A legenda szerint az Árpád-házi királyok vadászterülete volt a vadban gazdag, őserdős, mocsaras terület. Az első írásos említés 1376. február 16-án keletkezett, amely egy peres okirat. A várost 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal. Az 1426-1508. években említik az oklevelek. 1426-ban a Vadkerti, 1493-1504-ben a Vadkerti Sulyok család volt itt birtokos.
1529-ben a kalocsai érsek által készíttetett település-összeírásban, mint puszta terület szerepel. Valószínűleg 1526 októberében pusztult el több más faluval együtt, mikor Szulejmán szultán seregei rabolva-fosztogatva elhagyták az országot. A török időkben ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. Vadkert puszta 1639-ben Miskey János, majd a miskolci Patay család, 1674-ben a halasi Tegzes család tulajdona volt.
A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után (1711) kezdett el az élet visszatérni erre a területre. Addig pusztaság volt Csábor, Bőszér és Vadkert. A gazdálkodás fellendítése érdekében az 1740-es évek elején a báró Orczy család először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. 1745-ben hét sváb család kapott engedélyt az Orczyaktól a letelepedésre, de a korábbi években másik hét sváb család már bevándoroltak Vadkertre. Így a falut lényegében 14 család telepítette újjá.
1804-ben nemes Lukács Gergely bérbe vette Vadkertet a báró Orczy családtól. Fia, Lukács Antal 1852-es haláláig bérelte a települést a Lukács család. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett.
Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharcban 63 vadkerti nemzetőr vett részt. A 2007. március 15-én felavatott emlékmű, az 1848-49-es szabadságharcban résztvevő vadkertieknek állít emléket. Az emlékmű márványtömbje Soltvadkert erdélyi testvértelepülésének, Sarmaságnak az ajándéka. Az emlékművet Máté István szobrászművész készítette. Az 1848-as emlékmű hátoldalára 2010. március 15-én helyezték fel az aradi vértanúk portréit, melyeket dr. Windecker Zoltán, városunk aljegyzője (1943-2017) készített.
Az I. világháborúban 974 vadkerti és környékbeli vett részt. Közülük 332 fő soha nem tért haza. A Hősök-szobrának talapzatára 321 név van felvésve. A büszkén néző, rendíthetetlen magyar katona ércbe öntött álló alakját Kalotay Kreipel Ottó szobrászművész készítette. 1931. május 31-én avatta fel Habsburg József főherceg.
A II. világháborúban 163 vadkerti áldozta életét.
Az 1956-os októberi események Soltvadkerten is éreztették hatásukat. Leverték a szocialista jelképeket az intézményekről. Ledöntötték a szovjet emlékművet. 1956. október 27-én a budapesti hírek hatására a Községi Tanácsháza előtt gyülekeztek az emberek. Ledöntötték a kommunista hatalmat jelképező vörös csillagot, de emberéletet követelő erőszakos események nem történtek.
Az 1960-as évektől szakszövetkezeti formában megmaradt az egyéni gazdálkodás, ami jövedelem tekintetében kiemelte a falut a környezetéből.
Soltvadkert jelene
A város legrangosabb szórakoztató rendezvénye a hagyományos, kétévente, szeptember közepén megrendezésre kerülő Szüreti Fesztivál, amely rengeteg kulturális és sportprogrammal várja a látogatókat. Találhatunk itt borutcát, kirakodóvásárt és megismerkedhetünk a szőlő műveléséhez kapcsolódó szokásokkal. A fagylalt és a bor fővárosa igazi alföldi szeretettel várja a vendégeit minden évben.
Bor- gasztronap: Soltvadkerten „A Barátság és a jó kapcsolatok jegyében” rendezik a grill és tárcsás ételek főzőversenyét. A programot zenészek, táncosok, helyi termékek bemutatója és kézműves vásár színesíti, amelyen bemutatkoznak a környező települések is.
A Kunsági Borvidék, az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke ad otthont Soltvadkert két neves családi borászatának, a Frittmann Borháznak (Év Borásza, Év pincészete díj) és a Font Borászatnak. A Soltvadkerti Hegyközség - amely az ország legnagyobb hegyközsége - területén fekszik az ország legnagyobb egybefüggő ezerjó ültetvénye és második Cserszegi fűszeres ültetvénye. Az Ezerjó egy magyar történelmi fehérbort adó szőlőfajta. Az ezerjó az egész Kárpát-medencében ismert, de Magyarországon a legelterjedtebb. Ha a kadarkát is beleszámítjuk, akkor az ezerjó a negyedik legjobban elterjedt fajta.
Bács-Kiskun megye a mézédes gyümölcsök és a belőlük készülő kiváló párlatok hazája. A generációról generációra öröklődő tudás teszi a pálinkát igazi hungaricummá. Soltvadkerten a Schiszler Pálinka és a Szekeres Pálinka készítői is nagy hangsúlyt fektetnek a prémium termékek elkészítésére. Mindkettő családi vállalkozás büszkélkedhet jelentős hazai és nemzetközi versenyek nagydíjaival, arany és ezüst minősítéseivel. A Schiszler- Pálinkafőzde lelke a kétszakaszos Ulrich Kothe berendezés, amiben kisüsti és egyszakaszos pálinkák is készülhetnek. A Schiszler-Pálinka bekerült a Nemzeti Pálinkakiválósági Programba is.
A Szervánszky család által üzemeltetett cukrászda múzeumként és irodalmi kávéházként is funkcionál. Az 1971-ben alapított cukrászda ma már nem csak finomságokkal, hanem cukrász-élet régiségeit őrző, egyedülálló gyűjteménnyel is várja a vendégeket. A Szent Korona Cukrászda 2004-ben épült emeleti részén található.
A Gyöngyház Kulturális Központ és Könyvtár, korábbi nevén Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidő Központ, 2003-ban épült. Az 1953-ban alapított könyvtár a Szentháromság utca 1. szám alatt működött.
Az 1986-ban épült sportcsarnok kihasználtsága maximális és folyamatos, helyet ad iskolai testnevelésóráknak, sporteseményeknek, bajnokságoknak, edzőtáboroknak, valamint báloknak, zenés rendezvényeknek, műsoros előadásoknak is.
A magánkezdeményezésként létrejött gyűjtemény 2013-ban nyílt meg, elsősorban a magyar motorkerékpárgyártás történetére összpontosít az 1930-as évektől 1975. október 23-ig, a hazai motorgyártás végéig.
A 2010-ben, fából készült 12 méter magas kilátótorony megközelíthető a tó melletti tanösvényen.
A Vadkerti-tó Soltvadkert határában fekszik. A korábban népi nevén Büdös-tó illetve Petőfi-tó néven ismert tó híres nem csak gyógyhatással bíró vizéről, de változatos kikapcsolódási lehetőségeiről is. A hetven hektáros vízfelület náddal borított oldala igen népszerű a horgászok körében. A tóban horgászható halfajok: ponty, keszeg, csuka, compó, sügér, süllő, angolna, amur. A másik partszakasz a kisgyermekes családok igényeit igyekszik kielégíteni többek között olyan szolgáltatásokkal, mint a vízibicikli-kölcsönző, trambulin, futballozásra alkalmas tér, vidámpark, és óriáscsúszda.
A tó körül festői szépségű tanösvényt fedezhet fel a sétáló, a futás szerelmesei pedig a tó melletti dűlőutakon hódolhatnak kedvenc tevékenységüknek.
A település lakói az évszázadok folyamán vallásuknak megfelelően több templomot építettek, amelyek meghatározó elemei a városközpontnak. Az egyik legszebb középület a volt Lukács-kúria, a mai városháza, amely az 1810-es 1820-as években épült, s jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 1,6% németnek, 0,8% románnak mondta magát. 2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 1,6% németnek, 0,5% románnak.
Soltvadkert 1950-ig Pest- Pilis- Solt- Kiskun megyéhez tartozott. Utána Bács-Kiskun (vár)megyéhez, ezen belül a kiskőrösi járáshoz. A 1990-es évek elejére Soltvadkert a kistérség egyik központjává vált, ezért 1993-ban elnyerte a városi rangot.
tags: #soltvadkert #vedonok #cim