Az újszülöttkori oxigénhiány, más néven perinatális asphyxia, olyan állapot, amikor a magzat az utolsó trimesztertől (a terhesség 28. hetétől) a születés utáni 28. napig valamilyen okból oxigénhiányos lesz. Ez az állapot különös figyelmet igényel a szülészet-nőgyógyászati ellátás során. A gyermek szervezetében kialakuló oxigénhiány miatt a véroxigénszint lecsökken, a vér széndioxid szintje pedig megemelkedik, ami acidosishoz, vagyis sav felhalmozódásához vezet a baba vérében, és a pH savas irányba tolódik. Bár az oxigénhiány a gyermek összes szövetét és szervét érinti, az agy és a vese a legérzékenyebb erre az állapotra.
Az újszülöttkori oxigénhiány aránya a fejlett országokban alacsonyabb, körülbelül 2 ezrelék, de a fejlődő országokban, ahol az ellátáshoz való hozzáférés korlátozott, ez az arány akár tízszerese is lehet. Az Egyesült Államokban készült tanulmányok szerint az amerikai nők nagy része császármetszéssel szeretné világra hozni gyermekét, sokszor nem orvosi indikációk alapján. Magyarországon 1985-ben 10% volt az országos császármetszési arány, ez 2020-ra 42%-ra növekedett.
Az oxigénhiány okai
Többféle tényező okozhatja a gyermek oxigénhiányát, melyek kapcsolódhatnak az édesanyához és a magzathoz is.
Anyai tényezők
- gyógyszerhatás
- az édesanya magas vagy alacsony vérnyomása a terhesség alatt
- vérszegénység: a vérszegénységben szenvedő édesanya és/vagy csecsemő esetében a vérsejtek nem szállítanak elegendő oxigént.
- az anya toxaemiája (terhességi toxémia, preeclampsia)
- anyai betegségek (pl. szívelégtelenség, tüdőoedema)
- magzatvíz-embólia: ritka, de súlyos szövődmény, amelyben a magzatvíz bejut a várandós nő vérkeringésébe és allergiás reakciót okoz.
- méhrepedés
- hosszan tartó vagy nehéz szülés
- fertőzés a szülés során
Magzati tényezők
- köldökzsinór-előesés: a születés során a szülőcsatornába kerülő köldökzsinór a magzat fejével összenyomódik, elzárva az oxigén útját.
- köldökzsinór összenyomódása
- magzat túlhordása: ha a méhlepény elöregszik, oxigénhiányos állapot alakul ki.
- méhlepény idő előtti leválása: a leggyakoribb kiváltó ok a méhfal és a méhlepény között kialakuló hematóma.
- méhen belüli fertőzések
- koraszülés: ha a magzat a 37. hét előtt születik, tüdejében még nem képződött elég surfactant, ami a légutak megnyílásához elengedhetetlen.
- fejlődési rendellenességek
- magzatvíz széklettel való szennyeződése (meconium aspiráció): a magzat magzatvíz és meconium (magzatszurok, azaz az első széklet) keverékét lélegzi be.
- a magzat rendellenes helyzete szülés során (pl. harántfekvés)
- ikervárandósság
Az oxigénhiány előfordulásának gyakoriságát növelheti az is, ha az anya figyelmen kívül hagyja a terhesgondozást, vagy ha kórelőzményben szerepel korábbi szülés alkalmával előfordult újszülöttkori hypoxia.
Az oxigénhiány tünetei
A születés során előforduló tünetek a következők lehetnek:
- szokatlan bőrszín
- a baba erőtlenül sír fel vagy nem sír fel
- alacsony pulzusszám
- gyenge izomtónus
- renye reflexek
- légzés hiánya vagy légzési nehezítettség
- magzatszurokkal szennyezett magzatvíz
- rohamok
- elégtelen keringés
- a baba erőtlen vagy letargikus
- alacsony vérnyomás
- vizeletürítés hiánya
- véralvadási zavar
Az Apgar-pontozás (0-10 pont) az újszülött oxigénhiány súlyosságának megítélésére szolgál. Az első, ötödik és tizedik percben értékelik az alábbi öt funkciót: Appearance (arc- és testszín), Pulse (pulzus), Grimace (grimasz, pl. légutak leszívására adott válasz), Activity (aktivitás, izomtónus), Respiration (légzés). Amennyiben ez a pontérték 0-3 közötti, akkor súlyos, ha 4-7 közötti, akkor közepes-enyhe fokú hypoxiás állapotról beszélünk.
A császármetszés mint megoldás
A császármetszésnek lehet abszolút javallata, amikor a magzat fizikailag képtelen hüvelyi úton megszületni (pl. kismedencei daganat, szűk medence, placenta previa totalis). Minden más eset relatív javallat, amikor a hüvelyi szülés megtörténhet, de fokozott az esélye az anya vagy a magzat elvesztésének vagy egészségkárosodásának.
A császármetszést közvetlen életveszély elhárítására vitalis (életmentő) javallatnak nevezzük. Ilyenek lehetnek anyai betegségek, súlyos vérzés, eclampsia, méhrepedés, lepényleválás, magzati asphyxia, köldökzsinór előreesés, harántfekvés, magzati tüdőgyulladás.
A programozott császármetszések leginkább profilaktikus (megelőző) javallatra történnek, azaz a műtét célja egy feltételezett egészségkárosodás megelőzése. Okai lehetnek egyes anyai betegségek, korábbi méhen végzett műtét, szülőcsatorna rendellenességei, 35 év feletti, először szülő édesanya, fenyegető magzati oxigénhiány, lepényi elégtelenség, a magzat egyes betegségei, mesterséges megtermékenyítés során fogant magzat, ikervárandósság.
Az abszolút javallat esetén a hüvelyi szülésre nincs lehetőség, császármetszés nélkül a magzat nem születik meg. A császármetszésről szóló szakmai protokoll külön részben foglalkozik a tervezett császármetszéssel, amikor a műtétet egy előre eltervezett időpontban, a szülés megindulása előtt végzik el. Az anyai kérés önmagában nem lehet indoka a műtét elvégzésének, ilyen esetekben fel kell tárni a kérés okát. Amennyiben a félelem a hüvelyi szüléstől áll fenn, biztosítani kell a segítségnyújtást (pl. pszichológus, perinatális szaktanácsadó) és támogatást a kismamának.
Rövid- és hosszú távú hatások, következmények
Az újszülöttkori oxigénhiány azonnali kezelése segíthet csökkenteni a hosszú távú szövődmények megjelenésének kockázatát. Az élettani légzés visszatérése előtt eltelt idő és az oxigénhiány súlyossága befolyásolhatja a rövid- és hosszú távú hatásokat.
Rövid távú hatások:
- acidózis - a szervezet sav-bázis egyensúlyának veszélyes felborulása
- légzési elégtelenség
- magas vérnyomás
- véralvadási zavarok
- veseproblémák
Hosszú távú hatások:
Az újszülöttkori oxigénhiány hosszú távú hatásai vagy szövődményei az oxigénhiány súlyosságától függően eltérőek lehetnek. Ha a baba körülbelül 5 percig nem lélegzik, fennáll az agykárosodás kockázata.
- Enyhe vagy közepesen súlyos oxigénhiány: kognitív és viselkedésbeli változásokat okozhat gyermekkorban, kamaszkorban és felnőttkorban is, mint például hiperaktivitás, autizmus spektrumzavar, figyelemzavar, alacsony intelligenciahányados, skizofrénia, pszichotikus zavarok felnőttkorban.
- Súlyos fokú oxigénhiány: lehet értelmi fogyatékosság, cerebrális parézis (agyi bénulás), epilepszia, látás- vagy halláskárosodás.
Amennyiben oxigénhiány miatt kialakult neurológiai sérülése van az újszülöttnek, minden esetben utógondozás szükséges. A központi idegrendszer sérülése miatt leggyakrabban cerebrális paresis, a mozgás és testtartás maradandó zavara alakul ki.
Perinatális aszfixia és hipoxiás ischaemiás encephalopathia || Gyermekgyógyászat Nemzeti kilépési teszt
Prevenció és prognózis
Az újszülöttkori oxigénhiány megelőzése nem egyszerű feladat, mivel az állapot hirtelen és minden előjel nélkül beállhat. A megfelelő terhesgondozás és rendszeres ellenőrzés a szülés előtt és azt követően létfontosságú. Hatékony újraélesztés, testhőmérséklet-szabályozás, megfelelő felszerelés biztosítása, valamint megfelelő képzettséggel és kompetenciákkal rendelkező egészségügyi szakemberek jelenléte minden szülés alkalmával alapvető fontosságú.
Azok az enyhe vagy közepesen súlyos újszülöttkori oxigénhiányos csecsemők, akik azonnali kezelésben részesülnek, teljes mértékben felépülhetnek. Időnként azonban az újszülöttkori oxigénhiány halálos kimenetelű is lehet. Azoknál a csecsemőknél, akiknél újszülöttkori oxigénhiány fordul elő, a halálozási ráta legalább 30% a születést követő első néhány napban. Az újszülöttkori oxigénhiánynak lehetnek hosszú távú szövődményei is, és az enyhétől a súlyosig terjedő idegrendszeri rendellenességeket, például rohamokat, agyi bénulást vagy fejlődésbeli visszamaradást is okozhat. A megfelelő ellátás és ellenőrzés a szülést megelőző és az azt követő időszakban bizonyos esetekben segíthet csökkenteni az újszülöttkori oxigénhiány kockázatát.
