemes élmény legyen ez a kis torna, hiszen csak akkor fogja szeretni és engedni. A gyakorlatok kivitelezésének mindig kellemes, lassú ritmusa legyen.

Gyakorlatok

• Karok keresztezése: Keresztezd egymással a babád karjait a mellkasa előtt háromszor, majd gyengéden nyújts ki a karjait, mintha széttárnád őket. Ismételd meg párszor a gyakorlatot felváltva, tehát mindig a másik kar legyen felül.
• Lábak keresztezése: Emeld meg kicsit a babád lábait, és keresztezd őket egymással ugyanúgy, mint ahogy a karokkal csináltad. Kivéve, hogy a lábakat lefelé nyújtjuk keresztezés után ahelyett, hogy széttárnánk őket.
• Láb és kar keresztezése: Keresztezd az ellentétes kart és lábat egymással ugyanabban a ritmusban.

Tipp: Mondókázz, énekelgess közben a kisbabádnak, imádni fogja ezt a játékos fejlesztő foglalkozást!

A Dévény-módszer és a manuális technikák

Dévény Anna (1935-2017) a Dévény Speciális manuális technika - Gimnasztika Módszer (DSGM) megalkotásában főleg cerebralparetikus (CP) gyermekeken való segíteni akarás vezérelte. Rájött arra, hogy semmilyen más technika, például a hydroterápia, az aktív gyógytorna, a műtéti vagy gyógyszeres beavatkozás sem oldja meg önmagában a feszességek és a kontraktúrák problémáját. Olyan manuális technikát és komplex rendszert hozott létre, mellyel megszüntethető a kóros szöveti állapotot, ezáltal a normál funkció helyreállhat.

A Dévény-módszer 2 fő részből tevődik össze és így alkot egy hatékony, egységes, univerzális hatású, komplett rendszert. E két fő rész a speciális manuális technika (SMT), valamint a speciális testképző gimnasztika (STG). Az STG a már helyrehozott funkciók és működés további finomítására és fejlesztésére szolgál. Dévény Anna a saját testképzési elveit ötvözte Berczik Sára módszerével. Képzése csoportosan, zenére történik, melynek elkezdését 3 éves kortól ajánlja. A fejlesztés előtt viszont szükség van a nem működő rész beindítására, a gyógyításra és képessé tételére, ezt adja számunkra az SMT.

A Speciális Manuális Technika két fő hatáson alapszik, a mechanikai- és az idegrendszer stimuláló hatáson. A mechanikai hatás során a cél az izom-, ín-, kötőszöveti rendszer fiziológiás szöveti állapotának helyreállítása, melynek legfontosabb pontjai a fascia tágítás és kontraktúraoldás, valamint az izomhelyzet korrekciója. Az idegrendszer stimulálását a bőrben lévő receptorok, más néven idegvégződések direkt ingerlésén keresztül érjük el. A módszer két része közötti sorrend semmilyen esetben sem felcserélhető, hiszen azon, ami nem működik, nincs mit fejleszteni.

A módszer fogásait alkalmazva óvatosan, lassan fokozatosan adagolt erővel végezzük a kezelést.

A szülők bevonása a terápiás folyamatba

A szülők bevonása a terápiás folyamatba rendkívül fontos, mert számos előnnyel jár mind a gyermek, mind a kezelés szempontjából. Íme néhány ok, amiért elengedhetetlen a szülők aktív részvétele:

• Folyamatos támogatás és motiváció: A szülők biztosítják a gyermek számára az otthoni környezetet és az ott végzett gyakorlatok folytatását, ami segíti a terápiás folyamat hatékonyságát. A szülői motiváció és megerősítés kulcsfontosságú a gyermek számára.
• Konzisztencia és következetesség: A terápiás gyakorlatok és a fejlődési célok az otthoni környezetben is folytatódnak, így biztosítva a folyamatos előrehaladást. A szülők segítenek abban, hogy a terápiás eszközöket és technikákat minden nap alkalmazzák, ezáltal erősítve a terápiás eredményeket.
• Célok és elvárások összehangolása: A szülők részvétele segít abban, hogy az orvosi és terápiás célokat összehangolják a család elvárásaival és igényeivel.

A gyógytornász terapeuták rendszeresen részt vesznek speciális továbbképzéseken, hogy folyamatosan fejlesszék tudásukat, és a legmegfelelőbb kezeléseket, fejlesztéseket biztosíthassák a gyermekek számára. A folyamatos fejlődés fontos, mert lehetővé teszi a szakemberek számára, hogy naprakészen követhessék a legújabb kutatásokat, módszereket és technológiákat, ezzel javítva a munkájuk hatékonyságát. Az orvosi és egészségügyi területeken, például a gyógytornában, az új felfedezések és kezelési technikák folyamatosan változtatják a gyakorlatot, így a szakemberek fejlődése kulcsfontosságú a legjobb eredmények eléréséhez.

A megelőzés rendkívül fontos, de a már kialakult állapotok is legtöbbször jól kezelhetőek konzervatív módon. A megfelelő időben megkezdett kezelés és szakszerű fejlesztés segítségével a problémák korrigálhatók, és megszüntethetők.

tags: #csecsemo #fordulas #gyakorlat #neve #gyogytorna