Az első benyomás nagyon sokat számít, nem véletlenül van a próbaidő, ami alatt a munkáltató a teljesítményünket figyeli, s ez alapján dönt próbaidő végén. Fontos, hogy jól szerepeljünk, jó vélemény alakuljon ki rólunk, és ha lehet, ezt már az első napon, az első héten jó megalapozni. Minél hamarabb néznek ránk úgy, mint alkalmas kollégára, ügyes, szorgalmas, értelmes munkaerőre, annál jobb lesz a megítélésünk, s nagyobb az esélyünk a próbaidő utáni véglegesítésre.
A munkaerőpiacra kikerülve szembesülünk először azzal, hogy egy népszerű szak elvégzése némi nyelvtudással párosítva még nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy elnyerjük álmaink állását. A legtöbb munkáltató ugyanis több évnyi gyakorlatot is elvár a jelöltektől, iparágtól, munkakörtől függően. Bizonyos esetekben figyelmen kívül hagyhatjuk a követelményeket, vannak azonban olyan területek, ahol érdemes szó szerint venni, milyen szaktudásra, szakmai tapasztalatra is van szükség a feladatok hatékony ellátásához.
„Saját tapasztalatomat alapul véve, azok a cégek, amelyek két-három év szakmai tapasztalatot kérnek, ezt komolyan is gondolják. A szakértő azt is hozzáteszi, hogy olyan területeken, mint a pénzügy, az értékesítés vagy a marketing, általában éves ciklusokra terveznek: „ahhoz, hogy az illető a váltakozó folyamatokat átlássa, gyakran elengedhetetlen, hogy az adott szegmensben minimum egy évet eltöltsön, amelyre az új munkahelyén építhetnek, függetlenül attól, hogy mikor is kapcsolódik be a cég életébe.”
A fentiek ellenére ne lássuk esélytelennek magunkat, csak azért, mert konkrét munkahellyel nem tudunk büszkélkedni álláspályázatainkban. Ha valaki kellően rátermettnek érzi magát egy adott feladatkör ellátására, részt vett több jelentős egyetemi projektben, esetleg önkéntesként is volt alkalma tevékenykedni, és mindezek alapján bizonyítani is tudja alkalmasságát, ne habozzon jelentkezni olyan munkakörökre, ahol szükségesnek látnak több év gyakorlatot.
Az önéletrajz különösen nagy jelentőségű, ha minimális szakmai múlttal szeretnénk meggyőzni leendő munkáltatónkat, hogy minket válasszon. Vagyis ne csak azt tüntessük fel, milyen szakirányon végeztünk, hanem azt is, mely területeken volt lehetőségünk elmélyíteni tudásunkat, végeztünk-e kutatómunkát, tanultunk-e külföldön, részt vettünk-e egyesületi munkában, mentor-programban, tanulmányi versenyeken, illetve mely kompetenciáinkat fejlesztettük az évek alatt.
A CV fontosságát hangsúlyozza Ferenc is, aki adminisztrációs vezetőként többször választott már pályakezdőt. „Amikor csak minimális gyakorlata van a jelentkezőnek, az önéletrajz még inkább referenciaként hat, mint egy tapasztalt álláskeresőnél. Legyen logikus, jól szerkesztett, nyelvtanilag hibátlan, egyedi, kreatív, de maradjon meg a hitelesség keretein belül.” Első benyomást mindenki csak egyszer tehet, ezért a fotó szerepét is ki kell emelni: egy fiatal munkavállaló komolyságát, elköteleződését is kifejezheti egy profi fénykép. Természetesen ebben az esetben is tartózkodjunk a túlzásoktól, a kép azt az arcot mutassa, amilyennek azt az állásinterjún is látni fogjuk.
A különböző tematikájú szolgáltató központok, SSC-k és BSC-k hazai megjelenése óta a munkaerőpiacra lépő fiatalok előtt számtalan új alternatíva nyílt. Ezek a munkahelyek akár diploma nélkül is várják az ambiciózus, nyelveket beszélő, az esetleges monotonitást jól kezelő pályakezdőket. Több SSC-re és BSC-re is igaz, hogy nem konkrét pozíciókra keresnek új kollégákat, hanem a jelentkező adottságaihoz rendelik a munkakört.
Erika is a fenti utat választotta, ami részéről igen jó döntésnek bizonyult. „Még a főiskola mellett, részmunkaidőben kezdtem el dolgozni egy SSC-ben. Kezdetben angol nyelvű ügyfélszolgálatos funkciót láttam el IT területen, amire a cég tréningje maximálisan felkészített. A diplomám megszerzése után csoportvezető lettem, ahonnan léphettem volna feljebb is, de inkább a végzettségem szerint, vagyis közgazdászként szerettem volna állást találni.”
Kövesse a fentieket, és ha kellő alázattal és nyitottsággal áll az álláskereséshez, az eredmény biztosan nem marad el. Frissítse önéletrajzát a Profession.hu díjnyertes alkalmazásával, és töltse fel ide, hogy a potenciális munkáltatók ránk találhassanak. Nézzen szét a pályakezdőknek szóló álláslehetőségek között, vagy keressen személyre szabott beállításaink szerint.
Az első napok tippjei
Íme néhány tipp, hogy mire figyeljünk az első napokban:
1. Tényleges munkavégzés
Az első és talán legfontosabb tanácsom, hogy már az első napon végezzen minden újonc tényleges munkát, próbáljon meg minél hasznosabb lenni. Tudom, hogy a legtöbb helyen az első néhány hét a betanulási időszak, amikor még kevés önálló munkát adnak az embernek, de akkor is igyekezzünk önállóan kisebb dolgokat elintézni. Ha éppen nincs konkrét feladat, kérdezzük meg a többieket, miben tudunk segíteni, ne üljünk le a teakonyhában magánbeszélgetést intézni, vagy ne netezni, hanem legyünk proaktív, keressük a további teendőket!
2. Kérdezz
Senki nem várja el, hogy azonnal mindent tudjunk, ez lehetetlen elvárás egy újonnan belépett kollégával szemben. Ha bármiben nem vagyunk biztos, nyugodtan megkérdezhetjük azt a kollégát, akit a betanításunkra kijelöltek, vagy akiről tudjuk, hogy a kérdésre tud válaszolni, mert ismeri ezt a területet a cégnél. Ha nem jelöltek ki ilyen kollégát támogatásul, kérdezzünk rá az első napon, hogy kihez fordulhatunk, ha kérdéseink vannak? Persze teljesen evidens dolgokkal ne zaklassunk feleslegesen senkit, mert akkor a szakmai tudásunkról lesz elég hamar rossz véleményük!
3. Jegyzetelj
Jegyzeteljünk! Ha nem írjuk le, amit a többiek mesélnek, magyaráznak, rossz színben tűnhetünk fel előttük, hiszen ha másnap, harmadnap, vagy két hét múlva nem fogunk emlékezni rá, nem biztos, hogy szívesen mondják el újra az egészet.
4. Érdeklődj és tanulj
Kérdezzünk rá, hogy a szoftverekhez, programokhoz van-e kézikönyv, vagy bármilyen ügyintézéshez folyamatábra, amit esetleg ráérő szabad perceinkben tanulmányozni tudunk. Így az üresjáratokat is hasznosan tölthetjük.
5. Jaj, a nevek...
Igyekezzünk mindenki nevét megjegyezni, akivel kapcsolatba kerülünk, ennek az egyik legjobb módja, hogy a bemutatás után váltunk velük egy-két szót, és a nevükön szólítjuk őket. Nem baj, ha nem mindenkinél megy ez tökéletesen, a lényeg, hogy próbálkozzunk! Senki nem veszi rossz néven tőlünk, ha az első munkanapunkon nem tudjuk a nevét, de ha 2 hónap múlva sem, azt már annál inkább…
6. A cégkultúra megismerése
Tanuljunk bele a vállalati kultúrába! Minden cégnek van egy sajátságos vállalati kultúrája, ami meghatározza a mindennapokat, a kommunikációt, a viszonyokat, a szokásokat.
7. Munka után
Ha a kollégák munka után is együtt vannak, s együtt töltenek némi időt, igyekezzünk velük tartani, s további kapcsolatokat építeni, információt szerezni. Itt lehetőségünk van nekünk is arra, hogy néhány személyesebb dolgot is megosszunk magunkról, ezáltal is közelebb kerülve hozzájuk. Néhány munkán kívül szerzett jó pont, közös kapcsolódás, közös hobbi a munkahelyen is segítheti a jobb megítélésünket - persze ehhez a vállalati elvárásokat is hozni kell!
8. A főnök megismerése
Ha új cégnél kezdesz, új vezetőt kapsz, akinek az elvárásaihoz tanácsos lenne alkalmazkodni. Minden főnöknek van „heppje”, vesszőparipája, ami fontos neki, ahol nem tűr semmi kilengést. No, persze, nem így kell közvetlenül rákérdezni, de az első hetekben, ha alkalmad van nyugodtan beszélni vele - és nem csak 2 percet - nyugodtan tedd fel neki a kérdést, hogy van-e valami olyan dolog, feladat, vagy ügy a munkaköröddel kapcsolatban, amire különösen figyelj, mert ez a cégnek, vagy neki prioritás? Van, akinek a rend az íróasztalon, van, akinek a késés, van, akinek a fél napon belül vissza nem hívott ügyfél a vesszőparipája. Tudd meg, és feltétlenül figyelj, hogy ne hibázz ezen a téren sem a próbaidő alatt, sem utána!
9. Tervezz
Biztos, hogy nem lesz könnyű minden munkahelyi feladatot fejben tartanod, ezért, hogy a fontosabb dolgokat semmiképpen se hanyagold, vagy ne veszítsd szem elől, nap végén az utolsó 10-15 percben tekints át az aznapi teendőket, s amivel nem végeztél, írd fel magadnak a naptáradba, hogy holnap reggel azzal kezdj. Ha valami fontos, és sürgős, vedd előre, ha van, ami várhat, vagy nem tudsz vele mások segítsége nélkül továbblépni, azt tedd félre, s vedd elő újra, ha aktuálissá válik.
Az első munkahelyi tapasztalatok és a fiatalok
Az első munkahelyi tapasztalat rengeteg izgalmat és lehetőséget tartogat számodra, de néhány kihívásra is érdemes felkészülnöd. Ne aggódj, nem vagy egyedül! Az első napod olyan lesz, mint az első nap az iskolában: minden ismeretlen, mindenki új, és te próbálsz eligazodni az új környezetben. Teljesen normális, ha kicsit elveszettnek érzed magad, vagy ha azon gondolkodsz, vajon jó helyen vagy-e. Ne félj kérdezni és visszajelzést kérni a feladataidról. Az is természetes, ha hibázol, hiszen így tanulsz.
Senki sem születik profi szakembernek, és az első hetek arról szólnak, hogy megismerd a feladataidat és a munkahelyi környezetet. Ha úgy érzed, valami nem megy, ne ostorozd magad! Inkább kérj segítséget, és tanulj a többiektől.
Fontos, hogy már az elején tudd, mire figyelj, hogy ne kerülj kellemetlen helyzetbe. Soha ne vállalj munkát szerződés nélkül! A munkaszerződés nem csak a jogi védelmet biztosítja számodra, de rögzíti a feladataidat, a munkaidőt és a fizetésedet is. Mielőtt bármit aláírnál, olvasd el figyelmesen a szerződést, és ha valamit nem értesz, kérdezz! Ha bármilyen kételyed van, nyugodtan kérj segítséget egy tapasztaltabb baráttól, szülőtől vagy akár egy szakértőtől.
Az interneten számos álláshirdetés kering, de nem mindegyik valóságos vagy megbízható. Fontos, hogy csak olyan munkahelyre menj interjúra, ahol biztos lehetsz benne, hogy tényleg azt kínálják, amit a hirdetésben ígértek. Az interjúra mindig kísérjen el egy barát vagy családtag, ha nem érzed magad biztonságban. Ha egyedül mész, akkor se oszd meg a személyes adataidat az első alkalommal.
Lehet, hogy az első munkanapodon nem pontosan azt kell majd csinálnod, amit elképzeltél. Talán új feladatok várnak rád, vagy más területen kell kipróbálnod magad, mint amire eredetileg jelentkeztél. Ha valami tényleg nem fér bele az elképzeléseidbe, nyugodtan mondhatsz nemet. De próbálj meg rugalmas lenni, és adj esélyt az új dolgoknak.
A munka sok energiát vesz ki belőled, főleg, ha még tanulsz is mellette. Fontos, hogy ne hajszold túl magad, és időnként tarts szünetet. Ha úgy érzed, hogy túlvállaltad magad, ne félj szólni a felettesednek. Kérj kevesebb műszakot, vagy ha szükséges, egy kis szünetet.
A négynapos munkahét
Egyre több országban kerül napirendre a négynapos munkahét bevezetése. A munka és a magánélet egyensúlya egyre inkább kiemelt szemponttá válik a dolgozók körében. A munkavállalók számára az egy nappal rövidebb munkahét még inkább lehetővé tenné a pihenést. Korábbi kutatások és teszt bevezetések alapján pedig ez a változás boldogabb és produktívabb alkalmazottakat eredményezett.
A technológia fejlődésével mára a munkafolyamatok felgyorsíthatók és kevesebb időre van szükség egy feladat elvégzésére, mint korábban. William Morris 1884-ben „Az ideális gyár” művében már a napi 4 órás munkavégzéssel számolt a jövő évszázad végére. John Maynard Keynes egy 1930-as esszéjében azt jósolta, hogy 2030-ban már csak heti 15 órát kell majd dolgoznia az embereknek.
A négynapos munkahét bevezetése mellett több érvet kezdtek el felsorakoztatni, többek között, hogy nagyobb termelést lehet vele elérni és a munkavállalók kevesebbet foglalkoznak az otthoni dolgaikkal munkaidőben. Az iparosodás során a hét napos munkahét sem volt ritka egészen a XX század elejéig. A heti 5 munkanap és két pihenőnap rendszer bevezetése a világon egy lassú folyamat volt. Meglepő módon voltak, akik már egészen korán a négynapos munkahetet javasoltak. 1950-ben Walter Reuther, amerikai szakszervezeti vezető vetette fel, majd a 2008-as gazdasági világválság után újra elkezdtek beszélni róla.
Utah államban elsőként tett kísérletet a hétfőtől csütörtökig tartó munkahét bevezetésére költségcsökkentés miatt. A munkavállalóknak azonban a napi 8 helyett napi 10 órát kellett dolgozniuk. A 10 hónapos tesztidőszak alatt több mint 1,8 millió dollárt takarított meg az állam.
Spanyolországban is tesztelik a 4 napos munkahetet. Egy új-zélandi cég, a Perpetual Guardian, akik vagyonkezeléssel foglalkoznak, 2018-ban két hónapon keresztül 250 alkalmazotton keresztül tesztelte a négynapos munkahetet napi 8 órás munkaidővel és a teljes 5 napi bérükkel. Az eredményeket elemző kutatók megállapították, hogy a dolgozók stressz szintje csökkent, a munkájuk iránt elégedettebbek lettek és a munka-magánélet egyensúlyát is pozitívan értékelték. Azonban voltak olyan alkalmazottak, akik arról számoltak be, hogy megnövekedett munka-stressz. Oka pedig, hogy a feladatuk nem lett kevesebb, de azt négy nap alatt kellett elvégezniük az eddigi öt helyett. A vezetői pozíciót betöltők pedig arra panaszkodtak, hogy többet kellett túlórázniuk. Egyes ügyfelek pedig azt sérelmezték, hogy a pénteken zárva tartó szolgáltatásokhoz nem fértek hozzá.
A négynapos munkahétnek vélhetően a legtöbb munkavállaló örülne. A tényekhez érdemes hozzá tenni, hogy a négynapos munkahét fejlett országokban sikerült bevezetni, míg tudjuk, hogy a fejlődő országokban növekszik a munkaidő. A négynapos munkahéttel kapcsolatos kutatások rámutattak arra, hogy a hatékony munkaidő-beosztás megtervezése egy nagyon komplex feladat.
A 4 napos munkahét bevezetése Magyarországon
Magyarországon is egyre több cég kísérletezik a négynapos munkahét bevezetésével. A Magyar Telekom 2022 nyarán indította el pilot programját, hogy felmérje a 4 napos munkahét bevezetésének hatásait. A pilot program eredményei alapján a kollégák elégedettsége jelentősen megnőtt. A belső felmérések azt mutatták, hogy a résztvevők 92%-a úgy érezte, hogy elegendő ideje jut a magánéletére, és 90%-uk szívesen folytatta volna a 4 napos munkarendet. A Telekom szerint, bár a kezdeti visszajelzések pozitívak voltak, hosszú távon nem minden munkaterületen bizonyult hatékonynak a 4 napos munkahét.
A CE Glass, egy szegedi gyökerű üvegipari vállalat, szintén bevezette a 4 napos munkahetet 2023 elején. A bevezetést követően a munkatársak gyorsan megszokták és megszerették a négynapos munkahetet, és az első hónap tapasztalatai pozitívak voltak.
A Libri-Bookline is elindított egy kísérleti programot a négynapos munkahét bevezetésére az irodai dolgozók körében. A program során a dolgozók hétfőtől csütörtökig dolgoznak, napi 8 és fél órában, a korábbi fizetésük 100%-ának megtartásával. A vállalat pozitív tapasztalatokkal zárta a pilot időszakot, és a dolgozók nagy része elégedett volt az új munkarenddel.
Nagy örömmel számolhatok be arról, hogy az egyik üzleti tanítványom által vezetett Alias Innovations is teszteli a 4 napos munkahetet.
A 4 napos munkahét bevezetésének kihívásai
A négynapos munkahét egyik legnagyobb kihívása, hogy a hosszabb munkanapok miatt a munkatársak jobban kifáradhatnak. A megnövekedett munkaidő fáradtsághoz és stresszhez vezethet, ami negatívan befolyásolhatja a munkavégzés minőségét.
Fáradtság és stressz növekedése: Egy kutatás szerint a hosszabb munkanapok több stresszt és kimerültséget okoznak. A kollégák gyakran számoltak be arról, hogy a 10-12 órás munkanapok kimerítőek, és a hét végére jelentős fáradtságot éreztek.
Produktivitás csökkenése: Előfordul, hogy a hosszabb munkanapok alatt a dolgozók kevesebb szünetet tartanak, ami tovább növeli a stresszt és a kimerültséget.
Bizonyos szektorokban (pl. az ügyfélszolgálatban vagy a kereskedelemben) nehezebb lehet a négynapos munkahét bevezetése.
Ügyfélszolgálat és kereskedelem: Az ügyfélszolgálati szektorban a vállalatoknak folyamatosan elérhetőknek kell lenniük az ügyfelek számára. Rugalmasság hiánya.
A kereskedelmi szektorban, ahol a boltok és üzletek nyitvatartási ideje kulcspont, szintén kihívást jelenthet a négynapos munkahét bevezetése.
Vezetői és munkavállalói ellenállás: Az átállás kezdetben kihívást jelenthet mind a munkavállalók, mind a vezetőség számára. A bevezetés során a vezetőség és a munkavállalók egyaránt ellenállhatnak a változásnak.
Bevezetési nehézségek: A bevezetés során a vállalatoknak alaposan át kell gondolniuk a munkafolyamatok átszervezését és a hatékonyság fenntartását.
A négynapos munkahét bevezetésének feltételei
Ha fontolgatod a 4 napos munkahét bevezetését, érdemes ismerni a vonatkozó szabályokat és jogszabályokat.
- Munkaidő beosztása: A törvényben meghatározott heti munkaidőt nem lépheted túl, még akkor sem, ha a munkanapok hosszabbak.
- Pihenőidő biztosítása: Gondoskodni kell a megfelelő pihenőidőről a hosszabb munkanapok után.
- Dolgozói beleegyezés: Fontos, hogy a munkavállalók is egyetértsenek az új munkarenddel.
Felmérés és tervezés: Kezdd egy belső felméréssel, hogy megtudd, hogyan viszonyulnak a dolgozóid a négynapos munkahéthez. Pilot program indítása: Kezdj egy kisebb csapattal vagy egy részleggel, és mérd fel a tapasztalatokat. Rendszeres visszajelzés kérése: Gyűjts visszajelzéseket a dolgozóktól és a vezetőségtől, hogy szükség esetén finomhangolhasd a programot. Kommunikáció és tréning: Gondoskodj a megfelelő kommunikációról és tréningekről, hogy mindenki tisztában legyen az új rendszer előnyeivel és szabályaival.
A 4 napos munkahét bevezetésével nem csökken a szabadság napok száma. A munkatársak ugyanannyi fizetett szabadságot kapnak, mint korábban, csak a szabadnapok elosztása változik. A szabadságok tervezésénél figyelembe kell venni a négynapos munkahét sajátosságait.
A 4 napos munkahét lehetőséget kínál a KKV-k számára, hogy növeljék a munkavállalói elégedettséget és produktivitást. Azonban fontos alaposan megtervezni az átállást, figyelembe véve a potenciális hátrányokat és kihívásokat. A 4 napos munkahét bevezetése lehetőséget ad arra, hogy modernizáld vállalkozásodat és növeld versenyképességedet.
