A chorioamnionitis egy súlyos bakteriális fertőzés, amely a magzat körüli choriont, amniont és magzatvizet érinti.
Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a baktériumok megfertőzik a magzatot körülvevő membránokat, és hatással vannak a magzatvízre is.
A fertőzés kórokozója a magzatvízbe a méhlepényen keresztül vagy a hüvelyből kerülhet.
A fertőzésre hajlamosít az anya rossz általános állapota, fertőzése.
Gyakran alakul ki a fertőzés abban az esetben, amikor a magzatburkon repedések alakulnak ki és a magzatvíz csordogálhat.
A chorioamnionitis egy súlyos egészségügyi állapot terhes nőknél.
Az állapot szülés előtt vagy alatt alakulhat ki.
Az állapot koraszülést vagy súlyos fertőzéseket okozhat nőknél és gyermekeknél.
Ha a membránok megrepednek, a nőknek azonnal orvosi segítséget kell kérniük.
A chorioamnionitist olyan fertőzés okozza, amely akkor fordulhat elő, amikor a hüvelyben általában jelen lévő baktériumok feljutnak a méhbe, ahol a magzat található.
A chorioamnionitis leggyakoribb okai a következők E.
Az állapot meningitist, az agy és a gerincvelő nyálkahártyájának fertőzését okozhatja.
Tüdőgyulladás vagy bakterémia is kialakulhat a chorioamnionitisben szenvedő nők 5-10 százalékánál.
A születés előtt észlelhető a magzati életfolyamatok zavara.
Lassul a fejlődés, oxigénhiányos állapot alakulhat ki és elhalhat a magzat.
Az állapot hajlamosít a koraszülés létrejöttére.
A születés után a fertőzés eleinte nem típusos tüneteket hoz létre.
Jelentkezhet az újszülöttnél etetési nehézség, bágyadtság, ingerlékenység, rossz szín, a testhőmérséklet hirtelen csökkenése vagy emelkedése, has puffadás, hirtelen testsúly csökkenés vagy emelkedés.
A gyermek külleme súlyos betegségre utal.
A légzési tünetek korán jelentkezhetnek.
Sápadtság, szürkeség, szapora légzés, az orrlukak belégzéskor való kitágulása, nyögés alakulhat ki.
Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat mellett speciális eszközök segítségével felügyelheti az magzat életjelenségeit.
A vér oxigén telítettségének meghatározására vérgáz vizsgálatot kérhet.
A kóros állapot megszüntetése gyakran azonnali beavatkozást igényel.
Az anyának adott antibiotikumok bejuthatnak a magzat szervezetébe is és megelőzhetik a súlyos betegség kifejlődését.
Koraszülés esetén az újszülött légzésének támogatására lehet szükség.
Az újszülött megszületésekor egyes esetekben újraélesztésre is sor kerülhet, ha a légzés teljesen leáll vagy az életben maradáshoz elégtelen.
A fertőzött újszülöttet intenzív osztályon kell megfigyelni, ha az életveszélyt elhárították és stabilizálták az állapotát.
Szükséges lehet infúziós kezelés és keringést támogató gyógyszerek alkalmazása.
Azonnal vénásan antibiotikumot kell adni.
Az anya fertőzöttsége esetén kezelni kell a betegségét a magzat születése előtt.
Az esetek nagy részében az állapot életveszélyes lehet.
Előfordulhat, hogy az újszülött meghalhat vagy maradandó károsodást szenvedhet.
2005. 05. 23. 2005.01.02-án született.
Szerencsére egészségesen, de a zárójelentésen a következő számomra ismeretlen szavak szerepeltek:Újszülöttkori POLYCYTHAEMIA, MECONIUMOS magzatvíz, magzat INTRAAMINÁLIS fertőzése m.n.o., többször kérdeztem gyermekorvost, védőnőt hogy mit is jelentenek ezek pontosan, de mindig azt a választ kapom hogy ezzel ne foglalkozzak.
A babája egészséges és azt gondolom, nincs semmi probléma a fejlődésével.
Valóban nem kell foglalkoznia a zárójelentésen leírtakkal, mert abban az újszülöttnek a megszületése pillanatában észlelhető állapotát írták le és ennek a továbbiakban egészségesen fejlődő baba esetében nincs jelentősége.
Mivel azonban a zárójelentésen szerepel és Önt érdekli, Önnek joga van a korrekt válaszra /eü. törvény szerint is/ mert ebben az esetbennem aggódik feleslegesen.
Tehát.
Újszülöttkori polycythaemia=azújszülöttnek van kis légzészavara, cyanosisa / szederjesebb, kékebb a színe, mert a vére nem elég oxigén dús/, lehet ingerlékenyebb, előfordulhat hányás, kisebb görcs.
Az állapotnak különböző fokai lehetnek, ettől függ, hogy kezelik-e az újszülött osztályon.
Leggyakrabban placentaelégtelenség áll a háttérben.
Mecóniumos magzatvíz=a magzatvíz magzati bértartalmat tartalmaz, tehát nem tiszta, hanem abba szülés előtt a magzat beléből bélsár kerül.
Intraamnialis fertőzés=magzatburkon belüli fertőzés.
A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart.
A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek.
Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulatnak ki.
Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük.
A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek.
Magyarországon ez évente 5000-6000 babát érint.
Sajnos sokan vannak közülük, akiknél maradandó a károsodás.
A veleszületett rendellenességek a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon.
Ha az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulatnak ki.
A vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés károsak lehetnek a magzat fejlődésére.
Rózsahimlő (Rubeola): a vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürke hályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat.
A vírus az anya szervezetéből vérárammal jut át a méhlepényen keresztül a magzathoz.
Az ultrahang-vizsgálat során látszik a máj és lép megnagyobbodása, megvastagodik és meszesedik a méhlepény, a magzat visszamarad a fejlődésben.
Mumpsz (Parotitis): a terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat.
Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.
(károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel).
Parvo B19 vírus: vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el.
Herpesz: az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket de előfordulhat a nemi szerveken is.
Cytomegália vírus (CMV): ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést.
Ultrahangvizsgálat során ha meszesedés látszik a méhlepényen, az agyban és megnagyobbodott a máj és a lép, akkor erre a megbetegedésre gyanakodhat az orvos.
Bárányhimlő (Varicella): többnyire idősebb anyáknál fordul elő, megközelítőleg minden hatezredik terhességnél.
Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
HIV: a HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhen belül vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során.
A fertőzött terhes nőknek és az újszülöttnek vírusgátló gyógyszeres kezelést adnak, ami a kockázatot jelentősen csökkenti.
A HIV-fertőzött nőknek nem javasolják a teherbeesést, ugyanis súlyos komplikációk adódhatnak.
A magzat a fejlődésben visszamarad, átlagosan 500 grammal kisebb súllyal születik, és fennáll a koraszülés veszélye.
Az élősködőket kutyák, macskák és egyéb más állatok terjeszthetik, de akár fertőzött élelmiszerekkel is az anya szervezetébe kerülhetnek.
A macskák által okozott toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.
A terhesség középső harmadában agyvelőgyulladást, az utolsó harmadban máj- és lépgyulladást, szívizomgyulladást okozhat.
Röntgensugárzás: mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit.
Közvetlen besugárzás esetén.
Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.
A terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos.
A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra.
Thalidomid: ezt a nyugtatót az 1950-60-as években alkalmazták, majd kiderült, hogy súlyos rendellenességeket okoz: a csecsemők végtagkárosodással jöttek a világra.
Keringési zavarok okozzák, például az anya szívbetegsége vagy dohányzása miatt nem jut elegendő oxigén a magzat szervezetébe.
A méhen belüli magzati ártalmaknak sokszor nincs semmiféle olyan tünete, amelyet az anya érzékelne.
Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak.
Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat.
Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen.
A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot.
A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével.
Ha ennek negatív az eredménye, akkor a 20.
Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta.
Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is.
A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető.
Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi.
A magyar törvények szerint a terhes nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.
A magzati fájdalom kérdésköre
Az elmúlt évtized során a méhen belül növekvő magzat fájdalomérzetének meglétével vagy hiányával kapcsolatban komoly nemzetközi tudományos vita bontakozott ki.
A téma nemcsak a területtel foglalkozó néhány kutatócsoport hozzászólását váltotta ki, de jelentős társadalmi, vallási, politikai vihart is kavart, továbbá nem elhanyagolhatóak a jogi, etikai, filozófiai aspektusai sem.
Az Amerikai Egyesült Államok számos államában évek óta politikai téma a 20. posztkoncepcionális hét utáni terhességmegszakítás során a magzat által érzett fájdalom jogi deklarálása, az anya erre vonatkozó megfelelő felvilágosításának, illetve a beavatkozás előtt alkalmazott, a magzati analgesiát biztosító eljárások felajánlásának törvénybe foglalása.
Az erre vonatkozó szövetségi törvényjavaslatot a washingtoni Kongresszus demokrata többsége 2006-ban elutasította, ugyanakkor több állam törvényhozása valószínűként említi a terhességmegszakításra vonatkozó törvényében a magzati fájdalom lehetőségét a 20. posztkoncepcionális héttől.
Egyesek pedig ennél is tovább mennek: 2005 óta hatályos Arkansasban az „Unborn Child Pain Awareness and Prevention Act” („A meg nem született gyermek fájdalomérzéséről és -megelőzéséről szóló törvény”) és Georgiában a „Woman’s Right to Know Act” („Amit a nőnek joga van tudni” törvény), mely pénzbírsággal és a szakma gyakorlásától való eltiltással rendeli büntetni a magzati fájdalomról az anyát nem tájékoztató, illetve magzati fájdalomcsillapítást fel nem ajánló orvost.
A kampány széles körben folyik katolikus, abortuszellenes és emberi jogi csoportok aktív részvételével, de a vita tudományos megfontolásokon túlmutató aspektusai teret kapnak olyan neves szakmai folyóiratokban is, mint például a British Medical Journal vagy a JAMA (Journal of the American Medical Association).
A mindennapi orvosi gyakorlatban a kommunikálni képtelen állapotban levő betegek esetében a fájdalomcsillapítás szükségessége és alkalmazása megkérdőjelezhetetlen.
Napjainkban már az sem vitatott, hogy az újszülöttek fájdalomcsillapítása is orvosi kötelesség, noha Anand és munkatársainak az 1980-as években folytatott kutatásai előtt az újszülöttek fájdalomérző képességét ugyanúgy megkérdőjelezték, mint napjainkban a magzatokét.
A hatályos hazai állatvédelmi törvény (a világ legtöbb fejlett országához hasonlóan) csillapítani rendeli az állatok fájdalmát állatkísérletek során (1998. XXVIII. tv. 28.§ (1): „Az állatkísérletet általános vagy helyi érzéstelenítéssel, fájdalomcsillapítással ... kell végezni.”), vagyis például a IV-VI. corticalis rétegek hiányában fejlett agykéreggel nem is rendelkező békák esetében a fájdalomcsillapítás törvényileg kötelező.
Mindezeket, valamint a következő cikkeinkben részletesen bemutatandó elméleti megfontolásokat is figyelembe véve úgy gondolom, előbb-utóbb hazánkban is elkerülhetetlen lesz törvényileg szabályozni a magzat fájdalomcsillapításhoz való jogát.
Addig is azonban minden - de különösen a szülészetben és szülészeti aneszteziológiában tevékenykedő - orvos kollégának magának kell kialakítani egyéni erkölcsi és szakmai álláspontját a méhen belüli emberi magzat fájdalomérzetével és fájdalomcsillapításával kapcsolatban.
Cikksorozatunkkal ehhez kívánunk ismereteket és segítséget nyújtani.
A magzati stresszválasz bizonyítékai
A magzati fájdalomérzet szubjektív, “megélt” komponensének pusztán spekulatív, feltevéseken alapuló tárgyalásán túl akkor van módunk tudományos-orvosi igénnyel gondolkodni a témáról, ha tisztában vagyunk a nocicepcióban szerepet játszó idegrendszeri struktúrák egyedfejlődés során történő megjelenésének és “bekapcsolásának” időbeliségével, illetve az objektív stresszválasz neuroendokrin és cardiovascularis manifesztációit mérni tudjuk.
Az első trimeszter végére megjelennek a perifériás fájdalomérző receptorok (nociceptorok), ezek a C-rostok révén kapcsolatba lépnek a gerincvelővel, ahol addigra már működnek az első - még nem a nocicepcióval összefüggő - reflexek, és azonosíthatók az agykéreg primitív kezdeményei, bár ekkor még az agy többi részétől izoláltan.
Mivel a tudatosuló érzékelés alapfeltételének tekintjük, hogy az ingerület érje el a cortexet, a magzat fájdalomérzetének kulcsát egyesek a thalamo-corticalis kapcsolatok kialakulásának időpontja előtt lehetetlennek tartják, és ezt megerősítve látják azáltal is, hogy a magas szintű kérgi tevékenységet jelző módszerek, mint az EEG és a kiváltott potenciálok, csak a 3. trimeszterben utalnak fejlett agykérgi aktivitásra.
Utóbbi persze nem alapfeltétele a fájdalomérzet kialakulásának, ráadásul az első primitív EEG jelek már 19-20 hetes extrém koraszülöttek esetében is regisztrálhatóak.
A thalamo-corticalis projekciók megjelenése előtt azonban azért nem zárhatjuk ki, hogy a nociceptív ingerület eléri az agykérget, mert számolnunk kell a 15. héten megjelenő, és a 17. és 25. gestatiós hét között a szomatoszenzoros cortexnél emberben 4-szer vastagabb, a kéreg alatt elhelyezkedő ún. „subplate zóná”-val.
Ez az átmenetileg jelen levő agyi struktúra mind a neocortexből, mind thalamusból (már a 17. héttől) kap afferenseket, ezen kívül elősegíti a később megjelenő közvetlen thalamo-corticalis kapcsolatok kialakulását.
A subplate zóna sejtjei tehát mintegy interneuronként továbbíthatják a thalamusba beérkező információt az agykéreg felé, mielőtt a kettő közvetlen összeköttetése kialakul.
Az agykéreg aktiválódásának objektív jeleként értékelhető, a fentebb említett EEG válaszokon túl kvantifikálhatóak az intrauterin magzat fájdalominger hatására bekövetkező neuroendokrin és cardiovascularis objektív válaszreakciójának paraméterei is.
Giannakoulopoulos és kollégái intrauterin transzfúziók során bekövetkező noradrenalin, kortizol és β-endorfin szint emelkedéseket határoztak meg.
Azt találták, hogy a vena hepatica hasfalon keresztül történt punctiója után közvetlenül, illetve a transzfúzió végén ismételten levett vérminták hormonkoncentrációja között szignifikáns különbség volt már 18 hetes magzatnál is: a β-endorfin szintje 590%-kal, a kortizol szintje 183%-kal, a noradrenalin szintje pedig 196%-kal emelkedett.
Amennyiben a transzfúziót a vena umbilicalison keresztül, azaz a fájdalomérző végződést nem tartalmazó köldökzsinór punctiója útján végezték, a stresszhormonok szintje szignifikánsan nem emelkedett meg.
Smith és munkacsoportja már a 16. gesztációs héten kifejezett cardiovascularis reakciót figyelt meg a magzat hasfalának átszúrása kapcsán, magzati Doppler ultrahangvizsgálat során: a stresszre adott válaszként bekövetkező, ún. „brain-sparing” vérkeringési redistributiós mechanizmus részeként 1-2,5 standard deviációnyi csökkenést regisztráltak az arteria cerebri media pulzatilitási indexében, míg az arteria renalisban és az arteria femoralisban a rezisztencia index emelkedett.
A stresszhormonszintek alakulásához hasonlóan ezek a változások sem jelentkeztek köldökzsinór punctiót követően.
Ha pedig a hepaticus véna punctiójával megvalósított intrauterin transzfúzió elején 10 μg/kg fentanylt adtak be fájdalomcsillapításul, a β-endorfin szintjének emelkedésében és az arteria cerebri media pulzatilitási index csökkenésében jelentkező stresszválasz szignifikánsan csökkent, míg a kortizolválaszra kifejtett hatás nem bizonyult szignifikánsnak.
Bár a szubjektivitás elemeit sem nélkülözi, mégis elég megbízhatóan vizsgálhatóak az extrém koraszülöttek fájdalmas ingerekre adott viselkedési és reflex reakciói is.
Már 23 hetes gesztációs korú koraszülöttek olyan mozdulatokkal és arckifejezéssel reagálnak a sarok megszúrására, amilyennel egy idősebb csecsemő is kifejezné a fájdalmát: összehúzzák a szemüket, kinyitják a szájukat, ökölbe szorítják a kezüket és elrántják a lábukat.
A méhen belül elszenvedett fájdalom hosszú távú káros hatásai
Cikksorozatunk következő részében arra keressük a válszt, milyen hosszú távú testi és lelki káros hatások mutathatók ki akár évekkel a magzatot méhen belül ért fájdalom- és stresszingert követően.
Számos kutatócsoport és vizsgálat eredményei igazolják, hogy a fájdalomingereknek nem pusztán azonnali stresszválaszban jelentkező, illetve pillanatnyi affektív-emocionális hatásai vannak.
A magzati fájdalom témájának jelentőségét éppen az adja, hogy - tulajdonképpen függetlenül attól, bizonyítható-e a magzati fájdalom szubjektív, emocionális komponensének megléte - a legalább stresszválaszt kiváltó nociceptív inger tartós, gyakran irreverzíbilis változásokat idézhet elő.
A későbbi élet során fokozódik a noxára adott objektív és szubjektív stresszválasz, csökken a fájdalomküszöb és hiperszenzitivitás alakul ki, a fájdalomhoz való kóros viszonyulás neurosist, szorongást eredményez.
A túlzott vegetatív válaszreakciók miatt hosszú távon fokozódik a cardiovascularis betegségek kockázata.
Ezeknek a változásoknak a hátterében jól meghatározható patofiziológiai jelenségek állnak, jelentőségüket pedig mind állatkísérletekben, mind humán megfigyelések során igazolták.
Újszülött patkányokban (amelyek fejlettségét a késői humán magzati életnek megfelelő szintűnek tartják) a bőrön ejtett sérülés helyén a szenzoros idegek burjánzása mutatható ki.
Ez a jelenség önmagában is magyarázhatja a fájdalomingerre mutatott tartós hyperszenzitivitást, amit például ismételt sarokszúrást követően humán újszülötteknél is leírtak.
A periférián bekövetkező változások mellett a központi idegrendszer is tartós átalakuláson mehet át a korai nociceptív inger hatására.
A fejlődésben és dinamikus átalakulásban levő központi idegrendszer plaszticitása révén fokozottan érzékeny különösen az erős és ismételt stimulusokra: abnormális és tartósan megmaradó új szinaptikus kapcsolatok alakulhatnak ki, illetve az egyébként normálisan is meglevő szinaptikus kapcsolatok tartósan szenzitizálódhatnak, megnövekedett receptorszám vagy fokozott neurotranszmitter-/stresszhormon-elválasztás jelenhet meg.
Éretlen humán és patkány újszülöttek vizsgálatával egyértelműen bebizonyították, hogy az ismételten alkalmazott fájdalominger a gerincvelő szintjén tartós szenzitizációt eredményez.
Ha patkány újszülötteket akár csak rövid időre is korai stressznek tesznek ki, tartós hosszú távú változások figyelhetők meg a későbbi neuroendokrin és viselkedési stresszválasz-reakcióikban.
A korai fizikális stressz eredményeként nő a hippocampalis glukokortikoid receptorok száma és élethosszig tartóan megváltozik a stresszre adott viselkedési válaszuk, emellett stresszhelyzetben nagyobb és tartósabb kortikoszteroidkoncentráció-emelkedést produkálnak.
Ha terhes patkányokat mindössze 3 napon keresztül hydrocortison hatásnak tesznek ki, az utódok hosszú távú fejlődése és viselkedése módosul.
Hasonló következtetésekre jutottak főemlősökkel folytatott kutatások során is.
Rhesus majmoknak a 3. trimeszterben egy adagban és a humán gyógyászatban használatoshoz hasonló dózisban adott dexamethasone degeneratív változásokat okozott a hippocampusban, különösen annak CA3 régiójában.
Kéthetes ACTH adagolást követően romlik a motoros koordináció és izomtónus, csökken a figyelem és fokozódik az irritabilitás.
A terhes Rhesus majmok által megélt stressz tartós viselkedési és hormonális (emelkdett ACTH és kortizol) választ eredményez az újszülöttben stresszhelyzet esetén, ennek hátterében legalábbis részben az anyai kortizol transplacentaris transzferje állhat.
Számos vizsgálat áll rendelkezésünkre a téma humán vonatkozásairól is.
Azok a koraszülöttek, akiket 4 hétig neonatális intenzív osztályon (NIC) kezeltek, a későbbiekben fájdalomingerre szignifikánsan nagyobb cardiovascularis választ produkáltak, mint kontroll, szintén koraszülött társaik.
A korai (a NIC-ben elszenvedett) fájdalomingerek szerepére hívja fel a figyelmet az is, hogy extrém koraszülöttek esetében a későbbi életben jóval gyakrabban jelentkeznek ismeretlen eredetűnek bizonyuló szomatikus panaszok, fájdalmak, mint azoknál, akik egészségesen és időre születnek.
Az egyszeri korai fájdalmas élmény jelentőségére mutat rá az a sokat idézett vizsgálat, amikor 4-6 hónapos korú csecsemők rutin vakcinációja során rögzítették videón a viselkedési válaszokat, majd ezeket objektív szempontok alaján elemezték.
Kiderült, hogy egy viselkedési szempontokat magába foglaló fájdalom skálán szignifikánsan magasabb pontot értek el és hosszabb ideig sírtak azok, akik újszülöttként fájdalomcsillapítás nélküli circumcisión estek át, mint azok, akiket vagy nem metéltek körül, vagy a beavatkozáshoz lokálisan anesztetikus krémet használtak.
A perinatalis stressz fontosságát húzza alá az is, hogy a műszeres szülésbefejező műtéttel világra jött újszülöttek esetében a csecsemőkori védőoltások beadásakor nagyobb kotrizolszint-emelkedés mutatható ki a nyálban és hosszabb ideig sírnak, mint a normál szülésen átesettek.
A kevesebb magzati stresszel járó elektív császármetszéssel világra segítettek esetében ugyanerre a fájdalomingerre adott válaszként szekretált stresszhormon koncentrációja kisebb és a sírás is rövidebb ideig tart, mint a hüvelyi szülésen átesett kontrollcsoportban.
A magzati fájdalom intrauterin és perinatális okai
A magzati fájdalommal foglalkozó cikksorozat negyedik részében azokat a helyzeteket vesszük sorra, amikor egyáltalán felmerül annak a lehetősége, hogy a magzat fájdalmat élhet át.
A középidős terhességmegszakítás csak az egyik, ám messze a legnagyobb vihart kavaró forrása a magzati fájdalomnak, amint arról a cikksorozat első részében már szó volt.
A magzati fájdalomcsillapítás alkalmazása mellett érvelők egyrészt a korábban részletesen tárgyalt késői káros hatások megelőzésére hivatkoznak, másrészt pedig a szenvedés csökkentését erkölcsi és orvosi kötelességnek is tekintik, még ha „csak” egy magzatról van is szó.
Az abortusz mint a magzat fájdalmának oka azonban az összes többi, alább felsorolt fájdalomforrástól különbözik abban, hogy a magzatnak okozott hosszú távú károk nem képezhetik megfontolás tárgyát, hiszen a beavatkozás célja éppen az élet megszakítása, vagyis nincsen „hosszú táv”.
Tehát az erkölcsi megfontolások kerülnek előtérbe, így pedig a fájdalom objektív komponense helyett a szubjektív, megélt, tudatosuló aspektus válik kulcsfontosságúvá, ami - jellegéből adódóan - a vitát nehezen eldönthetővé teszi.
A magzat idegrendszeri fejlettségének oldaláról már tárgyaltuk a kérdést, e helyen pedig megállapíthatjuk: a terhességmeg...
Diagnosztika és kezelés
Az orvosok azonnal kezelik a chorioamnionitisben szenvedő betegeket, hogy megelőzzék a lázat, csökkentsék a felépülési időt és csökkentsék a baba fertőzésének kockázatát.
Az antibiotikumok a leggyakrabban használt gyógyszerek ennek az állapotnak a kezelésére, általában IV-en keresztül adják be, és addig folytatják, amíg a szülés vagy a fertőzés meg nem szűnik.
Ha egy nőnél fertőzés alakul ki szülés közben, az orvosok antibiotikumot adnak a szülésig.
Az orvos szülheti a babát császármetszés .
Az orvos fizikális vizsgálattal diagnosztizálhatja a chorioamnionitist.
Vérkultúrát és vizeletvizsgálatot is kérhetnek a szervezetben lévő baktériumok ellenőrzésére.
A teljes vérkép (CBC) teszt a fehérvérsejtszámot vizsgálja, és más markereket keres.
Magzatvíz vizsgálatra is szükség lehet.
Megelőzés
A chorioamnionitis megelőzhető.
Azonban a megelőző intézkedések megtétele után is van esély a kialakulására.
B csoportos streptococcus fertőzésre történő tesztelés, ha a terhesség elérte a 35-37.
Prognózis
A chorioamnionitisben szenvedő nők prognózisa hosszú távon kiváló, ha időben észlelik és kezelik.
A fertőzött nőktől született csecsemők prognózisa is általában jó.
BNO kódok és jelentőségük
A BNO jelentése a Betegségek Nemzetközi Osztályozása.
A BNO kódszerendszer kialakításának legfőbb célja, hogy meghatározza a betegségek, sérülések és állapotok kódjait valamint kategóriáit, amelyek fontosak az egészségügyi adatok egységes megjelenítéséhez, rögzítéséhez, elemzéséhez és megosztásához.
Angol nevén ICD (International Classification of Diseases).
A BNO kódok hazánkban egy betűből és négy számjegyből állnak.
Amennyiben ismeri a kódot, írja be a keresőbe és megtudhatja a hozzá tartozó betegség megnevezését, valamint azt is, hogy állapota miatt jár-e Önnek adókedvezmény.
A támogatás ténye sok esetben még további feltételekhez kötött ezért adatink csak tájékoztató jellegűek, és eseteként további pontosítás szükséges!
A mandula átfedő elváltozása, rosszindulatú daganata II.
A mandula átfedő elváltozása, rosszindulatú daganata I.
Prenatális fertőzés megelőzése
tags: #magzat #intraamnialis #fertozes #mno