Tejfehérje allergia: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A tejfehérje-allergia az immunrendszer téves reakciója a tejben található fehérjékre. Ez a gyerekeknél előforduló leggyakoribb ételallergia, de a legtöbben kinövik, a felnőtteknél már ritka. A tejben nagy mennyiségű, jól hasznosuló fehérje található, de ezek a gyerekek egy részénél - és néhány felnőttnél - allergiás reakciót okoznak. A tünetek az enyhétől az életveszélyesig terjedhetnek.

Tejet, tejszármazékokat sok feldolgozott élelmiszer tartalmaz, ezért az allergiában szenvedőknek különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk az összetevők tanulmányozására.

A tejfehérje-allergia főbb tünetei

A tejfehérje-allergia sokféle tünettel járhat, azok súlyossága egyéntől függő. Az érintettek a felsorolt tünetek nem mindegyikét tapasztalják! A tünetek a tejet vagy tejfehérjét is tartalmazó élelmiszer fogyasztása után néhány perccel vagy órával is jelentkezhetnek.

A tejfehérje-allergia általában már gyermekkorban elkezdődik, de a legtöbben felnőttkorukra kinövik. Az is előfordul azonban, hogy felnőttkorban jelentkezik a betegség.

Azonnal jelentkező tünetek:

• csalánkiütések, vörös foltok, viszketés;
• sípoló légzés, nehézlégzés;
• zsibbadás vagy viszketés a száj körül;
• az ajkak, nyelv, torok duzzanata;
• rekedtség;
• köhögés, légszomj;
• hányás.

Később jelentkező tünetek:

• híg széklet vagy hasmenés, amely vért is tartalmazhat;
• hasi görcsök;
• orrfolyás;
• könnyezés;
• csecsemőknél hasfájásos tünetek.

A tejfehérje-allergia esetenként anafilaxiát is okozhat. Tünetei a perceken (maximum egy órán) belül kialakuló ajak-, gége- és nyelvduzzanat, vizenyő (ödéma), esetenként hasfájás. Ebben az életveszélyes állapotban leállhat a légzés és a keringés. Az anafilaxia súlyos, életveszélyes reakció, amely azonnali adrenalin autoinjektor használatát és orvosi ellátást igényel.

A tejfehérje-allergia és a laktózérzékenység különbsége

Sokan nincsenek tisztában a tejfehérje-allergia és a laktózérzékenység különbségével, pedig a két betegség nagyon is különbözik egymástól:

• A tejfehérje-allergia az immunrendszer túlzott, téves reakciója a tejben található fehérjékre.
• A laktózérzékenység emésztési zavar, amelynek a hátterében az áll, hogy a vékonybélben nem termelődik elég laktáz enzim, amely a tejben lévő cukrot, a laktózt bontja le.

A két betegség tünetei nagyrészt különböznek. A laktózérzékenység emésztőszervi tünetekkel jár (fokozott bélgázképződés, puffadás, hányinger, hasi fájdalom, hascsikarás, hasmenés), amelyek lehetnek nagyon kellemetlenek, de alapvetően nem veszélyesek. A tejfehérje-allergia nemcsak emésztőszervi tüneteket okoz, hanem kiütéseket, bőr- és légúti tüneteket is. Ezek közül a legsúlyosabb, az anafilaxia az életet is veszélyezteti.

Laktózérzékenység esetén a tejtermékek fogyasztása nem tilos, de azok laktózmentes változatát kell választani. Tejfehérje-allergia esetén semmilyen tejtermék nem fogyasztható!

Mikor forduljon orvoshoz?

• Ha tejtermékek fogyasztása után ön vagy gyermeke allergiás reakciót mutat, forduljon háziorvosához.
• Ha bárki az anafilaxia tüneteit mutatja, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
• Ha a betegnél van autoinjektor, késlekedés nélkül adja be az adrenalininjekciót.

A tejfehérje-allergia kiváltó okai

Mint minden allergia, a tejfehérje-allergia is az immunrendszer hibás, túlérzékenységi reakciójának eredménye. A reakciót a tejben lévő fehérjék bármelyike, a kazein vagy a savófehérjék, sőt mindkettő is kiválthatja. A tejfehérjék hatására az immunrendszer IgE ellenanyagokat termel. Ha a szervezet újra találkozik a tejfehérjékkel, akkor az IgE ellenanyagok hatására az immunsejtekből hisztamin szabadul fel, ez okozza a tüneteket.

A tejfehérje-allergiában szenvedő számára már a legkisebb mennyiségű tejfehérje is tüneteket okozhat.

A tejfehérje-allergiában szenvedők nemcsak a tehéntejre, hanem gyakran a juh- és kecsketejre is allergiások, és az is előfordul, hogy a szójára is allergiás reakciót mutatnak.

Kockázati tényezők:

• Más allergiák jelenléte. Sok tejfehérje-allergiás gyermek másra is allergiás reakciót mutat. Nem ritka, hogy a tej az első ezek közül.
• Atópiás dermatitisz. A krónikus gyulladásos bőrbetegségben szenvedő gyermekeknél gyakoribbak az ételallergiák.
• Örökletes tényezők. A tejfehérje-allergia családi halmozódást mutat, vagyis ha valamelyik szülőnél vannak allergiás panaszok, a gyermeknél nagyobb valószínűsége van a tejfehérje-allergia kialakulásának.
• Életkor. A gyerekeknél sokkal gyakoribb ez az allergia. Ahogy nőnek, és az emésztőrendszerük is fejlődik, sokan kinövik a betegséget.

A tejfehérje-allergia szövődményei

A tejfehérje-allergia legsúlyosabb szövődménye az anafilaxia. Ez az életveszélyes állapot azonnali orvosi beavatkozást igényel.

A tejfehérje-allergiában szenvedőknél gyakori a más allergiák megjelenése is, amely lehet ételallergia (pl. szója, marhahús, tojás, mogyoró) vagy szénanátha pollenek, házi por vagy kisállatok szőre miatt.

A tej és tejtermékek kerülése miatt egyes tápanyagok (különösen a D-vitamin és a kalcium) bevitelére nagyobb figyelmet kell fordítani.

A tejfehérje-allergia diagnosztizálása

Az ételallergiák diagnózisához orvosa kikérdezi saját vagy gyermeke tüneteiről, az elfogyasztott ételekről. A kizárásos diéta is segíthet a diagnózis felállításában (az adott élelmiszercsoportot teljesen zárja ki a fogyasztott ételek, italok közül, majd óvatosan próbálja visszavezetni. Ha a tünetek az első fázisban elmúlnak, majd újra jelentkeznek, gyanítható, hogy az adott élelmiszer váltja ki a reakciót.)

• Prick-teszt: az úgynevezett karcolásos próba során a bőrfelszínre cseppentenek a tesztelendő allergénből, majd a cseppen át megkarcolják a bőrfelszínt. A teszt helyén kialakuló reakció mértéke mutatja az allergiás reakció meglétét és annak erősségét.
• Vérvizsgálat: a vérben lévő IgE antitestek szintjét mutatja ki a vizsgálandó allergénre. Tejmentes diéta mellett negatív eredményt is adhat.

A tejfehérje-allergia kezelése

A tejfehérje-allergia kezeléséhez teljes mértékben kerülni kell a tejfehérje fogyasztását. Ez azért is nehéz, mert nagyon sok feldolgozott élelmiszer (édes és sós sütemények, virslik, felvágottak, lekvárok, zacskós kenyerek, levesporok, ételízesítők stb.), sőt, sok feldolgozottnak nem tűnő élelmiszer (pl. mélyhűtött zöldség) is tartalmazhat tejet. Gyógyszerek, táplálékkiegészítők, tápszerek is tartalmaznak tejfehérjét.

Ha önnek vagy gyermekének tejfehérje-allergiája van, mindig nagyon gondosan olvassa el a terméken található összetevők listáját.

A tejfehérje fogyasztására adott enyhe reakció tüneteit antihisztamin-tartalmú gyógyszerek csökkenthetik.

Ha az allergia olyan súlyos, hogy fennáll az anafilaxia esélye, orvosa adrenalintartalmú autoinjekciót ír fel, amelyet mindig hordjon magával.

Mit tehet tejfehérje-allergia esetén?

• Teljes mértékben iktassa ki étrendjéből a tejfehérjét tartalmazó élelmiszereket.
• Gondosan ellenőrizze, hogy amit fogyaszt, az ne tartalmazzon tejfehérjét.
• Tanítsa meg gyermekét, hogy ne fogadjon el ételt, italt másoktól, ne egyen, igyon megfelelően nem ellenőrzött ételeket, italokat.
• Ha tejfehérje-allergiás gyermeke intézménybe jár, mindig tájékoztassa a gondozókat az allergia tényéről, és ha van, az adrenalin-autoinjekció létéről és használatáról.
• Ha szoptat, és gyermekének tejfehérje-allergiája van, előfordulhat, hogy az ön által fogyasztott tej tüneteket okoz nála. Ilyenkor kerülje ön is a tejfehérje fogyasztását.
• A tejet és tejtermékeket növényi alapú italokkal és helyettesítő termékekkel válthatja ki. Mindig figyeljen azonban arra, hogy a tejfehérje-allergiában szenvedők sokszor a szójára is túlzott reakciót mutatnak, ezért lehetőség szerint ne azt válassza.
• Ha gyermeke tejfehérje-allergiában szenved, egyéves koráig semmiképpen ne adjon neki tejfehérjét tartalmazó élelmiszert. Egyéves korában óvatosan megpróbálhatja bevezetni az étrendjébe a tejet, mivel addigra sok gyermek kinövi ezt a reakciót. Hároméves kor után már csak keveseknél jelentkeznek tünetek, de ne feledje, ez az ételallergia felnőtteknél is elkezdődhet.
• A tejfehérje-allergia típusától függően néhány ember tolerálni tudja például a süteményekben lévő felhevített tejet vagy a joghurtot. Beszélje meg kezelőorvosával, hogy milyen formában kell kerülnie a tejet.

Tejfehérje-allergia gyermekkorban

A tejfehérje-allergia a gyerekek körében a leggyakoribb élelmiszer-allergia, ám 90%-uk hároméves korára kinövi.

Ha a csecsemő tejfehérje-allergiás, akkor a legmegfelelőbb számára az anyatejes táplálás. Ha az anyatejes táplálás nem megoldható, forgalomban vannak ún. hipoallergén tápszerek is, amelyekben a tejfehérjét különböző enzimekkel hidrolizálják, lebontják. A hipoallergén tápszerek másik típusa pedig nem tejből, hanem aminosavakból készül. Ezek nyugodtan adhatók csecsemőnek.

Az ételallergiák egy adott ételre adott nem megfelelő immunválasz miatt alakulnak. Az immunreakció alapján beszélhetünk ún. immunglobulin (Ig)E vagy nem IgE közvetített formákról, illetve vannak olyan állapotok, ahol mindkét mechanizmus közre játszik.

Epidemiológia

A tehéntej fehérje allergia 3 éves kor alatt a leggyakoribb allergiát okozó táplálék, de bármely életkorban előfordulhat. Általában már 1 éves kor alatt megjelenik, kisdedkorban 2-3% körüli az előfordulása, mely 6 éves kortól 1% alá csökken.

Tünetek

A tüneteknél fontos elkülöníteni a „korai” és a „késői” megjelenésű tüneteket. Amennyiben az étel bevitelét követően pár perccel, vagy 2 órán belül jelentkezik (korai), általában IgE mediált folyamatra utal. A késői tünetek megjelenhetnek akár 48 órával vagy 1 héttel az étel bevitelét követően, ezek általában nem IgE közvetített folyamatok.

A tünetek eléggé variábilisak és nem specifikusak a betegségre, ami nem könnyíti meg a diagnózist. Leggyakrabban emésztőrendszeri tüneteket okoz, majd ezt követik gyakoriságban a bőr- és a légúti tünetek. A késői megjelenésű formára inkább az emésztőrendszeri tünetek jellemzőek, melyek bőrtünetekkel társulhatnak.

• bőr (urticaria, ekcéma, ajak-, szemhéjduzzanat)
• tápcsatornai (hányinger, hányás, hasi fájdalom, haspuffadás, hasi kólika, hasmenés, székrekedés, nyálkás vagy véres széklet, gastrooesophagealis reflux (GERD), eozinofíliás emésztőrendszeri megbetegedések, nyelési nehezítettség)
• nem megfelelő súlygyarapodás, súlycsökkenés
• légúti (asztma, akut rhinitis, köhögés, középfülgyulladás)
• egyéb (akut kötőhártya gyulladás, vashiányos anaemia stb.)
• szisztémás tünetek, anafilaxia

Diagnózis

A diagnózis felállítása elsősorban a részletes betegtörténet felvételből, mely kiterjed a családban előforduló allergiás megbetegedésekre, illetve részletes betegvizsgálatból áll. Ha felmerül a táplálék allergia gyanúja, a házi gyermekorvos akár további szakrendelésre is küldheti a gyermeket kivizsgálás céljából.

A gyakrabban alkalmazott diagnosztikus vizsgálat az ún. eliminációs-terheléses vizsgálat. Ehhez először a tejfehérjét tartalmazó ételek ki kell vonni az étkezésből (eliminációs étrend), majd tünetmentes állapotban lehet elvégezni. Az első napon a terhelés során, egyre nagyobb mennyiségű tejet (max. 100 ml), 30 perces időközökkel kell elfogyasztani a gyermeknek. Közben rögzítik a gyermek fizikális állapotát, és az esetleges tüneteket, mely esetén a vizsgálatot fel kell függeszteni. Második naptól kezdve, otthon napi 200 ml tejet kell fogyasztania, majd két hét panaszmentesség után a tejtermékeket is fokozatosan bevezethetik. Ha 4 hét tej és tejtermék fogyasztása után továbbra is tünetmentes a gyermek, a tehéntej fehérje allergia megszűnése kimondható. A terhelés első napját szoros orvosi felügyelet mellett kell elvégezni, mert a terhelés során a visszajuttatott allergén ismét allergiás reakciót provokálhat, mely akár más tünetek formában is megjelenhet, mint korábban, akár anafilaxia is kialakulhat. Amennyiben a tehéntej fehérje allergia anafilaxiás tünetek formájában jelentkezett és egyértelmű az étel és a tünetek megjelenése közti kapcsolat, a diagnózis felállításához nem szükséges terheléses vizsgálat.

A tej, tejtermékek kivonásának (eliminációjának) időtartama attól függ, hogy korai vagy késői megjelenésűek voltak a tünetek. Az elimináció idejének leteltével újabb terhelés következik, majd annak eredménye alapján születik döntés, hogy ki kell-e ismét iktatni a tejtermékeket az étrendből. Emiatt az egész folyamat akár több hónapot is igénybe vehet. A beteget 6-12 havonta újra kell vizsgálni, hogy kialakulhatott-e a tolerancia. Ez általában 3 éves korra >75%-ban, 6 éves korra >90% kialakul. Amennyiben 2 éves korig nem történt terheléses vizsgálat, ennek elvégzése mindenképpen szükséges. További diagnosztikus lehetőségek a bőrön végzett prick-teszt, valamint a vérből a specifikus IgE szint meghatározása. Nem szabad elfelejteni, hogy a tejfehérje allergia kialakulhat nem IgE mediált módon is, ilyen esetben negatív lesz az specifikus IgE szint a vérben.

Kezelés

Tej-, tejtermék kivonása az étrendből általában elegendő a tünetek megszűnéséhez. Fontos, hogy ha tejterméket vagy a tej valamely részét adalékként tartalmazza egy készítmény, azt sem szabad fogyasztani.

Újszülött kori forma: kizárólag anyatejes csecsemőknél, ha az édesanya hajlandó a tej-, tejtermékmentes diéta folytatására, a szoptatást általában nem kell abbahagyni. Amennyiben a csecsemő tápszeres, először extenzíven hidrolizált tápszerre kell váltani, viszont ha a tünetek továbbra is fenn állnak, szükség lehet még inkább lebontott formájú, azaz aminosav alapú tápszer adására. Tápszerváltás, vagy anyai diéta esetén is, kell egy vagy két hét, amíg az allergének kiürülnek a baba szervezetéből, ez idő alatt a tünetek még fenn állhatnak. Előfordulhat, hogy nem csak a tejtermékekre allergiás a baba, ilyenkor alaposan át kell nézni az anyai diétát és akár más ételeket is ki kell vonni belőle (pl. tojás, szója). A visszaterhelést általában 6 hónapnyi eliminációt követően szokták először megpróbálni. Amennyiben az első visszaterhelés nem sikeres, általában még 6 hónapig javasolt a tejmentes diéta/tápszer folytatása, majd újra meg lehet próbálni a visszaterhelést. A betegség általában 6-18 hónapos korra megszűnik, extrém ritka, hogy tartós allergia alakuljon ki.

Kialakulhat keresztallergia más állatok teje között (tehén, kecske, juh), ezért ezek mind kerülendőek, ugyanígy a belőlük készült tejtermékek fogyasztása is.

Nagyobb gyermekeknél fontos figyelembe venni, hogy a tej és tejtermékek kivonásával fontos tápanyagok (fehérje, kalcium, D és A vitamin) bevitele megszűnik, ezért az étrendben ezeket pótolni szükséges, hogy ne alakuljanak ki hiányállapotok, betegségek.

tags: #tejfeherje #allergia #kiserletek