Az Eltávolítóeszköz segítségével ideiglenesen letilthat oldalakat a Google Kereső találatai közül az Ön tulajdonában lévő webhelyek esetében, valamint megtekintheti a tulajdonosok, illetve a nem tulajdonosok eltávolítási kérelmeinek előzményeit.
Ha van olyan URL-je a saját birtokában lévő Search Console-tulajdonon, amelyet gyorsan el kell távolítania a Google Keresőből, az Eltávolítóeszköz használata csak egy lépés az URL végleges eltávolításának folyamatában.
Az URL végleges eltávolításához további lépéseket kell elvégeznie.
Ha az adott URL-t véglegesen szeretné eltávolítani a Keresőből, az Eltávolítóeszköz használata csak egy lépés az URL végleges eltávolításának folyamatában.
Az eszköz a Google találatai között tiltja le az URL-eket, nem az Ön Search Console-fiókjában.
Ha nemrég módosította a webhelyét, és emiatt most elavult URL-ek vannak az indexben, a Google feltérképező robotjai látják majd ezt az URL-ek következő feltérképezésekor, és ezek az oldalak idővel maguktól kikerülnek a keresési találatok közül.
Ha szeretné, hogy webhelye „tiszta lappal” induljon, vagy attól tart, hogy webhelyén kézi műveletet hajthatnak végre, javasoljuk felülvizsgálati kérelem elküldését.
Ha hackertámadás után „offline állapotba” szeretné állítani webhelyét, azt azonban nem javasoljuk, hogy letiltsa teljes webhelyét vagy azokat az URL-eket, amelyeket valamikor majd indexeltetni szeretne. Ehelyett szüntesse meg a feltört állapotot, és kérje webhelye újbóli feltérképezését.
Ha webhelyének megfelelő „verzióját” szeretné indexeltetni, tekintse át a szabványosítás javasolt módszereit, mert számos olyan webhely van, amely több URL-en is hozzáférhetővé teszi ugyanazt a HTML-tartalmat vagy ugyanazokat a fájlokat.
Ne használja az URL-eszközt a keresési eredmények között megjeleníteni nem kívánt URL-ek letiltására, ha tartalmat szeretne áthelyezni. Ez az eszköz nem távolítja el a régi tartalmakat vagy URL-eket.
Sikeres kérelem esetén a letiltás nagyjából hat hónapig tart. Az URL letiltása nem akadályozza meg a Google-t abban, hogy feltérképezze az oldalt, csak abban, hogy megjelenítse a Kereső találatai között.
Amikor Ön valamelyik URL ideiglenes letiltását kéri, a Google továbbra is feltérképezheti a címet, amennyiben létezik, és nem tiltja le valamelyik másik módszer (például a noindex címke).
Ha a Google nem képes elérni az URL-t (404, 502/3) az eszköz használatakor, akkor azt feltételezi, hogy az oldalt törölték, és a tiltási kérelem lejár.
Az URL-nek az Ön tulajdonában lévő Search Console-tulajdonhoz kell tartoznia. Ha ez nem teljesül, akkor tekintse át az első pontot a Mikor nem használható ez az eszköz?
Körülbelül hat hónapra letiltja a Google Kereső találatai között szereplő URL-t. Ennek az időszaknak a letelte után az oldal újra megjelenhet a keresési találatok között.
Adja meg a teljes letiltani kívánt URL-t. Ez a lehetőség csak a megadottal pontosan egyező URL-t (amely tartalmazza az oldal kiterjesztését [pl. .html]) fogja letiltani.
Adja meg a letiltani kívánt URL-ek előtagját. Ezzel letiltja a megadott előtaggal kezdődő összes URL-t (a www-t tartalmazó és a www nélküli változatokat is). A http és https, www és www nélküli összes variáció megegyezik, az egyéb aldomainek (pl. m. vagy amp.) nem.
Kitörli az oldal leírásának kivonatát a Kereső találatai közül, amíg a rendszer újra nem indexeli az oldalt, és új kivonatot nem generál az új tartalomból. Akkor használja ezt a funkciót, ha bizalmas információt távolít el az adott oldalról, és frissíteni szeretné a találathoz tartozó kivonatot a Google Keresőben.
Használja a megfelelő URL-t az alább leírtak szerint. Az URL-nek pontosan egyeznie kell, az oldal kiterjesztését (például: .html) is beleértve. A folyamat befejezéséhez válassza a Tovább lehetőséget.
A kérelem feldolgozása általában egy napig tart, és nem garantált az elfogadása. Térjen vissza később a kérelem állapotának ellenőrzéséhez.
Küldjön be további eltávolítási kérelmet az oldal minden olyan további URL-jéhez, amely ugyanarra az oldalra mutat, valamint a szerver által kezelt összes olyan URL-változathoz, amelynél eltérő a kis- és nagybetűk használata.
Weboldalak esetén a Google keresési találatai között megjelenő exact URL-t kell megadnia. A kisebb eltérések az URL-ek esetében (például www.example.com/dragon és www.example.com/Dragon) két különböző URL-címet jelentenek.
Hagyja ki a horgonyokat (mindent, ami a # jel után található).
Adja meg a szükséges paramétereket, a nem kötelezőket azonban hagyja ki.
Keresse meg az oldal esetleges további URL-jeit: A tartalmak gyakran több URL-en is megjelennek. Még ha sikeresen kéri is az egyik URL eltávolítását, az eltávolítandó tartalom más URL-eken ezután is megjelenhet a keresési találatok között.
Keresse meg a kép esetleges további URL-jeit: a képet ugyanazon webhely több URL-jén, illetve más webhelyeken is tárolhatják.
Az Eltávolítóeszköz körülbelül hat hónapig teszi lehetővé az ideiglenes eltávolítást.
Távolítsa el vagy frissítse a webhelyen a tényleges tartalmakat (képeket, oldalakat, könyvtárakat), és gondoskodjon arról, hogy webszervere a 404-es (nem található) vagy 410-es (eltűnt) HTTP-állapotkódot küldi vissza. A nem HTML-fájlokat (például a PDF-fájlokat) teljesen el kell távolítania a szerverről.
A noindex metacímke segítségével jelezze, hogy nem igényli az oldal indexelését.
Ha a tartalom eltávolítása előtt véglegesen letiltotta az oldalt (1. lépés), akkor oldja fel, majd tiltsa le újra.
Ezek az Elavult tartalom eltávolítása eszköz segítségével benyújtott eltávolítási kérelmek. Az Elavult tartalom eltávolítása eszközt azok használják, akik nem az adott webhelyek tulajdonosai, és a segítségével frissítik a keresési találatokat, ha a Google Kereső olyan információkat jelenít meg, amelyek már nem találhatók meg a webhelyen.
Nyissa meg az Elavult tartalom lapot az Eltávolítóeszközben.
A kért URL.
Elavult kivonat eltávolítása: Az oldal továbbra is létezik, de bizonyos tartalmak el lettek távolítva róla. A következő feltérképezésig törli az oldalkivonatot a találatból.
Az elavult tartalomeltávolítási kérelem állapota.
Elutasítva: A tartalom még megtalálható az oldalon - A kérelmező által eltávolítottként megjelölt tartalom továbbra is megtalálható az oldalon.
Elutasítva: Az elavult tartalom nem található meg az indexben - A kérelmező által elavultként megjelölt tartalom nem található meg az oldal Google által indexelt változatában.
Nyissa meg az Átmeneti eltávolítások lapot az Eltávolítóeszközben.
A kért URL.
Kérelem elutasítva: A kérelmet elutasítottuk; általában azért, mert már létezik egy másik ugyanilyen kérés.
Ideiglenesen eltávolítva: Az URL-t ideiglenesen eltávolítottuk a Google Kereső találatai közül.
A Google felhasználói bejelenthetik a Google számára az egyes URL-eket kizárólag felnőtteknek szólóként a Biztonságos Keresés szolgáltatásba javaslatokat beküldő eszköz segítségével.
Eltávolítóeszköz (ez az eszköz): Ha az oldal vagy a kép még mindig megtalálható, Ön pedig korlátozott ideig (180 napra) szeretné eltávolítani a Google Kereső találatai közül, illetve az oldalt vagy a képet már eltávolítottuk, de továbbra is megjelenik a Google Kereső találatai között.
Elavult tartalom frissítése eszköz: Az oldal vagy a kép már nem található meg az interneten, illetve időközben frissítették, de a korábbi találat továbbra is megjelenik a Google Kereső találatai között. Sikeres kérelem esetén eltávolítjuk a képet vagy az oldalt (ha már nem áll rendelkezésre), vagy frissítjük a keresési találatok között (ha módosították).
Mi az a Google Ads, azaz a Google hirdetések és hogyan működnek?
Magyarországi weboldal blokkolási rendszerek és azok kezelése
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2014. január 1 óta működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát (KEHTA).
A meghatározott weboldalakat blokkolni képes rendszert a terrorizmus, a gyermekpornográfia és az állami elleni bűncselekmények elleni harc hívta életre.
Vannak, akik hatékony eszközként, mások könnyedén megkerülhető korlátozásként, vagy épp internetcenzúraként tekintenek a KEHTA működésére.
A vs.hu hírportál újságírója és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által, a Századvégtől kiperelt tanulmányokat olvasva lettem figyelmes egy érdekes, 2012 végén íródott szakpolitikai elemzésre, amely az internetcenzúra magyarországi bevezetéséről szólt.
A Századvég tanulmányának írója akkor azzal érvelt a javaslatok mellett, hogy a liberális értelmiség nem tud majd mit kezdeni az internet-szabályozást érintő jogszabály-módosítással.
A KEHTA (központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa) rendszere az internetszolgáltatókkal együttműködve üzemeltet egy olyan rendszert, amely az adatbázisába kerülő honlapokat átmeneti jelleggel, vagy végérvényesen elérhetetlenné teszi Magyarországról.
Alapvetően számos bűncselekmény esetén lehetőség van arra, hogy amennyiben a tartalomszolgáltatók arra nem hajlandók, úgy a jogsértőnek vélt tartalmat a bíróságok a jogerős ítélet meghozataláig, ideiglenesen elérhetetlenné tegyék.
Másfelől vannak olyan súlyos bűncselekmények, mint amilyen a gyermekpornográfia, az állam elleni bűncselekmények, a terrorcselekmények, amelyeknél nincs mérlegelési lehetőség sem. Ilyen esetekben természetesen indokolt, hogy a jogsértő tartalom azonnal elérhetetlenné váljon.
A KEHTA adatbázisába emellett mára már meglehetősen szerteágazó módon kerülhetnek be egyéb okokból, további weboldalak is.
A politika: Mi volt a KEHTA rendszer megalkotásának a jogi és politikai célja?
A blokkolás lehetőségét elsőként a büntetőjog rendszerébe integráló jogszabály miniszteri indokolása szerint „elektronikus hírközlő hálózat útján számos bűncselekmény elkövethető. Így például terrorcselekmény, gyermekpornográfia, rasszista cselekmények, csalás, szerzői jogok megsértése, fogyasztó megtévesztése, személyes adattal visszaélés, rágalmazás, becsületsértés stb. A hatályos rendelkezések között azonban nem volt arra jogszabályi előírás, hogy az ilyen jogellenes tartalmat az eljáró hatóságok elérhetetlenné tegyék. Ezért az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett jogsértő adattartalom eltávolítása, illetve az ahhoz való hozzáférés megakadályozása érdekében az új Btk. 77. §-ával, 2013. július 1-jével új intézkedési nem került bevezetésre.” Ez az eljárás kapta végül az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elnevezést.
A Századvég egyébként azt javasolta a szakpolitikai elemzésében, hogy a kormány azzal érveljen majd a rendszer bevezetése mellett, hogy a cél az állampolgárok védelme, és a gyermekpornográfia visszaszorítása.
Az expanzió: Érdemes végig kísérni az állami tartalomszűrés expanzióját is.
2014-től 90 napra a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény alapján a NAV köteles blokkoltatni a tiltott szerencsejáték szervezők honlapjait.
A büntetőeljárások kapcsán 2015-től már a kábítószer-kereskedelem, a kóros szenvedélykeltés, a kábítószer készítésének elősegítése, a kábítószer-prekurzorral visszaélés, az új pszichoaktív anyaggal visszaélés, és a terrorizmus finanszírozása bűncselekményi tényállások is a hozzáférhetetlenné tétel kötelező esetei közé kerültek.
Emellett ettől az évtől kezdve a NAV már 365 napra blokkoltathatott tiltott szerencsejátékot szervező weboldalakat.
2016-tól pedig már a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) is blokkoltathatja a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény alapján olyan szolgáltatók weboldalát, amelyre diszpécserszolgálati engedély hiánya miatt bírságot szabott ki, és a megbírságolt szolgáltató az engedély nélküli tevékenységet tovább folytatta.
Jól látható, hogy mára már szó sincs arról, hogy a bíróság közreműködésére lenne szükség a tartalomblokkoláshoz. Az NKH és a NAV teljesen önálló határozata tökéletesen elegendő a tartalomblokkolás megindulásához.
A KEHTA rendszer technikai háttere
A KEHTA alapjait alig több, mint 7 millió forintért hozta létre az NMHH megbízásából az Interface Számítástechnikai Kft.
A Századvég elemzői azonban már az első pillanattól kezdve jelezték: „a technológia kiforratlan, a BIXen használatos tartalom-filterek még nem kerültek kifejlesztésre, sőt mi több a káros információkat valóban egyetlen pillanat alatt egy másik webes elérhetőségre lehet átrakni.”
A kezdetekre visszatekintve az sem egyértelmű, hogy a hozzáférhetetlenné tétel mióta lehetséges egyáltalán. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és a 2012. évi C törvény 2013. július 1-től hatályos szövege szerint a bíróság a határozatával eredetileg az elektronikus hírközlési szolgáltatókat kötelezhette az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozására.
A szűrésre vonatkozó, technikai elvárások - egy 2013. április 16-i NMHH szakmai előadás alapján - még csak ajánlásként léteztek, mindössze két hónappal az éles indulást megelőzően.
Az eredeti koncepció szerint az NMHH a kormányzati Ügyfélkapu szolgáltatáson keresztül, elektronikusan küldte volna meg a bírósági határozatot és a végrehajtásához szükséges adatokat a szolgáltatók részére.
Ebben a rendszerben tehát a szolgáltatóknak kellett volna pár hét alatt egy olyan, legalább 5.000 db egyedi URL pontos felismerésére, legalább 5.000 db egyedi IPv4 unicast route prefix kezelésére, legalább 500 db egyedi IPv6 unicast route prefix kezelésére, az illegális HTTP tartalmak esetén „elsötétítő oldal” megjelenítésére és az nemzetközi peering forgalmuk legalább 5%-át kiszolgálni képes rendszert létrehozniuk, amely legalább 99,5%-ban rendelkezésre áll.
Később azonban módosult az eredeti koncepció, és végül nagyobb szerepet kapott az NMHH rendszere.
A jogszabályok szerint - 2014. január 01-től - az NMHH már a KEHTA rendszer segítségével szervezi a blokkolást. Konkrétan így rendelkezik például a büntetőeljárásról szóló törvény 2014. január 1-től: „az NMHH a bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget bevezeti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisába, ezzel egyidejűleg a bíróság határozatáról elektronikus úton haladéktalanul értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat.”
A KEHTA rendszere nem készült el 2014. január 1-re, ami már abból is sejthető, hogy az eredeti szerződés teljesítésnek véghatárideje is csak 2014. január 31-e volt. Sőt, a KEHTA létrehozásáról szóló szerződés teljesítési határideje végül 2014. április 30-ra módosult.
Mindez azt jelentheti, hogy hiába akarta volna például a bíróság ítéletével blokkolni egy gyermekpornográf képeket megosztó weboldal elérhetőségét, hónapokon keresztül aligha volt mód és egységes eljárás arra, hogy azt minden szolgáltató végrehajtsa, miközben az erről szóló jogszabály már hatályban volt.
A NAV által vezetett, nyilvános lista alapján egyértelmű, hogy technikai okok miatt számos honlap blokkolásának végrehajtása a mai napig nem lett végrehajtva, illetve fel lett függesztve.
A KEHTA rendszerét és képességeit ezért jelenleg is bővítik. Az Online Projects Kft. 39,7 millió forintos ajánlatával nyerte el a rendszer átalakításához kapcsolódó közbeszerzést. Az újabb szerződés alapján a fejlesztések egészen 2018-ig elhúzódhatnak.
A KEHTA működése és az adatvédelem
2014 közepe óta viszont vélhetően már működik a jogsértő online digitális adattartalmakat szűrő rendszer, ezért a több éves tapasztalat alapján véleményt is lehetne alkotni arról, hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, vagy sem.
A KEHTA tartalma azonban a jogszabály szövege alapján nem ismerhető meg, ami részben érthető, hiszen pont az a cél, hogy a jogsértő weboldalak ne legyenek elérhetők.
A törvény ezért úgy fogalmaz, hogy „a KEHTA adatai nem nyilvánosak, azokba a bíróság által elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétel esetén a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai, a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt hozzáférhetetlenné tétel esetén a külön törvényben meghatározott hatóság, a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai tekinthetnek be.”
Az NMHH válasza szerint a kérésem „olyan adatokra vonatkozik, amelyek alapján közvetlenül következtetni lehet a nyilvántartás védett adattartalmára is, a kért adatokat (hányan, milyen jogcím alapján tekintettek be, hány URL és milyen jogcím alapján került blokkolásra) nem áll módjában kiadni.”
Bejelentést tettem ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), kérve, hogy vizsgálja meg az NMHH jogértelmezését.
A Fővárosi Törvényszék az adatkérésemre azt válaszolta, hogy a nemzetközi ügyeket intéző bírák arról tájékoztatták, „hogy emlékezetük szerint elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása iránti megkeresés az elmúlt négy évben nem érkezett a Fővárosi Törvényszékre.
A Legfőbb Ügyészség jelezte, hogy az ügyészség két vádlott esetében tett indítványt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés megtételére. Az egyik vádlott esetében a Btk. 219. §-ába ütköző személyes adattal visszaélés, a másik vádlott esetben pedig a Btk. 316. §-ába ütköző terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés miatt folyt a büntetőeljárás.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) arról tájékoztatott, hogy 2016 közepéig a magyar bíróságok két esetben rendelték el elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét jogerős ítéletben. Egyik esetben rágalmazás vétsége, másik esetben személyes adattal visszaélés vétsége miatt folyt büntetőeljárás.
Az OBH az NMHH jogértelmezésével ellentétes joggyakorlatot folytatott, mivel megismerhetővé tették az általuk blokkolt weboldalak számát és a blokkolást elrendelő határozatok jogalapját is.
Párhuzamos történet és a Proxy használata
Lényegében tehát az NMHH „közreműködése” nélkül is kiderült, hogy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele mindössze két esetben történt Magyarországon 2016 közepéig. Ráadásul egyik sem a KEHTA rendszerét életre hívó „hármasba,” vagyis a gyermekpornográfia, az állam elleni bűncselekmény, vagy a terrorcselekmény tényállásai közé tartozott, hanem lényegében kisebb intenzitású vétségek alapján kerültek végleg blokkolásra weboldalak Magyarországon.
A proxyk használata a webhelyek és szolgáltatások blokkolásának feloldásához jogi. Egyes országok tiltják a proxy-k bármilyen célú használatát. A cenzúratörvények miatt illegális a cenzúrázott információk blokkolásának feloldása is.
A korlátozott webhelyek vagy szolgáltatások blokkolását számos módon feloldhatja, de a proxyszerver beállítása a legegyszerűbb.
A proxyk széles körben elérhetőek és általában hozzáférhetők. Használhat nyilvános webproxyt, ha nem kívánja a kódolást és a számítógép beállításainak módosítását elkerülni.
A proxyk használata a webhelyblokkok megkerülésére általában legális.
Mi az a Google Ads, azaz a Google hirdetések és hogyan működnek?
HTTP hibakódok és azok jelentése
A HTTP-kérést fogadó webszerverek HTTP-állapotkóddal válaszolnak. Ezek a kódok a szerver rövid megjegyzései/válaszai, amelyek leírják az aktuális állapotot, azonban nem tartalmaz tényleges webhelytartalmat.
Információt tartalmazó válasz: Az érték 1-es számmal kezdődik, valamint 100-tól 199-ig terjedhet.
Sikeres művelet válasz: Az érték 2-es számmal kezdődik, valamint 200-tól 299-ig terjedhet.
Átirányítási üzenet: Az érték 3-as számmal kezdődik, valamint 300-tól 399-ig terjedhet.
Ügyfél oldali hibaválasz: Az érték 4-es számmal kezdődik, valamint 400-tól 499-ig terjedhet.
Szerver oldali hibaválasz: Az érték minden esetben 5-ös számmal kezdődik, valamint 500-tól 599-ig terjedhet.
A 400-as hibakód rossz kérést jelez. Ebben az esetben a böngésző képes csatlakozni az adott szerverhez, de a weboldal nem található.
A 401-es hibakód jogosulatlan hozzáférést jelez. Ebben az esetben az adott weboldal csak bejelentkezést követően tekinthető meg.
A 403-as hibakód tiltott tartalmat jelez. A hibakód arra utal, hogy a felhasználó kérésére érvényes volt, azaz mindent jól csinált, de a weboldalt kiszolgáló szervergép megtagadta a tartalomhoz való hozzáférést.
A 404-es hibakód azt jelzi, hogy a keresett oldal nem található. Ebben az esetben a felhasználó tudott csatkozni a szerverhez, de a szerver nem találta meg a kért tartalmat.
Az 500-as hiba azt jelzi, hogy a szerver valamilyen hibát észlelt, azonban a hiba okát nem sikerült meghatároznia.
Az 502-es hibakód hibás átjárót jelez. Ebben az esetben a tartalom azért nem érhető el, mert a felhasználót kiszolgáló szerver hibás választ kapott egy másik szervertől.
Az 503-as hibakód a szolgáltatás elérhetetlenségét jelzi. Ez azt jelenti, hogy a kiszolgáló szerver túlterhelt vagy karbantartás alatt áll.