A 2023. évi LII. törvény, amely a pedagógusok új életpályájáról szól, némileg rugalmasabban határozza meg a pedagógusok és az intézményvezetői feladatokkal megbízott munkavállalók munkarendjét. Ez a változás különösen fontos lehet a kisgyermeknevelők számára, akiknek munkaidejét és a gyermekekkel töltött időt is figyelembe kell venni.
A törvény 77. §-a szerint az intézményvezető kötetlen munkaidőben dolgozik, ami azt jelenti, hogy a munkaidő beosztását, felhasználását maga határozhatja meg a tanórák és foglalkozások megtartásán túl.
A 78. § pontosítja a munkaidőkeret alkalmazásának lehetőségét, támogatva az egyenlőtlen munkabeosztást. Ezáltal lehetővé válik a napi nyolcórás munkaidőtől eltérő szabályozás. Azonban fontos tudni, hogy a köznevelési intézményekben a munkaidőkeret legfeljebb egy tanítási/nevelési félévre és az azt követő nyári szünetre, óvodák esetében maximum három hónapra terjedhet ki. Kollektív szerződés legfeljebb négy hónapig terjedő munkaidőkeretet állapíthat meg.
Amennyiben a munkáltató nem rendeli el a munkaidőkeret alkalmazását, az általános munkarend szerint a napi nyolc, heti 40 órás munkavégzés az irányadó. Ezen belül az óvodapedagógusok heti 32 órát töltenek a csoportban, míg a tanítók és tanárok többsége 22-26 óra neveléssel-oktatással lekötött feladatot végez.
Ha a munkáltató egy hónapos vagy akár hat hónapos munkaidőkeretet vezet be, a napi szigorúan nyolcórás és heti 40 órás munkavégzési kötelezettség megszűnik. A munkaidő egyes elemeit a munkaidőkeret időtartama alatt kell teljesíteni. Ez lehetővé teszi a munkaidő-elemek átcsoportosítását a munkáltató és a munkavállaló között.
A munkaidőkeret alkalmazása esetén figyelembe kell venni a Munka Törvénykönyvében és a Státustörvényben foglalt korlátozásokat: a napi munkaidő legfeljebb 12 óra, minimuma napi 4 óra lehet, a heti munkaidő pedig nem haladhatja meg a 48 órát.
A munkaidőkeret előnyei a kisgyermeknevelők számára
Az egyhetes munkaidőkeret bevezetése előnyös lehet az intézmények és a pedagógusok számára is. Ebben az esetben a heti munkaidő 40 óra, a napi munkaidő pedig napi 4-12 óra között változhat. Ha egy tanítási napon a pedagógusnak például nyolc tanítási órája van, akkor a délutáni nevelőtestületi értekezletet a munkaidőben lehet megtartani, mert egy másik napon a napi nyolc órás munkaidőtől két órával kevesebb munkaidőt rendelhet el a munkáltató.
A heti munkaidőkeretben jobban kezelhető a pedagógusok által megtartandó tanórák/foglalkozások naponkénti eltérő száma. Például egy óvodapedagógus egy adott napon kilenc órás csoportban is foglalkozhat, ha egy másik napon az elrendelt foglalkozások száma alacsonyabb.
A kéthetes munkaidőkeret azoknál az intézményeknél lehet praktikus, amelyek A-B hetes órarenddel dolgoznak. Mivel az A és B héten az egyes pedagógusok óraszámai eltérhetnek, könnyen előfordulhat, hogy egy adott pedagógusnak az A héten 27 órát kell megtartania, míg a B héten csak 25 órát. Az A és B héten összesen teljesíti a két hétre jutó neveléssel-oktatással lekötött óraszám maximumát, azaz 2 x 26=32 órát.
Egy hónapos munkaidőkeret esetén a pedagógus havi munkaideje a szeptemberi 30 napos hónapban (amely 4,28 hetet tartalmaz) 171 óra. Ez a heti 40 órás munkaidőt válthatja fel. Ha ennek a hónapnak az első hetében a munkáltató 42 óra munkavégzést rendel el, akkor a hónap egyik következő hetében csak két órával kevesebb munkaidőt lehet elrendelni.
Az egy hónapos munkaidőkeretben mód van a napi nyolc órás munkaidő, valamint a heti 40 órás munkaidő túllépésére is, azzal, hogy a hónap egyik következő hetében a munkáltató korrigálja az előző héten elrendelt munkavégzési többletet. Ugyanígy mód van a neveléssel-oktatással lekötött 24 órás vagy 32 órás időkeret egyes heteken történő túllépésére is, ha a munkáltató a következő hetekben minden elemet korrigál.
Az egy hónapos munkaidőkeret azonban kevésbé szolgálhatja a pedagógusok érdekeit, és alkalmat teremthet arra, hogy a munkáltató a pedagógusok érdekeinek meg nem felelő döntéseket hozzon. Ha például a tavaszi szünet miatt elmaradó tanítási órák helyett ugyanabban a hónapban rendeli el a megtartandó tanítási órák számának növelését, ez a pedagógus munkaterhének tetemes növekedését jelentheti.
A hét hónapos munkaidőkeret elrendelése esetén az egyes napok és hetek közötti munkaidő-átcsoportosítás lehetősége hét hónapos időintervallumot fog át. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a rendelkezések a munkáltató döntési hatáskörébe tartoznak, és nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkáltató a lehetőségekkel a pedagógusok érdekeivel ellentétesen él.
Mivel a maximum hét hónapos munkaidőkeret az iskolákban a nyári szünet időtartamára is kiterjedhet, a június közepétől elmaradó órák is lehetőséget teremthetnek arra, hogy a korábbi időszakban a munkáltató megnövelje a pedagógusok által egy héten megtartandó órák számát. A törvény 79. § (6) bekezdése korlátozza ezt: az adott bérfizetési időszakra (egy hónapra) eső nevelési-oktatási óraszámnál több neveléssel-oktatással lekötött munkaidő teljesítése esetén a többlettanításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje
A törvény 80. §-a a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejéről rendelkezik. A törvény 2024. január 1-jén hatályba lépő 2. sz. melléklete határozza meg munkakörönként a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt: óvodapedagógusok esetében ez változatlanul heti 32 óra, míg a pedagógus munkakörök döntő többségében 24 óra.
A Köznevelési törvényből a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénybe kerültek át az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és a diákönkormányzati támogatói munka óraszám-kedvezményei. Az osztályfőnöki két órakedvezmény az osztályfőnöki órán felül jár. Ezeknek a kedvezményeknek a mértéke nem haladhatja meg a heti négy órát.
Új rendelkezésként jelent meg a pedagógusjelöltek mentorálásával kapcsolatos tevékenység, amely a maximális négyórás órakedvezményen felül biztosítható.
Többlettanítás és helyettesítés
A jogalkotó pontos rendelkezéseket alkot a pedagógusok többlettanításával kapcsolatban. A Munka Törvénykönyvének általános rendelkezésein túl nem létezett szabályozás a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn és az eseti helyettesítés felső határán túli túlmunka elszámolására, nyilvántartására és díjazására.
A törvény 82. §-a szerint többlettanításnak minősül, ha a pedagógus a számára előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felül további tanórai és egyéb foglalkozást, szakszolgálati közvetlen foglalkozást lát el munkáltatói utasítás vagy megállapodás alapján.
A jogszabály a többlettanítás két formáját határozza meg: az eseti helyettesítést és a tartós helyettesítést. Ugyanazon munkakört érintő helyettesítési feladatok két hétig eseti helyettesítéssel, ezen túl azonban csak tartós helyettesítéssel láthatók el.
A törvény meghatározza az eseti helyettesítés éves mértékét is: egy tanévben legfeljebb 60 óra eseti helyettesítés rendelhető el. A korábbi 30 napos szabály megszűnik.
A törvény 82. § (4)-(7) bekezdései lehetőséget teremtenek a munkáltató számára a többlettanítás elrendelésére, ha a feladatellátás más munkaszervezési eszközökkel nem oldható meg. Tartós helyettesítés keretében a pedagógus munkakörére meghatározott neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felül további feladatokat csak az érintett pedagógus és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján végezhet.
Az új törvény rendelkezései szerint az eseti helyettesítés mint többlettanítás nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. A rendkívüli munkavégzés a törvény 83. §-a szerint más esetekben érvényes.
Az óvodapedagógusok munkaidejének változásai
Az óvodapedagógusok munkaidejére vonatkozó rendelkezések is módosultak a törvényben. Nem változott az óvodapedagógusok heti 32 órás neveléssel-oktatással lekötött időkerete. A jogszabály azonban visszavezette az átfedési idő fogalmát.
Átfedési időnek minősül az az időtartam, amely alatt a napi munkarend szerint egymást váltó óvodapedagógusok az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat közösen látják el. Ha az óvodapedagógus az átfedési időre eső munkaidejében egyedül látja el a gyermekekkel való foglalkozással kapcsolatos feladatokat, legfeljebb napi két órára, óránként a havi illetmény 174. részének megfelelő többlettanítási óradíj illeti meg.
Az átfedési időre járó díjazás azokat az óvodapedagógusokat is megilleti, akik csoportjukban egyedül, dajka vagy pedagógiai asszisztens kora reggeli és délutáni foglalkoztatása mellett látják el a feladatokat.
A kisgyermekes szülők jogai és lehetőségei a munkahelyen
A kisgyermekes szülők, különösen az édesanyák, gyakran térnek vissza hamarabb a munkába a fizetés nélküli szabadság végéig. Számukra is fontosak a munkaidővel és a rugalmas foglalkoztatással kapcsolatos rendelkezések.
Ha a munkába való visszatéréskor az édesanya még anyatejjel táplálja gyermekét, megilleti őt a szoptatási munkaidő-kedvezmény. A szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezményre jogosult. Ikrek esetében ez az időtartam dupla.
A munkavállaló várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig, gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén a gyermek hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Ez segíti a munka és a magánélet összeegyeztetését.
A kisgyermek mellől dolgozva sokszor nehéz a napi 8 órát teljesíteni, ezért a Munka Törvénykönyve előírja a részmunkaidős foglalkoztatást a kérésünkre, ha a munkavállaló kezdeményezi a gyermeke négyéves koráig (három vagy több gyermeket nevelő esetén hatéves koráig). A munkaszerződés módosítása kötelező jelleggel történik.
A munkavállaló gyermekének nyolcéves koráig kérheti a munkavégzési helyének, munkarendjének módosítását, illetve a távmunkavégzésben vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatását. A munkáltatónak 15 napon belül írásban kell nyilatkoznia, és az elutasítást indokolnia kell.
A kisgyermekes szülők számára komoly kihívás a munka és a család összeegyeztetése. A munka Törvénykönyve szerint minden munkavállalót megillet a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság a gyermek hároméves koráig. Ezt az apa is igénybe veheti.
A munka és a gyermeknevelés közötti "átmeneti megoldást" jelenti, hogy a munkavállaló kérelmére kötelező az eredeti munkaideje felének megfelelő részmunkaidőben foglalkoztatni a gyermeke 3 éves koráig. Ilyen kérelmet bármelyik szülő előterjeszthet.
Fontos megérteni, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás nem jog, hanem egy lehetőség, amit igényelni lehet. Ha a munkáltató elutasítja a kérelmet, és a munkavállaló úgy véli, hogy az elutasítás jogellenes, bírósághoz fordulhat.
Az Oktatási Rendszer Legnagyobb Hazugsága
A részmunkaidős évek beszámítanak a nyugdíjba, de a szolgálati idő számításakor nem kell arányosan csökkenteni, kivéve, ha a munkavállaló a minimálbérnél kevesebb bért kapott. A nyugdíj összegére kihatással lesz, hogy néhány évig alacsonyabb volt a jövedelem.
A kisgyermekes szülők számára komoly kihívást jelent a munka és a család összeegyeztetése. A munka Törvénykönyve szerint minden munkavállalót megillet a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság a gyermek hároméves koráig. A szülő döntése szerint "felfüggesztheti" munkaviszonyát gyermeke hároméves koráig, és ezen időtartam lejárta után az eredeti munkaszerződése szerint visszatérhet munkájába.
A visszatéréssel nem kell megvárni a 3 évet, de a munkáltató csak a visszatérési szándék bejelentésétől számított 30 napot követően köteles újra alkalmazni a munkavállalót. Erre a távollétre nem jár díjazás a munkáltatótól, ám társadalombiztosítási ellátásként gyermekgondozási díj igényelhető.
Az anyatejjel való táplálás biztosítását szolgálja a szoptató anyát megillető munkaidő-kedvezmény. A kedvezmény megilleti a gyermekét mesterségesen tápláló anyát, illetve az örökbe fogadó anyát is.
Az ifjú apáknak 5, ikrek esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet a születést követő 2 hónapban lehet igénybe venni. Emellett bármely szülőt fizetés nélküli szabadság illeti meg, ha gyermekét személyesen ápolja, a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt, legfeljebb a gyermek 10. életévéig.
A kisgyermekes szülőkre vonatkozó felmondási korlátozás alapján a munkáltatói felmondásra csak meghatározott indokból kerülhet sor. Ha a felmondás indoka a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével függ össze, úgy a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy van-e a munkakörhöz megfelelő betöltetlen másik munkakör. Ha igen, azt fel kell ajánlani.
tags: #kisgyermeknevelok #munkaideje #napi #7 #ora #munkahelyen