Koronás megbetegedések hatása a terhességre: tudnivalók és védekezés

A terhesség egy csodálatos, de egyben érzékeny időszak is, amikor a kismama egészsége és a fejlődő magzat jóléte kiemelten fontos. Bár a legtöbb fertőzés elkerülhető, fontos tisztában lenni azokkal a kockázatokkal, amelyeket bizonyos kórokozók jelenthetnek a terhesség alatt. Cikkünkben áttekintjük, hogy mely vírusfertőzések okozhatnak magzatkárosodást, milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésünkre, és hogyan védekezhetünk a fertőzések ellen.

A magzati vírusfertőzések kockázata

A baktériumok, vírusok vagy az egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy tünetekkel járó betegséget okoznának az anyánál. A magzatra is veszélyes vírusfertőzések előfordulási gyakoriságát a terhesség alatt nem könnyű feladat megbecsülni: szerény becslések szerint ez 5 százalékra tehető. Ennél persze lényegesen több az észrevétlenül zajló fertőzés, mely sem a magzatban, sem az anyában nem okoz kárt. Még ennél is magasabb a fertőzések száma, ha mindehhez hozzászámítjuk a többi kórokozó által okozott újszülöttkori fertőzést, amit az esetek körülbelül 7-10 százalékában ismernek fel - ezek nagy része a méhen belül észrevétlen marad.

A méhen belüli fertőzésnek jellegzetes, ultrahanggal felismerhető jelei lehetnek a magzaton és a mellékrészeken (méhlepény, magzatvíz) egyaránt. Az anatómiailag károsodott szervek működése is megváltozik, amit ultrahangos áramlásvizsgálatokkal szintén ki lehet mutatni. A gyanút megerősítheti a terhes nő kikérdezése, hiszen először ő fertőződik meg. További segítséget nyújtanak a kialakult betegség tünetei, bár ahogy már említettük, ezek sokszor rejtve maradnak. Pontos diagnózist a megfelelő laborvizsgálatokkal lehet felállítani: a további teendőket a fertőzést kiváltó vírus, valamint az általa okozott elváltozás ismeretében kell meghatározni.

Gyakori magzatkárosító vírusfertőzések

Rubeola (Szélvész)

A rubeola a gyermekkorban jelentkező kiütéses betegség, ami a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során (a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni kötelező MMR védőoltást 15 hónapos korban kell beadni). A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget. A gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű nőket pár hónappal a teherbeesés előtt ajánlott beoltani: a terhesség előtti immunizálás később már életre szóló védelmet biztosít az anyának.

A vírus a vérárammal jut át a méhlepényen, és főleg a terhesség első harmadában okozhat fejlődési rendellenességet. Elsősorban hallás- és látáskárosodás, néhány esetben pedig szívfejlődési zavar fordulhat elő. Ultrahangvizsgálattal a máj és lép megnagyobbodásai is felfedezhetőek, emellett károsodhat a méhlepény, ami ilyenkor jelentősen megvastagszik és meszesedés is gyakran látható benne. A vírusfertőzés hatására a magzat visszamarad a fejlődésben és kimutatható a belső szervek működési zavara is.

Cytomegalovírus (CMV)

A legtöbb méhen belüli vírusfertőzésért a cytomegalovírus (másnéven cytomegáliavírus) felelős, amelyet sok ember tünetmentesen hordoz magában. A CMV leginkább a legyengült immunrendszerű szervezetben okoz gondot, ami a legtöbbször lázzal, torok- és fejfájással, izomfájdalmakkal, valamint étvágytalansággal jár együtt. A betegségen átesett személyek többször is elkaphatják a vírust, vagyis a rubeolával ellentétben nem alakul ki védettség a fertőzést követően.

A magzat fertőződésére akkor a legnagyobb az esély, ha az anya először betegedett meg: a fejlődő gyermek ilyenkor körülbelül 40 százalékos eséllyel kaphatja meg a vírust. A fertőzöttség ultrahangos vizsgálattal valószínűsíthető a következő jelek alapján: a méhlepény vagy az agyállomány meszesedése, illetve máj- és lépduzzanat jelenléte. Az ultrahangos képek alapján nyert gyanút további laborvizsgálatokkal lehet igazolni.

Herpes simplex vírus (HSV)

A herpes simplex vírusnak két típusa ismert, a HSV-1 és a HSV-2. Mindkettő a bőr és nyálkahártya fertőzését okozza: a HSV-1 többnyire az ajkakon (herpes labialis) és a szem szaruhártyáján (herpes simplex ceratitis), míg a HSV-2 elsősorban a nemi szerveken, a végbélnyílás körüli bőrön és a környező területeken (herpes genitalis) okoz elváltozást. A herpeszvírusok a fertőzött területtől függően a szájból vagy a száj környékéről származó váladékkal, az elváltozásokkal való közvetlen érintkezéssel, leggyakrabban nemi kontaktus útján vihetőek át (a vírus a nyálkahártya apróbb sérülésein keresztül képes átadódni).

A tüneteket mutató terhes asszonyoknál mindössze egy százaléknál kisebb arányban várható a magzat fertőződése, ami ultrahangvizsgálattal az előzőekben már leírt jelek alapján (a méhlepény károsodása, máj- és lépduzzanat) ismerhető fel. A születendő magzat azonban 40-60%-os eséllyel fertőződhet a szülőcsatornán keresztül, ami szintén súlyos fejlődési rendellenességekhez, például agyvelőgyulladáshoz vezethet. A nemi szervi herpeszek egyébként nem zavarják a terhességet és a szülést sem, aminek oka, hogy a fertőzésen már átesett kismamák szervezetében a magzatot is óvó ellenanyagok termelődnek. Veszélyesnek kizárólag azok az eseteket minősülnek, amikor az elsődleges fertőzés súlyos: ez egyrészt spontán vetélést okozhat a terhesség első harmadában, később pedig akkor járhat halálos kimenetellel a magzatra nézve, ha a terhesség végéig nem termelődik elég ellenanyag az anya szervezetében.

Parvo B19 vírus

A parvo B19 vírus gyakori a 2-12 éves korosztálynál, az ennél idősebbek 40 százaléka azonban nem mutat védettséget. A vírus cseppfertőzés révén terjed: a legnagyobb veszélynek az imént említett korosztállyal találkozó várandós anyák vannak kitéve. A fertőzést kiütések és az ezzel egy időben jelentkező ízületi fájdalmak jelezhetik: a tünetek körülbelül minden négyszázadik terhes nőnél fordulnak elő. Nagyjából minden harmadik magzat fertőződik méhen belül és a kialakult magzati fertőzések 10 százalékában fordul elő vetélés.

Varicella-zooster vírus (VZV)

A varicella-zooster vírus (VZV) jellegzetessége, hogy az első fertőzést követően bárányhimlőt, majd hosszabb-rövidebb ideig tartó lappangást követően övsömört idéz elő. Bárányhimlő-fertőzésen gyermekkorban szinte mindenki átesik, ami egész életre szóló védettséget jelent a vírussal szemben. A betegség cseppfertőzés (már a lappangási idő alatt) és pörkök útján terjed. A betegség lefolyását követően a vírusok idegdúcokban, elsősorban a gerincvelői érzőidegdúcban bújhatnak meg. VZV-fertőzés körülbelül minden hatezredik terhességnél fordul elő, többnyire már idősebb korban. A terhesség első harmadában 10 és 50 százalék között okoz magzati rendellenességet. Ultrahanggal a megvastagodott, meszes méhlepény mellett a központi idegrendszer, a szem és a végtagok rendellenességei figyelhetőek meg. A bárányhimlő elleni védőoltás nem tartozik a kötelező oltások közé, de ajánlott, különösen a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára.

Hepatitis B vírus

A hepatitis B vírust a vér, a vérkészítmények, a szövetnedvek és más váladékok - ondó, hüvelyváladék, nyál - terjesztik: a fertőződés szexuális úton vagy igen kis mennyiségű vér vírusos szennyeződése során történik (ez utóbbi bőrsérülések, tetoválás, akupunktúra, intravénás droghasználat, véletlen tűszúrásos sérülések vagy szervátültetés útján történhet). A vírus előfordulási gyakorisága a világ különböző részein 0,2 és 20 százalék között mozog.

A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritkán fordul elő: amennyiben mégis megtörténik, ultrahanggal a máj- és lépduzzanat mellett a növekedés visszamaradása látható. Magzati rendellenesség kialakulása ebben az esetben nem várható. A magzati fertőződéssel szemben különleges jelentőséggel bír a vírushordozó anyák újszülöttjeinek szülés során elszenvedett fertőzése, mert a gyermekből is vírushordozó, később pedig krónikus májbeteg válhat. Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást. Itt is a megelőzés a fontos, ezért a terhesség 16.

Influenza

Az influenza nem jelent veszélyt a fejlődő embrióra, a magas láz viszont már problémákat okozhat, ezért ezt feltétlenül csillapítani kell. A láz néha enyhíthető egy hűvös zuhannyal is, azonban ha ez nem segít, akkor a megfelelő gyógyszerrel kell csökkenteni a testhőmérsékletet. Bár több olyan hatóanyag is létezik, amelyek szedése a terhesség során is biztonságosnak ítélhető, a legfontosabb alapelv mégis az, hogy bármilyen gyógyszer alkalmazása előtt ki kell kérni a terhességet gondozó orvos tanácsát. A láz- és fájdalomcsillapítók közül például az acetaminofent vagy a klórfenamint tartalmazó készítmények ajánlhatóak, de az orvos számos tényező, így például az egyénenként változó érzékenység alapján mérlegeli, hogy valóban adható-e egy készítmény.

Meg kell még említeni, hogy ha különösen nagy megbetegítő-képességű influenzavírusról van szó, akkor átmeneti gyulladásos reakcióként ritkán folyadékfelgyülemlés alakulhat ki a magzat mellkasában. Az influenza elleni védőoltás (úgynevezett split vakcina) adása csak a terhesség első három hónapjában nem javasolt, utána viszont igen.

A terhesség első trimesztere

A terhesség átlagosan 40 hétig tart, ezen belül is három trimesztert különböztetünk meg, melyek átlagos hosszúságát 13 hétben határozzák meg. Mindhárom trimeszterben más-más folyamatok zajlanak, így a tünetek is eltérőek az egyes időszakokban. Az első trimeszter sokak számára jelent kihívást, de ez teljesen normális, hiszen ilyenkor számos fizikai és érzelmi változáson kell átesni. Ebben az időszakban a hormonszint egészen megváltozik a korábbihoz képest, ami az érzelmeket is nagyban befolyásolja, éppen ezért az ellentétes érzelmekkel sincs baj.

Bár meglepően hangzik, de a terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától szokták számítani. Az első trimeszter a terhesség 13. hetéig tart, azaz nagyjából 3 hónapot ölel fel. A magzati kor nagyjából két héttel van elmaradva a terhességi kortól, hiszen a peteérés ideje alatt zajlik a fogantatás. A terhességi kor azért is lényeges, mert ez alapján értékelik a magzat fejlődését, határozzák meg a vizsgálatok, valamint a szülés várható időpontját is.

Mit tapasztal a kismama az első trimeszterben?

A terhesség egyes jelei már igen korán felismerhetőek. Noha ebben az időszakban még nem olyan látványosak a végbemenő változások, rengeteg minden történik a szervezetben, melyet a kismamák meg is éreznek. Ilyen jelek lehetnek:

• Menstruáció elmaradása - a legismertebb terhességre utaló jel az elmaradó ciklus, általában innentől gyanakszunk várandósságra. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a nők egynegyede tapasztal enyhe vérzést az első trimeszter alatt, ez az embrió beágyazódásának jele, és nem egyenlő a menstruációval.
• Hányás, hányinger - Noha gyakran hivatkoznak reggeli rosszullétként a terhességgel érkező hányingerre, valójában sajnos nem kötődik egyetlen napszakhoz ez az állapot. Mértéke egyénenként változik, van, aki alig tapasztalja, de olyan is van, akit folyamatos rosszullétek gyötörnek. Ezért elsősorban a hormonok felelősek, de szerencsére jellemzően sem a magzat, sem a kismama megfelelő táplálkozását nem gátolják.
• Mell megnagyobbodása, érzékenysége - A hormonok hatására a mellek érzékenyebbé válnak és megnövekednek, éppen ezért az sem ritka, hogy új, nagyobb méretű melltartót kell beszerezni. A mellekben futó vénák is láthatóvá válnak a megnövekedett vérszállítás miatt. Emellett többen tapasztalják a mellbimbók megváltozását, a bimbóudvarok elsötétedését a kezdeti időszakban.
• Gyakori vizelés - Mivel a méh elkezd növekedni, hogy megfelelő környezetet biztosítson a magzat számára, egy idő után elkezdi nyomni a húgyhólyagot, ez okozza a gyakori vizelési ingert.
• Kimerültség érzése - A szervezet óriási munkát végez a terhesség során, így nem meglepő, ha a kismama kimerültnek érzi magát. Az energiaszint sokak számára kicsit megemelkedik, visszaáll a második trimeszter során, de addig is érdemes sokat pihenni.
• Hangulatingadozások - A hormonszint hirtelen változása valódi érzelmi hullámvasutat eredményez, melynek során egyszer izgatottnak, egyszer lehangoltak, majd rémültnek érezheted magad, ami rendkívül összezavarja az embert.
• Akné, az arcbőr romlása - Szintén a hormonok felelősek a bőr zsírosságáért is, ilyenkor a megnövekedett faggyútermelés miatt a pórusok eltömődhetnek, ettől válhat pattanásosabbá a bőr már a korai időszakban.

A terhesség korai jeleit már akár a megtermékenyülés után 5-6 nappal érzékelhetjük.

Mi történik a kismamával és a magzattal az első trimeszterben?

A terhesség első trimesztere során rengeteg változáson esik át a kismama és a magzat is, bár a külső jelek ekkor még nem láthatóak. Ez egy bizonytalansággal teli időszak, talán az a legnehezebb, hogy nagyon sok kérdés és kétség merülhet fel benned. Biztosan izgulsz, hogy rendben fog-e zajlani a terhesség, megfogalmazódik benned, hogy vajon milyen anya leszel, hogyan fog alakulni a párkapcsolatod, hogyan változik meg a viszonyod a barátaiddal, a munkáddal és legfőképp önmagaddal. Az ilyen kérdések teljesen normálisak, de sokat segíthet, ha aggodalmaidat megosztod a hozzád legközelebb állókkal.

Mi történik a kismamával?

• Több fontos fiziológiai változás is végbemegy a kismama szervezetében, ezek kiterjednek többek között a hormonháztartásra, a cukoranyagcserére, a légzésre, a keringésre, valamint a szívritmusra is. Az első gyanús jelek a hormonális és idegrendszeri változások hatására jelennek meg.
• 1-2 kilogramm hízás - Elsősorban a placenta (más néven méhlepény, amely a babát táplálja), a mellek, a méh és a plusz vér súlya. Azoknál, akiknél gyakoriak a rosszullétek, a kezdeti súlygyarapodás kevesebb is lehet.
• Kialakul a magzatvíz zsák, a placenta, a köldökzsinór.
• Enyhén csökkenő vérnyomás - a hormonok ingadozása és a keringés változásai gyakran csökkenthetik a vérnyomást, különösen a terhesség első és második trimeszterében. Az erek kitágulnak, hogy elegendő vér jusson a méhbe.
• Szaporább légzés és szívverés.
• Változások a mellben - az emlőmirigyek megnagyobbodnak, amitől a mellek megduzzadnak. Ezt elsősorban a hormonális változások okozzák. Sokaknál a bimbóudvarok is megnagyobbodnak és elsötétednek, valamint az erek is jobban átlátszanak a bőrön.
• Hormonális változások - Extra magas ösztrogénszint.
• Szélsőséges érzelmek, hangulatingadozás - A jelentkező hangulatingadozások sok kismama számára ismerősek lehetnek, ugyanis hasonlítanak a premenstruációs szindróma alatt tapasztalt kilengésekre, ingerlékenységre.
• Zavar érzése a terhességgel kapcsolatban.
• Székrekedés, puffadás - a megemelkedett progeszteronszint hatására a belekben lelassulnak az izom-összehúzódások, amelyek általában az élelmiszerek emésztőrendszeren való áthaladását segítik. Amennyiben ez nem tud megvalósulni, ez pedig gyomorégéshez, emésztési zavarokhoz, székrekedéshez, valamint gézképződéshez vezethet.
• Változik a bőr - sokan tapasztalják, hogy a terhesség alatt rózsaszínesebbé, fényesebbé válik a bőrük, ezt szokás terhességi ragyogásnak is hívni, hátterében pedig a fokozott vérkeringés áll. Ugyanakkor a hormonok hatására termelődő extra faggyú pattanások kialakulásához vezethet.
• Változások a hüvelyben - a hüvely fala megvastagszik és veszít érzékenységéből. Enyhe, fehér hüvelyi folyás teljesen normális terhesség alatt, ahogy az enyhe, pecsételő vérzés is, ez utóbbiról azonban a biztonság kedvéért érdemes konzultálni orvosoddal.

Mi történik a magzattal?

• Megtermékenyítés - a megtermékenyített petesejt az egyesülés után néhány órával osztódni kezd, majd a petevezetéken keresztül elindul a méh irányába.
• A harmadik hét végére beágyazódás - nagyjából két héttel a megtermékenyülést követően az immár szedercsíra állapotú magzat beágyazódik a méhfal nyálkahártyájába. A beágyazódás a megtermékenyülés utáni 12. napon fejeződik be.
• Nagyon gyorsan fejlődni kezd, „berendezkedik” a méhben - két irányba fejlődnek a sejtjei; az egyikből kialakul az embrió, a másikból pedig a köldökzsinór, a magzatburok, valamint a méhlepény.
• A második hónapban rengeteg változás történik - Az ötödik héten már 2mm-es a baba, elkezd kifejlődni a gerinc, az agy, az izmok, a csontok és a szív. A hatodik héttől a magzat szíve verni kezd és megjelennek a végtagkezdemények, fejlődik a nyak és az agy. A hetedik héttől az arcon felismerhetővé válnak az orrnyílások, az ajkak és a szemek is áttűnnek a bőr alól. Ekkorra a baba már fél centiméteres és szíve 145-ször ver percenként. A hónap végére minden fő szerv megvan, bár még nincsenek teljesen kifejlődve. Kivehetőek a kéz- és lábujjak, kialakul az orrhegy. Ekkorra másfél gramm a súlya és 1,2 centiméter a fejtetőtől a farokcsontig. A nyolcadik héttel véget ér az embrionális szakasz.
• A harmadik hónapba lépve a babát hivatalosan is magzatnak nevezik - A kilencedik héten már 2-2,5 centiméteresre nő a baba, az ujjak hosszabbodnak. Már kifejlődtek a szemek, szemhéjak, láthatóak a fülkagyló vonalai. A tizedik hétre teljesen kifejlődik a köldökzsinór és az összes (20) tejfog kezdeménye megjelenik az állkapocsban. Ekkorra a magzat eléri a 2,8 centimétert és a 13 grammot.
• A tizenegyedik hétre kifejlődik a gerincoszlop, valamint minden lényeges szerv. Ilyenkor már jellemzően meg lehet állapítani a baba nemét.
• Az első trimeszter végére a szerveknek már csak növekedniük kell. Bár még nem igazán lehet érezni, a magzat sokat mozog, forgolódik. Ekkorra az agy és a hangszalagok is kifejlődtek.

Első trimeszter: mit csináljunk és mit ne?

Ahogy azt korábban is írtuk, az első trimeszter tele van kérdésekkel és bizonytalansággal. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő útmutatást kapj arról, mire kell figyelni, illetve mit nem szabad csinálni a terhesség ezen szakaszában. Az alábbiakban összeszedtük neked a legfontosabb vizsgálatokat, amelyeken mindenképp át kell esned, azokat az életmódbeli változtatásokat, melyeket érdemes eszközölni, valamint azt is, mi az, ami semmiképpen sem javallott az első trimeszter - vagy a terhesség teljes időtartama - alatt.

Mit csináljunk ebben az időszakban?

• A legfontosabb vizsgálatokra menjünk el - A terhesség minden szakaszára jutnak kötelező vizsgálatok, ez már az első hetekre is igaz. A terhességi vizsgálatokat mindenképp komolyan kell venni, hiszen fontos, hogy minden fejlődés, változás megfelelően monitorozva legyen. Ezekről persze saját orvosodtól, nőgyógyászodtól részletes útmutatást fogsz kapni.
• Kórtörténetek - elengedhetetlen, hogy szakorvosunk ismerje a kismama és a leendő apa kórtörténetét is. Ez magában foglalja az aktuális egészségügyi állapotot, pl. cukorbetegség, rendellenes vérnyomás, vérszegénység, allergia, aktuálisan szedett gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők. A korábbi műtétekről, betegségekről, valamint hosszan fennálló egészségügyi problémákról (értelmi vagy testi fogyatékosság) is fontos, hogy tájékoztassuk orvosunkat. A nőgyógyászati kórtörténet is fontos, ezért a menstruációnk jellemzőiről, esetleges korábbi terhességekről, szülésekről, komplikációkról is fontos, hogy beszámoljunk.
• Nőgyógyászati vizsgálatok - az első három hónap során havonta kell felkeresni nőgyógyászod (amennyiben nincs semmilyen komplikáció).
• Medencei vizsgálat - ezzel a vizsgálattal megállapítható a méh mérete és helyzete, meghatározható a magzat kora, valamint ellenőrizhető a medencecsontok mérete és szerkezete. PAP-tesztet is ennek során végeznek el: a hüvelyből és méhnyakból vett mintákból kimutathatóak az esetleges kóros sejtek.
• Laboratóriumi vizsgálatok (vérképvizsgálat, vizelet) - a vérvételre a nőgyógyász ad beutalót, a vizeletvizsgálatot, pedig a védőnő végzi el.
• Genetikai vizsgálat - ez a vizsgálat segít kiszűrni a magzat fejlődési rendellenességeit. Amennyiben nőgyógyászod genetikai ultrahangvizsgálatot is szokott végezni, abban az esetben nem lesz szükséged beutalóra. Ellenkező esetben ilyenkor fel kell keresni egy másik szakorvost erre a vizsgálatra.
• Életmódbeli változtatások
• Szedjünk vitaminokat, étrend-kiegészítőket - érdemes a terhesvitaminok, magzatvédő készítmények között szétnézni, melyek mind a kismama mind a baba egészségét támogatják. Ha megbízható minőséget, tudományosan alátámasztott termékeket keresel, nézz szét a Babalesz kínálatában!
• Legyünk aktívak - az aktív életmód fenntartása rendkívül fontos a terhesség alatt is, de figyelj a testedre, ne erőltesd meg magad túlzottan.
• Egészséges táplálkozás - nagyjából napi 150 kalóriával érdemes többet enni, mint a terhességet megelőzően. Igyekezz egészséges, tápláló, változatos ételeket fogyasztani, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, húsokat, tojást, valamint a teljes kiőrlésű gabonát. Fontos: a második és harmadik trimeszterben már kb. 300-350 extra kalória szükséges.
• Pihenés - a terhesség alatt a kismama sokkal kimerültebb, fáradékonyabb, a test így jelzi, hogy a korábbinál több pihenésre van szüksége, hiszen óriási munkát végez ebben az időszakban.
• Sok víz -a megfelelő hidratáltság a kismama és a fejlődő magzat szempontjából is kiemelten fontos.

Mit kell kerülnünk?

• Cigaretta, drog - amennyiben a terhességet megelőzően valaki rendszeresen dohányzik, mindenképp fontos a leszokás lehetőségéről beszélni az orvosával. A terhesség alatti dohányzás rendkívül káros, a dohányzás ugyanis nagyban megnöveli a születési rendellenességek kockázatát a babáknál. A hagyományos cigaretta mellett a többi hasonló dohányterméket és e-cigarettát és kerülni kell, hiszen a szervezetbe kerülő nikotin károsíthatja a fejlődésben levő baba agyát, valamint tüdejét is.
• Alkohol - az alkoholfogyasztás a dohánytermékekhez hasonlóan kis mértékben is igen káros lehet, mivel megnöveli a születési rendellenességek, a vetélés és halvaszületés veszélyeit, vagy okozhat értelmi fogyatékosságot, magzati alkoholspektrum zavarokat.
• Kontakt sportok, vagy amiben megsérülhetünk - például foci, kosárlabda, röplabda, boksz, harcművészetek, minden ütközéssel, eséssel, rázkódással járó mozgásforma (pl. síelés, korcsolyázás, lovaglás, fal- és hegymászás).
• Jacuzzi, szauna - az ilyen helyeken a terhes nőket nagyban veszélyezteti a túlmelegedés, kiszáradás, valamint az ájulás kockázata. Az anyák testhőmérsékletének jelentős emelkedése hatással lehet a baba fejlődésére, ez kimondottan igaz az első trimeszterre. Egyes kutatások azt is megállapították, hogy az ilyen forró helyeken töltött időtől megduplázódhat a vetélés kockázata.
• Egyes ételek - Mivel az anya szervezete látja el tápanyaggal a fejlődő magzatot is, bizonyos ételeket kerülni kell a terhesség ideje alatt, ugyanis kockázatos lehet a fogyasztásuk.
• Nyers hal (sushi) - a tengeri ételek javasolt kerülni, nemcsak az ételmérgezés veszélye, hanem az esetleges magas higanytartalom miatt is.
• Nem pasztörizált tej, sajt, gyümölcslevek - ide sorolhatók a lágy sajtok is, melyek a terhességre negatív hatással bíró baktériumokat tartalmazhatnak.
• Alulsütött és feldolgozott húsok, nyers tojás - a nem megfelelően elkészített tojás vagy hús magukban hordozzák a listeriosis és a toxopazmózis kockázatát, melyek súlyos, akár életveszélyes betegségekhez, valamint súlyos születései rendellenességekhez vezethetnek.
• Túl sok koffein - kávét fogyasztani nem tilos ugyan, de nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a mér...

Szűrési lehetőségek terhesség alatt

A modern orvostudomány számos lehetőséget kínál a magzat egészségének ellenőrzésére már a terhesség korai szakaszában. Ezek a szűrővizsgálatok segíthetnek az esetleges problémák időben történő felismerésében és kezelésében.

• Kombinált teszt: Ez a Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat a terhesség 11-13. hetében végezhető ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával.
• iGen NIPT szűrések: Ezek a vizsgálatok kimagasló, 99% feletti megbízhatóságot nyújtanak a születendő gyermek egészségével kapcsolatban. A Trisomy Teszt COMPLETE a baba teljes genetikai állományát vizsgálja. Az iGen NIPT TRISOMY TESZTEK és az iGen NIFTY TESZTEK is kiváló európai kromoszómális NIPT tesztek. Az iGen NIFTY-pro Iker teszt mindkét magzat vizsgálatát magában foglalja, összesen 102 rendellenesség szűrésére.
• iGen NIPT kiegészítő szülői hordozóságszűrések: Bármely NIPT teszthez kérhető szülői szűrések, amelyek örökíthető betegségek szűrésére alkalmasak.
• iGen GENESAFE de Novo: Gén-szintű, újonnan kialakuló eltérések szűrésére, 44 monogénes betegség prenatális szűrésére.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a szűrések nem helyettesítik a rendszeres orvosi ellenőrzést és tanácsadást. A legpontosabb információkért és a személyre szabott ajánlásokért mindig konzultáljon kezelőorvosával.

A terhesség alatti megbetegedések komoly kockázatot jelenthetnek mind az anyára, mind a fejlődő magzatra nézve. A megfelelő tájékozottság, a megelőző intézkedések betartása és a rendszeres orvosi ellenőrzés elengedhetetlen a biztonságos terhesség és az egészséges gyermek világra jöttének érdekében.

tags: #koronaer #festes #mellekhatasai #terhesseg