A nátha az egyik leggyakoribb betegség, amely a csecsemőket és kisgyermekeket érinti. Bár általában nem súlyos, mégis kellemetlenséget okoz a kicsiknek és aggodalmat a szülőknek. Ez a cikk átfogó útmutatót nyújt a csecsemőkori nátha kezeléséhez, kitérve a különböző típusú orrváladékokra és az elhúzódó tünetekre is.
A nátha latin nevén rhinitis, vagy inkább rhinosinusitis, hiszen az orrnyálkahártya folytonos kapcsolatban van az arcüreg nyálkahártyájával, náthában mindkettő megduzzad. A nátha ősszel, télen gyakoribb, cseppfertőzéssel vagy kézzel terjed (a szem- vagy orrváladék a „leghatékonyabb” fertőzésforrás), a lappangási idő átlagosan két nap, a tünetek pedig a betegség kezdetét követőn 2-3 nap múlva jelentkeznek.
A rhinovírusok a leggyakoribbak a nátha kiváltásában. Néhány koronavírus-fajta is okozhat náthaszerű tüneteket. Ezen vírusok mindegyike könnyen terjed cseppfertőzéssel a gyermekek körében, például köhögés, tüsszentés vagy a beteg gyermekek szoros közösségeiben.
A nátha terjedése gyermekek között hasonló mechanizmusokon alapul, mint felnőttek között. A gyerekek körében a nátha kiváltásáért felelős vírusok könnyen terjedhetnek, és az iskolákban, óvodákban vagy más közösségi helyeken, ahol sok gyermek van hoszabb ideig összezárva a fertőzésveszély fokozódhat.
A nátha főbb tünetei gyermekeknél
A megfázás jelei és tünetei általában egy-két nappal a “megfertőződés” után jelentkeznek. Gyermekeknél az orrdugulás a legszembetűnőbb tünet, de előfordulhat orrfolyás, tüsszögés is - melyek nemcsak nappal jelentenek problémát, hanem a nyugodt alvást is megzavarhatják. A klinikai gyakorlatban az tapasztalható, hogy leginkább az első három napban gyakori a láz előfordulása is. Egyéb tünetek közé tartozik a torokfájás, hidegrázás, izomfájdalom, csont- és ízületi fájdalom, fejfájás, kimerültség, köhögés, ingerlékenység, alvási nehézség és csökkent étvágy. Az orrnyálkahártya kipirosodhat és megduzzadhat, a nyak nyirokcsomói pedig kissé megnagyobbodhatnak.
A vizes orrfolyás gyakran a nátha első jele csecsemőknél. Ez a tiszta, híg váladék általában a vírusfertőzés kezdeti szakaszában jelentkezik. Bár kellemetlennek tűnhet, valójában a szervezet védekező mechanizmusának része, amely segít eltávolítani a kórokozókat.
A ragacsos, sűrűbb orrváladék már a fertőzés előrehaladottabb állapotára utalhat. Ilyenkor a váladék eltávolítása nehezebbé válik, ezért fokozott figyelmet kell fordítani az orr tisztán tartására. A sárga orrváladék megjelenése gyakran aggodalomra ad okot a szülőknek. Valójában a sárga szín nem feltétlenül jelent bakteriális fertőzést, ahogy azt sokan gondolják. Az orrváladék elszíneződése természetes folyamat a nátha során, ahogy a szervezet immunrendszere küzd a fertőzés ellen.
A csecsemő orra bedugul, ilyenkor az alvás és az evés is nehezen megy.
Nátha esetén az orrnyálkahártya gyulladt, duzzadt, a csecsemő orrlégzése gátolt. Ennek kezeléséhez fontos a bőséges folyadékfogyasztás. Ha a csecsemő orra bedugult, a szájlégzés miatt még több folyadékot veszít, mint az orrlégzés mellett. Emiatt nagyon fontos a bőséges folyadékfogyasztás. Láz mellett pedig tovább nő a folyadékszükséglet.
Ha a nátha miatt bedugul a csecsemő orra, az evés és az ivás is problémás lehet. Az orrlégzést azonban nemcsak emiatt, hanem a szövődmények - például arcüreg-, vagy középfülgyulladás - megelőzése végett is fontos mielőbb helyreállítani.
Az eldugult orr nemcsak kellemetlen, de megnehezíti az alvást is. Ha arra ébredsz, hogy a kicsi féktelen sírásba kezdett és nyugtalan, elsősorban emeld meg a kiságyat a baba fejénél kb. 15 centivel, mondjuk egy-két könyv segítségével! Ezáltal a csöppség könnyebben tud majd lélegezni.
Fontos a folyadékpótlás
A gyulladt, duzzadt orrnyálkahártya kezeléséhez fontos a bőséges folyadékfogyasztás. Somogyi Éva elmondta, hogy anyatejes babáknál folytassuk az igény szerinti táplálást - vagy akár kínáljuk még gyakrabban a babát - nátha esetén is. Tápszeres kicsiket babavízzel vagy forralt és lehűtött vízzel kínáljunk. Az életkori ajánlásokat betartva adhatunk még készen kapható, gyerekek számára készült gyógynövényes teakeveréket is.
Anyatejes babákat igény szerint tápláljunk nátha esetén is. A hozzátáplálás időszakában is tegyünk így. Gyógynövényekből készült teák esetén 1 éves kor alatt kizárólag a patikában vásárolt, gyógyszertári tisztaságú gyógynövényekből készült főzetet adhatunk, vagy a készen vásárolható teakeverékeket, betartva az életkorra vonatkozó ajánlást.
Annak érdekében, hogy biztosak legyünk benne, hogy a kicsi elég folyadékot fogyaszt, ellenőrizzük rendszeresen a pelus tartalmát! Ha a vizelet színe sötétebb, a szaga erősebb, az azt jelzi, hogy több folyadékra van szüksége a csecsemőnek.
Az orrtisztítás fontossága
Ezért lényeges az orrtisztítás. A legkisebbeknél műanyag, vagy kézi orrporszívó használata ajánlott, ha azonban ez nem hoz megoldást, illetve nagyobb csecsemők esetében már elektromos, porszívóhoz csatlakoztatható orrszívóra lesz szükség.
Szükség esetén a csecsemőkortól is már használható tengervizes orrspray segítségével érdemes fellazítani az orrváladékot, így könnyebben eltávolítható. Az életkor szerinti ajánlást betartva érösszehúzó hatású, nyálkahártya duzzanatot lohasztó orrspray alkalmazása is segít az orrnyálkahártya duzzanat, az orrdugulás kezelésében.
A nátha kezelése gyerekeknél és csecsemőknél némileg eltérő megközelítést igényel. Csecsemőknél különösen fontos az orr tisztán tartása. Ehhez használhatunk speciális orrszívó eszközöket, amelyek segítenek eltávolítani a felhalmozódott váladékot. Az orrszívást érdemes minden etetés előtt elvégezni, hogy a baba könnyebben tudjon lélegezni táplálkozás közben.
Praktikák a gyerekszobában
Felnőttként is jól ismerjük az érzést, ahogy ágyba kerülünk náthásan, az orrunk egyből bedugul. Sajnos a fekvő testhelyzet miatt ez a csecsemők esetében sem működik másként, érdemes ezért megemelni egy kicsit az ágy fejvégi részét. Fontos, hogy csak az ágyrács és a matrac közötti részre helyezzünk párnát, plédet vagy törölközőt, semmiképpen sem a matracra, a csecsemő feje alá közvetlenül, így ugyanis fulladást okozhatnak!
A könnyebb légzést és az orrváladék oldódását segíti, ha a levegő páratartalmát növeljük a náthás csecsemő szobájában. Ehhez használhatunk párásító, vagy inhalátor készüléket is. A csecsemő gyakori inhaláltatása Salvus vízzel vagy fiziológiás sóoldattal nagyon hatásos. Arra azonban ügyeljünk, hogy a készülékeket a leírt módon tisztítsuk, hogy megelőzzük a penész és egyéb kórokozók elszaporodását. Emellett természetesen fontos az időnkénti légcsere a szobában, ehhez egy pár perces kereszthuzat elegendő, amíg mi a csecsemővel egy másik helyiségben tartózkodunk.
A szoba levegőjének párásítása mindkét korcsoportnál segíthet. A nedves levegő megkönnyíti a légzést és enyhíti a torok irritációját. Azonban ügyeljünk arra, hogy a párásítót rendszeresen tisztítsuk, elkerülve a penész kialakulását.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A náthás tünetek olykor súlyosabb állapotokhoz vezethetnek. Mindenképp orvoshoz kell fordulni: ha a csecsemőnek magas, 38,5 fok feletti láza van, és a folyadékot sem fogadja el, nem iszik; ha a nátha, orrdugulás mellett egyéb tüneteik is jelentkeznek: a füle fáj, vagy légzési nehézségei vannak, sokat köhög; tartós panaszok: elhúzódó orrfolyás, orrdugulás és köhögés esetén.
A kisgyermekek éretlen bélflórájuk miatt különösen érzékenyek a különböző fertőzésekre. A náthás tünetek olykor súlyosabb állapotokhoz vezethetnek. Mindenképp orvoshoz kell fordulni, ha a csecsemőnek magas, 38,5oC feletti láza van, és a folyadékot sem fogadja el, nem iszik.
Ha a kisbaba fiatalabb, mint 3 hónapos, már a betegség korai szakaszában javasolt a gyermekorvoshoz fordulni. A Mayo Clinic szerint a szövődmények nélküli náthának 10-14 napon belül meg kell oldódnia.
Mikor vigyük orvoshoz gyermekünket megfázás vagy influenza tünetei esetén?
A nátha súlyos szövődményekkel járhat
A legtöbb náthás gyermeknél nem alakulnak ki szövődmények. Az újszülöttek és kisgyermekek immunrendszere azonban még gyenge, fejletlen, ezért egy egyszerűnek tűnő náthának is súlyos szövődményei lehetnek. Nagyon gyakori például a középfülgyulladás, ami legrosszabb esetben akár hallásvesztéshez is vezethet - ez jelentős fájdalommal is járhat. Ha egy kisgyermeknél a nátha tüneteinek első három napja után láz (38,0 C° felett) jelentkezik, gondolni kell fülészeti szövődményre is.
A kínzó köhögéssel és légszomjjal járó bronchitis (hörghurut) sem ritka szövődmény. Vírusos fertőzések során gyakran tapasztalható kötőhártya-gyulladás, amely az esetek döntő többségében nem igényel ellátást - ám a felülfertőzést megelőzvén gyakran antibiotikumtartalmú szemcseppet alkalmazhatunk.
Hosszabb ideig (10 nap) fennálló orrdugulás esetén keressük fel házi gyermekorvosunkat - orrmelléküreg-gyulladás is fenntarthatja az állapotot. A nátha tüneteinek első három napja után lázas gyermekek bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedhetnek, különösen akkor, ha köhögnek és szaporán veszik a levegőt. Amennyiben magatartásbeli változásokat (ingerlékenység, letargia), légzési nehézséget, nehézlégzést, szapora légzést tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz!
Mit tehetünk otthon a gyógyulásért?
A közönséges nátha oki terápiát nem igényel, csupán tüneti kezelést, azonban a náthás csecsemő vagy kisgyermek más ellátást igényelhet a felnőtteknél. A kezelési lehetőségek arra összpontosítanak, hogy segítsenek enyhíteni a gyermek tüneteit, amíg a betegség el nem múlik.
Adjon gyermekének sok folyadékot, például vizet, elektrolitoldatot, almalevet, meleg levest. Ez segít megelőzni a folyadékvesztést. Láz jelentkezése esetén lázcsillapító gyógyszer adása indokolt. Soha ne adjon aszpirint 18 éves vagy annál fiatalabb gyermeknek, mivel egy ritka, de súlyos állapotot is előidézhet (Reye-szindróma).
Fontos még a gondos orrszívás, orrát effektíven fújni nem tudó gyermekeknél orrszívó-porszívó használatával, nagyobb gyermeket biztassuk gyakori orrfújásra, valamint használjunk napi 5x2-2 csepp orrcseppet (természetesen olyat, ami gyermekeknél alkalmazható). Amennyiben az említett szerek nem jöhetnek szóba, akkor tengervizes, illetve sós vizes orrspray-k, orröblögető oldatok alkalmazhatók.
A méz hasznos lehet 12 hónaposnál idősebb gyermekeknél az éjszakai köhögés csillapításában. Egy évesnél fiatalabb gyermeknek azonban nem szabad mézet adni! A mézben természetes módon előfordulhat a Clostridium botulinum nevű baktérium, amely a botulizmus nevű - izomgörcsöket és izombénulást kiváltó - súlyos ételmérgezés okozója.
A nátha gyógyszerrel, étrendkiegészítővel nem lehet megelőzni: Echinacea, C-vitamin, fokhagyma hatástalan a megelőzésben, hiába hisszük mi magyarok ennek ellenkezőjét, teljesen felesleges ilyen célból adni. Náthára nincs hatásos gyógyszer, rengeteg vizsgálat történt gyógynövényekkel, cinkkel, C-vitaminnal és sok más készítménnyel is, sajnos nem hatásosak náthában.
A gyakori kézmosás segíthet a megelőzésben, de a náthás gyermeket elkülöníteni, otthon gyógyítani nem szükséges az ajánlások szerint, mivel még a tünetek megjelenése előtt fertőzhetett másokat a bölcsiben, oviban. Ami hatásos lehet náthában: a bő folyadékbevitel, jó meleg tea/húsleves, a „tengervizes” sóoldatos orrspré, orrszívás, esetleg a hideg párásító használata a szobában. Legfontosabb a sóoldat és az orrszívás (nagyobb korban orrfújás), minél gyakrabban, ezek jótékony hatását számos klinikai vizsgálat is igazolta.
A nátha, bár kellemetlen, általában nem súlyos betegség. A megfelelő otthoni ápolással és odafigyeléssel a legtöbb esetben néhány nap alatt javulás tapasztalható. Azonban mindig legyünk körültekintőek, és ha bármilyen aggasztó tünetet észlelünk, ne habozzunk szakemberhez fordulni.
