A hason fekvés (tummy time) kulcsfontosságú mozgásfejlesztő gyakorlat, amely már újszülöttkortól kezdve része kell, hogy legyen a baba napi rutinjának. Ez a pozíció segíti a nyak-, váll- és törzsizmok fejlődését, támogatja a fejkontroll kialakulását, és megelőzi a koponya ellaposodását. A nemzetközi ajánlások alapján a hason fekvés időtartama fokozatosan növelhető, 4-5 hónapos korra akár napi 60-90 perc is elérhető.
A mozgásfejlődés „első” állomása a „hason levés”. Azonban sok baba eleinte nem kedveli ezt a testhelyzetet, sír vagy nyöszörög, mert kényelmetlennek találja, kevesebbet lát a környezetéből, és erőlködnie kell a feje megtartásához. Érthető is, hiszen a föld kemény, kényelmetlen, ráadásul hason fekve erőlködni kell, hogy a baba megemelje a súlyos buksiját. Gyakran az is a háttérben áll, hogy a bölcsőhaláltól tartva, míg korábban inkább hason altatták a babákat, most kezdettől inkább hanyatt fektetik őket.
Miért fontos a hason fekvés?
Mindenekelőtt szeretném tisztázni, hogy a mozgásfejlődés szempontjából az éber állapotban történő hason fekvésről lesz szó. Az alvás közbeni pozícióról most nem beszélünk, hiszen alvás közben az izmok ellazulnak, az agynak pedig nem a mozgásra kell koncentrálnia, hanem a pihenésre, a sok új információ és élmény elrendezésére. Mi felnőttek erre már aligha emlékszünk, de minden mozgás hason fekve indul. A kúszás, a mászás mind-mind hassal lefelé történik, és ennek eléréséhez kulcsfontosságú a fej megemelése és megtartása. A fejtartás a mozgásfejlődés alfája és omegája: csak akkor lesz képes szép szabályos helyváltoztatásra egy gyerek, ha a fejét minden irányban megfelelően tartani tudja odafigyelés nélkül. Akkor megfelelő a fejtartás, ha a baba feje nem billen el egyik oldalra sem és úgy tud nézelődni, játszani, „beszélgetni”, hogy közben nem kell a fejtartásra figyelnie, tehát a funkció automatizálódott. Ez a fejkontroll.
Az American Academy of Pediatrics (AAP) és a Cleveland Clinic is hangsúlyozza, hogy a tummy time: segít megelőzni a koponya ellaposodását (plagiocephalia), fejleszti az izomtónust és a mozgáskoordinációt, előkészíti a baba számára a későbbi mozgásokat (kúszás, mászás, felülés). Ezért nemcsak ajánlott, hanem alapvető része kell legyen a baba napi rutinjának.
Az első fejemelések és a fejtartás fejlődése
A baba idegrendszere már az első naptól készen áll a fej megemelésére hason fekve. A természet is jól tudja ezt és kiemelten kezeli, hiszen nem más látja el ezeket az izmokat információval, mint a 12 közül a 11. agyideg. Úgyhogy ne aggódj, az újszülött csecsemő felkészült arra, hogy ha hasra teszik és már kényelmetlen a helyzete, akkor meg tudja fordítani a fejét, és nem hagyja, hogy ez a csodás kis jövevény túl sokáig arccal lefelé nézzen.
Természetesen nem kell az első naptól magasra emelnie a fejét és sokáig megtartania. Az első hetekben elegendő, ha lassan, akár többször meg-megállva és a fejét a fekvőfelületen megpihentetve átfordítja a fejét egyik arcfeléről a másikra. Hétről hétre fogja magasabbra emelni, először a tekintetét kb. 45°-ban tudja megemelni a vízszintestől, majd szépen fokozatosan eléri, hogy egészen előre emelje arcát (kb. 90°-os szöget zárva be a vízszintessel) és eközben az alkarjain támaszkodjon (így a lapockazáró izomzat is segít a fejtartást), sőt, még jobbra-balra érdeklődően nézelődik is. A fejtartás akkor lesz tökéletes (kb. 4-5 hónapos korra), amikor alkartámaszban(!) a fejét gond nélkül tartja, egyik kezét felemeli és megfog egy közeli játékot.
Hogyan tegyük vonzóbbá a hason fekvést?
Sok baba eleinte nem kedveli ezt a testhelyzetet, de néhány trükk segíthet: Feküdjünk le a baba elé, hogy lássa az arcunkat. Használjunk kontrasztos kártyákat vagy tükröt. Adjunk kezébe könnyen fogható csörgőt vagy labdát. Tegyük hasra a szülő mellkasán is - így közelebb érzi magát hozzánk.
A testközelben még a kényelmetlen testhelyzetek is elviselhetőbbek. Ez altatáshoz, rövid szundikhoz is jó testhelyzet különösen újszülötteknél. 6-8 hetes korban pedig már olyat is játszhattok, hogy a mellkasodra fekteted a babát és beszélsz hozzá, bíztatod, így egy kicsit meg kell emelnie a fejét és ha mosolyogsz, rád mosolyog.
Szintén remek játék, amit nagyon élvez a baba. Puszild meg a pocakját, emeld fel és bolondozz vele! Amikor a baba már ügyesen tartja a fejét (kb. 3 hónapos kortól), elkezdhettek fitness labdával is gyakorolni.
A szülők mellkasán feküdni nagyszerű dolog: ruha nélkül a bőr-bőr kontakt hatalmas biztonságot ad a gyerekeknek, és rendkívüli módon hozzájárul a szülő-gyerek kapcsolat pozitív alakulásához. Tegyük mindezt úgy, hogy a szülő a kanapé háttámlájának támaszkodik, kb. 45°-os testhelyzetben. Próbáljunk ki többféle döntést és figyeljük meg, melyik a legkomfortosabb a babának. Ilyenkor is lehet beszélgetni, képeket mutatni, játékot tenni a kezébe.
Ha elfér a lakásban egy gimnasztikai labda, sokoldalúan használható a gyerekekkel, és a szülők derekának is jót tesz a hosszabb ülések során. Hasaltassuk labdára a babát (legalább 55 cm átmérőjű legyen, de a legalkalmasabb a 65 cm átmérőjű), és figyeljünk rá, hogy mindig a feje legyen a legmagasabb ponton. Fogjuk át a mellkasánál finoman, 2,5 hónapos kortól pedig segíthetjük az alkartámaszt is. A labdán óvatosan rugóztatva stimuláljuk a fejemelést, mivel mozog alatta a labda, ez egy finom inger, hogy emelgesse a fejét. Hintázhatunk vele előre-hátra és jobbra-balra is, de mindezt csak lassan, hogy legyen ideje megtapasztalni ezt a változatos egyensúlyi ingerhelyzetet.
Mennyi ideig legyen a baba hason?
Érdemes naponta többször hasra tenni (3-5x), méghozzá olyan időpontban, amikor nincs tele a hasa és az ébrenlét egy aktívabb időszakában van. A hasalás hossza hangulattól és napszaktól függhet: néhány perctől a 15-20-30 perces időintervallumokig, természetesen az elvárás az életkorral nő.
A nemzetközi ajánlások alapján:
- 0-2 hónaposan: naponta 2-5 alkalommal, 1-5 percig.
- 3 hónaposan: a baba már emelgeti és forgatja a fejét, összesen akár 20-30 perc/nap.
- 4-5 hónaposan: elérhető a stabil fejkontroll, napi 60-90 perc is javasolt, több részletben.
- 6 hónapos kortól: a hason fekvés szinte automatikusan része lesz a játéknak, hiszen a baba ekkor már kúszni, forogni kezd.
Fontos, hogy ne egyszerre, hanem rövid szakaszokban osszuk el a hason fekvést a nap során.
Mikor kérjünk szakember segítségét?
Érdemes szakemberhez fordulni, ha a baba:
- 3-4 hónaposan sem tartja meg a fejét,
- túl korán emeli a fejét,
- inkább hason szeret lenni,
- gyakran sír és nem tolerálja a hason fekvést, vagy nem támaszkodik a karjaira.
Ebben az esetben gyógytornász, konduktor vagy védőnő vizsgálata szükséges, hogy kizárjuk az izomtónus- vagy fejlődési eltéréseket.
A ferde fejtartás is igen nagy téma. Számos oka lehet: ki kell zárni a szervi okokat, izomproblémát (fejbiccentő izom zsugorodása), szemészeti problémát, vagy valamilyen csecsemőkori reflex fokozódását vagy annak renyheségét. Az idejében felismert ferde fejtartás sokkal gyorsabban és jobb eredménnyel kezelhető, mint ha várjuk, amíg elmúlik: ugyanis nem fog elmúlni. Minél több időt tölt a baba a rossz testtartásban, annál nehezebb azt hosszú távon korrigálni.
A védőnőt és a házi gyermekorvost semmiképp se hagyjuk ki! Fejlődésneurológus és a területen jártas mozgásfejlesztő szakember (gyógytornász, konduktor) segítségét bátran kérhetjük.
„Felújítjuk a gyerekkori szobádat a babának” – mondta a testvérem, miközben az ajtóban állt.
A szinte magatehetetlen újszülöttből 1 év alatt hatalmas tempóban száguldozó kis rosszcsont lesz. Vannak azonban lustább és fürgébb babák, és a fejlődés tempója sem mindig olyan, mint ahogyan mi azt elképzeltük. Természetesen, ha valahol megakadt a mozgásfejlődése és emiatt később következett a következő fázis, az egész folyamat elcsúszhat. Noha a csecsemő mozgásfejlődése meglehetősen egyéni ütemet vehet fel, felmérések kimutatták, hogy 3 éves korra minden gyerek ugyanazokra a mozgásokra képes.