A kisgyermekek különleges figyelmet érdemelnek egészségügyi problémáik esetén, különösen, ha fül- vagy szembetegségekről van szó. Ezek a problémák gyakran kellemetlenek és aggodalomra adnak okot a szülők számára, de a megfelelő ismeretekkel és időben történő beavatkozással hatékonyan kezelhetők.
A gyermekek szembetegségeinek okai és tünetei
A gyermekek még kevésbé tudnak odafigyelni a szemük tisztaságára és épségére, ezért gyakoribb a szemgyulladás gyermekkorban. A szempillák közé ragadt váladék a szem fertőzöttségére utal és antibiotikumos szemcseppel történő kezelést igényel.
Csipásodás és kötőhártya-gyulladás
A csipa a szem kötőhártyájának ragadós, megszáradt sárgás váladéka, ami a szemzugban, illetve a szempillák között gyűlik össze. Újszülötteknél a könnycsatorna veleszületett elzáródása esetén már 1-2 hetes korban tapasztalhatjuk, hogy a szem állandóan könnyezik, esetleg reggel váladékozik. Szintén gyakori kísérőtünete lehet a csipa a felső légúti hurutot okozó vírusoknak, amelyek megtámadhatják a szem kötőhártyáját is.
A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) az egyik leggyakoribb szembetegség, a szemhéj és a szemgolyó külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása. A kiváltó okok között szerepelhet bakteriális vagy vírusos fertőzés, valamint allergiás reakció. A kötőhártya-gyulladás a szem kipirosodásával, viszketésével jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel, ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz. Vírusos eredetű fertőzés esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző, míg bakteriális eredetű gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik. A betegség sokszor felső légúti megbetegedéssel jár együtt.
Allergiás reakciók és szemszárazság
Előfordulhat, hogy valamilyen allergén válthat ki érzékenységet (pl. pollenek, állatszőr, kozmetikumok és tisztítószerek). A szem bevörösödését szemszárazság is okozhatja. Ilyenkor szúró érzés, szemfáradtság is jelentkezhet, a gyermek erősen hunyorog, dörzsöli a szemét. Szemszárazság esetén - könnyhiány vagy könnyvesztés miatt - a szemfelszínt védő könnyfilm funkciója sérül.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás mind a két szemet érinti. Amennyiben valamilyen allergén (pl. A vírusos eredetű gyulladás tüneti terápia mellett - hidegvizes borogatás, esetleg műkönny használata - különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul, de a bakteriális felülfertőződés megelőzésére antibakteriális szemcsepp (pl. tobramycin, ofloxacin, levofloxacin, moxifloxacin vagy dexametazon, fluorometolon hatóanyag-tartalmú) is alkalmazható. Ha idegentest okozza a kötőhártya-gyulladást, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből.
Vannak olyan allergének, amelyek csak időszakosan okoznak panaszokat a gyermeknek (pl. pollenallergia), de előfordulnak olyanok is, melyek egész évben nehézséget jelentenek az arra érzékenyeknek (pl. háziporatka).
Idegentest és trauma
A szem bepirosodhat valamilyen idegentest (pl. szempilla, bogár) miatt is - ezesetben gyanúra adhat okot, ha csupán az egyik szeme piros-, de előfordulhat sajnos, hogy játék közben éri trauma.
PIMS (Paediatric Inflammatory Multisystem Syndrome)
Gyermekek (elsősorban a 9-14 éves korosztály) esetében megemlítendő, hogy a koronavírus-fertőzést követő 2-4 héttel kialakulhat egy több szervrendszert is érintő gyulladásos betegség, mely nagyon súlyos állapothoz vezethet. A PIMS napokig tartó magas lázzal, fáradékonysággal, változatos bőrkiütésekkel, erős hasi fájdalmakkal, hányással-hasmenéssel, valamint a szív és keringés érintettségével jár, ezenkívül igen gyakran alakul ki kétoldali (nem gennyes) kötőhártya-gyulladás is.
Szemhéj duzzanata és árpa
A szemhéj duzzanatának számtalan kiváltó oka lehet: a gyermek szemébe került idegentest, rovarcsípés vagy -szúrás, trauma vagy különféle fertőzések, de előfordulhat, hogy bőrbetegség áll a háttérben. A szemhéjak külső és belső felületén számtalan különböző típusú mirigy található. A belső felületen elhelyezkedő Meibom-mirigyek gyulladása belső árpát, míg a szemhéj külső részén található Zeiss- és Moll-mirigyek gyulladása külső árpát okoz. Nevét onnan kapta, hogy vastagsága és formája az árpaszemre emlékeztet. A szemhéjon árpa általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki. Hajlamosít a betegségre a nem megfelelő higiénés (poros, szennyezett) környezet, illetve olyan rossz szokások, mint a szemek gyakori dörzsölése koszos kézzel (illetve kamaszok esetében a túlzott sminkhasználat). Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot, kivörösödést és fájdalmat okoz. Antibiotikumos kenőcs és antibiotikumos szemcsepp naponta több alkalommal történő használata általában gyógyuláshoz vezet. Amíg a beszűrődés be nem olvad, antibiotikum-tartalmú kenőcsös párakötés is alkalmazható. A jégárpa a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik. Gyulladásos tüneteket nem észlelünk, mindössze egy apró fájdalmatlan göb alakul ki, leggyakrabban a felső szemhéj középső részén. Panaszokat általában nem okoz. Előfordulhat, hogy a kivezető cső megnyílik, és a váladék kiürül. Ha mindez nem következik be, ebben az esetben műtét válhat szükségessé. Amennyiben a hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, a szemárpa kiújulhat. Akinek már egyszer volt árpája, fontos, hogy a későbbiekben nagyobb hangsúlyt fektessen a szem és környékének higiéniájára.
A gyermekek fülfájásának okai és tünetei
Bármi is álljon a háttérben, a fülfájás kezelése nem tűrhet halasztást. A fülfájás egy rendkívül kellemetlen probléma, ami a legtöbbször inkább csak egy kísérőtünet, mint valódi betegség. Azon túl, hogy a fülfájás rendkívül kellemetlen jelenség, a legtöbbször csak a tünete valamilyen betegségnek.
Külső hallójárat-gyulladás (úszófül)
Amennyiben a fülfájás okait keressük, a külső hallójárat gyulladása minden esetben az egyik leggyakoribb tényezők közé sorolható. A betegség gyakran alakul ki strandszezonban, hiszen leginkább a fülbe került és ott megmaradt víz idézi elő. A folyadék ugyanis nagyon gyorsan képes fellazítani és fellágyítani az egyébként csontos hallójáratot takaró vékony bőrréteget, ami védtelenné válik a kórokozókkal szemben, és mivel a bennmaradó vízben általában rengeteg baktériumot találni, ezért a gyulladás sem várat magára sokáig. Jellemző rá a nagyon erős, sokszor tompán lüktető fájdalom, ami képes alaposan elhúzódni, ezért érdemes mielőbb elkezdeni a kezelést.
Fülzsírdugó
Ha már a külső hallójárat betegségeiről beszélünk, mint a fülfájás okai, akkor nagyon fontos itt kiemelni az úgynevezett fülzsírdugót is. Ez a probléma kialakulhat az elégtelen higiénia következtében, de akár anatómiai okai is lehetnek. Előfordulhat például, hogy valaki egyáltalán nem tisztítja a fülét, és emiatt halmozódik fel a fülzsír, de a helytelen fülpucolás szintén előidézheti ezt a problémát, akárcsak az, ha valakinek túl szűk hallójáratai vannak. A fülzsír feltelítődése kezdetben csak hallásproblémákat okoz, majd később nagyon kellemetlen fájdalmakat idézhet elő.
Középfülgyulladás (otitis media)
A középfül egyik leggyakoribb betegsége a kapcsolódó gyulladás, aminek következtében dobüregi vákuum alakul ki, és a fülfájás okai között vezető pozíciót tölt be. Lényege, hogy a gyulladás során az üregből eltűnik a levegő, azaz vákuumhatás jön létre és nyomás alakul ki. Amennyiben ezt az állapotot a fülkürt nem tudja megszüntetni úgy, hogy átengedi a belső levegő pótlását biztosító légbuborékokat, akkor a dobüregi nyomás tartóssá válik, és a dobhártya a nyomáskülönbség hatására behúzódik, erőteljesen megfeszül. Ez kellemetlen tüneteket idéz elő, így a fülfájás okai közül az elsődleges tényező, amihez sok esetben társul halláscsökkenés, fülzúgás, valamint természetesen szédülés. Lényeges a gyors diagnózis, valamint a kezelés mielőbbi elkezdése, amellyel kapcsolatban az elsődleges cél, hogy a fülkürt működése normalizálódjon.
Fontos tudnivaló a középfülgyulladásról, hogy nagyon sok esetben nemcsak szövődményként, hanem akár kórokozók, vírusok közbenjárásával is megjelenhet. Ilyenkor a középfül nem gennyesedik be, de a dobhártya alaposan bevörösödhet. A fülfájás okai közül a vírusos középfülgyulladás az egyik legfájdalmasabb, éppen ezért a leghatásosabb gyógymód az intenzív fájdalomcsillapítás, amihez a legtöbbször más gyógyszerre nincs is szükség, hiszen a vírusok ellen az antibiotikumok hatástalanok. Kivételt képeznek az olyan esetek, amikor a vírus egy legyengült szervezetet támadott meg, hiszen ilyenkor a fülben elszaporodhatnak a baktériumok, és gennyes gyulladást válthatnak ki, aminek a visszaszorításához viszont már szükség lesz antibiotikumra.
Gennyes középfülgyulladás
Ha gennyes a középfül, baktérium áll a háttérben Ha már így ráterelődött a szó, mindenképpen ki kell emelnünk a középfülgyulladás kapcsán azt az esetet, amikor a kérdéses régiót egy baktérium támadja meg.
Dobhártya sérülései és gyulladása
Bár megannyi külső és belső tényező képes átmeneti vagy tartós fülfájást okozni - így akár egy rossz fog vagy a légnyomás változása is -, azonban a dobhártya hólyagos gyulladása magasan kiemelkedik még a sorból a jelentősebb okokat figyelembe véve. Ez az elváltozás különösen gyermekkorban jellemző, de felnőtteket is érinthet.
Éjszakai fülfájás
Minden esetben külön kell beszélnünk az éjszakai fülfájás problémájáról. Ennek az oka nem más, minthogy rengetegen tapasztalnak a betegség kapcsán kizárólag éjszaka jelentkező tüneteket, ami sokakat összezavar. Nem véletlenül, hiszen rengeteg olyan eset van, amikor a tünetek napközben elviselhetők, majd miután a páciens lefeküdt aludni, nagyon kellemetlen, csak fájdalomcsillapító hatására múló fájdalmat tapasztal a fülében. Ez az éjszakai fülfájás, ami elsőre valamiféle különálló problémának tűnhet, de valójában nem az, csak arról van szó, hogy a fülben jelentkező fájdalom napközben még gyakran elviselhető, amint azonban a beteg fekvő helyzetbe került, azonnal kínzó kellemetlenséggé fajul.
Fülkürt elzáródása
Ha éjszakai fülfájástól szenvedünk, könnyen előfordulhat, hogy a fülünkkel nincs is semmi probléma, hanem az úgynevezett fülkürt elzáródása áll a háttérben, aminek az oka a fekvés, illetve az anatómiai tényező is lehet. Napközben ugyanis az ember jellemzően tartja a saját fejét, a fülkürtön át tehát akadálytalanul tud haladni a levegő, a szinte folyamatos rágás és nyelés pedig tornáztatja az izmokat ahhoz, hogy ez a folyamat fenntartható maradjon. Éjszaka azonban ez az állapot megváltozik. Alváskor ugyanis nem rágunk, csak ritkán nyelünk, és emiatt a fülkürt nem nyílik, a középfülben pedig vákuum keletkezik, aminek a hatására a dobhártya beszívódik.
Fül- és szembetegségek kezelése gyermekeknél
Fontos, hogy a gyermekek szemének kezelése felnőtt segítségével történjék. Cseppentés előtt mossunk kezet a gyermekkel együtt! Kisebb gyermekeknél fekve, míg nagyobbaknál ülő helyzetben (hátrahajtott fejjel) célszerű a műveletet elvégezni.
Szemészeti kezelések
A vírusos eredetű gyulladás tüneti terápia mellett - hidegvizes borogatás, esetleg műkönny használata - különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul, de a bakteriális felülfertőződés megelőzésére antibakteriális szemcsepp is alkalmazható. Ha idegentest okozza a kötőhártya-gyulladást, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből. Ezek jelentős részét eltávolíthatjuk tiszta vízzel, amit naponta többször is alkalmazhatunk, de szükség esetén tartósítószermentes műkönny használatával is megpróbálkozhatunk. Ne engedjük meg a gyermeknek, hogy szemét dörzsölje, piszkálja, mert a viszketés ettől nem fog elmúlni, csak vizenyősebbé válhat a kötőhártyája.
Fülészeti kezelések
Amennyiben a fül-orr-gégész diagnózisa szerint a páciensnek külső hallójárati gyulladása van, lényeges megvizsgálni a kórokozók típusát, és ha a problémát baktériumok, esetleg gombák idézték elő, akkor speciális antibiotikummal a betegség gyorsan orvosolható. A legtöbb antibiotikum a fül esetében folyékony állagú, és a fülbe kell cseppenteni, de gyakran alkalmaznak kenőcsöket, sőt szájon át szedhető tablettákat is a körülmények függvényében. Természetesen mindig a kiváltó ok megszüntetése a legfontosabb, ha ilyen gyulladásról van szó, így amennyiben a háttérben például allergiás panaszok vagy éppenséggel megfázás áll, akkor azokra helyeződik a hangsúly a kezelés során.
A fül fájdalmát a legtöbbször középfülgyulladás idézi elő, ami nagyon sok esetben összefüggésben áll az orrjáratokkal. Ezért a fülfájás kezelése ilyenkor jellemzően az orr nyálkahártyáinak regenerálásával, duzzanatainak csökkentésével indul. Mivel az ilyen orrsprayk jellemzően a garatba is eljutnak a használat során, ezért képesek ott és a fülkürtben is csökkenteni a duzzanatokat, vagyis a járatokat átjárhatóvá teszik, ami kulcsfontosságú feladat a középfülgyulladás gyógyításában. A középfül szellőzése ugyanis elősegíti az itt lerakódott váladék kiürülését, ami a gyulladás hatására termelődött, és leginkább a fülkürt záródása miatt alakult ki. Bizonyos esetekben az orvos ilyen esetekben is felírhat célzott antibiotikum-kúrát.
Előállhat olyan eset is a fülfájás kezelése kapcsán, amikor semmi más nem segít, csak a gézcsík alkalmazása. A legtöbbször erre a külső hallójáratban megtalálható furunkulus, vagy köznapi nevén kelés miatt van szükség, ami óriási fájdalmakat tud előidézni a fülben. Ennek a problémának a kezeléséhez a kelést meg kell tisztítani, majd fertőtleníteni, a felülfertőződés elkerülésének érdekében pedig antibiotikumos kenőccsel átitatott gézcsíkot vezetni a hallójártba, amihez fájdalomcsillapítót és gyulladáscsökkentőt írhatnak fel. Vannak súlyosabb esetek - különösen, ha a keléshez kapcsolódóan bakteriális fertőzés, gyulladás alakult ki -, amikor a fül-orr-gégész szakorvos célzott antibiotikum tablettát is felír a páciensnek.
A dobhártya sérüléseit gyakran kezelik műtéttel. Azt már fentebb is említettük, hogy a fülfájás okai között a dobhártya sérülései vagy elváltozásai igencsak hangsúlyosak. Bár ezek a problémák sokszor maguktól is képesek gyógyulni, de valamikor elhanyagolhatatlan a műtéti beavatkozás. Erre jellemzően a dobhártya szélét érintő sérüléseknél van szükség, amikor az elváltozás nemcsak a hallást befolyásolja, hanem fülfájdalmakat is okoz.
Otthoni praktikák és megelőzés
A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással előzhető meg. Érdemes a gyereket rászoktatni, hogy ahogy a szánkba, a szemünkbe sem tanácsos fölöslegesen nyúlkálni, állandóan dörzsölgetni. A forró vizet, a gőzölést vagy az olajpakolásokat a fül esetében azonban nem szabad alkalmazni. A melegítés sok esetben kellemetlenséget okozhat, ilyenkor a hűtés lehet az alternatíva, azonban nagyon fontos az óvatosság, mert a hideg bár jól esik a felhevült, gyulladt területnek, de csak minimális mennyiségben. Amennyiben ugyanis az adott területet túlzottan lehűtjük, már-már lefagyasztjuk, akkor azzal sajnos rengeteg egyéb betegséget is előidézhetünk, tehát könnyedén áteshetünk vele a ló túlsó oldalára.
Klasszikus nagymama módszer: ha fáj valami, akkor a legjobb, amit tehetünk, az a melegítés. Bár nem minden esetben igaz állítás, ellenben a fülfájás során a legtöbbször jól esik a meleg, ami annak köszönhető, hogy ilyenkor gyorsul a vérkeringés, és javul a fül anyagcseréje. Ha nincs otthon más, a zokniba tett konyhasó felmelegítése is jó megoldás lehet, de az infravörös fény a megfelelő óvintézkedések mellett szintén sokat segíthet abban, hogy múljon a fájdalom és a gyulladás.
A fülfertőzések megelőzése céljából kerülje a fültisztítópálcikák és fültisztító spray-k alkalmazását. Uszodai tartózkodást követően gondoskodjon a megfelelő fül-toalettről. A jó hír, hogy a középfülgyulladás nem fertőző és általában nem súlyos. A legtöbbször néhány napon belül magától meggyógyul, és addig is egyszerű, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal enyhíthetők a tünetek.
A legjobb és leggyorsabb módszer, ha egyszerűen fájdalomcsillapítóval kezeljük a gyermek tüneteit 48-72 órán keresztül. Ne adjunk a gyermeknek antihisztamint vagy vazokonstriktort (nyálkahártya-lohasztót), mivel ezeknek nincs hatása a fülfájásra és a fertőzésre. A gyermekekkel folyadékot kell itatni. A nyelés gyakran segít a fülkürt megnyitásában, és abban, hogy rajta keresztül a folyadék lejusson a torokba. A fej felemelése szintén segít a folyadék elvezetésében.
