Debreceni kismama halála: egyedi eset a magzati élet megmentésében és a szervdonációban

Ritka, hogy egy kómában fekvő, mesterségesen életben tartott nő egészséges gyermeknek ad életet. A Debreceni Egyetem kisfilmje szerint már Magyarországon is van ilyen eset. A tizenöt hetes terhes nő agyvérzéssel került a kórház intenzív osztályára 2013 áprilisában. Az életmentő műtét ellenére két nap múlva beállt nála az agyhalál, de az orvoscsoport úgy döntött, mindent megtesznek a magzat életben maradásáért, és ha lehet, a szülést is lebonyolítják.

A rövidfilm szerint a debreceni esetnél voltak komolyabb nehézségek, de a terhesség végül komplikációmentes volt, és a szülésnél sem volt probléma. A csecsemő végül a fogantatás 27. hetében, 2013 nyarán született; a babát császármetszéssel segítették világra.

Orvosi csapat agyhalott kismamát ellátva

Kockázatos mentőakció

Miután az anya kórházba került, azonnal megműtötték. Az agykamrájába csövet helyeztek, hogy csökkentsék a nyomást és leengedjék a vért. A műtét sikerült, a nő agyműködése mégis leállt. Agyhalott volt, de a szívműködését fenntartották, mesterségesen lélegeztették, szervfunkcióit támogatták. Az ultrahang szerint a magzat viszont életben volt, élénken mozgott.

A hozzátartozók és az orvosok mégis úgy döntöttek, hogy küzdeni fognak a gyerekért. Az orvosok számtalan problémát leküzdve sikerrel nevelték az agyhalott nő méhében a magzatot. Miután már tudták a nemét, a terhesség 20. hetében nevet is kapott a családjától. Ám még alig volt a magzatnak neve, amikor az édesanyja állapota rosszabbra fordult: bár több fertőzést leküzdöttek, a nő véráram-szepszist kapott. A fertőzést végül sikerült legyőzni.

Prof. Dr. Bognár László, med. a gyermek-idegsebészeti praxisában már megszokott a nehéz etikai és morális kérdések, amikor koraszülöttek vagy intrauterin magzatok életéért küzdünk, de ezt a fájdalmas kérdést az élet hál’ Istennek ritkán teszi fel, hogy agyhalott anyában életképes magzattal mit tegyünk. Mindenképp felemelő volt egy olyan teamben dolgozni, ahol a közös lelkesedés egyértelműen abba az irányba mutatott, hogy az egészséges életért tegyünk meg mindent. Így lelkesítő volt, hogy ebben a tragédiában megragadjuk azt a halvány reményszálat, mely egy új emberélethez vezethet.

Ultrahang felvétel magzatról

Szervdonáció: halálában is életet mentve

A császármetszés optimális idejét több szakmai egyeztetés során határozták meg. A tervezett beavatkozás idejének meghatározása mellett percre pontosan előre rögzítették a szükséges teendők forgatókönyvét. A gyermeket a terhesség 27. hetében, 2013 júliusában emelték ki az anyja méhéből. A gyermek korának megfelelően fejlett, egészséges koraszülött volt, 1420 grammal született.

Az orvosok az anya kezelésének 92. napján eltávolították a nő máját, két veséjét, a hasnyálmirigyét és a szívét; az ötből két szervet ugyanaz a beteg kapott. Az anya így halála után nemcsak megszülte a saját gyermekét, de még négy beteg életét mentette meg.

„Az édesanyát a szülést követően a HELLP szindróma súlyos vérzéses szövődményével, véralvadási zavarral kezeltük. Állapotát átmenetileg sikerült stabilizálni a szülőszobai műtőben, majd néhány órával később nehézlégzéses és mellkasi tünetekkel járó hirtelen rosszullét állt be, a keringés leállásával. A Klinikai Központ munkatársai azonnal megkezdték a kismama újraélesztését, csatlakozott hozzájuk a FőnixMed speciális resuscitatiós teamje is. Keringését átmenetileg sikerült újraindítani, de a további 50 perces komplex szakszerű ellátás ellenére elvesztettük az édesanyát”.

A máját, a két veséjét, a hasnyálmirigyét - és a szívét. Az öt szervből kettőt ugyanaz a beteg kapott. A magas szintű koraszülött ellátásnak köszönhetően a 37. terhességi héten a babát egészségesen hazaengedték a debreceni klinikáról. A gyermek egészséges, szépen fejlődik.

Szervdonáció folyamata

Világviszonylatban is ritka eset

Hasonló eseteknél a gyermekek többnyire az optimális kilenc hónapnál jóval hamarabb született meg, ha egyáltalán eljutott odáig. Egy orvoscsoport egyik tagja elmondta, hogy 1977 óta csak nyolc olyan esetről hallottak, hogy egy terhes nő kómába esett. Ilyenkor a magzat mindig legalább néhány héttel hamarabb született meg. Európában utoljára 2009-ben, Németországban fordult elő hasonló. Akkor az anya a terhesség második felét, az utolsó 22 hetet töltötte kómában.

Kifejezetten ritka agyhalott terhes nők hosszú időn át tartó terhes-gondozása és szülése a világon. 1982 és 2010 között mindössze 30 esetet találtak a Heidelbergi Egyetem orvosai. A BMC Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint az agyhalál bekövetkezésekor a fiatalasszonyok átlagéletkora 26 és fél év volt. A terhesség ideje az anya agyhalálakor átlagosan 22 hét volt, a baba megszületésekor pedig átlagosan 29 és fél hét.

A Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrumban kezelt asszony 31 éves volt (tehát öt és fél évvel idősebb az átlagnál), és mindössze 15 hetes terhes, amikor agyhalála bekövetkezett. A debreceni esethez hasonló terhességi korban (15-16 hét) mindössze 3 anya volt az agyhalál kialakulásának idején. Ezek közül két magzat született meg az anya testének 107, illetve 100 napos támogató kezelését követően, egy esetben pedig méhen belül elhalt a magzat. Az agyhalott anyáktól született 12 gyermek átlagos súlya 1384 gramm volt. A Debrecenben császármetszéssel született gyermek 1420 grammal látta meg a napvilágot.

A kislány rácsapott a milliomos poharára — és mindenki megfagyott a teremben

A család és az orvosok összefogása

A halott nő családja kerüli a nyilvánosságot. A gyermek apja és a nagyszülők arra kérik a médiát, hogy legyenek tekintettel az otthon cseperedő gyermek érdekére, és ne keressék őket.

„Életet adtunk, nagyon sok embernek nyugalmat és hitet. Beleértve a családot és magunkat is. A gyermek az élet értelme.” Egyebek között ezt mondta az az orvos, aki császármetszéssel világra segítette az agyhalott édesanya gyermekét. Nagy team, sok szakember dolgozott azon, amely a 31 éves agyhalott anya keringését, légzését, hormonális egyensúlyát, megfelelő táplálását és a magzat életesélyeit biztosította.

A mi feladatunk az volt, hogy csíraszegény környezetet biztosítsunk. Egy elkülönített kórteremben volt elhelyezve az anyuka, ahol a vízcsapra speciális szűrőt szereltettünk fel. Ebből a steril vízből történt a fertőtlenítő oldatok készítése és a betegápolás. A levegő fertőtlenítését a Műszaki Osztállyal oldottuk meg. Az anyuka folyamatos mikrobiológiai monitorozásával figyeltük a kolonizáló baktériumokat. Bőr- és nyálkahártya fertőtlenítő oldatokkal és helyileg ható antibiotikumokkal akadályoztuk meg, hogy ezek a megtelepedő baktériumok ne okozzanak fertőzést...

A szülész és felnőtt intenzíves kollégákkal közösen életet adtunk, valamint nagyon sok embernek nyugalmat és hitet. Beleértve a családot és magunkat is.

Debreceni Egyetem Klinikai Központ

tags: #debreceni #kismama #halala