A lombikbébi eljárás, vagyis az in vitro fertilizáció (IVF), egy összetett folyamat, amely sokak számára a gyermekvállalás utolsó reménysége. A sikeres megtermékenyítéshez elengedhetetlen a petesejtleszívás, amely a lombik eljárás egyik legfontosabb lépése. Ez a beavatkozás teszi lehetővé a petesejt és a hímivarsejt egyesítését laboratóriumi körülmények között.
A meddőség, amely a WHO definíciója szerint akkor áll fenn, ha egy év természetes próbálkozás után sem történik teherbeesés, ma már népbetegségnek számít. Világszerte a szülőségre vágyó párok 15-20 százaléka küzd a babáért. A meddőség oka lehet férfi és női oldalon is, vagy akár mindkét félnél fennállhatnak problémák. Amennyiben a gyógyszeres kezelés vagy az inszemináció sem hoz sikert, a lombikeljárás kínálhat megoldást.
A lombikeljárás hosszú és megterhelő folyamat, amely fizikailag, mentálisan és lelkileg is próbára teszi a párokat. A kezelés körülbelül öt hetet ölel fel, és nagy türelmet igényel a leendő szülőktől.
A petesejtleszívás előkészítése és menete
A sikeres petesejtleszívás alapvető fontosságú a lombik eljárásban, hiszen a megfelelően érett petesejtek jelentik a fogantatás alapját. A beavatkozást számos vizsgálat és gyógyszeres előkészítés előzi meg, időpontja pedig erősen meghatározott. A szakemberek hormontartalmú gyógyszerek és injekciók segítségével igyekeznek befolyásolni a ciklust, és arra ösztönözni a petefészket, hogy több tüsző induljon fejlődésnek. Ezt nevezzük stimulációnak.
A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra és megtermékenyítésre. A stimulációs protokoll testreszabott, figyelembe véve az életkort, testsúlyt és hormonvizsgálati eredményeket. A stimulációt legtöbb esetben előkezelés előzi meg, amely történhet fogamzásgátló tabletta szedésével vagy napi adagolású injekciókkal. A hosszú protokoll esetén a menstruációs ciklus 21. napja körül kezdődik a petefészek nyugalomba helyezése, majd vérvétellel és ultrahangvizsgálattal követik a tüszők növekedését. A rövid protokoll esetén az előkezelés elmarad, és a menstruáció 2-3. napján kezdődik a stimuláció.
Előfordul, hogy a stimuláció kimarad a lombikeljárás folyamatából: ekkor a természetes ciklus mentén követik végig a szakemberek a peteérést. Ebben az esetben egyetlen petesejt nyerhető ki, ami csökkenti a sikeres fogantatás esélyét.
A petesejtleszívás: Biztonságos és minimális kellemetlenséggel járó beavatkozás
A petesejtleszívás altatásban történő műtéti beavatkozás, amely minimális kellemetlenséggel jár. A hüvelyi ultrahangra egy úgynevezett punkciós tűt helyeznek, amelynek segítségével az orvos a hátsó hüvelyboltozaton keresztül egyesével megszúrja a megérett tüszőket, ultrahanggal ellenőrizve azok állapotát és helyét. A tüszőfolyadékkal teli kémcsövek az embriológiai laboratóriumba érkeznek, ahol a biológusok hozzáférnek a petesejtekhez, majd speciális környezetbe helyezik őket, hogy az anyaméhhez hasonló állapotokat teremtsenek.
A petesejtleszívás biztonságos eljárás. A legtöbb esetben a páciens a leszívás napján, 2-3 órával a műtétet követően már elhagyhatja a kórházat és kísérővel otthonába távozhat. A műtétet aneszteziológiai vizsgálat előzi meg, és az altatás miatt általában a reggeli, délelőtti órákra időzítik. A beavatkozás általában maximum 10 percet vesz igénybe, attól függően, hány tüsző áll rendelkezésre.
A megtermékenyítés és embrióbeültetés
A sikeres petesejtleszívás után 4-5 órával megtörténik a megtermékenyítés. Ezt követi az asszisztált reprodukció, az ICSI eljárás, amelynek keretében a spermiumokat egyesével injektálják a petesejtekbe. Az embriók fejlődése speciális tápoldatban történik, a biológusok itt követik nyomon, melyek a leginkább alkalmas embriók a beültetésre. Az embriótranszfer a petesejtleszívást követő ötödik napon történik meg, amikor egy speciális katéter segítségével juttatják a hüvelyen keresztül a méhbe az embriókat. Az embrióbeültetés gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást.
Lehetséges problémák és a jövő
Előfordulhat, hogy a petesejtleszívás nem sikerül, ennek többféle oka lehet: a tüszőrepedés idő előtt bekövetkezése, rendellenes vagy nem megfelelő minőségű petesejtek. A petesejtleszívás sikertelensége azonban nem jelenti azt, hogy a következő alkalommal ne lehetne pozitív kimenetele a beavatkozásnak. Az orvosok igyekeznek megállapítani a háttérben meghúzódó okokat, és javasolhatnak további gyógyszeres, hormonális támogatást vagy a petesejtek minőségének vizsgálatát.
Amennyiben a petesejtek minősége vagy mennyisége a legfőbb akadály, lehetőség nyílik petesejtdonációra. Emellett ma már nemcsak az embriók, de a petesejtek lefagyasztása is lehetséges, így azok, akik csak évek múlva terveznek gyermeket, lefagyaszthatják petesejtjeiket a későbbi, jobb minőségű próbálkozás érdekében.
A lombikbébi eljárás során a stressz-szint csökkentése kiemelten fontos, mivel a kortizol hormon negatívan befolyásolja a test működését. Az egészséges táplálkozás, a kellemes mozgás és a pozitív hozzáállás sokat segíthet a jó közérzet és a megfelelő hormonháztartás kialakításában.
Lombikprogram | Így egyesítik a szülők sejtjeit - 3. rész
A lombikbébi eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), és 2020. július 1-jétől a kezelésben használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak. Így az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes.