A várandósság nemcsak testi változás, hanem mély lelki folyamat is. A babavárás időszaka érzelmileg intenzív. Azt gondoljuk, hogy a babák már magzati korban is olyan kompetens lények, akik hallanak, látnak, éreznek már a méhen belül is. Sokáig úgy gondoltunk a magzatra, mint a várandósság passzív résztvevőjére. Mára viszont tudjuk, hogy már a pocakban észleli az ingereket, reagál, és megél érzelmeket is. A magzat vérkeringése szoros összeköttetésben áll az anya szervezetével a méhlepényen keresztül, melyen nem csupán az anyai táplálék mennyiségi és minőségi jellemzői jutnak át, hanem az anyai működésre jellemző hormonok, valamint az életmódjához köthető kémiai anyagok is. A baba az anya viselkedésén keresztül érzékeli a környezetet, amiben él. Az anya életritmusa, tevékenységei és beszéde információt közvetítenek a fejlődő magzat számára valamint felkészítik őt a világra, amibe érkezni fog. Davenport elmélete szerint, egy ösztönös, intuitív csatorna is jelen van az anya és magzata között. Ez egyfajta mély egymásra hangoltság mentén közvetíti az információkat. Leginkább megérzésekben, sejtésekben, álmokban mutatkozhat meg. Egy vizsgálatban például 402 anyát kérdeztek meg, közülük 360-an pontosan jelezték a születendő gyermekük nemét. A várandósság gyakran aktiválja a saját belső gyermekünket is. A kapcsolatanalízis teret ad annak is, hogy ezekkel az érzésekkel találkozzunk, és szükség esetén gyógyítsuk őket.
Az anya-magzat kapcsolatanalízis egy olyan módszer, amely során az anyuka már a várandósság alatt kapcsolatot tud kiépíteni születendő babájával. A módszer alapja, hogy a magzat már az anyaméhben is érzékeli az anya érzelmi állapotát. A baba számára az anyaméh már egy kapcsolati tér. Mi történik, ha nem érzek „semmit”? Ez teljesen természetes. Az anya-magzat kapcsolatanalízis egy különleges lehetőség arra, hogy a babavárás ne csak fizikai, hanem mély lelki felkészülés is legyen. A várandósság időszaka egyszerre érzékeny és erőteljes.
A kapcsolatanalízis célja, hogy ez a kapcsolat létrejöjjön és minél inkább el tudjon mélyülni. A hétről hétre történő találkozások alkalmával az is fontos szempont, hogy az édesanyákat segítsük a várandósság alatti lelki és környezeti változásaik megélésében. Emiatt az ülések strukturálása általában úgy történik, hogy az óra első felét a kismamával való beszélgetés teszi ki, amikor az aktuális problémákat, konfliktusokat tudjuk átdolgozni, az ülés második felében pedig relaxáció keretében találkozik a babával. A találkozások nyugodt, biztonságos térben történnek. A kismama végig tudatánál van, nem hipnózisról van szó. A várandósság bármely időszakában elkezdhető.
Az anya-magzat kapcsolatanalízis előnyei
- Az előbb említett kapcsolat nagyban segíti az anyát az anyává érés folyamatában, a magzatot lelki működésének kibontakozásában.
- Csökkentheti a szülészeti komplikációk valószínűségét azzal, hogy időt és teret ad a gyermekvárással, szüléssel és szülővé válással kapcsolatos érzelmi problémák és tudattalan szorongások feldolgozására.
- Gyógyító élményt nyújthat a várandós szülő saját gyermekkorából származó hiányaira.
- Lehetőséget kínál a generációkon átöröklődő minta megtörésére.
Az anya-magzat kapcsolatanalízis célja a magzat harmonikus fejlődésének segítése, az anya és gyermeke felkészítése a szülésre, valamint a megszületés utáni egymásra hangolódás, kötődés elmélyítése.
Gyakran felmerülő témák a kapcsolatanalízis során
- A szülés-születés folyamatára való felkészülés.
- Magzattal való kapcsolat elmélyítése, egymásra hangolódás.
- Várandósság alatt megjelenő félelmek, aggodalmak, szorongások kezelése.
- Magzat személyiségének, temperamentumának megismerése.
- Kizárólagos idő a magzatra, családba integrálás.
- Nem tervezett várandósság.
- Előző veszteségek feldolgozatlansága.
- Végrehajtott lombik vagy donor programhoz lelki támogatás.
- VBAC-ra (császármetszés után hüvelyi szülésre) készülés.
- Fizikai nehézségek (pl.
Hogyan hangolódjunk a babánkra? Ahogy a fentiekben leírtunk, a szülő-magzat kapcsolat ösztönösen épül, mégis vannak gyakorlatok, amivel nagyobb teret biztosíthatsz ennek a kapcsolódásnak. Az első trimeszterben érdemes úgy kialakítani a napirendedet, hogy legyen egy zavartalan fél órád, amikor elcsendesülhetsz, amikor nem a napi feladatoké a színpad. Érdemes a telefont, tv-t kikapcsolni erre az időszakra. Ezt végezheted egyedül vagy a pároddal is. Beszélgethettek a gyerekről vagy az életről általában. Gondolj a babára, fogalmazd meg neki az érzéseidet, oszd meg vele a boldogságodat és a kevésbé kellemes érzéseidet is. Hallgathatsz zenét.
A második trimeszterben egyre többet fogod érinteni, simogatni a pocakod, ahogy a kicsi mozgását is jobban érzed. Hangosan is beszélhetsz hozzá, elmondhatod neki a napi teendőidet, mesélhetsz neki az őt körülvevő világról. Olvashatsz neki mesét, vagy énekelheted neki a kedvenc dalodat.
A harmadik trimeszterben elképzelheted, hogyan fog megszületni. Ehhez képzelj el egy filmvásznat, amin meg tudod jeleníteni mindazt, ami a vajúdással és a szüléssel kapcsolatban benned van. Ehhez érdemes ismereteket szerezni, könyvet olvasni, szülésfelkészítőre járni, vagy bárkit megkérdezni, akit fontosnak tartasz.
Dr. Catherine Monk: Az anya-csecsemő kapcsolat a születés előtt és miért fontos
Sokáig úgy gondoltunk a magzatra, mint a várandósság passzív résztvevőjére. Mára viszont tudjuk, hogy már a pocakban észleli az ingereket, reagál, és megél érzelmeket is. Felmerül a kérdés, hogy hogyan és mikor vegyük fel a kapcsolatot a bennünk növekvő csöppséggel. A magzat vérkeringése szoros összeköttetésben áll az anya szervezetével a méhlepényen keresztül, melyen nem csupán az anyai táplálék mennyiségi és minőségi jellemzői jutnak át, hanem az anyai működésre jellemző hormonok, valamint az életmódjához köthető kémiai anyagok is. A baba az anya viselkedésén keresztül érzékeli a környezetet, amiben él. Az anya életritmusa, tevékenységei és beszéde információt közvetítenek a fejlődő magzat számára valamint felkészítik őt a világra, amibe érkezni fog. Davenport elmélete szerint, egy ösztönös, intuitív csatorna is jelen van az anya és magzata között. Ez egyfajta mély egymásra hangoltság mentén közvetíti az információkat. Leginkább megérzésekben, sejtésekben, álmokban mutatkozhat meg. Egy vizsgálatban például 402 anyát kérdeztek meg, közülük 360-an pontosan jelezték a születendő gyermekük nemét.
A kapcsolatanalízis során a várandós relaxáció közben, ellazult állapotban képes felvenni a kapcsolatot és képes kommunikálni kisbabájával. Vannak babák, akik az anyukák szerint képekben üzennek, mások színeket vagy érzéseket „küldenek”, esetleg megváltozott mozgásukkal jelzik, hogy elért hozzájuk édesanyjuk intenzív figyelme. A kapcsolatanalízis születése A módszert a ’90-es években alapította Dr. Hidas György pszichiáter és Dr. Raffai Jenő pszichológus, akik mindketten pszichoanalitikusok is voltak. Raffai Jenőtől származik az az elképzelés, hogy a világ első megtapasztalása az érzéseken keresztül magzati korban történik. A baba először érzéseket kap a külvilágról, melyeket az édesanya közvetít számára. Szerinte nagyon sok mentális betegség alapja valamilyen magzati korban szerzett trauma. Alkalmazásának Németországban, az USA-ban, Ausztriában és Lengyelországban is nagy múltja van, míg Magyarországon csak később fogadták el, melyben nagy szerepe volt a témában született Hidas-Raffai-Vollner: Lelki köldökzsinór (Helikon Kiadó 2005.) című könyvnek is.
A kapcsolatanalízis módszerét tanulni és azt alkalmazni csak orvos, pszichológus vagy perinatális szaktanácsadói előképzettséggel lehet. Valódi kapcsolódás a magzattal "Napjainkban a képalkotó és diagnosztikus eszközök lehetőséget teremtenek arra, hogy adott térben és időben bekukkantsunk a magzathoz. Ez a lehetőség csodálatos, de a szorongásoldást illetően csak pár pillanatra/napra ad megnyugvást. Ha egy gép helyett (vagy mellett) a kisbabánk üzeni azt, hogy "Anya, én jól vagyok!" akkor megengedjük magunknak, hogy a folyamatba vetett bizalmunk ne vizsgálattól vizsgálatig terjedjen" - avat be Veisenberger Eleonóra. A szakember szerint a várandósság maga normatív krízis, amely ugyanakkor a módszer segítségével könnyebben viselhető, hiszen a nő maga vagy a kapcsolatanalitikus segítségével válaszokat adhat korábban nem ismert kérdésekre. "Az anya kompetenciaérzetét a módszer már a várandósság hónapjaiban növeli és segíti őt anyává érni. A jelen biztonságos ölelésében visszanyúlunk a múltba: megjelenhetnek transzgenerációs történetek, szorongások, az anya saját magzati kora és születése; és felvillan a jövő is, amikor az anya fantáziája idősebb gyereket vagy már felnőttet lát" - mondja Eleonóra.
A magzatok olyannyira vágyják a kapcsolatot, hogy azt is megfigyelték, az ikrek között már az anyaméhben kialakul egy sajátos kapcsolat, tudományos nyelven interakciós mintázat. Ez a kapcsolat - amely lehet barátságos, de „veszekedős” is - évekkel később is megfigyelhető a két gyermek egymás közötti játékaiban. "Az apukája minden este mond neki egy rövid mesét. Mindig felélénkül, amikor meghallja a hangját. Múltkor elkaptam valamit, gyenge voltam, egész nap csak feküdni tudtam. A baba sem mozgott, már kezdtünk aggódni. Ekkor a férjem odajött és beszélni kezdett hozzá. Egy magzat sokkal többet tud és érzékel, mint amennyit ebből meg is tud mutatni nekünk.
A kapcsolatanalízisben már várandósan megtapasztalják az anyák, hogy kisbabájuk egy önálló, minden állapotában kész ember, saját szándékokkal és érzésekkel. Az anya-magzat kapcsolatanalízis egy önismereti és pszichoedukációs technika. Relaxációs állapotban történő imagináció, mely belső képek előhívását jelenti az adott témához igazítva. Legfontosabb hatásai a leendő édesanya feszültségoldása, az anyai kompetencia erősítése, a magzattal való találkozás, első kapcsolatfelvétel, melynek segítségével a kötődés már nagyon korán kialakítható. "Ebben a kellemesen nyugodt állapotban az anya kapcsolódik önmagával és a magzatával. A folyamat során az anya fantáziái előhozhatnak pozitív és negatív képeket, érzéseket, történéseket. Felbukkanhatnak transzgenerációs szorongások vagy a jelenben aktuális kérdések"- vezet be a témába Veisenberger Eleonóra anya-magzat kapcsolatanalitikus, perinatális szaktanácsadó és dúla, a Budai Perinatális Központ tagja.
A kapcsolatanalízis alkalmazása általában a várandósság 20. hetétől javasolt, de van, aki már a 10. héttől részt vesz a foglalkozásokon. Ennek főleg akkor van nagy jelentősége, ha előzetesen az anya vesztett már el babát" - magyarázza Veisenberger Eleonóra. "Ilyenkor sok erőt tud adni, hogy ott a kisbaba minden találkozásnál. Amikor a kapcsolatanalízis során a baba jelzi, hogy nála minden rendben van, boldog, szereti az anyukáját, szeretetet áraszt, az nagyon megerősítő élmény. Analitikusként is megható, amikor megjelenik az a bizonyos letörölhetetlen, szinte földöntúli mosoly az édesanya arcán. És hétről-hétre lehet látni, hogy alakul ki az anya és a baba között a kapcsolódás." A foglalkozásokat hetente, ajánlottan személyesen tartják. Javasolt ugyanabban az időben kapcsolódni, mert a babák is megtanulják, hogy akkor találkoznak az anyukájukkal ebben a helyzetben.
A szakember elmondása szerint a módszer alkalmazásával megelőzhetőek akár különböző csecsemőkori regulációs zavarok is, mint például az etetési nehézségek, a hasfájósság, vagy a sírósság, hiszen, ha az anya vagy mindkét szülő szorongása csökken, az a babára is kedvező hatással lesz, melyet magával hoz a külvilágba érkezésekor. "A kapcsolatanalízis során jelezhet a baba akár problémát is. Ilyen például a farfekvés, de olyan is előfordult már, hogy egy méhen belüli sorvadás - amikor a magzat nem növekszik, veszíti a súlyát - megállt és a baba növekedni kezdett kapcsolatanalízis során. Ebben az esetben egy ilyen síkon való találkozás segíti az elengedést és segíti a gyászfolyamatot is" - mondja Eleonóra.
Az anya-magzat kapcsolatanalízis nagyban csökkentheti a nem kívánt beavatkozások lehetőségét a szülés során, már csak azért is, mert egy sokkal relaxáltabb anya van jelen, aki sokkal kompetensebbnek érzi magát a várandósság idején és a szülés folyamatában is. Ha mégis császármetszésre kerül sor, van lehetőség felkészíteni a babát erre. A szakember rávilágít arra is, hogy a szülés lélektani folyamat is, és nem mindegy, hogy az édesanya ebbe a hogyan engedi bele magát. "Már a szülésre való felkészülés is előnyösebb tud lenni az anya és a magzat szempontjából, ha a magzat a folyamat aktív résztvevője. Nagyon előnyös, hogy az ő kapcsolódásuk és a mentális képük azonos a szülés beindulása előtt" - teszi hozzá az analitikus. A szakember kiemeli, hogy "egy magabiztos anya máshogy kapcsolódik a gyerekéhez. Egy olyan anya, aki segítséget kap és fel tudja dolgozni, hogy esetleg egy adott beavatkozás megtörtént - attól függetlenül, hogy mennyire volt az elfogadható számára - és egyfajta elégedettséget tud érezni, ettől kezdve már minden érzékszervét a babája felé tudja fordítani és adekvátan tud válaszolni azokra a jelzésekre, amelyek a babától érkeznek hozzá".
A méhen belüli lét korántsem telik időtlenségben - a magzat az anya életmódja, mozgási és nyugalmi fázisainak váltakozása, az alvási szokásaiból származó információk mentén számos tapasztalatot gyűjt az időről, az élet ciklikus minőségéről. A cirkadián-rendszer, azaz időérzékelő biológiai óránk lehetővé teszi a nappal/éjszaka változásaihoz való alkalmazkodást. Központja a hipotalamuszban elhelyezkedő suprachiasmaticus magcsoport (SCN), amelyet felnőttnél a retinán keresztül beérkező fényintenzitás-információ (sötétség/fény) működtet. Sötétség hatására e magcsoport a tobozmirigy aktiválása nyomán melatonint bocsát a vérplazmába, amely az egyik legjelentősebb nyugalmi fázist jelző kulcsinger a szervezet számára. Magzati és újszülött korban e feladatkört az anyai szervezet által termelt melatonin szabályozza. Az anyai melatonin a placentán átjutva aktiválja a magzati magcsoportban elhelyezkedő melatonin-specifikus receptorokat. Az újszülött számára az idői jelzéseket a születés utáni első hetekben ugyancsak az anyai melatonin biztosítja, amely ritmusosan választódik ki az anyatejbe, és szabályozza a baba cirkadián-ritmusát - amit tehát nagyban befolyásol az anyai viselkedés és életmód. Lényegét tekintve ez tehát egy finoman hangolt kommunikációs csatorna az anya, a család és az újszülött között. Az apa is megtapasztalhatja a viselkedéses kommunikációs csatorna lehetőségét, amikor megérzi magzata mozgását, és játékba hívja a babát.
A várandósság lehetőséget nyújt a ráhangolódásra és érzelmi párbeszédre. Tehát arra bíztatnék minden kismamát, hogy beszéljenek és énekeljenek magzatuknak. Könnyítsd meg az anyává válás folyamatát! Így beszélj a babádhoz (még akkor is, ha nem tud válaszolni.) - Dr. A magzat érzékei elképesztő sebességgel fejlődnek. Hall, tapint, érzi és feldolgozza az anyát, így az őt ért ingereket is. A hangokra, simogatásra is hamar reagál, valamint érzékeli édesanyja érzelmeit. Azt hihetnénk, hogy az anyaméh egy csendes közeg, ahol a magzat a világtól elzárva fejlődik. Pedig ez egyáltalán nincs így. A baba hallja az édesanyja szívhangját, és az ereiben áramló vér lüktetését. Érdemes a magzatunkra minél hamarabb ráhangolódni. Egy kutatás szerint azok a babák, akikhez a szüleik már a várandósság idején elkezdenek beszélni, és akikkel aztán később is kommunikálnak, sokkal intelligensebbek, nyitottabbak és érdeklődőbbek lesznek, mint azok a kortársaik, akikkel kevesebbet beszélgetnek szüleik.
A magzat mozgása/mozdulatlansága a méhen belüli interakció egyik legfontosabb csatornája. Mit is értünk anya/apa-magzat kommunikáción? Ki az „adó” és ki a „vevő” ebben a rendszerben? Valóban lehet „beszélgetni” a magzattal? Igaz az, hogy akár ő maga is kezdeményez, jelez, „üzen”? Bár több tudományterület is kínál válaszokat e kérdésekre, még mindig vannak feltáratlan területei, ismeretlen összefüggései a méhen belüli fejlődésnek. Neuropszichológiai eredmények például azt támasztják alá, hogy a velünk született genetikai programot kezdetektől az interakcióinkból származó tapasztalataink működtetik. A babát körülvevő méhen belüli - és méhen kívülről érkező - környezeti hatások, valamint az anya magatartása kölcsönhatásba lép az embrió/magzat veleszületett temperamentumával, adottságaival, ez befolyásolja fejlődésének irányát, miközben ő maga is aktívan kapcsolatot kezdeményez és alakít ki szűkebb és tágabb környezetével.
A kapcsolatanalízis során a várandós relaxáció közben, ellazult állapotban képes felvenni a kapcsolatot és képes kommunikálni kisbabájával. Vannak babák, akik az anyukák szerint képekben üzennek, mások színeket vagy érzéseket „küldenek”, esetleg megváltozott mozgásukkal jelzik, hogy elért hozzájuk édesanyjuk intenzív figyelme. A kapcsolatanalízis születése A módszert a ’90-es években alapította Dr. Hidas György pszichiáter és Dr. Raffai Jenő pszichológus, akik mindketten pszichoanalitikusok is voltak. Raffai Jenőtől származik az az elképzelés, hogy a világ első megtapasztalása az érzéseken keresztül magzati korban történik. A baba először érzéseket kap a külvilágról, melyeket az édesanya közvetít számára. Szerinte nagyon sok mentális betegség alapja valamilyen magzati korban szerzett trauma. Alkalmazásának Németországban, az USA-ban, Ausztriában és Lengyelországban is nagy múltja van, míg Magyarországon csak később fogadták el, melyben nagy szerepe volt a témában született Hidas-Raffai-Vollner: Lelki köldökzsinór (Helikon Kiadó 2005.) című könyvnek is.
A kapcsolatanalízis módszerét tanulni és azt alkalmazni csak orvos, pszichológus vagy perinatális szaktanácsadói előképzettséggel lehet. Valódi kapcsolódás a magzattal "Napjainkban a képalkotó és diagnosztikus eszközök lehetőséget teremtenek arra, hogy adott térben és időben bekukkantsunk a magzathoz. Ez a lehetőség csodálatos, de a szorongásoldást illetően csak pár pillanatra/napra ad megnyugvást. Ha egy gép helyett (vagy mellett) a kisbabánk üzeni azt, hogy "Anya, én jól vagyok!" akkor megengedjük magunknak, hogy a folyamatba vetett bizalmunk ne vizsgálattól vizsgálatig terjedjen" - avat be Veisenberger Eleonóra. A szakember szerint a várandósság maga normatív krízis, amely ugyanakkor a módszer segítségével könnyebben viselhető, hiszen a nő maga vagy a kapcsolatanalitikus segítségével válaszokat adhat korábban nem ismert kérdésekre. "Az anya kompetenciaérzetét a módszer már a várandósság hónapjaiban növeli és segíti őt anyává érni. A jelen biztonságos ölelésében visszanyúlunk a múltba: megjelenhetnek transzgenerációs történetek, szorongások, az anya saját magzati kora és születése; és felvillan a jövő is, amikor az anya fantáziája idősebb gyereket vagy már felnőttet lát" - mondja Eleonóra.
A magzatok olyannyira vágyják a kapcsolatot, hogy azt is megfigyelték, az ikrek között már az anyaméhben kialakul egy sajátos kapcsolat, tudományos nyelven interakciós mintázat. Ez a kapcsolat - amely lehet barátságos, de „veszekedős” is - évekkel később is megfigyelhető a két gyermek egymás közötti játékaiban. "Az apukája minden este mond neki egy rövid mesét. Mindig felélénkül, amikor meghallja a hangját. Múltkor elkaptam valamit, gyenge voltam, egész nap csak feküdni tudtam. A baba sem mozgott, már kezdtünk aggódni. Ekkor a férjem odajött és beszélni kezdett hozzá. Egy magzat sokkal többet tud és érzékel, mint amennyit ebből meg is tud mutatni nekünk.
A kapcsolatanalízisben már várandósan megtapasztalják az anyák, hogy kisbabájuk egy önálló, minden állapotában kész ember, saját szándékokkal és érzésekkel. Az anya-magzat kapcsolatanalízis egy önismereti és pszichoedukációs technika. Relaxációs állapotban történő imagináció, mely belső képek előhívását jelenti az adott témához igazítva. Legfontosabb hatásai a leendő édesanya feszültségoldása, az anyai kompetencia erősítése, a magzattal való találkozás, első kapcsolatfelvétel, melynek segítségével a kötődés már nagyon korán kialakítható. "Ebben a kellemesen nyugodt állapotban az anya kapcsolódik önmagával és a magzatával. A folyamat során az anya fantáziái előhozhatnak pozitív és negatív képeket, érzéseket, történéseket. Felbukkanhatnak transzgenerációs szorongások vagy a jelenben aktuális kérdések"- vezet be a témába Veisenberger Eleonóra anya-magzat kapcsolatanalitikus, perinatális szaktanácsadó és dúla, a Budai Perinatális Központ tagja.
A kapcsolatanalízis alkalmazása általában a várandósság 20. hetétől javasolt, de van, aki már a 10. héttől részt vesz a foglalkozásokon. Ennek főleg akkor van nagy jelentősége, ha előzetesen az anya vesztett már el babát" - magyarázza Veisenberger Eleonóra. "Ilyenkor sok erőt tud adni, hogy ott a kisbaba minden találkozásnál. Amikor a kapcsolatanalízis során a baba jelzi, hogy nála minden rendben van, boldog, szereti az anyukáját, szeretetet áraszt, az nagyon megerősítő élmény. Analitikusként is megható, amikor megjelenik az a bizonyos letörölhetetlen, szinte földöntúli mosoly az édesanya arcán. És hétről-hétre lehet látni, hogy alakul ki az anya és a baba között a kapcsolódás." A foglalkozásokat hetente, ajánlottan személyesen tartják. Javasolt ugyanabban az időben kapcsolódni, mert a babák is megtanulják, hogy akkor találkoznak az anyukájukkal ebben a helyzetben.
A szakember elmondása szerint a módszer alkalmazásával megelőzhetőek akár különböző csecsemőkori regulációs zavarok is, mint például az etetési nehézségek, a hasfájósság, vagy a sírósság, hiszen, ha az anya vagy mindkét szülő szorongása csökken, az a babára is kedvező hatással lesz, melyet magával hoz a külvilágba érkezésekor. "A kapcsolatanalízis során jelezhet a baba akár problémát is. Ilyen például a farfekvés, de olyan is előfordult már, hogy egy méhen belüli sorvadás - amikor a magzat nem növekszik, veszíti a súlyát - megállt és a baba növekedni kezdett kapcsolatanalízis során. Ebben az esetben egy ilyen síkon való találkozás segíti az elengedést és segíti a gyászfolyamatot is" - mondja Eleonóra.
Az anya-magzat kapcsolatanalízis nagyban csökkentheti a nem kívánt beavatkozások lehetőségét a szülés során, már csak azért is, mert egy sokkal relaxáltabb anya van jelen, aki sokkal kompetensebbnek érzi magát a várandósság idején és a szülés folyamatában is. Ha mégis császármetszésre kerül sor, van lehetőség felkészíteni a babát erre. A szakember rávilágít arra is, hogy a szülés lélektani folyamat is, és nem mindegy, hogy az édesanya ebbe a hogyan engedi bele magát. "Már a szülésre való felkészülés is előnyösebb tud lenni az anya és a magzat szempontjából, ha a magzat a folyamat aktív résztvevője. Nagyon előnyös, hogy az ő kapcsolódásuk és a mentális képük azonos a szülés beindulása előtt" - teszi hozzá az analitikus. A szakember kiemeli, hogy "egy magabiztos anya máshogy kapcsolódik a gyerekéhez. Egy olyan anya, aki segítséget kap és fel tudja dolgozni, hogy esetleg egy adott beavatkozás megtörtént - attól függetlenül, hogy mennyire volt az elfogadható számára - és egyfajta elégedettséget tud érezni, ettől kezdve már minden érzékszervét a babája felé tudja fordítani és adekvátan tud válaszolni azokra a jelzésekre, amelyek a babától érkeznek hozzá".
A kapcsolatanalízis során leggyakrabban megjelenő témák: a szülés-születés folyamatára való felkészülés, magzattal való kapcsolat elmélyítése, egymásra hangolódás, várandósság alatt megjelenő félelmek, aggodalmak, szorongások kezelése, magzat személyiségének, temperamentumának megismerése, kizárólagos idő a magzatra, családba integrálás, nem tervezett várandósság, előző veszteségek feldolgozatlansága, lombik vagy donor programhoz lelki támogatás, VBAC-ra (császármetszés után hüvelyi szülésre) készülés, fizikai nehézségek.