Csecsemőkori asztma tünetei és tudnivalók

Az asztma a légutak - elsősorban a hörgők - krónikus gyulladásos megbetegedése. Az asztma tünetei akár már csecsemőkorban is jelentkezhetnek, azonban kissé eltérhetnek a nagyobb gyerekeknél kialakult asztma tüneteitől. Egyre több gyereknél diagnosztizálnak asztmát, mely nem kis riadalmat szokott okozni a szülőknél. Az esetek többségében az asztma tünetei már a gyermekkorban megjelennek.

Felmérések szerint hazánkban minden tizedik gyermek asztmás. Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban, és világszerte jelentős számú gyereket érint. Előfordulásának gyakorisága különböző tényezőktől - például a régiótól, az életmódtól és a genetikai hajlamtól-függ, ezért a pontos gyakorisági arányok országonként és területenként változhatnak. Az asztmás tünetek már akár 5 éves kor előtt is jelentkezhetnek. Sok gyermeknél az asztma tünetei már az első életévben jelentkeznek. A betegségnek különböző súlyossági fokozatai vannak, ezért egyénileg, valamint életkoronként is változhatnak a panaszok. A csecsemőkorban kialakult betegség tünetei tehát különbözhetnek a nagyobb gyerekeknél megjelenő panaszoktól.

Mi okozza az asztmát?

A betegség eredete szerint több csoportba osztható. Ritkább esetben, a betegek közel 10 százalékánál a kiváltó ok a tüdő fejlődésének korai károsodásával függ össze. Ennek oka lehet koraszülöttség, légzészavarral járó újszülöttkori állapotok, betegségek vagy hosszabb gépi lélegeztetés. Egy másik csoportba sorolható a betegek döntő többsége, ugyanis jóval gyakoribb, hogy az asztma, allergiához társulva jelentkezik. Az allergiás asztma kiváltó oka valamilyen allergén, ez lehet penészgomba, pollen, poratka, állati szőr vagy ritkábban élelmiszer.

Az asztmára való hajlam örökölhető, de a betegség kialakulása ellen már a várandósság alatti időszakban is sokat tehetünk. Különösen azokban a családokban kell ügyelni a megelőzésre, ahol gyakoriak az allergiás betegségek. A betegség kialakulásának kockázatát növeli: a családi halmozódás, a passzív dohányzás, a koraszülöttség (amelyek hátterében akár fertőzések is állhatnak), a korai légzőrendszeri fertőzések és tüdőfunkcióbeli zavarok. Az asztma létrejöttét illetően azonban a vezető rizikófaktor az allergiára való hajlam. A betegek többségénél jelentkező allergiás asztma kialakulásában nagy szerepet játszik az öröklődés. Ha az egyik szülő allergiás asztmás, a gyermeknél 30, mindkét szülő esetén 60-80 százalék a betegség kialakulásának esélye.

A gyermekkori asztma okai között szerepelhetnek:

• Családi halmozódás, genetikai tényezők (allergia, szénanátha, asztma, ekcéma a szülőknél)
• Fertőzések
• Fokozott légszennyezés
• Légúti allergének belégzése
• Táplálékallergia
• Fizikai megerőltetés
• Stressz

Csecsemőkori asztma tünetei

Az asztmás gyerekek egy részénél a betegség tünetei már 5 éves koruk előtt jelentkeznek. Azonban nem biztos, hogy az asztmaszerű tünetből ténylegesen kialakul az asztma, de mindenképpen figyelni kell rá, mert korai kezeléssel lehet a legjobb eredményt elérni.

Csecsemőknél az asztmaszerű tünetek hátterében egyéb légúti betegségek is állhatnak. Ebben az életkorban a gyakori refluxos panaszok, illetve az ebből adódó mikroaspirációk okozta tünetek is összetéveszthetők asztmával, obstruktív bronchitis-el. Csecsemőknél az asztma tünetei hasonlóak lehetnek egyéb légúti betegségek tüneteivel - például légúti fertőzések-RSV fertőzés, hörgők betegségének, vagy tüdőgyulladásnak, gastrooesophageális reflux betegségnek - tüneteivel, de a légutakba került idegentest is kiválthat hasonló panaszokat. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy bizonyos esetben épp a légúti fertőzés az, ami előhozza az asztmás tüneteket, szülőként pedig azt gondolhatjuk, hogy csak elhúzódik a fertőzésből történő felépülés.

A legjellemzőbb csecsemőkori asztmás tünetek, amelyekre figyelni kell:

• Jellegzetes panasz a ziháló légzés, a kilégzésben hallható sípoló légzési hang.
• Száraz köhögés, ami gyakran jelentkezik hétköznapi tevékenységeknél, kis megerőltetésre.
• Gyakran hajnalban is fellép a jellegzetes száraz köhögés, időnként nehézlégzésbe torkollva.
• Súlyosabb állapot, ha a csecsemő zihál éjszaka, ilyenkor sürgős orvosi segítségre van szükség.
• Még súlyosabb, ha a csecsemő sápadt, ajkai és körmei kékes színezetűek - ez már oxigén hiányt jelez.
• Figyelmeztető jel, ha a légzése nagyon gyors, erőltetett, a fokozott légzési munka miatt az orrszárnyak mozognak, azaz orrszárnyi légzésük van.
• Ilyenkor sokszor fáradt, letargikus küllemű és étvágytalan a csecsemő.

A csecsemők asztmaszerű tünetei mögött más légúti betegségek is állhatnak, ezért ebben az életkorban ki kell zárni a fejlődési rendellenességeket - például a hörgőszűkületet vagy porcgyengeséget -, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak, mint az asztma, például sípoló légzést vagy kilégzési nehézséget. Ebben az életkorban a gyakori refluxos panaszok, illetve az ebből adódó visszatérő bronchitisek hurutos köhögéssel összetéveszthetők asztmával, obstruktív bronchitis-el.

Asztmás tünetek nagyobb gyerekeknél

A nagyobb gyermekeknél az asztma tünetei eltérhetnek a csecsemőknél tapasztaltaktól. A diagnózis felállítása 0-3 éves korban több tényező is nehezíti. Ebben az életszakaszban a hörgőrendszer szűkebb és bármely fertőzés, gyulladás hatására, így vírusfertőzések következtében is könnyebben jelentkeznek asztmához hasonló tünetek: rohamszerű köhögés, zihálás, szapora, nehezített légzés. Az esetek többségében azonban csecsemőkorban az allergiára hajlamos gyerekeknél nem az asztma, hanem a betegség előfutáraként érkező ekcéma és ételallergia tünetei jelentkeznek. Az „allergiás menetelés” néven ismert folyamat során az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt tejallergiás, ekcémás tünetek, majd a későbbi életkorban, 2-3 év között gyakori savós középfül-gyulladás jelentkezhet. Óvodás-kisiskolás korban pedig megjelenhetnek a jellegzetes allergiás, köhögéssel, szemviszketéssel és orrfolyással járó tünetek, melyek végső állomása lehet az asztmás megbetegedés.

A nagyobb gyermekeknél jelentkező asztmás tünetek a következők lehetnek:

• Hosszan tartó köhögés, amely súlyosbodik légúti betegség esetén.
• Éjszaka vagy alvás közben, hideg levegő hatására vagy fizikai terhelésnél (például futkározás, ugrálás) jelentkező száraz köhögés.
• Zihálás vagy sípoló hang kilégzéskor.
• Nehézlégzés testmozgás közben, a gyermek kapkodva vesz levegőt, és emiatt inkább kerüli a sportolási lehetőségeket.
• Mellkasi szorító érzés és fáradékonyság.

A tünetek fizikai aktivitás hatására is felléphetnek. Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés, vagy nehézlégzés futás, kerékpározás, vagy ugrálás közben. Lelki, érzelmi megrázkódtatás, erős szagok, a külső levegő szennyezettsége, a dohányfüst, a hideg levegő és párás-ködös időjárás is rohamot provokálhat.

Hogyan diagnosztizálják az asztmát?

Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor már csak az asztma okát kell kideríteni. Általában nem ilyen egyszerű a kivizsgálás, mert a rohamokon kívül az asztmásoknak a légzésfunkciós értékei normálisak.

Csecsemőknél az asztma kivizsgálását nehezíti, hogy a nagyobb gyerekekhez képest ők még nem tudnak irányítottan be- és kilélegezni, így a légzésfukciós vizsgálatok náluk még nem végezhetők el. A kivizsgálás során a tüneteket mutató csecsemőknek a légutak megnyitására szolgáló gyógyszereket adnak és megfigyelik, hogy a tünetei javulnak-e. Vérből történő allergiateszt elvégzésére is sor kerülhet, mert elképzelhető, hogy légúti allergia áll a tünetek hátterében.

Ha felmerül az asztma gyanúja, gyermektüdőgyógyászhoz forduljunk. A kezelőorvos első lépésben alaposan ki fogja kérdezni a tünetekről a beteget és a szülőket is. Allergiás asztma gyanúja esetén lényeges, hogy észrevettek-e valamilyen kapcsolatot a tünetek előfordulási gyakorisága és az évszakok változásának függvényében? A fontos információk átbeszélését követően különböző vizsgálatok elvégzésére kerül sor.

Asztma kezelési lehetőségei

A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.

Az asztma kezelésének célja a légutak gyulladásának csökkentése és ezáltal a rohamok megelőzése. Az inhalációs készítmények biztonságosan alkalmazhatóak már csecsemő- és gyermekkorban is a tünetek kezelésére, de a terápia beállítása minden esetben személyre szabottan történik. Ehhez szükséges a rendszeres orvosi ellenőrzés - évente legalább 2-3 alkalommal.

A hagyományos terápiák mellett, válogatott esetekben létezik egy oki kezelési lehetőség is: az allergénspecifikus immunterápia, amely képes megváltoztatni az allergiás asztma természetes lefolyását, mivel nemcsak a tünetet kezeli, hanem az immunrendszer működését befolyásolja. Segítségével az asztmás tünetek és a hagyományos gyógyszerek alkalmazása is jelentősen csökkenthető. A kezelés igénybevétele az elvégzett vizsgálatok és a szakorvos elbírálása alapján, minden esetben személyre szabottan történik.

A gyógyszerek adagolását a panaszok alakulásának függvényében időről-időre lehet, sőt kell is változtatni, ezért nagyon fontos a folyamatos kapcsolattartás a kezelőorvossal és a részvétel az előre megbeszélt ellenőrzéseken. Tünetmentes időszakokban a gyógyszerek mennyisége csökkenthető vagy akár el is hagyható az orvosság, ennek megítélése azonban mindig az orvos feladata, ebben a kérdésben még akkor sem szabad a szülőnek döntenie, ha “gyakorlott” az asztmás gyermek kezelésében!

Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető. Ezért lényeges a mielőbbi felismerés. A mai korszerű készítményekkel gyermekeknél is tünetmentességet lehet elérni. A jól kontrollált asztmával a gyerekek életminősége nem változik, a beállított kezelés mellett a sportolásról sem kell lemondaniuk.

Hogyan előzhető meg a gyermekkori asztma?

Az allergiás asztma megjelenésében az öröklődés mellett környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak. A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel. Ezért javasoljuk például, hogy a parlagfű allergiás szülők gyermeke a téli időszakban szülessen. A lakáson belüli allergének (penészgomba, házi poratka) minimalizálására is törekednünk kell.

Kutatási eredmények alapján a terhesség alatt elfogyasztott nagyobb mennyiségű zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulását, a magasabb E-vitamin bevitel pedig csökkentheti a csecsemőkori asztmás légzés előfordulását. A csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen fontos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.

Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás is egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát. Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében. Csecsemőkorban a jótékony baktériumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát.

Idővel az asztma tünetei megszűnhetnek?

A tüdők és a hörgők fejlődésével az asztmás tünetek megfelelő kezelés mellett az esetek döntő többségében iskolás korra elmúlnak. Ez a legvalószínűbb abban az esetben, ha a panaszok fiúknál és 3 éves kor előtt jelentek meg. Sajnos a gyakori és súlyos kisgyermekkori tünetek sokszor az idő múlásával sem szűnnek, ez esetben a betegség többnyire felnőttkorban is megmarad.

tags: #csecsemokori #asztma #tunetei