Az 1. lényeges behatás testünkre a magzati élet és a születésünk. A magzati élet és a születés során a testünkre ható (húzó, toló, nyomó, csavaró) erők a kötőszövetes rétegekben (fascia) sérüléseket okozhatnak. A módszer megalkotója, Stephen Typaldos D.O. orvos megfigyelte, hogy számos panasz, probléma hátterében a testszerte megtalálható kötőszövetben kialakuló „behatás” állhat. Kisbabáknál ilyen disztorziók (sérülések) keletkezhetnek születés vagy akár magzati élet során pl. a csigolyák mentén, koponyacsontokban, emésztő rendszerben, izmokban, ízületekben stb., amely sérülések kihathatnak egyéb testrészek működésére is. A Fascia Disztorziós Modell (FDM) egy manuálterápiás módszer, amely az emberi testben található kötőszövetes hálózat (fascia) sérüléseivel és diszfunkcióival foglalkozik. Az FDM terápia célja az ezekből eredő fájdalom és mozgáskorlátozottság megszüntetése.
A csecsemőkori ferdenyak, orvosi nevén torticollis, olyan állapot, amelyet a nyakizmok rendellenes feszessége, rövidülése vagy egyensúlyhiánya okoz, ami a fej aszimmetrikus tartásához vezet. A baba feje jellemzően az egyik váll felé dől, miközben az álla a másik váll felé fordul. Ez a jelenség gyakori lehet ikerterhességeknél, vagy ha a magzat pozíciója szűkös volt az anyaméhben. A ferdenyak egy olyan állapot, amelyet a nyakizmok rendellenes feszessége, rövidülése vagy egyensúlyhiánya okoz, ami a fej aszimmetrikus tartásához vezet. A baba feje jellemzően az egyik váll felé dől, miközben az álla a másik váll felé fordul. A ferdenyakot két fő kategóriába sorolhatjuk: a veleszületett és a szerzett formába. A veleszületett típus már a születéskor vagy az élet első heteiben észrevehető. Ezzel szemben a szerzett ferdenyak később, gyermekkorban alakul ki, és kiváltó oka sokkal szerteágazóbb lehet, ideértve a fertőzéseket, sérüléseket, vagy ritkább esetben neurológiai problémákat.
A ferdenyak nem pusztán esztétikai probléma. Ez a leggyakoribb típus, amely a csecsemők 0,3-2%-át érinti. Kialakulásáért elsősorban a méhen belüli helyzetet okolják. Ha a baba feje hosszabb ideig egy kényszertartásban van, a SCOM izom megrövidülhet és megvastagodhat. Ez a jelenség gyakori lehet ikerterhességeknél, vagy ha a magzat pozíciója szűkös volt az anyaméhben. Fontos tudni, hogy a veleszületett izomeredetű ferdenyak (VIF) esetében a ferdenyak legtöbbször nem jár fájdalommal, és a csecsemő általános közérzete jó.
A ferdenyak felismerése és tünetei
A szülői felismerés a kezelés sikerének egyik alappillére. Minél korábban észreveszik a tüneteket, annál gyorsabban és hatékonyabban lehet beavatkozni. A legszembetűnőbb tünet természetesen a fej pozíciója.
- Feje dől: A fej egyik oldala állandóan a váll felé közeledik.
- Álla elfordul: Az álla az ellenkező váll irányába mutat.
- Korlátozott mozgástartomány: Amikor a baba próbálja a fejét a feszesség oldalára fordítani, ellenállásba ütközik, és gyakran sírással vagy tiltakozással jelzi a kellemetlenséget.
A legtöbb csecsemő ferdenyak esetén van egy „kedvenc oldala”, amely felé folyamatosan fordul. A VIF-es csecsemőknél a szülők vagy a gyermekorvos gyakran kitapinthatnak egy kis, kemény csomót vagy megvastagodást a nyakban, az érintett SCOM izomban. Ez a csomó általában fájdalmatlan, és az élet 1-3. hónapjában a legfeltűnőbb. Emellett a szülők figyelmét felhívjuk az aszimmetrikus testtartásra is.
Ha a baba nem fordul át mindkét irányba, hanem kizárólag az egyik oldalára, az arra utalhat, hogy az izom- vagy kötőszöveti rendszerében van eltérés. Az ilyen aszimmetria hosszú távon befolyásolhatja a mozgáskoordinációt és testtartást. Ugyanebbe a csoportba tartozik az a tünet, ha szereti mindig ugyanabba az irányba fordítani a fejét, asszimmetrikusan kopik a haja a koponya hátulsó részén, vagy ha rendszeresen fekszik C-betű alakban, ha úgy kúszik, mint “egy sérült katona”.
A hasi diszkomfort - például hasfájás, puffadás vagy túlzott bukás - jelezheti, hogy a gyermek belső szerveinek környékén, illetve a hasfalban kialakult valamilyen feszesség. Ha a baba nem ürít székletet minden nap, az jelezheti a belek működésében fennálló lassulást, amelyet szintén fasciális feszültség idézhet elő.
Ha a baba csak karban szeret lenni, letéve mindig sír, vagy éppen ellenkezőleg, ha az érintéstől, hordozástól és ringatástól könnyen nyűgössé válik. Ezeket a tüneteket érdemes figyelemmel kísérni, hiszen időben észlelve a kisebb eltolódásokat, feszültségeket sokkal könnyebb helyreigazítani a fejlődési rendellenességek kialakulása előtt.
Miért baj ez?
Amikor a baba ferdén tartja a fejét, és egyik oldalra többet néz, a koponyájának az egyik oldalát nagyobb nyomás éri. Ha ez hosszabb ideje (hónapok óta) fennáll, koponya aszimmetria alakul ki. Ezen az oldalon nyomás alá helyezik a koponyacsontok az agyat is, ami még nem tisztázott kutatások által sem, hogy milyen hatással lehet a pici agyfejlődésére.
Továbbá ha a pici ferdén tartja a fejét, akkor nyakizmokban egyensúlyfelborulás szokott létrejönni. Sok esetben a pici törzse is leköveti ezt az aszimmetriát, és kis kifliben/c-alakban fekszik. A C-alak belső oldalán (amerre a fejük is billen) a gerinc menti izmok rövidülnek.
Amiatt, hogy a babák ferdén tartják a fejüket (balra billentve), és dominánsan egy irányba tekintenek (jobbra) azt látjuk, hogy amerre néznek, azt a kezüket (jobb) többet használják, és ez hatással lesz a vállövi izmok egyensúlyára is. Másik kezüket (bal) hajlított helyzetben tartják. Amerre néznek (jobb) arra felé általában a lábuk is nyújtott helyzetben van, míg ellenoldalon (bal) hajlítva.
A csecsemőkori reflexeknek nagy szerepe van a babák életében, de csak egy bizonyos korig szabad észlelnünk jelenlétüket. Ha nem épülnek le időben, zavarják a mozgásfejlődés előre menetelét. Az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR) már magzati korban kialakul, szerepe lesz a baba izomtónusában, a szem-kéz koordinációban, hátukról való forgásban, tárgyak után nyúlásban. Azt tartják, hogy születéskor segíti a magzat szülőcsatornán történő rugalmas átjutását is. A baba 5-6 hónapos korára már leépül.
Továbbiakban aszimmetrikusan indulhat meg a kúszás- mászás. Rengetegszer egyik lábukat nem hajlítják, csak húzzák maguk után, és a váltott kézhasználat sem jön létre. További feltételezés, hogy az ismeretlen eredetű gerincferdülések hátterében is ilyen aszimmetriák állnak.
Az aszimmetrikus fejtartást valamilyen születéskori esemény okozhatja, vagy méhen belüli téraránytalanság. A születéskori eseménykor, nem feltétlen kell nagyon elhúzódó és extrémebb szülésre gondolni. Mindenképpen szükséges valamilyen lágyrészekkel foglalkozó terápiás módszer: Dévény módszer, Fascia Disztorziós Modell technika, Pfaffenrot terápia, stb. Sajnos az aktív torna azért nem elegendő, mert a rövidült kötőszöveti struktúrákat nem tudja javítani, azokhoz elengedhetetlenek a lágyrész technikák. Ha már egy jobb kötőszöveti állapotot elértünk, akkor viszont szükség van az ízületek mobilizálására is, majd jöhet az aktív torna.
A megemlített terápiás módok közül itt kiemelném a Fascia Disztorziós Modell technikát, ami azért egy jó választás, mert a terapeuta azt keresi, milyen kötőszöveti diszfunkció tartja fenn az aszimmetriát, tehát valóban a probléma gyökerét keresi meg és kezdi kezelni.
Az FDM terápia és a kezelés
Az FDM terápia a szülők bevonásával, közös munkával zajlik. A terapeuta célja a probléma gyökerének feltárása és kezelése. A kezelés folyamán a terapeuta azonosítja a fascia disztorziókat, és speciális technikákkal igyekszik azokat korrigálni.
Hány kezelésre van szükség? Ez rendkívül változó, a baba szövetrendszerétől is függ, mennyire sok probléma van, hogy reagál a szervezete, illetve a szülők mennyire kooperálnak a terápia során. Pici probléma, illetve időben megkezdett terápia esetén akár 2-3 kezelés is elegendő lehet.
Sírni fog a baba a kezelés során? Elképzelhető. Fájdalmas neki? Nem minden fogás jár fájdalommal, de sajnos vannak fájdalmas fogások. Fog erre emlékezni, hogy ilyen terápiára viszed kisbabád? Ami azonban biztos, hogy a picit zavarják a meglévő kötőszöveti eredetű disztorziói, nyugtalan, próbálja kimocorogni, esetleg gyorsabban fel is akar állni, mint azt várnánk a megfelelő mozgásfejlődési ütem szerint.
A veleszületett izomeredetű ferdenyak kezelésének elsődleges és legfontosabb módja a gyermek-fizioterápia. A terápia sikerének kulcsa az időben történő megkezdés és a szülői elkötelezettség. Ha a kezelést az élet 3. hónapja előtt elkezdik, a legtöbb esetben 3-6 hónap intenzív gyógytorna elegendő a teljes gyógyuláshoz.
A terápia két fő pilléren nyugszik: a feszes izmok nyújtásán és a gyengébb izmok erősítésén.
- Passzív nyújtás: A terapeuta óvatosan, fokozatosan nyújtja a megrövidült SCOM izmot. Ez a folyamat otthoni körülmények között is végezhető, de mindig a gyógytornász által bemutatott, pontos technikával, hogy elkerüljük a sérülést.
- Aktív mozgástartomány növelése: A baba ösztönzése arra, hogy maga fordítsa a fejét a „nem kedvelt” oldalra. Ez történhet játékokkal, hangokkal vagy a szülői arccal.
A magyarországi gyakorlatban gyakran alkalmazzák a Dévény Speciális Manuális Technika - Gimnasztika Módszer (DSGM) elemeit is, amely mélyreható izomkorrekciót végez. Bármely módszert is választják, a lényeg a rendszeresség és a professzionális felügyelet.
A ferdenyak kezelésének sikere 80%-ban a szülő kezében van. A gyógytornász csak a korrekció útját mutatja meg, a tényleges gyógyulás az otthoni, következetes munkán múlik.
Tummy Time (Haskontroll): A hasi pozícióban töltött idő elengedhetetlen a nyak- és hátizmok erősítéséhez. Pozicionálás alvás és etetés közben: Mindig az ellenkező oldalra fordítsuk a baba fejét, mint amerre a ferdenyak húzza. Hordozás: Ha hordozóeszközt használunk, ügyeljünk a helyes, szimmetrikus pozícióra.
A szülők gyakran aggódnak, hogy a nyújtás fájdalmat okoz. Bár a baba tiltakozhat a mozgástartomány korlátozása miatt, a szakszerűen végzett nyújtás nem okozhat valódi fájdalmat, csupán kényelmetlenséget. Ha a baba sír, az gyakran inkább a frusztráció jele, mint a fájdalomé.
A gyógytornász javasolhatja a Kinesio Tape használatát. Ezek a rugalmas szalagok a bőrre ragasztva segítenek az izmok megfelelő pozícióban tartásában, támogatják a nyújtó hatást, és folyamatos, enyhe stimulációt biztosítanak a gyengébb izmok számára.
Nagyon ritkán, súlyos esetekben, vagy ha a gyermek már nagyobb, és nem reagál a terápiára, a szakorvos speciális nyakmerevítő (collar) viselését is javasolhatja. Ez az eszköz segít fenntartani a korrigált fejtartást és megelőzni a visszaesést.
Ha a ferdenyak miatt kialakuló pozicionális plagiocephalia súlyos, és a csecsemő már elmúlt 4-6 hónapos, felmerülhet a sisakterápia (cranial orthosis) szükségessége. A sisak viselése célzott nyomást gyakorol a koponya kiálló részeire, miközben teret enged a lapos részek növekedésének.
A veleszületett izomeredetű ferdenyak esetében a műtét rendkívül ritka, és csak akkor merül fel, ha a gyermek eléri az 1 éves kort, és az intenzív, következetes gyógytorna ellenére sem mutat javulást, vagy ha a mozgáskorlátozottság mértéke meghaladja a 30 fokot. A sebészi beavatkozás során a megrövidült SCOM izmot meghosszabbítják.
A szerzett ferdenyak bizonyos formáinál (pl. neurológiai eredetű) felmerülhet a Botox (botulinum toxin) injekció alkalmazása. Ez az anyag lokálisan bénítja a túl feszes izmot, ezzel segítve a mozgástartomány növelését.
A kezeletlen ferdenyak következményei
A ferdenyak, ha nem kezelik, komoly, hosszú távú hatásokkal járhat, amelyek nem csak fizikai, de pszichológiai terhet is jelenthetnek a gyermek számára. A kezeletlen ferdenyak hatásai túlmutatnak a nyaki mozgás korlátozottságán. Éppen ezért hangsúlyozzuk, hogy a korai beavatkozás nem választható, hanem kötelező.
A motoros fejlődés késése szintén aggodalomra adhat okot. A ferdenyak megnehezíti a hasra fordulást, a kúszást és az egyensúlyi reakciók kialakulását. Egy csecsemő, aki nem tudja szabadon forgatni a fejét, nehezebben tudja követni a tárgyakat, ami a vizuális észlelés és a térérzékelés fejlődését is hátráltathatja.
A leggyakoribb másodlagos tünet a pozicionális plagiocephalia, vagyis a lapos fej szindróma. Mivel a baba mindig ugyanazon az oldalon fekszik, a koponyacsontok a nyomás hatására ellaposodnak.
A koponyacsontok előre tolódnak, majd előre tolják az arckoponyát és létrejön egy aszimmetrikus koponya (plagiocephalia). Az I-es nyakcsigolya ízületi felszínei elfordulnak, a koponya a gerincen egy rotációs (elfordult) helyzetben ül. A test korrigálja, a csigolyák követik az I. nyakcsigolya rotációját, tovább rotálódnak, majd gerincferdülést eredményeznek. Továbbá állkapocs ízületi érintettség is előfordulhat, és egy nem megfelelő harapási minta jöhet létre. Az állkapocs mellett deformálódik a fül is, a hallócsontok is eltolódnak, és kialakulhat hallás zavar. A gyermek fejfájós lehet, hiszen csavarodik és tolódik el az egész intracraniális (koponyán belüli) membrán rendszer. Zavart szenvedhetnek a szemek, illetve elcsavarodhatnak a felső légutak.
Amerre néz a baba, azt a kezét többet használja majd, kialakul egy kedvenc oldala. A fejtartási aszimmetriából adódóan a mozgásfejlődési mérföldkövek során (buksiemelés, alkar-tenyértámasz, forgás hátról hasra, hasról hátra, kúszás, mászás, ülés, járás) is aszimmetria alakulhat ki, mely ebben az aszimmetrikus tartásban fejleszti az izomzatot. Az izmok egyensúlya felborul, egyes izmok megnyúlnak, ellenoldali izmok rövidülnek. A gyermek nyugtalan lehet, előbb ül, és előbb kezd el járni is, próbálja úgymond kimozogni a nem kikezelt disztorzióit. Ilyenkor, ha kimarad a kúszás-mászás, ez következményekkel járhat. Egy szimmetrikus végtaghasználattal történő harmonikus kúszómozdulat, rendkívül fejleszti az agyat, ezáltal sok esetben megelőzhetőek a későbbiekben a tanulási nehézségek kialakulása.
A ferdenyak megnehezíti a hasra fordulást, a kúszást és az egyensúlyi reakciók kialakulását. Egy csecsemő, aki nem tudja szabadon forgatni a fejét, nehezebben tudja követni a tárgyakat, ami a vizuális észlelés és a térérzékelés fejlődését is hátráltathatja.
Megelőzés és otthoni teendők
A „tummy time”, vagyis a hason fektetés a legjobb megelőző módszer. Naponta több rövid időszakot töltsön a baba hasán, felügyelet mellett. Alvás közben, bár a SIDS (hirtelen csecsemőhalál szindróma) megelőzése miatt a háton fektetés kötelező, ébrenléti időben és a kiságyban történő elhelyezésnél tudatosan változtassuk a baba orientációját. Ha a baba a szoba egy fix pontja felé fordul (pl. ablak, ajtó), akkor a másik oldalát is ingereljük.
A hordozás során ügyeljünk arra, hogy a baba függőlegesen és szimmetrikusan helyezkedjen el. A hordozókendők és ergonomikus hordozók kiválóak, de kerülni kell azokat a pózokat, amelyekben a baba feje hosszú ideig egy oldalra dől. Ugyanez vonatkozik a babakocsikra és az autósülésekre is.
A baba görgetése - Egy másik játék, amit játszhattok, ha a babát óvatosan görgeted egy biztonságos felületen. Itt is mindent nyugodtan, finoman kell csinálni, olyan mozdulattal, ami nem tud fájdalmat okozni, és közben figyelni kell a gyerek reakcióját. Érdemes megjegyezni, hogy ennek köszönhetően a pici is megismeri a testét, és kezdi felfedezni a környezettel kapcsolatos helyzetét, ami szintén segítheti az ellazulásban.
Gyermek ringatása labdán - Ha van edzőlabdád, akkor használhatod arra, hogy csökkentsd a baba fokozott izomfeszülését. Ülj rá a babával, és finoman ringasd egyik oldalról a másikra. A kisgyermek számára ez egy nagyon kellemes mozgáskoordinációt is fejlesztő gyakorlat lesz.
A világ felfedezése érintéssel - Az érintés az az érzék, amely tökéletesen lehetővé teszi a gyermek számára, hogy felfedezze a világot. Fokozott izomfeszültség esetén erősen ajánlott új textúrák megismertetése. Hasznosak lehetnek a különböző otthon lévő anyagok, mint a takarók, textilpelenkák, a bőröd, az apa pulóvere vagy szakálla, valamint a játékok - például a szenzoros kockák.
Otthoni gondviselés, amely segít megszüntetni a fokozott izomfeszültséget - Bár a fokozott izomfeszültség okai eltérőek lehetnek, az otthoni ápolása a baba megfelelő gondozásával kezdődik. Pelenkázáskor vagy öltözködéskor mindig próbáld oldalra fordítani a babát, ahelyett, hogy felemelnéd. Ez ellazítja az izmokat és csökkenti a feszültségüket.
Az otthoni játék a fiziko-terápia és a gyógytorna kiegészítése. Nem károsítja azokat a gyermekeket, akik nem küzdenek az izmok túlzott feszültségével, és közben támogatja harmonikus fejlődésüket is.
A baba fejtartási aszimmetriájának korrigálásában az ingergazdag környezet biztosítása kulcsfontosságú. Biztosítsunk ingerekkel teli környezetet arról az oldalról, amerre nem szívesen fordítja a fejét. Instabil felszínen (pl.: nagylabda, később hinta) próbáljuk kibillenteni ebből az aszimmetrikus fej-nyaktartásból. Mondókákkal, gyermekdalokkal, játékosan (kezdetben a kontrasztos, fekete-fehér tábla nagy segítség) kell ingerelni a fejforgatást a nem kívánt oldalra.
A szülőnek nyitottan és őszintén kell kommunikálnia a szakemberek felé minden aggodalmáról és a baba reakcióiról.