Újszülöttkori sárgaság: okok, tünetek és kezelés

Az újszülöttkori sárgaság (vagy icterus neonatorum) egy átmeneti és természetes (fiziológiás) állapot, amely a bilirubin festékanyag felhalmozódása miatt a szemfehérje és a bőr sárga elszíneződésével jár a születést követő időszakban.

Az első életszakaszban nagyon gyakori állapot: 10 újszülöttből 6-nál, 10 koraszülöttből pedig 8-nál kialakul. A sárgaság általában magától elmúlik, kezelése ritkán szükséges, azonban az elhúzódó magas bilirubinszint károsodást okozhat az újszülöttben. Ritkább esetben betegség is állhat a sárgaság hátterében, ezért az állapot kivizsgálása nélkülözhetetlen.

A sárgaság az anyatej laktáza miatt alakul ki. Ezzel szemben az anyatejben jelenlévő egyes anyagok felhalmozódása miatt következik be. Ezek az anyatejben lévő anyagok blokkolják a májban a bilirubin lebontásáért felelős fehérjét. A bilirubin egy sárga anyag, amely a vörösvértestek lebomlásakor nádfedő.

Normális esetben a bilirubin megszabadul a májtól. Az újszülötteknél azonban a máj nem elég érett, és néha nem tudja kiüríteni a bilirubint a vérben, így az letelepszik a bőrben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valami nincs rendben az anyatejjel. Feltételezhető, hogy az anyatejben lévő egyes anyagokhoz kapcsolódhat, amelyek gátolják a bilirubin lebomlását.

Az anyatejben lévő béta-glükuronidáz magas szintje dekonjugálja a bél bilirubint, és fokozza az enterohepatikus keringést. Az anyatejben található enzim, az úgynevezett lipoprotein-lipáz, megnövekedett koncentrációban termeli a nem észterezett szabad zsírsavakat, amelyek gátolják a máj glükuronil-transzferázát, ami ismét a bilirubin konjugációjának és ezt követő kiürülésének csökkenéséhez vezet.

Az anyatej-sárgaság ritka állapot. A csecsemők mindössze 1-2 százalékát érinti. A legtöbb csecsemőnél, akiknél valódi anyatej-sárgaság jelentkezik, a bilirubin szintje körülbelül 14 napon belül ismét emelkedhet. A szoptatás folytatása biztonságos, mert az önállóan eltűnik, és a bilirubin szintje idővel csökkenni fog.

Az anyatejjel kialakuló sárgaság a születés után 2-12 hétig is fennállhat. A csecsemő bőrszíne sárgára változik. Az anyatejben előforduló sárgaság genetikai vagy családi anamnézisében növelheti a kockázatot.

Ha a fenti tüneteket újszülöttnél az élet első hetében észleljük, forduljunk konzulensünkhöz vagy gyermekorvosunkhoz. A tanácsadó figyelemmel kíséri az eredményeket, hogy biztosítsa, hogy a baba megfelelően reteszeljen, és elegendő anyatejet kapjon. Sok kórházban vannak szoptatási tanácsadók, akik megtanítják vagy betanítják az anyákat csecsemőik táplálására.

Van néhány vérvizsgálat a diagnózis megerősítésére. Orvosa vagy tanácsadója bizonyos vizsgálatokat fog kérni Öntől. Először is meg kell értenünk, hogy az anyatej-sárgaság nem káros. Egy-két héten belül magától elmúlhat, ha a baba mája hatékonyabbá válik, és a baba továbbra is megfelelő mennyiségű anyatejet vesz fel.

Igen, vigyáznunk kell a babára az anyatej elzárása közben, hogy a baba optimális tejet vegyen. De ne hagyja abba a szoptatást. Ha abbahagyjuk a szoptatást, a baba anyatej-sárgaságot kaphat, amelyet az elégtelen anyatej bevitele okozhat. Tartsa hidratált a babát. Ne hagyja nedvesen a babát. Ha azt látjuk, hogy a baba bőrszíne besárgul, ellenőriztetni kell a baba bilirubinszintjét. Ritka esetekben a sárgaság az élet hatodik hetén túl is fennmaradhat, még megfelelő kezelés mellett is, és ez utalhat a mögöttes egészségügyi állapotra, amely agresszívabb kezelést igényel.

A sárgaság nem állandó állapot. A spontán feloldódás általában 12 hetes korban következik be. Kezelőorvosa azt tanácsolhatja Önnek, hogy gyakrabban szoptasson, vagy adjon kiegészítő tápszert anyatejjel. Magas bilirubinfelesleg esetén a fototerápia az orvos választása, de ez ritka állapot. A fototerápia segít a baba májának megszabadulni a felesleges bilirubintól. A lámpák nem ártanak a babának. A fototerápiás kezelés egy-két napig tart. A csecsemőt a lámpák alá helyezik egy meleg, zárt ágyba, hogy állandó hőmérsékletet tartsanak fenn. A baba csak pelenkát és egyedi árnyalatokat fog viselni a szem védelmére. A szoptatást a fényterápia alatt is folytatni kell. A fényterápia mellett a masszázsterápia is hasznos lehet a fényterápia időtartamának csökkentésében.

Általában 2 vagy 3 hét elteltével magától elmúlik.

Az újszülöttkori sárgaság főbb tünetei

Az újszülöttkori sárgaság általában a születés utáni 2-3. napon jelentkezik, és kéthetes korban tűnik el. A koraszülött babák hajlamosabbak a sárgaságra. Náluk később alakul ki, általában az 5-7. napon, és tovább tart, általában a 3. héten szűnik meg.

Az újszülöttkori sárgaság látható tünetei:

• Természetes fényben az újszülött bőre enyhén sárgásnak tűnik.
• Általában a homlokon és az arcon kezdődik a színváltozás, ezután a mellkasra és a hasra terjed.
• Néhány gyermekben a kar és a láb bőre is sárgás lesz.
• Ha gyermeke bőrét enyhén benyomja, a sárga szín kifejezettebb.
• A sárgaság érintheti a szemfehérjét, a talp és a tenyér bőrét, a szájnyálkahártyát.
• A gyermek álmos, nem akar enni, a vizelete sötétsárga színű, a széklete világos.

Az anyatejes, szoptatott babákban szintén tovább tart a sárgaság, amelyet vagy az elégtelen tejtermelés, vagy az újszülött még éretlenebb májfunkciói okoznak.

Az újszülöttkori sárgaság kiváltó okai

Az újszülöttkori sárgaság okozója a vér magas bilirubinszintje. A bilirubin egy festékanyag, amely az elöregedett vörösvértestek lebontása során szabadul fel.

Az újszülöttekben több bilirubin szabadul fel, mint egy felnőttben, mivel életük elején lebontódnak a magzati vörösvértestek, illetve a vörösvértestek gyorsabb ütemben termelődnek és bontódnak le. Felnőttekben a máj távolítja el a vérből a bilirubint, majd átalakítja, hogy a bélrendszeren és a vesén keresztül kiválasztódjon. Az újszülött mája még nem olyan fejlett, mint egy felnőtté, így nem tudja az összes bilirubint átalakítani. Ezért alakul ki az újszülöttkori sárgaság, amely egy természetes, fiziológiás állapot.

A sárgaság kialakulásának valószínűségét fokozza:

• a koraszülöttség;
• az elégtelen táplálás;
• ha születés közben bevérzések jelentek meg az újszülöttnél.

Ha a sárgaság a fenti időszakokhoz képest hamarabb vagy később jelentkezik, valószínű, hogy valamilyen egyéb betegség okozza, például:

• belső vérzés;
• szepszis;
• alulműködő pajzsmirigy;
• fertőzések;
• Rh-összeférhetetlenség;
• a máj és az epeutak fejlődési rendellenességei;
• enzimhiány (pl. glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány, Crigler-Najjar-szindróma);
• vörösvértest-rendellenesség, ami a sejtek gyorsabb lebontásához vezet.

Az újszülöttkori sárgaság lehetséges szövődményei

Súlyos esetben a magas bilirubinszint az alábbi szövődményekhez vezethet.

Akut bilirubin-encephalopathia

Ha a vérben nagyon magas a bilirubinszint, a bilirubin átjuthat a vér-agy gáton. A bilirubin mérgező az idegsejtek számára. Az azonnali kezelés megakadályozhatja a maradandó károsodást.

A betegség tünetei a következők:

• kedvetlenség;
• a gyermek nehezen ébreszthető;
• a gyermek magas hangon sír;
• a gyermek alig szopik, vagy nehéz etetni;
• a nyak és a test ívben hátrafelé görbül;
• láz.

Kern-icterusról akkor beszélünk, ha az encephalopathia maradandó károsodást okozott. Tünetei: hallásvesztés; önkéntelen, szabályozatlan mozgások; a gyermek tartósan felfelé tekint; fogfejlődési rendellenesség.

Az újszülöttkori sárgaság diagnosztizálása

Az orvos az újszülött külseje alapján fel tudja állítani a sárgaság diagnózisát. A kezelést a bilirubin szintje határozza meg. A bilirubinszint a bilirubinométer nevű eszközzel vagy vérvétel segítségével mérhető.

Ha az orvos szerint a sárgaság hátterében valamilyen betegség áll, egyéb vizsgálatokat, többek közt vér- és vizeletvizsgálatokat kérhet.

Az újszülöttkori sárgaság kezelése

Az enyhe sárgaság általában 2-3 héten belül magától elmúlik, így kezelés nem szükséges.

Mérsékelt vagy súlyos esetben azonban szükség lehet:

• a gyermek gyakoribb táplálására, hogy a súlycsökkenést megakadályozzák. Célszerű lehet pár napig tápszerre váltani anyatejes baba esetében;
• fényterápiára. Az újszülöttet egy kék-zöld spektrumban fényt kibocsátó lámpa alá teszik, ez átalakítja a bilirubint, hogy a széklettel és a vizelettel távozzon;
• intravénás immunglobulin (IVIG) kezelésre. Abban az esetben, ha a sárgaság vércsoport-összeférhetetlenség eredménye;
• vértranszfúzióra.

Az újszülöttkori sárgaság megelőzése

A szövődményes újszülöttkori sárgaság megelőzésének kulcsa, hogy megfelelően etesse gyermekét. A bőr színe nagyon sok tényezőtől függ. Egészséges embereknek is nagyon sokféle, egymástól eltérő bőrszíne, illetve árnyalata lehet. E különbségek fajta, egyéni, családi öröklöttség szerint, de a gyermek kora szerint is igen nagyok lehetnek.

A keleti (orientális) eredetű emberek bőre az európaiakéhoz viszonyítva kissé sárgás. A táplálkozás, a vitamin-, vasellátottság, de a rendszeres levegőzés vagy állandó szobában tartózkodás, a napfény hiánya is hatással van bőrszínünkre. A “szobaszínű” gyermek bőre is tűnhet sárgás-sápadtnak.

Ha valaki sok karotint tartalmazó táplálékot fogyaszt (répa, narancs, sütőtök stb.), igen feltűnően sárgára festődhet a bőre, különösen a tenyereken és a talpakon. Ilyenkor a sclera (a “szeme fehérje”) nem sárga! E jelenség a “karotinaemia”, nem káros. Vérszegény csecsemők, kisgyermekek, akik vashiányban, vitaminhiányban szenvednek, szintén mutatkozhatnak sápadt-sárgás színűeknek.

Valódi icterus (igazi sárgaság) akkor alakul ki, ha a lebomló vörösvértestekből származó epefesték, a bilirubin felszaporodik a vérben, és a bőrt, valamint a sclerákat (a szemünk fehérjét) is enyhén vagy kifejezettebben sárgára színezi. A bilirubin keletkezése után a vérben keringve és a szövetekben, így a bőrben felszaporodva sárgaságot okoz, de más káros hatása is lehet.

A hemoglobin a vörös vértestjeinkben lévő festékanyag, ami a vérben az éltető oxigén szállításáról gondoskodik. Ennek magzati változata megszületés után lebomlik, és kicserélődik úgynevezett felnőtt típusú vérfestékre. A lebomlott hemoglobinból keletkezik a sárga epefesték. Az ilyen csecsemőknél ennek az epefestékfajtának hosszabb-rövidebb ideig tartó, enyhébb vagy súlyosabb felszaporodása következhet be. A túlzott mértékben keletkező, úgynevezett indirekt bilirubin az éretlen idegrendszer sejtjeit súlyosan károsíthatja.

A szülők többsége hallott már az Rh vércsoport-, ill. a “főcsoport-“, azaz A, B, O vércsoport-különbözőségekből adódó “újszülöttkori hemolitikus betegségről”. E kórkép néha már méhen belül, máskor az élet első óráiban, napjaiban beavatkozást igényel. Enyhébb esetben “kék fény”, azaz utlraibolyafény, infúzió, gyógyszeres kezelés mellett oldódik a sárgaság, ritka esetben azonban vércserével kell a mérgező bilirubintól és a vérlebomlást előidéző ellenanyagoktól megszabadítanunk az újszülöttet.

Legtöbbször ártalmatlan jelenségről van szó, ami később magától megszűnik, de a sárgaság hátterében előfordulnak komolyabb kivizsgálást és kezelést igénylő betegségek is. Az epefesték normális élettani útja - mint említettük - a májba vezet: itt összekapcsolódik a glukuronsavval, és így a vizelettel ki tud ürülni. Ez az úgynevezett direkt bilirubin. Beteg májsejtek, mérgezés, májgyulladás, fejlődési zavar vagy egyéb anyagcsere-betegség miatt, ez a festék felszaporodhat. Ha a májsejtek jól működnek, de a keletkező epefesték nem tud kijutni az epeutakon az epehólyagon keresztül a vékonybélbe, elzáródásos sárgaságról beszélünk. Ez újszülött korban fejlődési rendellenesség miatt fordulhat elő.

Az epeutak fejlődési zavara már a születés után közvetlenül súlyos sárgaságot okoz, és a műtét elvégzése ilyenkor elkerülhetetlen. Későbbi életkorban elzáródásos sárgaság epekő, gyulladás, daganat következménye lehet.

A májgyulladások, így a járványos hepatitis és egyéb fertőző, valamint nem infekciózus betegségek, mérgezések, anyagcsere-zavarok talaján kialakuló sárgaság általában mindkét fajta bilirubin vérbeli szintjének emelkedésével jár. A bilirubin-anyagcserezavar mellett ilyenkor más, kóros, illetve mérgező anyagcseretermékek is keletkeznek, a vér alvadékonysága is megváltozik, és egyéb tünetek is jelentkezhetnek.

Végső esetben májátültetésre szorulhatnak azok a gyermekek, akiknél csecsemőkorban későn ismerik fel a ritka betegségnek számító epeútfejlődési rendellenességet - hívta fel a figyelmet dr. Dezsőfi Antal. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztályának vezetője kifejtette, a fokozatosan kialakuló epeút-elzáródásból fakadó májcirrózis az esetek felében megelőzhető lenne, az időablak azonban nagyon kicsi, a műtéti beavatkozásnak az első hat hétben meg kellene történnie.

Az úgynevezett epeútfejlődési rendellenesség méhen belüli szűrésére jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő diagnosztikai módszer, kialakulásának oka az orvostudomány számára ismeretlen, a születést követően is csak a jelentkező klinikai tünetekből merül fel a betegség gyanúja - ismertette dr. Dezsőfi Antal. A kórkép a ritka betegségek csoportjába tartozik, Magyarországon évente átlagosan 10-15 csecsemőt érint, akik országos centrum lévén az I. Sz.

A rendellenesség néhány hét alatt lezajló epeútszűkülést, majd teljes elzáródást takar, aminek eredményeként a májban termelődő epe nem tud kiürülni a bélrendszer irányába. Az epe pangása a májban azért okoz problémát, mert az epén keresztül távozó méreganyagok, lebomlási termékek felhalmozódnak a májban, súlyosan károsítva ezzel a szervet. A tünetek tipikusan két-három héttel a csecsemő születését követően jelentkeznek. A figyelmeztető jelek, mint a zöldessárgás bőrszín, sötétbarna vizelet, világos, agyagszerű széklet, gyarapodásbeli elmaradás és vérzékenység, fokozatosan jelentkeznek, ráadásul nem minden esetben jelentkezik az összes.

Az egyetemi docens hangsúlyozta: az epeútfejlődési rendellenesség felismerése azért is nehéz, mert esetenként össze lehet keverni a második életnapon kezdődő és az első hét alatt le is zajló fiziológiás sárgasággal, ami az újszülöttek 70 százalékát érinti. Az úgynevezett élettani sárgaság oka, hogy a méhen belül felhalmozódott vörösvértest mennyiség a baba születését követően elkezd lebomlani. A folyamat végtermékét a bilirubint (epefesték) a máj választja ki, ám sokszor a szerv még fejletlen, ezért lerakódik a bőrben.

Dr. Dezsőfi Antal szerint legkönnyebben a széklet színéből vehetjük észre, hogy valami nincs rendben, melyhez - főként az elsőgyermekes szülőknek - nagy segítséget jelenthet az úgynevezett csecsemő székletszínskála. A gyanú felmerülése után a betegség egy viszonylag egyszerű laborvizsgálattal azonosítható, és amennyiben az epepangás beigazolódik, műtéti beavatkozásra kerül a sor. Az időablak nagyon kicsi, a beavatkozásnak a születéstől számított hat héten belül meg kell történnie ahhoz, hogy a máj ne károsodjon visszafordíthatatlanul, és a műtét a lehető legeredményesebb legyen - figyelmeztet dr.

Az operáció során kimetszik a máj és a belek között húzódó elzáródott epeutakat, majd az epevezeték helyettesítésére a vékonybélből fölhajtanak egy kacsot, közvetlen összeköttetést hozva ezzel létre a máj és a belek között.

tags: #ket #honapos #baba #sarga