Egyetemi tanulmányaid végén a záróvizsgák mellett a szakdolgozatod elkészítésével és megvédésével adsz számot mindarról, amit az évek alatt elsajátítottál.
A „védés” kifejezés talán kissé félrevezető, hiszen nem egy támadólag fellépő bizottsággal szemben kell füled-farkad behúzva védekezned.
Ha a dolgozatod elkészült, a munka fárasztóbb, szárazabb részét szerencsére már letudtad.
A diplomamunkádat még a védés előtt le kell adnod, és mire a szóbeli meghallgatásra sor kerül, azt már a témavezetőd és a bizottság is elolvasta, átnézték ők is a hivatkozott forrásokat, statisztikákat, kimutatásokat, elemzéseket.
Éppen ezért a védés során nem az a cél, hogy ezeket az adatokat kívülről felmondd.
Nem az a lényeg tehát, hogy elvessz a részletekben, hanem az, hogy átfogóan és egyúttal precízen mutasd be a dolgozatod lényegét a rendelkezésedre álló időkeretben.
Rendszerint először lehetőséget kapsz arra, hogy tíz-tizenöt percben bemutasd a választott témát, ismertesd az elvégzett kutatásokat és a felhasznált módszereket, valamint beszámolj a levont következtetésekről, amelyekre a munkád során jutottál.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások következtében 2020-ban egy ideig a prezentációk is kizárólag online formában zajlottak, bár bizonyos keretek között a személyes meghallgatás is megoldható volt.
Online védés esetében jellemzően valamennyi védésre váró hallgatónak jelen kell lennie az összes épp zajló védés során.
A Prezentáció Készítése
Prezentációkészítéshez a két legnépszerűbb program a Microsoft PowerPoint és a Prezi.
A PowerPoint használatáról valószínűleg te is tanultál az informatikaórákon, még ha csak az alapokat is érintettétek.
Összességében nem bonyolult a program használata, könnyen kiismerhetőek az egyes funkciói, logikus a működése, és egy átlagos prezentáció elkészítéséhez bőségesen elegendő az, amit a program nyújt.
A gyors előre-hátra diaváltást viszont mindenképp érdemes előre begyakorolnod.
Ha kicsit jártasabb vagy a bemutatószoftverek kezelésében, választhatod a Prezit is.
A Prezit kifejezetten prezentációk készítésére fejlesztették rengeteg funkció- és megjelenésbeli extrával.
Mindenképpen érdemes figyelmet fordítanod azokra az intézményi és tipográfiai követelményekre is, amelyek a prezentáció fájljában szereplő szöveg formázására (például a használható betűméretekre, színekre, animációkra), a képfájlok minőségére, valamint a szöveg olvashatóságára és a grafikus elemek jól láthatóságára vonatkoznak.
A diákon célszerű az itt alkalmazott hátteret, betűnagyságokat és stílust használni.
A prezentáció ne vegyen csak 8-10 percet igénybe.
A szakdolgozatvédésre minden hallgatónak el kell készítenie a prezentációt (PPT) és magával kell hoznia egy adathordozón (pl. USB-kulcson).
A prezentációt fel kell tölteni a számítógépre és ki kell próbálni a prezentáció megkezdése előtt.
A záróvizsga-bizottság szakdolgozattal kapcsolatos kérdéseire, észrevételeire adott válaszok - kb.
A diákon túl sok szöveg van.
Az ábrák olvashatatlanok, a diákon megjelenő grafikonoknak, ábráknak túl kicsi a betűmérete.
A vonatkozó szakirodalom alacsony szintű kutatása és felhasználása.
A vonatkozó szakirodalomban található teljesítmény mutatók alkalmazásának hiánya (hatásfok, fogyasztás: pl: km/h, kWh/m2, kWh/év, kWh/km, stb.
Hivatkozás a tanult tárgyak tudásanyagára.
A Prezentáció Felépítése
Rendszeresen visszatérő kérdés a szakdolgozóktól, hogy milyen legyen a szakdolgozatot bemutató előadás felépítése.
Habár az egyetemeken rengeteg iránymutatás van a szakdolgozatok megírására vonatkozóan, valahogy az előadás felépítésével kapcsolatban magukra maradnak a szakdolgozók…
Ebben a blogbejegyzésben abban fogok Neked segíteni, hogy az előadásod felépítése megfelelő legyen.
A tartalomra vonatkozóan további blogbejegyzésekben adok majd tanácsot.
UPDATE: ez a leírás elsősorban a marketinges prezentációkhoz kapcsolódik!
Amikor előadást kell készítenem bármilyen témában, akkor először annak felépítését szoktam megtervezni.
A szakdolgozat védése során összesen 10 perced lesz bemutatni a szakdolgozatot, valamint figyelembe kell venned, hogy a bizottság tagjai közül csak egy fő olvasta a dolgozatodat.
A többi résztvevő viszont ott találkozik először az általad bemutatott kutatással.
Ez egyrészt jó hír lehet számodra, hiszen számukra teljesen „tiszta lappal” indulsz, másrészt pedig 10 perc alatt kellene bemutatnod mindazt, amin közel egy éven keresztül dolgoztál.
Az utóbbi viszont „lehetetlen küldetésnek” tűnik.
Habár ez az előadás mindössze 10 perces lesz, talán életed legnagyobb munkája lesz benne.
Gyakran nehezebb összeállítani egy 10 perces prezentációt, mint egy 30 perceset, hiszen nagyon sok döntést kell hoznod arról, hogy hol rövidítsd, mit mutass be és mit ne, valamint milyen arányokat alakíts ki az egyes témarészek között.
Az alábbiakban egyrészt bemutatok számodra egy struktúrát, amit érdemes követned, másrészt javaslatot teszek, hogy az egyes részek ismertetéséhez hány diát készíts.
1. A Borító Dia
A borító nem a legfontosabb része a prezentációnak, viszont fontos szerepet játszik az első benyomás kialakításában.
Gyakran kérdezik meg a szakdolgozók, hogy tegyenek-e a borítóra képet?
Ezzel kapcsolatban azt tudom főszabályként javasolni, hogy csak akkor, ha annak van valamilyen hozzáadott értéke a téma ismertetéséhez.
Gyakran a szakdolgozók nem gyakorolják be, hogy mit is szeretnének elmondani, amíg a borító látszik.
A borító megjelenítésére maximum 30 másodpercet szánj és gyakorold be, hogy mit szeretnél ezalatt elmondani.
Szükség van egy gyors bemutatkozásra, valamint egy gyors témamegjelölésre.
Mindenesetre azt javaslom, hogy ezt a 30 másodpercet pontosan gyakorold be úgy, hogy ne kelljen a diára nézned.
2. Az Előadás Szerkezetének Ismertetése
A következő lépés az előadás szerkezetének ismertetése.
Összességében ennek a diának nincs különösebb hozzáadott értéke a prezentációhoz, mégis egy kötelező eleme.
Általában elfelejti megtanulni, így folyamatosan hátratekint vagy pedig a monitorról olvassa fel, amit egyébként a bizottság is el tudna olvasni.
Mivel a tartalomjegyzék nem lényegi része az előadásnak, így induljunk ki abból, hogy maximum 15 másodpercet szánj erre.
Így viszont nem tudsz készíteni részletes tartalomjegyzéket.
Szeretnélek megnyugtatni, nem is kell!
Ahogy fentebb is írtam, 15 másodpercnél többet ne szánj erre a diára.
Az előadás felépítését 5-6 pontban összefoglalva mondd el és ettől többre nincs is szükség.
3. A Téma Fontossága és Kutatási Kérdés
Ez az egyik legfontosabb része az előadásodnak.
Egyrészt röviden ismertetned kellene azokat a szakmai indokokat, amik miatt fontosnak tartottad a kutatás elvégzését, valamint a személyes érintettségre, motivációra is térj ki röviden - például ilyen területen dolgozol gyakornokként, vagy kapcsolódik a hobbidhoz.
Sőt, itt érdemes bemutatnod, hogy mi a kutatási kérdésed!
Használhatsz 1-2 grafikont és/vagy néhány bulletpointot, viszont törekedj arra, hogy (meghökkentő) tényeket mutass be és azok alapján hívd fel a figyelmet valami olyan problémára, ami feszültséget kelt a bizottságban.
4. Elméleti Áttekintés
A probléma ismertetését követően be kell mutatnod azokat az elméleti fejezeteket, amelyekre építetted a kutatásod.
Annak érdekében, hogy tartani tudd az időkeretet, az elméleti áttekintéshez készítsd 2-3 diát, amelyről maximum 2 percet beszélj.
Kevésnek tűnik?
Gondolj csak bele, hogy a bizottság nagy valószínűséggel ismeri ezeket a témaköröket, valamint nem Te leszel az első és utolsó szakdolgozó sem, aki ezt a témát egy államvizsgán mutatja be.
5. Kutatás Módszertana és Mintázat
Sok szakdolgozó elfelejt beszélni a kutatás módszertanáról, hiszen úgy van vele, hogy a szakdolgozatban leírta az ezzel kapcsolatos részleteket.
Szeretnélek emlékeztetni, hogy a bizottság tagjai közül viszont csak egy résztvevő olvasta a szakdolgozatot, hiszen az opponens vagy a konzulens vesz csak részt a védéseden, így minden fontos részletet be kell mutatni a bizottság számára.
Egyrészt készíts egy diát, amin ismerteted újra a kutatási kérdést és a kapcsolódó hipotéziseket.
Ez esetben tipikus hiba, hogy a szakdolgozó felolvassa a hipotéziseket.
Ezt követően pedig készíts egy diát arra vonatkozóan, hogy milyen a mintád összetétele.
Itt a demográfiai jellemzőket kell bemutatnod, például milyen a nemek aránya, a válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége, lakóhely típusa és életkora.
6. Kutatási Eredmények
A kutatási eredmények ismertetése a legfontosabb része az előadásnak, így erre érdemes több időt szentelni.
Vedd figyelembe, hogy valószínűleg nem fogod tudni bemutatni a teljes elemzést, így törekedj arra, hogy a legfontosabb eredményeket vezesd le és mutasd be úgy, hogy a bizottság tagjai közül többen nem is olvasták a szakdolgozatot.
A dián jelenjen meg a hipotézis, a kapcsolódó grafikonok / táblázatok, amelyeket szóban elemzel.
7. Összegzés és Következtetések
A kutatási eredmények ismertetését követően kell egy összegzést készítened, ami az utolsó érdemi része az előadásodnak.
Javaslom, hogy itt két diát készíts.
Egyrészt, ha voltak a szakdolgozatban hipotézisek, akkor készülj egy olyan diával, amin újra megjelennek a hipotézisek egy táblázatban feltüntetve.
A táblázat az utolsó oszlopában jelölöd, hogy mely hipotéziseket fogadtad el és vetetted el.
Ezzel a diával nem kell sokat foglalkozni, itt a cél, hogy összesítsd a hipotéziseket, látszódjon, hogy milyen arányban fogadtad el azokat.
A szakdolgozóimnak azt szoktam javasolni, hogy az összegzést három szempontból közelítsék meg.
Először beszélj a szakdolgozat eredményeinek tudományos oldaláról, majd pedig a gyakorlati következtetéseket mutasd be.
Például mit kellene változtatnia egy olyan vállalkozásnak a szakdolgozat eredményei alapján, amelyik ezen a területen tevékenykedik.
Végezetül pedig említs 2-3 olyan korlátot, ami hatással volt a szakdolgozatban bemutatott kutatás eredményeire.
Nem probléma, ha a szakdolgozat hiányosságairól beszélsz.
8. Szakirodalom
Viszonylag kevés szakdolgozó tüneti fel az előadás végén a feldolgozott szakirodalom körét.
Ismertetni itt sem kell, viszont jól mutat, ha az előadás végén néhány másodpercre feltűnik a feldolgozott szakirodalom köre.
Ha ilyet teszel be a szakdolgozatba, akkor mindenképpen helyezz el néhány hivatkozást az elméleti áttekintést bemutató diákon.
Tuti tippek az élvezetes előadásért - Daniel Gergics, kommunikációs szakértő
Felkészülés a Védésre
Ha a fejedben már összeálltak az előadáshoz, az egyes diákhóz kapcsolódó gondolatok, először próbáld meg hangosan elmondani magadban mindazt, amit majd a bizottság előtt is elő kívánsz adni!
Így te is hallani, érezni fogod, mely kifejezések, szófordulatok nem passzolnak az előadás szövegébe, illetve melyek azok a frappáns mondatok, amelyekkel át lehet kötni az egymást követő diákat, vagy amelyekkel pontosabban tudod kifejezni a mondanivalód lényegét.
Ha ezzel megvagy, próbáld meg az egész előadást összeszedetten, végiggondolva elmondani a tükör előtt!
Nyugodtan mondd fel magadnak úgy is az előadást, hogy közben váltogatsz a diák között!
Próbáld meg minél inkább szimulálni a vizsgakörülményeket!
Érdemes időmérővel is mérned a diák magyarázatával eltöltött időt, hogy biztosan megfelelő időtartamú legyen az előadásod.
Ha eljön a nagy nap, feltehetően jó adagnyi izgalom, drukk lesz benned a prezentáció előtt.
A bizottság elsősorban téged fog figyelni, rád lesznek kíváncsiak.
A lényeg az, hogy maradj higgadt, nyugodt és laza, de legyél összeszedett és udvarias is!
Fontos, hogy kipihent is legyél, ezért érdemes úgy időzítened a felkészülést, hogy a védés előtti napon már ne kelljen a diákkal babrálnod vagy képeket keresned a mondanivalód szemléltetéséhez.
A védés kezdete előtt érdemes még egyszer végiggondolnod a mondanivalód lényeges pontjait.
Próbálj arra koncentrálni, hogy nyugalom és felkészültség látszódjon rajtad!
Beszélj érthetően, artikulálj rendesen, és maradj nyugodt!
Kérdések és Válaszok a Védés Során
A prezentáció végeztével számíthatsz pár kérdésre a bizottságtól is.
Ezektől sem kell megijedned, hiszen általában arra kíváncsiak csak, hogy tényleg képben vagy-e a munkád tartalmával.
Fontos, hogy nem kell kapásból válaszolnod egyik kérdésre sem!
Először gondold végig, mit is lehetne az adott kérdésre válaszolni - pár másodperc szünet bőven bele fog férni az időbe!
Ha nem tudod a pontos választ, semmiképpen ne azt válaszold, hogy „Ezt nem tudom…”!
A bizottság tagjai nem arra kíváncsiak, hogy mit nem tudsz, hanem épp az ellenkezőjére: arra, hogy mi az, amit tudsz, vagy hogyan tudnád megoldani a felvetett problémát.
A védés végén jellemzően lehetőséget kapsz majd te is a kérdezésre.
Ha felmerült benned bármilyen kérdés, észrevétel, érdekesség a témával kapcsolatban, azt itt nyugodtan felvetheted.
Búcsúzóul még egy tippet adunk: egyáltalán nem javasoljuk azt, hogy például béríratással próbáld meg leküzdeni a prezentáció elkészítésének akadályát!
Kellő odafigyeléssel és szorgalommal te sem leszel kivétel!
tags: #szakdolgozat #vedes #minta #vedono