Lombikprogram férfi meddőség esetén: átfogó útmutató

A meddőség napjaink népbetegsége, amely világszerte milliókat érint. Az Egészségügyi Világszervezet szerint minden hatodik embert érint ez a probléma, és a lakosság minden rétegét érinti. Magyarországon is a becslések szerint 200-300 ezer meddő pár élhet. A modern orvostudomány eszközeivel azonban ma már csaknem minden párnak lehet gyereke - ilyen eszköz a mesterséges megtermékenyítés, aminek egyik alapvető módja az in vitro fertilizáció, köznyelven lombikbébi-eljárás.

A meddőségi kivizsgálás és kezelések több lépcsőben zajlanak, és a legelső feladat mindig az, hogy a szakemberek megtalálják a meddőség konkrét kiváltó okát vagy okait. Egyaránt beszélünk férfi és női, illetve közös eredetű meddőségről, illetve körülbelül 10%-ban ismeretlen okról. Miután kizárták a legalapvetőbb okokat, és végigvették az egyszerűbben, minél kevesebb beavatkozással járó kezelési eljárásokat, akkor következnek a mesterséges megtermékenyítési módszerek.

Mi a lombikprogram és mikor lehet rá szükség?

A lombikprogram, vagy hivatalos nevén in vitro fertilizáció (IVF), a mesterséges megtermékenyítés egyik leggyakoribb és leghatékonyabb módja. Ez az eljárás során a petesejt és a hímivarsejt megtermékenyítése a testen kívül, laboratóriumi körülmények között történik. Ezt követően a létrejött embriót visszajuttatják a méhbe.

A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyereket nemzeni.

Meddőségről beszélünk, ha:

  • 12 hónap (35 év felett 6 hónap) próbálkozás után nem sikerül a terhesség.

A sikertelenség oka az esetek 40%-ában a nő, 40%-ában a férfi, 20%-ában pedig mindkét fél.

Az eljárás segíthet olyan esetekben, mint:

  • Női okok: PCOS, endometriózis, szervi eltérés (pl. kétoldali elzáródott petevezeték), előrehaladott életkor.
  • Férfi okok: gyenge minőségű spermakép, kevés spermium, mozgási problémák, genetikai rendellenességek, immunológiai okok.
  • Ismeretlen eredetű meddőség: teljes körű kivizsgálás után a meddőség tényleges okát nem sikerült kideríteni.
A lombikprogram sikerrátáját befolyásoló tényezők

A lombikprogram menete

A lombikprogram egy összetett folyamat, amely több lépésből áll:

1. Petefészek stimuláció

Mindenkinek egyénileg tervezett stimulációs protokollt állít össze a kezelőorvosa. Általában a menstruációs ciklus 2. vagy 3. napján, kontrollvizsgálatot követően kezdjük el a stimulációs injekciók beadását. Ennek során a hölgyek hormonkezelést kapnak injekciók formájában, hogy a normális 1-2 tüsző helyett több induljon termelődésnek, illetve hogy ezek egyszerre érjenek majd meg. A cél a petesejtek szám feletti termeltetése.

2. Petesejt leszívás

Ha a tüszők megfelelő méretűek, egy tüszőrepesztő injekciót (Pregnyl vagy Ovitrell) kell megkapnia előre meghatározott időpontban. A tüszőrepesztő hormon beadása után 36 óra múlva, a megérett tüszők ill. petesejtek leszívása következik. A petesejtleszívás ideje kulcsfontosságú, ezt egy nagyon pontos időben beadott injekcióval szabályozzák. A leszívást altatásban végzik, egy hüvelyi ultrahang-fejhez erősített hosszú tűvel a hüvelyen keresztül. Az orvos ultrahanggal figyeli, irányítja a tűt és az összes megfelelő méretű tüsző folyadékát leszívja. A beavatkozás után pár órával a páciens távozhat a centrumból.

3. Megtermékenyítés

A leszívott petesejteket a laboratóriumban megtermékenyítik. Ebben az esetben a spermiumot először mozgásképtelenné tesszük, majd egy vékony üvegpipetta segítségével a megtisztított petesejtbe injektáljuk. Ezt az eljárást ICSI-nek (intracitoplazmatikus spermium injekció) nevezzük, és akkor javasolt, ha kevés számú, vagy nem megfelelő mozgású spermium esetén. Ha a hímivarsejteket csak a petesejt mellé cseppentik és hagyják, hogy azok egyike magától termékenyítse meg a petesejtet, hagyományos IVF-ről beszélünk. A megtermékenyülés függ a spermiumok és a petesejtek minőségétől, érettségi állapotától. A megtermékenyülés aránya érett petesejtek esetén kb. [a szöveg itt megszakad, így a pontos arány nem ismert]. A petesejtek termékenyülése a petesejtleszívást és megtermékenyítést követő nap reggelén látható.

4. Embriótenyésztés

Az embriótenyésztés során a természetes anyai közeget próbáljuk utánozni mesterséges környezetben. A megtermékenyült petesejt, a zigóta, a megtermékenyítést követő 20-27 óra között általában első sejtosztódáson megy keresztül. A második napon ezek az embriók már 2-4 sejtesek, harmadik napra elérik a 6-8 sejtes osztódási állapotot. Negyedik nap az embriók sejthatárai összeolvadnak, készülve egy minőségi váltásra. A megtermékenyítést követő ötödik napon a megfelelő embriók blasztocisztává (hólyagcsírává) alakulnak, sejtszámuk megközelíti a százat, az embrió differenciálódik, 2 típusú sejtet tartalmaz. A laboratóriumban figyelemmel kísérik és biztosítják a létrejött embriók optimális növekedését. Ha lehetséges, minden intézményben öt napig igyekeznek tenyészteni az embriókat.

5. Embriótranszfer (embrió-visszaültetés)

Ez lehet az embrió-visszaültetés napja abban az esetben, ha az embriók száma és minősége alapján eldönthető, hogy melyek azok az embriók, amik visszaültetésre kerülnek. Az embriók számától, minőségétől és a páciensek kórelőzményétől függően a visszaültetés a harmadik vagy ötödik napon történik. Centrumunk szakmai törekvése, hogy lehetőség szerint egyszerre egy embrió kerüljön beültetésre. Ezzel csökkentjük a többes terhességek számát, így a terhességgel járó kockázatokat is. A transzfer éber állapotban történik, a beavatkozás általában fájdalommentes vagy egy átlagos nőgyógyászati kivizsgálás kellemetlenségeihez hasonlítható. Az embriót egy puha, vékony katéterbe szívja fel az embriológus egy minimális mennyiségű tápoldattal együtt. Az orvos a katétert ultrahang segítségével a hüvelyen keresztül a méhbe helyezi. A beültetés után általában egy rövidebb (intézménytől függően 10-50 perc) fekvés után engedik el a pácienst.

A férfi meddőség kezelése a lombikprogramon belül

A meddő párok ötven százalékában a férfinál is vannak termékenységi gondok, ráadásul a férfiak nemzőképessége évről évre egyre csökken. A férfi meddőség hátterében a spermaanalízis paramétereinek (spermiumok száma, mozgása, morfológiája) romlása, valamint funkcionális problémák állhatnak. A fogantatási problémákat a múltban főként a nőkre hárították. Ma azonban már tudjuk, hogy ugyanolyan mértékben érinti a férfiakat is.

A férfi meddőség okai lehetnek:

  • Veleszületett vagy szerzett húgy- és ivarszerveket érintő rendellenességek.
  • Rosszindulatú betegségek vagy azok kezelése (kemoterápia).
  • Húgyúti vagy ondóúti fertőzések.
  • Emelkedett herezacskó-hőmérséklet (herevisszér-tágulat miatt).
  • Hormonzavarok.
  • Genetikai rendellenességek (pl. kromoszomális mutációk, DNS törések).
  • Immunológiai tényezők.
  • Életmódbeli tényezők: dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly, stressz.
  • Korábbi betegségek (pl. mumpsz).

A kivizsgálás első lépése a részletes kórtörténet kikérdezése és a fizikális vizsgálat. Ezt követi az ondóvizsgálat (spermaanalízis), amikor is meghatározzák a hímivarsejtek mennyiségét és minőségét. Ha eltérés mutatkozik, három hónappal később ismétlés javasolt, mivel a hímivarsejtek érése a herékben ennyi időt vesz igénybe.

A férfi meddőség kezelési lehetőségei a lombikprogramon belül:

  • Intrauterin inszemináció (IUI): Méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt. Az eljárás során a feldolgozott ondómintát egy katéter segítségével a méhüregbe juttatják.
  • In vitro fertilizáció (IVF): Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott.
  • ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció): Az IVF egyik fajtája, alkalmazására a férfi gyenge spermaképe esetén kerül sor. Kiválasztják a legjobb minőségű spermiumokat és egy speciális tűvel minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be.
  • MACS (magnetic-activated cell sorting): A spermiumválogatás fejlett módszere, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat.

Ha az ondókilövellés (ejakuláció) során a hüvelybe jutott hímivarsejteknek csak körülbelül egy százaléka jut fel a méh üregébe és a petevezetőbe, az IUI eljárás során ez az arány jelentősen javítható a koncentrált és feldolgozott spermiumok közvetlen méhbe juttatásával.

Amennyiben a férj vagy élettárs ondója hímivarsejtet nem tartalmaz és életképes spermium valószínűleg a hereszövetben sincs, a pár kérésére idegen (donor) spermával donor inszemináció végezhető.

Rossz spermakép esetén, termékenyítés során ICSI eljárás alkalmazható, ezzel a mikromanipulációs technikával az embriológus juttatja be a spermiumot a petesejtbe. Azokban az esetekben mikor egyáltalán nincs saját hímivarsejt, donor megtermékenyítés végezhető (inszemináció, IVF vagy ICSI).

A férfi meddőség 4 oka

Kockázatok és mellékhatások

Mesterséges megtermékenyítés esetén a nagyobb a többes terhesség kockázata. Ez még inkább megterheli az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényel. Ha túl sok embrió fogan meg, rontják egymás túlélési esélyeit - ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, így javítva a többi esélyét.

A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség esetén nagyobb a vetélés vagy abortusz valószínűsége, mint spontán terhesség esetén. Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.

Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról is, mint lehetséges mellékhatásról. Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni.

Támogatások és sikerráták Magyarországon

Magyarországon a társadalombiztosítás jelenleg 45 éves korig állja az asszisztált reprodukciós kezeléseket. Inszeminációból hat alkalmat, míg a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz az állam (egy gyermek születését követően pedig további négyet). Az eljáráshoz szükséges gyógyszerek is ingyenesen hozzáférhetőek.

A lombikkezelések átlagos sikerrátája 20-40% (és a leendő anya életkorával csökken). Fontos, hogy a sikerráták az eltérő szabályozások, protokollok miatt országonként eltérőek - sőt még klinikánként és orvosonként is vannak eltérések a protokollokban.

A lombik program sikerességét számos tényező befolyásolja:

  • Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%.
  • Petesejt, spermium és embrió minősége.
  • Meddőség oka: egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
  • Korábbi próbálkozások: ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha egy nőnek már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb.
  • Stimulációs protokoll: a petefészek stimulációjához használt protokoll is sokat számít - ezt az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg.
  • Életmódbeli tényezők: a dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.

Érdemes tudni, hogy öt sikertelen beavatkozás után az állami klinikákon is fizetni kell az eljárásért. A meddő párok egy jó része a magyarországi állami rendszer (és az azt jellemző szakemberhiány) helyett inkább külföldre utazik lombikkezelésre.

tags: #lombik #program #ferfi #korhatara