A magzat méretei terhesség alatt: Útmutató az ultrahangos vizsgálatokhoz

A terhesség alatti magzati méretek mérései nagyon fontosak a várandósság megfigyelésében, de nem szabad elfelejteni, hogy ezek az értékek csak iránymutatások. Minden baba egyedi, és a növekedési ütemük is különbözhet. Az öröklött genetikai tényezők, valamint az édesanya egészségi állapota és táplálkozása mind szerepet játszhatnak a magzat méreteiben. A magzat méreteinek ismerete rendkívül fontos fejlődésének nyomon követése szempontjából. A babák már a terhesség korai szakaszában különböző ütemben növekedhetnek, ezért a táblázatokban szereplő számok csak ÁTLAG értékek.

A terhesség hétről-hétre hírlevél: Kíváncsi vagy rá, melyik héten mit tud pontosan a babád, mire figyelj oda, és magadon milyen tüneteket tapasztalhatsz majd?

A magzat méreteinek meghatározásában kulcsszerepet játszanak az ultrahangos vizsgálatok. Ezek a vizsgálatok sokféle információt nyújtanak a születendő gyermek egészségi állapotáról és fejlődéséről.

Az ultrahangos vizsgálatok szerepe és a magzati méretek

Az első genetikai ultrahang-vizsgálat része a nayki redő másnéven tarkóredő mérése. Angolul Nuchal Translucency, rövidítése NT. A nyaki redő mérését a 11. és 13. hét között végzik el. Magas NT érték 3 (2,5) mm felett kóros értéket jelent. A tarkóredőt általában 3 mm-ig tartják normálisnak, azonban a mért érték sok mindentől függhet. Az egyik ilyen tényező, hogy a tarkóredő vastagsága a baba méretével együtt nő, így természetesen más eredményt kapunk, ha valakinél méréseket végzünk 11, 12, illetve 13 hetesen. Az ultrahang eredményeknél figyelembe kell venni az emberi és egyéb tényezőket, így nem mindegy, hogy ki és milyen készülékkel végzi a vizsgálatot. Azon felül, hogy a mérést végzőnek gyakorlottnak kell lennie, figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes szakemberek mérései között következetesen lehet különbség, ezért az eredményt mindig a mérést végző orvos, vagy szonográfus méréseinek átlagához kell viszonyítani. Az ultrahang készülékek között a képfelbontásban van különbség, természetesen minél jobb a felbontás, annál pontosabb diagnózis adható. Sajnos a jó minőségű ultrahang készülékek igen drágák, így sok helyen nincs lehetőség ezek beszerzésére.

Az utolsó vérzést követően kb. 6 héttel elvégzett pozitív terheszt után a terhesség megállapításda céljából végezzük. A vizsgálat idejét az utolsó menstruáció első napjából és a magánrendelőben mért ülőmagasságból számoljuk. Az ülőmagasság megnevezése angolul a CRL, amely fejtető-far hosszt is jelent.

Az első trimeszter (1-12. hét)

Az első trimeszter az a szakasz, amikor a magzat alapvető fejlődési folyamatai zajlanak. A fejtető-far hossz (CRL) jelenti itt a legfontosabb mérési paramétert. Az első hetekben a magzat még nagyon apró, de a CRL mérése révén már ekkor is követhető az egészséges növekedés. Például 10 hetes korban a magzat átlagos hossza körülbelül 3-4 centiméter. A CRL segít meghatározni a terhesség pontos korát és az esetleges fejlődési lemaradásokat. A korai hetekben a magzat fejlődése különösen gyors ütemű. Ez időszak alatt fejlődik ki a kezdetleges szív és a főbb szervrendszerek. Ilyenkor még a magzat méretei nagyon aprók, de a sejtosztódás intenzív. A fejlődés ezen szakaszában fontos az ultrahangos vizsgálat, amely biztosítja, hogy a magzat fejlődése normál ütemben haladjon. Az 5-6 hetes terhesség uh segítségével már megállapítható - a mérések segítségével pedig az orvosok képesek megállapítani, hogy a méret megfelel-e a terhességi kornak.

• 6. hét: Az embrió mérete az ötödik-hatodik hét határán eléri a 2-3 millimétert. Már kialakult a parányi szív, az erek gazdagon behálózzák a kis testet. Láthatóak a bimbószerű végtagkezdemények, a fej és a test többi részéhez képest hatalmas farok.
• 7. hét: A baba ilyenkor a fejétől a faráig már 7-9 mm. Jelen vannak a nemi szervek kezdeményei, de ilyenkor még nem lehet tudni, fiú lesz-e vagy lány. Alakulnak az orrcimpák. Ebben az időben igen gyors fejlődésen mennek át a magzatok, a vesék kialakulásának három fázisából most tart a másodiknál.
• 8. hét: Mostanra már 8-11 mm-es a baba. Világosan látható a hátsóagy. A gonádokból ezen a héten alakulnak ki vagy a herék vagy a petefészkek. Elkezdődik a spontán mozgás. Sok mindent tudunk a születés előtti életről is. Van bőven a dolguk a csontoknak és az ízületeknek is. Megjelennek a könyökök, elkezdődik a csontosodás folyamata. Már majdnem meg lehet számolni a lábujjakat is!
• 9. hét: Már könyökünk is van! A kisbaba most körülbelül 13-17 mm, a súlya egy gramm! Alakulnak a lábujjak, a gonádokból pedig már herék és petefészkek lettek. Ha a méhfalon keresztül megérintik, már elhúzódik, és spontán mozgásokra is képes. Folytatódik a csontosodás is.
• 10. hét: A baba most már belépett a magzati szakaszba. Átlagos mérete megközelítőleg 27-35 mm, súlya 4 gramm. Kialakultak az apró lábujjak, a szem jórészt nyitva van, de kezdenek összenőni a szemhéjak, és ez a 25-27. hétig így is marad. Differenciálódnak a külső nemi szervek. Teljesen kész a külső fül, valamint a felső ajak is. A hét legnagyobb eseménye, hogy eltűnt a farok! A tízhetes baba szíve körülbelül 160-at ver percenként.
• 11. hét: Ha láttál már ilyen korú magzatokról felvételeket, tudni fogod, hogy a fej a test méretének körülbelül a fele. Ez majd, ahogy a baba nő, változni fog. Ezeken a héten alakul ki a szivárványhártya, és megjelennek a kézen a körmök. A baba súlya körülbelül 7 gramm.
• 12. hét: Bár a baba agyának mérete nem ugyanakkora, mint amekkora majd születéskor lesz, a szerkezete pontosan megegyezik. Ekkorra már megindult az epekiválasztás is.
• 13. hét: Ezen a héten rengeteg a tennivaló. Már kialakult mind a húsz fog, és csöndben várakozik. A baba körülbelül 28 gramm súlyú, és ugyanennyi most a méhlepény súlya is. A baba belei a köldökzsinórból levándorolnak a hasába. Alakulnak a bélbolyhok is, ezek segítik elő a perisztaltikus bélmozgásokat és az emésztést.

Langdon Down, amerikai háziorvos, már 1866-ban lejegyezte, hogy a Down-szindrómás egyéneknek általában kisebb az orruk, de vajon látható-e ez az eltérés az ultrahang-vizsgálatok során? Vizsgálatok igazolták, hogy Down-szindróma esetén később kezd el kifejlődni az orrcsont, így az első trimeszterben (a terhesség első harmadában) még általában hiányzik. Az orrcsont jelenlétének az igazolásával nagyban lehet csökkenteni a Down-szindróma kockázatát, ezért a közelmúltban már pár centrum végez orrcsontmérést. Az első trimeszteri vizsgálat során nincs értelme az orrcsont megmérésének, csak a jelenlétét határozzuk meg. Az orrcsontot a leleten NB-vel szokták jelölni.

A második trimeszter (13-27. hét)

A második trimeszter jelentős növekedési fázis. Ekkor kezdenek el megjelenni újabb mérőszámok, mint például a biparietális átmérő (BPD), a hasi körfogat (AC) és a combcsont hossz (FL). Ezek a paraméterek segítenek pontosabban meghatározni a magzat növekedési ütemét. Heti bontásban a tipikus méretadatok nagy eltéréseket mutathatnak, hiszen ebben az időszakban a magzat súlya több száz grammra növekszik.

A 18-20. hét között szoktak sort keríteni a második trimeszteri (a terhesség második harmada) ultrahang-vizsgálatra. A mérések hasonlóak lehetnek, mint az első trimeszteri vizsgálatoknál, de ebben az esetben az ülőmagasságot, illetve a tarkóredőt már nem mérik. A méréseken kívül ekkor kell szűrni -az AFP eredmény birtokában- a nyitott gerincet, illetve a koponyafejlődési rendellenességeket. Egy jó minőségű ultrahang készülékkel a nyitott gerinc legalább 95%-ban, a koponyahiány 100%-ban szűrhető, mely rendellenességeket a magas AFP szint is jelezheti.

• 14. hét: A magzat már mintegy 12,5 cm. Már tud vizelni, és bele is pisil a magzatvízbe. Ebben gyakorolja tüdővel való légzést is.
• 15. hét: A baba súlya körülbelül 70 gramm. Alakul a koponyán a haj mintázata, a szív pedig naponta mintegy 28 liter vért pumpál, ez a terhesség végére megemelkedik. Aggódsz a baba méretei miatt?
• 16. hét: Szépen kifejlődtek már a baba körmei, van, akinek rögtön a szülés után le kell vágni a körmét. A fülek a nyakról átvándoroltak a fejre. A baba 40-45 percenként üríti a hólyagját. Koordináltabbak lettek a végtagmozgások. A kicsi testsúlya 85 gramm körül van, hossza 16 cm. A magzat nemét ultrahangos vizsgálattal már meg lehet állapítani.
• 17. hét: A baba bőre alatt ún. barna zsírréteg rakódik le, a terhesség végére ez teszi ki testsúlya 2-6 százalékát. Ez segít fenntartani a születéskor a testhőmérsékletüket. A kicsi súlya ilyenkor körülbelül 142 gramm, ami azt jelenti, hogy már nehezebb, mint a méhlepény. Ebben a szakaszban nem alakult ki semmi új a babán.
• 18. hét: A magzat igen gyorsan fejlődik az anyaméhben, már 205 cm és 198 gramm. A csontosodási folyamat folytatódik, kialakulnak az ujjbegyek és az ujjlenyomat is. A 18. héten az orrcsont hosszának a mérésével lehet a Down-szindróma kockázatát jelentősen csökkenteni.
• 19. hét: Ezen a héten ugyancsak imponáló a baba fejlődése. Súlya már 227 gramm, ha kislányról van szó, a petefészkek már tartalmaznak már kezdetleges petéket is. A baba testén megjelenik a lanugo, a magzatpihe, ami egészen a szülésig megmarad, sőt, van, hogy az arcon vagy a füleken utána is látható.
• 20. hét: Lehet, hogy már észreveszed, mikor alszik a baba, és mikor van ébren. Súlya már a 282 grammot is elérheti, teljes hossza pedig 25 cm.
• 21. hét: A kicsi még mindig szabadon mozoghat a magzatvízben. Ennek a trimeszternek a végén megállapodik, befordul, általában fejjel lefelé. A kicsi súlya most körülbelül 369 gramm.
• 22. hét: A magzat egyre nagyobb lesz, és készül a méhen kívüli életre. Már kialakult a szemöldöke is! Súlya 425 gramm, hossza 27,5 cm.
• 23. hét: Már majdnem teljesen kialakultak a kézkörmök, és sötétebb árnyalatú a magzatpihe. A baba készülődik a nagy útra, és egyáltalán nem zavarják az összehúzódások. Alakul a magzatszurok, a baba első széklete.
• 24. hét: A kicsi már majdnem teljesen kialakult, most kezd lerakódni testében a barna zsír, aminek célja a hőmegtartás. Az újszülöttnek híresen rossz a hőszabályozási készsége, ami különösen a koraszülött babáknál jelenthet problémát.
• 25. hét: Már 700 gramm a súlya, a csontjai egyre keményebbek lesznek.
• 26. hét: A baba bőrén keresztül látszanak az erek, bár a bőr az átlátszóból mostanára már áttetszővé vált. A kicsi hall Téged, és a körülötte levőket. Bár feltételezzük, hogy a méhben csönd és nyugalom van, a babát már régóta zajok veszik körül. Hallja a szívverésed, bélmozgásaid és más testfunkcióid zaját, csakúgy, mint a külvilág hangjait.
• 27. hét: A kicsi bőre meglehetős ráncos, hiszen vízben lebeg. Ez a születés után néhány héttel múlik majd el, ha a baba kitölti a bőrét. Már 900 gramm a súlya.

A harmadik trimeszter (28-40. hét)

A harmadik trimeszterben a magzat súlygyarapodása és hosszúságnövekedése kritikus jelentőségű. Ahogy a szülés időpontja közeledik, a magzat súlya akár 2,5 kg-tól 4 kg-ig terjedhet. A hosszúság is jelentősen növekszik, elérheti az 50 centimétert. A szüléshez közeledve a magzat pozíciója is változik, felkészülve az érkezésre.

• 28. hét: Kifejlődtek a kicsi szempillái, lerakódik a bőr alatti zsírréteg. Amennyiben kisfiúról van szó, a herék valószínűleg elkezdenek leszállni. A baba most körülbelül 35 cm hosszú a súlya pedig 1 kilogramm. Az ilyenkor született babáknak az orvosi technológia segítségével jó esélyük van a túlélésre.
• 29. hét: A kicsi már szorgosan készülődik a születésére. Már elkezdi szabályozni a testhőmérsékletét, és a csontvelő már tökéletesen termeli a vörös vérsejteket. Naponta fél liter vizeletet ürít a magzatvízbe. A baba súlya körülbelül 1,16 kilogramm.
• 30. hét: A kicsi nagyon is tudatában van a környezetének. A méhre szokás úgy gondolni, mint valami sötét helyre, ám ott bent az anya környezetétől függően lehet sötét vagy világos. Megfigyelheti a baba alvási és ébrenléti periódusait is. A magzat mérete már kb. 1,36 kilogramm, hossza kb. 37,5 cm.
• 31. hét: A baba szivárványhártyája már kitágul és összehúzódik a fényre. A bőr alatti fehér zsírpárnáknak köszönhetően a bőr színe már nem vörös, hanem rózsaszínű, a baba súlya körülbelül 1,5 kilogramm. A kézen a körmök elérhetik az ujjak végét.
• 32. hét: Ezen a héten mozog a legtöbbet, ettől kezdve a mozgásnak mind a minősége, mind a mennyisége megváltozik. A baba arcáról eltűnik a legtöbb ránc, és valószínűleg sok haja is van már. Az utóbbi időben hihetetlenül sokat gyarapodott a súlya, most már 1,7 kilogramm és 40 centi.
• 33. hét: A magzat súlya már 1,8 kilogramm körüli. A méhben körülbelül 1 liter magzatvíz van, elképzelhető, hogy nálad ennek a mennyiségét az orvos túl soknak, vagy túl kevésnek tartja, utóbbit gyakran a méhen belüli fejlődésben való elmaradottsággal hozzák kapcsolatba. Fontos tudni azonban, hogy minden nőnél más és más a magzatvíz mennyisége, és önmagában egyik sem jelent problémát.
• 34. hét: A kicsi egyre nagyobb lesz, már 2 kilogramm és 42,5 centi.
• 35. hét: A kicsi súlya most 2,15 kilogramm, bár a terhesség késői szakaszában nagyobbak lehetnek az eltérések ezen a téren, mint a terhesség elején. A baba hetente átlagosan 20 dekát hízik.
• 36. hét: A baba 2,3 kilogramm, és 45 centi, bár ilyenkor a vége felé itt is nagyobbak a különbségek.
• 37. hét: A kicsi úgy gyakorolja a légzést, hogy beszívja a magzatvizet. Néha még csuklik is.
• 38. hét: Ilyenkor már akár napi 30 grammot is hízhat a baba.
• 39. hét: Tudtad, hogy a magzatvíz még a vajúdás megkezdése után is háromóránként teljesen kicserélődik? Döbbenetes, nem? Valójában nem tudjuk, mi a magzatvíz, bár annyi bizonyos, hogy részben vizeletből, verítékből és a baba más testnedveiből áll. A kicsi már hetekkel ezelőtt elkezdte a légzést gyakorolni a magzatvízben, készülődvén a nagy eseményre.
• 40. hét: A baba valószínűleg ahhoz a 96 százalékhoz tartozik, akik fejjel lefelé helyezkedtek el, és mélyen beálltak a medencekimenetbe. A baba immunrendszere még mindig fejletlen, és a kicsi a méhlepényből kapja az antitesteket, szülés után pedig az anyatejből jut hozzá. A testéről már lehullt a pihe legnagyobb része, bár egyes rejtett helyeken, különösen a hajlatokban, a váll és a fülek környékén még találhat a babán kis pihéket. Az átlagos baba a születéskor 3,4 kilogramm súlyú és 50 centi hosszú. A méhlepény súlya a baba súlyának körülbelül az 1/8-a, a köldökzsinór hossza megegyezik a babáéval. A kicsinek születéskor és 5 perccel később megmérik az Apgar-pontszámát.

A magzat méreteinek befolyásoló tényezői és az egyéni különbségek

A magzati méreteket számos tényező befolyásolhatja. Az anya genetikai adottságai és egészségi állapota fontos szerepet játszanak. A táplálkozás minősége és a vitaminok, ásványi anyagok fogyasztása szintén befolyásolhatják a növekedést. Az orvosi ellátás során figyelembe veszik ezeket a tényezőket, hogy pontos képet kapjanak a magzat egészséges fejlődéséről.

A magzati méretek változatosak, ezért az orvosok általában „normál tartományokról” beszélnek. A kismama nyugalma: A mérések gyakran okozhatnak izgalmat vagy aggodalmat. Fontos megérteni, hogy az ultrahangos számok és adatok jelentős része csak iránymutatás. A lényeg, hogy a baba egészségesen fejlődjön. Fontos hangsúlyozni a stresszmentes fejlődést a baba szempontjából, ami leginkább az édesanya életmódján, mindennapjain és mentális hozzáállásán múlik. Amellett, hogy a terhesség során el kell engedni minden feszültséggel, konfliktussal vagy szorongással járó terhet, érdemes lehet új szokásokat is kialakítani: ilyen lehet például a sétálás a természetben, a délutáni szundi vagy a zenehallgatás - ezek mind-mind rendkívül jó hatással vannak a gyermekre is. A séta a magzatot is megmozgatja, a szundizás közös tevékenység lesz, a 18. hét után pedig a kicsi már hall is, ezért a természet hangjai, az anya pihegése alvás közben, vagy a zenehallgatás stimulálja a kicsi idegrendszerét. Érdemes lehet akár vele is zenét hallgattatni, például fehér zajt, a bluey játékok jellegzetes dallamait, vagy klasszikus zenét, ami az anyára és a babára is nyugtatólag hat.

Ha a magzat méretei eltérnek a normál tartománytól, az több különböző vizsgálat elvégzését vonhatja maga után. Kisebb vagy nagyobb méretek esetén további orvosi ellenőrzésekre lehet szükség. Ezek a vizsgálatok segítenek kideríteni, hogy genetikai vagy egészségi okok állnak-e a háttérben. A leggyakoribb vizsgálati módszerek közé tartoznak a részletes ultrahangos elemzések és a genetikai tesztek. A magzat növekedési ütemének rendszeres figyelése elengedhetetlen az egészséges fejlődés biztosításához. A szokásos terhességi vizsgálatok során az orvosok általában hétről hétre követik a magzat növekedését. Az időben meghozott orvosi intézkedések segíthetnek megelőzni a komolyabb problémákat, és biztosíthatják, hogy minden rendben haladjon a terhesség alatt.

A terhesség tervezése és az egészséges életmód

Napjainkban a házaspárok egyre nagyobb aránya szeretne tudatosan felkészülni a gyermekvállalásra. A legkedvezőbb életkor a gyermekszülésre a 20 és 30 év közötti életszakasz, bár napjainkban a gyermekvállalás időszaka gyakran idősebb életkorokra, a tanulmányok befejezése, a társadalmi, munkahelyi és anyagi egzisztencia megteremtése utánra tolódott. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a várandós állapottal együtt járó problémák valószínűsége 35 év felett megemelkedik és néhány genetikai betegség, pl. a Down-szindróma gyakorisága is fokozódik. Nagyon fontos a helyes életmód kialakítása. Ezen belül fontos a helyes táplálkozásra is odafigyelni. Célszerű az ideális testtömeget a fogamzás előtt elérni, mivel mind alultáplált, mind kórosan elhízott állapotban növekszik a terhesség alatti szövődmények gyakorisága. Nem ajánlott a terhesség alatt, illetve már a fogamzást megelőzően sem speciális diéták folytatása; például szigorú vegetáriánus diéta mellett gyakrabban alakul ki a várandós vashiányos vérszegénysége, kálcium, B12 vitamin és fehérjehiányos állapota. A terhes anyának nem szabad fogyókúráznia sem, mivel sem a saját, sem a fejlődésben levő magzata nem juthat alapvető, a szervezet működéséhez szükséges építőanyagokhoz. Fontos, hogy már a fogamzást megelőzően, valamint a terhesség alatt is változatosan, friss zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, tartósítószert lehetőleg nem tartalmazó ételeket fogyasztva étkezzünk. A túlzott fűszerfogyasztást lehetőleg kerüljük.

A fogamzás előtt és a terhesség alatt az alkoholfogyasztást, dohányzást, kábítószer-fogyasztást teljes mértékben kerülni kell. Mind az aktív, mind a passzív dohányzás csökkenti a magzat oxigénellátottságát és ezáltal károsítja a magzat fejlődését. A dohányzó vagy dohányfüstöt tartósan szívó édesanyák gyermekei kisebb születési súllyal jönnek a világra és gyakoribb a koraszülés aránya is. A túlzott alkoholfogyasztás a terhesség alatt szintén súlyosan károsíthatja a magzat fejlődését. Nehéz megbecsülni mennyi alkohol fogyasztható biztonsággal, így inkább fogyasztásuk kerülése javasolt.

A veszélyeztető környezeti tényezők kiiktatása is tanácsos. Nem ajánlott a várandósnak olyan munkahelyen dolgoznia, ahol szerves vegyszerekkel, nehézfémekkel érintkezhet, vibrációs vagy sugárártalomnak van kitéve, illetve különösen nehéz fizikai munkát végez. Otthonunkban is rendkívül fontos a károsító tényezők kerülése. Nem javasolt a vegyszerezett, valamint a mosatlan gyümölcsök, továbbá a nem kellően átsütött husok fogyasztása. A hús megfelelő átsütésével, kellő megfőzésével védekezhetünk a magzatra veszélyes toxoplasma fertőzés ellen. Nyers hússal való munka után ajánlott az alapos kézmosás. A toxoplasma fertőzés megelőzése érdekében lehetőség szerint kerülni kell a háziállatok, különösen a macskák símogatását. Várandós nőknek nem ajánlott a földdel való érintkezés sem, kerti munka végzéséhez védőkesztyű viselése ajánlott.

A tervezett fogamzás előtti fogászati és egyéb röntgen vizsgálatokat célszerű közvetlenül a menstruáció lezajlása utáni napokra tervezni, mely esetben a terhesség előfordulásának kicsi az esélye, illetve ajánlott a vizsgáló személyzetet tájékoztatni a gyermekvállalási szándékról.

A várandós nők védőoltását, különösen a terhesség első harmadában kerülni kell. Élő vírus és baktériumtörzseket tartalmazó oltóanyag alkalmazása a terhesség teljes időtartama alatt tilos. Fogamzóképes korban lévő nők védőoltása előtt meg kell győződni arról, hogy nem áll-e fenn terhesség. Az oltást követő 3 hónapig terhesség vállalása nem ajánlott, erre az időszakra megfelelő fogamzásgátlásról célszerű gondoskodni.

Alapbetegségben szenvedő nő tervezett terhessége előtt kezelőorvosa által részletes kivizsgálás javasolt annak megítélésére, hogy az alapbetegség befolyásolja-e a terhességet, illetve a terhesség hogyan hat a betegségre. Amennyiben a leendő édesanya alapbetegsége miatt tartós gyógyszerszedésre kényszerül, célszerű a gyógyszerek megfelelő beállítása, szükség esetén az alkalmazott gyógyszerek megváltoztatása, mert a gyógyszer károsíthatja a magzatot vagy nehezítheti a teherbeesést.

Cukorbetegségben szenvedő nők esetén már a fogamzás előtt célszerű gondoskodni a stabil, élettani vércukorszint biztosításáról. Koraterhességben az emelkedett vércukorszint növeli a magzat fejlődési rendellenességeinek kockázatát. Terhességben a szájon át szedett cukorbetegségben alkalmazott gyógyszerek alkalmazása ellenjavallt, így rendkívül fontos megfelelő időben szakemberhez fordulni és gondoskodni a megfelelő inzulinterápia megkezdéséről.

Ha a leendő szülők közül valamelyik közeli rokonságában előfordul öröklődő betegség még a fogamzás előtt célszerű genetikai tanácsadáson résztvenni, hogy megtudjuk mekkora az esélye a leendő gyermek megbetegedésének.

A gyermekvállalás előtt fontos a szervezet vitamin, nyomelem és ásványi anyag szükségletének megfelelő biztosítása. Kiemelt fontossággal bír a folsav bevitele, melyről klinikai vizsgálatok által bebizonyosodott, hogy csökkenti az ún. velőcsőzáródási rendellenességek (pl. nyitott gerinc) kialakulásának kockázatát. Az idegrendszer fejlődésének részét képező velőcső záródása már az 5-6. terhességi héten befejeződik, ezért a tervezett terhesség előtt legalább egy hónappal javasolt a folsavpótlás megkezdése.

tags: #magzat #fej #tetozes