A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, többször is kiemelte a családok és a gyermekvállalás fontosságát. Az elmúlt években a kormány jelentős erőfeszítéseket tett a demográfiai helyzet javítása érdekében, uniós szinten is kiemelkedő összegeket fordítva családpolitikára.
A Fidesz egyik legfontosabb témája a családok támogatása és a nők szülésre ösztönzése, mely már a 2010-es hatalomra jutásuk előtt is prioritást élvezett. A 80-as évek eleje óta Magyarországon több ember hal meg, mint amennyi születik, ezt a tendenciát szeretné a kormány 2030-ra megfordítani. Ehhez a magyar nők teljes termékenységi arányszámát 2,1-re kellene növelni, ami azt jelenti, hogy 100 nő 210 gyermeket szüljön. Jelenleg ez az arány körülbelül 150, ami jelentős növekedés a 2011-es 125-höz képest.
Annak ellenére, hogy a nők az elmúlt években többet szülnek, mint korábban, a szülőképes korban lévő nők száma csökken, ami 2017-ben például 1500-zal kevesebb születést eredményezett az előző évhez képest.
Családtámogatási intézkedések és ösztönzők
Orbán Viktor tavasszal újabb családtámogatási intézkedéseket jelentett be, amelyek célja, hogy a nők 30 éves koruk előtt vállaljanak gyermeket. Bár konkrét döntés még nem született, tervben van egy olyan intézkedés, amely szerint ha egy nő 25 és 30 éves kora között vállal gyermeket, akkor 30 éves koráig nem kell személyi jövedelemadót (SZJA) fizetnie. A családi adókedvezmény és az SZJA-mentesség kihasználásához az apa bruttó 350 ezer forint körüli fizetése lenne ideális.
A kormány jelentős összegeket fordít a családpolitikára, többet, mint Szlovákia, Lengyelország vagy Ausztria. Azonban a diplomás nők száma 10 százalékkal nőtt, miközben csak 4 százalékkal több gyermeket szültek.
Demográfiai kihívások és jövőbeli kilátások
A kormány tervei között szerepel Magyarország energetikai függetlenségének biztosítása, valamint a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek kiaknázása. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy nagy dolgokat akartak elérni, hogy "a magyarok legyenek nagyok, gazdagok és újra erősek".
A miniszterelnök szerint a kormány a gyereknevelésben a legtöbbet a sporttal tud segíteni. Ugyanakkor elismerte, hogy Miskolc a rendszerváltás vesztese volt, és fontos, hogy a fiataloknak legyen hova visszajönniük.
A demográfiai trendek megfordításán túl a kormány az oktatás és az egészségügy átalakításával is próbál változtatni a helyzeten. Magyarországon az európai átlagnál korábban halnak meg az emberek, olyan betegségekben, amelyek az életmódváltással és a szűrővizsgálatokkal elkerülhetők lennének.
Azonban még ha sikerül is megfordítani a demográfiai trendeket, továbbra is kérdéses, mi történik addig, amíg a következő években megszülető gyerekek felnőnek. Magyarország, akárcsak a legtöbb európai ország, elöregedő társadalom, és a munkaerőhiány rövid távon nem orvosolható a gyermekszülések növelésével.
Orbán Viktor beszéde a Demográfiai Csúcson (2023. szeptember 14.)
A kormányfő a miskolci rendezvényen a politikai helyzetről is beszélt, kiemelve a háború elleni álláspontját, és a "Brüsszellel" szembeni ellenállást. A rendezvényen bemutattak egy új, "brüsszelezős" kampányvideót is, amelyben az EU-nak Ukrajna iránti prioritását kritizálják.
A szülés és az anyaság témája is felmerült a politikai diskurzusban. Selmeczi Gabriella kommentálta Orbán Viktor anyává válását, és párhuzamot vont az "ifjú windsori herceg" születésével, kiemelve, hogy Orbán gyermekeinek ikrei vannak, és magyarok. A szülés természetes módon zajlott le, és a miniszterelnök a körülményekhez képest jól van.
A gyűlésen szó esett a pedagógusok helyzetéről is. Orbán elismerte, hogy a pedagógusok nagyon rosszul voltak fizetve, és a kapcsolatuk rendezése a következő ciklus feladata lesz. A miniszterelnök szerint a kormánnyal való kapcsolat "nyikorgott az elmúlt időszakban", voltak tüntetések is.
A miniszterelnök kitért a Beneš-dekrétumokra és a szlovák-magyar kapcsolatokra is, megígérve, hogy akit hátrány ér a törvény miatt, azt a magyar kormány jogi segítséggel támogatja. Hozzátette, hogy a család fontos, mert "nem a fáról estünk le".
Orbán Viktor tervei között szerepel egymillió forintos átlagbér és a minimálbér emelése, valamint Magyarország teljes energetikai függetlensége.
A cigánysággal való együttműködés fontosságát is hangsúlyozta a miniszterelnök, megemlítve a 2010-ben kötött megállapodásokat a munkavállalás, gyermeknevelés és iskolába járás terén. Orbán szerint a magyar cigányság jó úton jár, és már látni házakat és nyaraló cigány családokat.
Az államadósságról is szó esett, Orbán szerint idővel le fogják dolgozni ezt az adósságot, és Magyarország Svájc szintjére emelkedhetne, ha nem lenne az államadósság. A miniszterelnök szerint a jelenlegi kormányígéretek nem hitelből vannak, és képesek arra, hogy Magyarország fejlődjön.
A DPK (Dél-Pest Család- és Gyermekvédelmi Központ) rendezvényén beszédet mondott Kocsis Máté is, aki kritizálta Magyar Pétert, és az EU-s finanszírozásról, valamint a migrációs paktumról beszélt.
A gyűlést Rákay Philip vezényelte le, és Pataky Attila is fellépett, aki áldásokat szórva beszélt az élet legyőzhetetlenségéről.
Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere a város felújításairól és biztonságáról beszélt, míg Csöbör Katalin a Don-kanyarban vívott magyar harcokra emlékezett, és hasonló veszélyekre hívta fel a figyelmet.
Répássy Róbert államtitkár és a Miskolci Egyetem rektora is beszédet mondott, kiemelve a Miskolcon történt fejlesztéseket.
Szalkai Zoltán József minorita szerzetes videón köszöntötte a miniszterelnököt, és Európa jövőjét a választásoktól tette függővé.
Kálmán Olga (DK) a forint leértékelődésével és az élelmiszerárak drasztikus emelkedésével vádolta a kormányt. Molnár Zsolt (MSZP) az áram árának csökkenését kérte, míg Tordai Bence (Párbeszéd) a magyarországi orosz gáz beszerzésének magas árát kifogásolta.
Dúró Dóra a termékenységi ráta várható csökkenése miatt kért új intézkedéseket, amire Orbán Viktor is reagált a fent említett támogatási tervekkel.
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté a szélenergiáról kérdezte a kormányfőt, aki ezzel kapcsolatban sok szkepticizmust fogalmazott meg.
