Hegyi Iván 1953. szeptember 11-én született Magyarországon. 1978 óta dolgozik újságíróként, és jelentős szerepet töltött be több neves kiadványban. Pályafutását a Váci Naplóban kezdte 1978-ban, majd a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt 1979 és 1981 között. Ezt követően, 1982-től 2011-ig a Népszabadság kötelékében dolgozott, ahol 1990-től 2010-ig főmunkatársként, 2011-től pedig a lap felfüggesztéséig rovatvezetőként tevékenykedett.
Hegyi Iván kiemelkedő szerepet játszott a sportújságírásban is. 1986 és 2016 között minden labdarúgó-világbajnokságról és Európa-bajnokságról helyszíni tudósítóként számolt be. Emellett 1986-tól kezdve a Bajnokcsapatok Európa-kupája és a Bajnokok Ligája döntőinek többségéről is tudósított. Szakkommentátorként is tevékenykedett, 1996 és 2000 között az Eurosport magyar adásában, majd 2000 őszétől a Sport Tv-nél. 2012 óta a TV13 (Budapest 13. kerületi televízió) "Sporttárs" című műsorának szerkesztő-műsorvezetője.
Hegyi Iván számos könyvet is jegyez, amelyek közül több a sport és az olimpiai mozgalom témakörét dolgozza fel. Neve olyan kiadványok szerzőjeként vagy társszerzőjeként ismert, mint az "Európa-csúcsok", "A magyar olimpiai érmesek", "Sydney, 2000", "A magyar olimpiai bajnokok 1896-1996" (Lukács Lászlóval és Szepesi Györggyel közösen), "Királyok, hercegek, grófok" (Dénes Tamással és Lakat T. Károllyal közösen), "Tíz a százhoz", "Mighty Magyars" (angolra fordítva, Dénes Tamással és Lakat T.-vel közösen), valamint a "Magyarok nagy pályán. A labdarúgás legendái". Emellett más témákban is publikált, például az "Éjjel-nappal rock" és a "Világszámok I-III." című kötetek.
A sportújságírás mellett Hegyi Iván a magyar kulturális élet aktív alakja, különösen a színház és az irodalom területén. Nemrégiben Sebes György műsorában osztotta meg gondolatait a kultúráról, a sportról és e két terület összefüggéseiről. Elmondta, hogy évtizedekig szinte "hazajárt" a Vígszínházba, de a COVID-járvány drasztikusan megváltoztatta színházlátogatási szokásait. Kiemelte Molnár Ferenc "Játék a kastélyban" című darabját, amelyet többször látott, és mindig lenyűgözte a harmadik felvonás humorával és zsenialitásával.
Hegyi Iván az irodalom iránti szeretete is töretlen. Nagyra becsüli a klasszikusokat, mint Krúdy Gyula, Csehov, Balzac és Kosztolányi. Ifjúkori hatásként említette Jules Verne munkásságát, és még Heltai Jenő egy versét is idézte ("Három patkány"), hogy illusztrálja, milyen mély nyomokat hagynak benne az olvasmányai. Hangsúlyozta, hogy egy könyvet nem azért tanulunk meg, mert "kell", hanem mert "magával ragad".
A beszélgetés során a futball is szóba került, mint a sportújságíró szakmai életének egyik meghatározó területe. Hegyi Iván szerint a futballnak egyedi társadalmi hatása van, amely semmihez sem hasonlítható. "A futballon keresztül le lehet vezetni az életet" - fogalmazott, példaként említve a grúz futballista, Kvicha Kvaracskhelia hatását, aki nemcsak a Napoli csapatának, hanem Grúziának is hírnevet szerzett.
Megjelent Hegyi Iván új könyve, a Futball-vb könyv
A műsorban érintették a politika művészetekre gyakorolt hatását is. Hegyi Iván példaként hozta fel, hogy Puskás Ferencet a magyar kultúra egyik legnagyobb alakjaként említik, míg olyan művészek, mint Kabos Gyula vagy Molnár Ferenc, kevesebb figyelmet kapnak, holott munkásságuk alapján méltán helyezhetők a magyar panteonba. Szóba került Csurka István munkássága is, akit politikailag megosztó személyiségként jellemez, de drámaírói tehetségét elvitathatatlannak tartja. "Darabjai látleletei a társadalomról szenzációsak, politikamentesek - de hogyan írhat valaki ilyen mély dolgokat, ha nem szereti az embert?" - tette fel a kérdést.
Hegyi Iván beszélgetése Sebes Györggyel egyszerre volt szórakoztató és gondolatébresztő, bemutatva a színház, az irodalom és a sport iránti szenvedélyét, amely szakmai és emberi dimenziókat is érintett.