A csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére és fejlődésének segítésére irányul. Ők átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, és képesek a bölcsődében, valamint más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni a kisgyermeknevelői feladatokat. Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre.
A képzés során a hallgatók megismerkednek a fejlődés szociokulturális meghatározottságával, kontextusával, komponenseivel és determinánsaival, értelmezni tudják az ebből fakadó különbségeket. Tisztában vannak az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepével, a három év alatti gyermekek fejlődési, érési folyamatairól és azok alakulását befolyásoló tényezőkről szaktudományos ismeretekkel rendelkeznek. Ezen felül kielégítik a kisgyermek esztétikai szükségleteit, szakszerűen támogatják a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó- és befogadótevékenységeket, a fejlődő gyermeki kreativitást.
A képzés utolsó évében a csecsemő- és kisgyermeknevelők összefüggő komplex szakmai gyakorlaton vesznek részt, melynek időtartama legalább 6 hét, és amely megbontható oly módon, hogy az egyes szakaszok 2 hétnél rövidebbek nem lehetnek. A komplex szakmai gyakorlatot bölcsődében vagy mini bölcsődében lehet teljesíteni.
A kisgyermeknevelés intézményi háttere Magyarországon
Magyarországon a kisgyermekkori nevelés és gondozás osztott rendszerben működik: a 3 év alatti gyermekek számára a bölcsődei ellátás (ISCED 010) formái nyújtanak napközbeni ellátást, 3 éves kortól pedig a minden gyermek számára kötelező óvodai nevelésben részesülnek (ISCED 02). A bölcsődei ellátás keretében a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását kell biztosítani.
A bölcsődei ellátás minden formájában a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja (Alapprogram) ad keretet a bölcsődei nevelésnek. A bölcsődéknek az Alapprogramban foglalt nevelési alapelvek mentén kell megszervezni a bölcsődei életet. A bölcsődei nevelés célja, hogy a kisgyermekek elsajátítsák azokat a készségeket, képességeket, amelyek segítik őket abban, hogy hatékonyan és kiegyensúlyozottan viselkedjenek saját kulturális környezetükben, sikeresen alkalmazkodjanak annak változásaihoz. A bölcsődei nevelés további célja, hogy a kora gyermekkori intervenció szemléletének széles körű értelmezésével összhangban minden kisgyermekre és családjára kiterjedő prevenciós tevékenységet folytasson.
Egy bölcsődei csoportban 12 kisgyermek nevelését, gondozását látják el a bölcsődei szakemberek (a kisgyermeknevelők és a bölcsődei dajka).
A bölcsődei ellátás különböző formái
- Minibölcsőde: olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a hagyományos bölcsőde intézményéhez képest kisebb létszámú csoportban, egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. Az új intézménytípus lehetőséget ad arra, hogy a települési önkormányzat a hagyományos bölcsődnél egyszerűbb és kisebb bölcsődét hozzon létre, amennyiben a településen legfeljebb 7 gyermek van.
- Munkahelyi bölcsőde: olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála keresőtevékenységet folytató személyek gyermekeinek, vagyis a szülők munkahelyén vagy annak közelében, a munkáltató által biztosított szolgáltatás az ott dolgozók gyermekei részére. Egy munkahelyi bölcsődei csoport legfeljebb 7 gyermeket fogadhat, ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét, akkor 8 fő lehet a létszám.
- Családi bölcsőde: a szolgáltatás jellegéből adódóan az intézményi ellátásoknál sokkal egyszerűbben, gyorsabban kialakítható - akár a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy saját otthonában vagy más, e célra kialakított helyiségben.
Az óvodai nevelés
Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelésre-oktatásra készíti fel. Az óvodai ellátásban való részvétel 3 éves kortól kötelező legalább napi 4 órában. Jogszabály szerint annak az évnek szeptember 1-jétől kell a gyermeknek óvodába járnia, amelynek augusztus 31. napjáig a 3. életévét betöltötte. A szülő kérelmére azonban a kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermek 4 éves koráig, különös méltánylást érdemlő esetben, újabb kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az 5. életévét betölti.
Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő köteles 3 éves kort betöltött gyermekét beíratni az óvodába, a gyermeknek legalább napi négy órát részt kell vennie az óvodai nevelésben. A négy óra azonban a szülő számára jelent kötelezettséget, és nem azt jelenti, hogy az óvoda szabja meg a gyermek intézményben való tartózkodásának hosszát. Amennyiben egy gyermek felvételt nyert egy intézménybe, úgy a teljes nyitvatartási idő alatt részt vehet az óvodai nevelésben.
Az intézményvezető hatáskörébe tartozik, hogy amennyiben a nehezen fegyelmezhető gyermeknél magatartási zavart, a beilleszkedési képesség sérülését észleli, akkor felhívja a szülőt, hogy forduljon gyermekével a járási pedagógiai szakszolgálathoz.
Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.
Az óvodakötelezettség teljesítésénél csakúgy, mint a tankötelezettség esetében a szülőnek lehetősége van megválasztani a gyermeke számára leginkább megfelelő intézményt. Abban az esetben azonban, ha a választott intézménybe nem nyer felvételt a gyermek, a köznevelési jogszabályok rendelkeznek a kötelező felvételt biztosító intézményről, mely köteles felvenni a körzetében életvitelszerűen tartózkodó gyermeket.
Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az óvoda fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. Ha az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.
Átjelentkezés és tanulói jogviszony
A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe. Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik. Amennyiben mégis megtörténik a felvétel megtagadása, úgy a szülőnek lehetősége van jogorvoslattal élni.
Az iskolaváltás során az intézményvezető dönt a felvételről és az átvételről, mely jelentkezés alapján történik. Különböző képzések közötti átjárhatóság esetén az intézményvezető a képzések közötti különbségekre tekintettel feltételekhez kötheti a tanuló felvételét.
A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van, kivéve, ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár. Ebben az esetben az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor.
A szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola szakképzési évfolyamára való felvétel, átvétel esetére némileg eltérő szabályok vonatkoznak. Más évfolyam osztályába nem vehető fel tanuló, mivel a közös pedagógiai feladatok végrehajtására vonatkozó törvényi feltétel nem teljesülne.
Csecsemő és kisgyermekgondozó szakma bemutatása - Duális Szakképzés
Magántanulói jogviszony és egyéni tanrend
Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként is eleget tehet, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon.
Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére - kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valószínűsíthető, hogy az intézményvezető az egészségügyi és a grafikus képzés közötti különbségre tekintettel kötötte a tanuló felvételét feltételekhez. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.
A köznevelési törvény az egyéni tanrend fogalmát nem határozza meg. A törvényi feltételek teljesülése esetén a tanulót kérelmére legfeljebb heti két testnevelés óra alól kell mentesíteni. A tanuló a fenti rendelkezések alapján, egyesületi, iskolai sportköri sporttevékenységére tekintettel egyéb tanórákon való részvétel alól nem mentesíthető.
Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Az iskola igazgatója jogosult dönteni arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget.
