A gyógyszeres kezeléseket követően vagy a különböző oltások beadása után fellépő reakciók, várható és nem várható mellékhatások, illetve allergiás reakciók érthetően ijesztenek meg sok szülőt. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a témában.
Gyógyszermellékhatás, gyógyszerallergia, oltási reakció: miért fontos tudni?
Mellékhatásnak azt nevezzük, ha valamilyen nemkívánatos panasz vagy tünet jelentkezik a gyógyszer használata alatt, amit feltételezhetően a gyógyszer okoz és annak alkalmazása során alakult ki. Fontos hangsúlyozni, hogy léteznek jól ismert, úgynevezett várható mellékhatások, melyek normális “jelenségeknek” minősülnek az adott gyógyszer szedésekor. Ilyen például az antibiotikumok szedését követően fellépő gyomor- és bélrendszeri panaszok (pl. hasmenés) vagy nem-szteroid gyulladáscsökkentők (pl. ibuprofén) esetén fellépő asztmához hasonló, nehézlégzéssel járó panaszok. Olvassuk el a gyógyszer betegtájékoztatóját is, amely részletezi a várható mellékhatásokat. Ezek megjelenése során nem javasolt felfüggeszteni a gyógyszeres kezelést, tüneti terápia alkalmazása javasolt, hiszen ezek többsége enyhe, rövid lefolyású tüneteket okoznak, a gyógyszer hatása és a gyógyulás fontosabb, mint az átmeneti mellékhatások elkerülése. Súlyosabb vagy elhúzódó (napokon át fennálló) tünetek esetén javasoljuk, hogy keressék fel házi gyermekorvosukat, mivel ő tud személyre szabott tanácsot adni, hogy folytathatja-e a gyógyszerszedést, vagy más gyógyszerre kell áttérnie a gyermeknek.
Gyógyszerallergia
A gyógyszerallergia a mellékhatások egyik fajtája. A gyógyszerallergiák hátterében különböző immunológiai mechanizmusok állhatnak, ilyenkor az immunrendszer reagál az adott szerre, és ez alapján a gyógyszerek különböző személyeknél, különböző mértékű tüneteket okozhatnak. Ezek lehetnek: kiütések, bőrvörösség, csalánkiütés, légzési nehézségek, ajak- és torokduzzanat (angioödéma); hányinger, hányás; székrekedés, vagy hasmenés, hasi görcsök; vérnyomás csökkenés, fejfájás, szédülés, fülcsengés, homályos látás; zavartság és szokatlan álmosság.
Csalánkiütés
Ha egy antibiotikum szedése során rövid ideig tartó, nem súlyos hányás/hasmenés alakul ki, az nem allergiás reakció, hanem várható mellékhatás. Érdemes tudni azt is, hogy az allergia nem dózisfüggő, vagyis ha bármilyen kis adagban bejut a szervezetbe, akkor megjelennek a tünetek.
Mellékhatás, vagy gyógyszerallergia?
A valódi gyógyszerallergiának két formája különíthető el. Korai típusú allergia - A korai típusú allergia tünetei a gyógyszer bevétele után pár órával, esetleg néhány napon belül jelentkeznek, pl. viszkető csalánkiütés, arc-, szem-, ajakduzzanat formájában. Ritkán kialakuló, ám súlyos tünetekkel járó, gyors lefolyású, extrém allergiás reakció az anafilaxia, amely sokkos állapotot, nyálkahártya duzzanatot, légzészavart okozhat. Ezenkívül szerteágazó tünettana lehet, akár még halálhoz is vezethet. Általában percekkel az allergén anyaggal történő érintkezést követően alakul ki, és minél gyorsabban alakul ki az anafilaxia, annál súlyosabb tünetekre lehet számítani. Amennyiben valakinél anafilaxiás sokk lép fel, azonnal mentőt kell hívni!
Késői típusú allergia - A néhány napig, vagy hétig tartó gyógyszerszedés után jelentkező allergiát késői típusúallergiának nevezzük. Ilyen esetben kerek vagy ovális alakú, változó méretű, kiemelkedő göbcsék figyelhetők meg testszerte, vagy egy körülírt területen. Egy másik jellegzetes forma a lábszárakon, bokákon kezdődő, időnként bevérzésekkel kísért, általában nem viszkető vörös foltok megjelenése.
Egy gyakori reakció: az amoxicillin rash
Érdekesség, hogy a legtöbb antibiotikum mellékhatásaként kiütés jelenhet meg. A gyermekeknél az egyik legismertebb az úgynevezett amoxicillin rash. A mononucleosis infectiosa-t gyakran összetévesztik a tűszős mandulagyulladással, ezért gyakran antibiotikumot (amoxicillin) indítanak terápiaként. Azonban mivel ezt egy vírus okozza, néhány napon belül csalánkiütése jelentkezik a gyermeknek, amit tévesen a szülők gyógyszerallergiának véleményeznek. Amennyiben valódi allergiás reakció zajlana, akkor a tünetek hirtelen, órákon belül jelennének meg, erős viszketéssel, légzési és nyelési nehezítettséggel együtt. Allergiás reakció esetén az első és legfontosabb lépés a gyógyszer elhagyása, rendszeresen szedett gyógyszer esetén annak helyettesítése. Súlyos allergiás reakció (légzési nehézség, zavartság) esetén mindenképpen jelentkezzünk gyermekorvosnál, hiszen antihisztamin és szteroid adására is sor kerülhet - esetleg vénásan is. Sajnálatos módon nemcsak gyermekkorban alakulhat ki gyógyszerallergia, hanem felnőttkorban is, és “nem nőhető ki”, élete végéig allergiás marad arra a hatóanyagra.
Védőoltást követő oltási reakciók
Mint minden gyógyszer esetében, a védőoltásoknak is vannak mellékhatásai. Ezek legtöbbje enyhe és rövid ideig tart (pl. fájdalom, bőrpír és duzzanat az oltás helyén, hőemelkedés, esetleg láz), és a tüneti kezelésen kívül rendszerint nem igényel tennivalót.
Lehetséges reakciók MMR oltás után
Érdemes kiemelni a gyermeknek közvetlenül az első születésnapja után beadandó MMR védőoltást, amelyet sok tévhit övez. A vakcina beadását követően 7-10 nappal hőemelkedést, kanyarószerű bőrtüneteket és étvágytalanságot okozhat, hiszen a védőoltás kanyaró alkotórésze hatni kezd. Az oltást követő három hét múlva enyhe mumpsz jelentkezhet a gyermeknél, amint az MMR mumpsz része hatni kezd. Ezek a tünetek rendszerint maguktól is elmúlnak, de mindenképpen javasolt felkeresni ilyen esetben a házi gyermekorvost. Ritkán előfordul az MMR védőoltásra adott erőteljes reakció is. Hozzávetőleg 1000-ből 1 esetben lázgörcs alakulhat ki az oltás kanyaró része miatt. Az allergiás reakciók előfordulása nagyon ritka, fél millió védőoltásból egy eset. Előfordulása esetén aggasztóak a hirtelen kialakuló panaszok, azonban a kezelés gyors és teljes felépüléshez vezet, maradandó károsodást nem okoz. Természetesen, ha a kórelőzményben védőoltás beadását követő anafilaxiás vagy más súlyos allergiás reakció szerepel, akkor az ellenjavallttá teszi az adott védőoltás további adagjainak beadását. Ha például egy gyermeknél a lázas állapot epilepsziás rohamot provokál, annál pl. az oltásokat kórházi körülmények között javasolt beadni, mivel ott be tudnak avatkozni, ha súlyos allergiás reakció lép fel. Ez szerencsére nagyon ritkán fordul elő.
A lehetséges mellékhatások ellenére fontos hangsúlyozni, hogy a különböző gyermekkori védőoltások az esetleges mellékhatásokkal együtt is sokkal biztonságosabbak, mint a betegségek. A vakcinák a modern idők egyik legsikeresebb orvosi vívmányai, a gyermekkorban beadandó védőoltással megelőzhető betegségek többsége már-már “ismeretlen” a mai szülők számára.
Mit tehet a szülő?
Gyakori kérdések
Az esetek többségében a panaszok átmenetiek, maguktól elmúlnak, esetleg tüneti kezelésként adható lázcsillapító, emésztési panaszokra probiotikum. Súlyosabb esetekben adható antihisztamin (pl. szájon át) vagy szteroid (pl. kúp formájában), ám ezek többsége receptköteles készítmény, az alkalmazása orvosi utasításra történik. Tévhit, hogy a kalcium (bármilyen formában) hatékony lenne egy allergiás reakció kezelésében, ezt nem győzik eléggé hangsúlyozni a szakemberek!
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni, vagy mentőt hívni?
Ha súlyos kísérő tünet (pl. légzészavar, vagy egyéb súlyos állapot) nem áll fenn, nem szükséges mindenképpen orvoshoz fordulni. Javasolt a tüneti terápia folytatása, de mindezek ellenére érdemes telefonon felhívni házi gyermekorvosunkat, és tájékoztatni őt a gyermek állapotáról. Amennyiben az otthoni gyógyszeres kezelés hatástalan, nem javulnak a panaszok, mindenképpen javasolt szakemberhez fordulni, aki meg tudja állapítani a tünetek súlyosságát, és javaslatot tesz a kezelésre, esetleg a kórházi ellátásra. Nagyon nehéz kérdés, hogy mikor javasolt mentőt hívni, ezt általában a szülők jól fel tudják mérni: a gyorsan és hirtelen kialakuló légzési nehézség, száj nyálkahártya duzzanat, zavart állapot, nagyon magas láz ilyen állapotnak számít.
Milyen gyógyszerek/vakcinák okoznak leggyakrabban reakciót?
Bizonyos mellékhatásokkal minden gyógyszer és oltóanyag esetén kell számolni, ezeket részletesen tartalmazza a készítmény betegtájékoztatója is. Gyakori allergének az antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, helyi érzéstelenítők, sebfertőtlenítők, vagy bizonyos epilepszia ellenes szerek. Egy gyógyszerben azonban nem feltétlenül a hatóanyag az, ami allergiát okoz. Ha megnézzük a gyógyszerek összetételét, a hatóanyagok után még egy hosszú felsorolást látunk, az itt szereplő segédanyagokra, konzerváló szerekre, színezékekre is lehet allergiás a gyermek. Érdemes kivizsgáltatni azt, hogy mire volt érzékeny a gyermek? Fontos, hogy túl korán ne vonjunk le - főleg helytelen - következtetéseket. Tanácsos biztosra menni gyógyszerallergia esetén, nehogy egy esetleges halvány gyanú miatt feleslegesen iktassunk ki egy hatásos, nagy gyógyszercsoportot a kezelésünkből. Az adott tünetegyüttesből lehet a legtöbb következtetést levonni, ez azonban nem mindig könnyű feladat, ezért bízzuk szakemberre a diagnózist. Amennyiben súlyosabb panaszok jelentkeznek egy adott készítmény alkalmazása után, akkor érdemes lehet úgynevezett gyógyszer-provokációs tesztet végezni. Ennél szoros orvosi felügyelet és kontrollált körülmények között, apró adagonként adják a gyógyszert, hogy megnézzék, mire reagál allergiával a gyermek szervezete. Ezt általában megelőzi az úgynevezett LTT teszt (limfocitatranszformációs teszt), mely során vért vesznek a betegtől, és a laborban megnézik, hogy a vérminta hogyan reagál a gyógyszerekkel. Az állami egészségügyben és magánellátás keretében is elérhetőek a fenti vizsgálatok.
Az oltás egy éve a megoldás
Az oltásokkal kapcsolatban nagyon megosztott az anyukák véleménye. Vannak általános következmények, melyek majdnem minden oltásnál megjelennek, ilyen a helyi pirosság, enyhe fájdalom, duzzanat, hőmérsékletemelkedés. Ezek mind az oltás utáni normális reakciók. Nagyon ritkán kialakulhatnak súlyosabb következmények is, mint például allergia okozta reakciók (itt megjegyezném, nem az oltás miatt alakul ki az allergia!). Sajnos vannak olyan esetek, amikor akár bénulás, illetve halál is bekövetkezett. Ezektől azonban napjaikban nem kell már tartani, hiszen az oltóanyag mára már csak olyan anyagokat tartalmaz, melyek az oltási reakciók kockázatát a minimálisra csökkentik. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ha ezeket az oltásokat nem kapja meg gyermekünk, akkor a betegségek súlyos következményeinek tesszük ki őket.
A kötelező oltások és a hozzájuk kapcsolódó reakciók
- 1. oltás: a kórházban történik meg az oltás beadása 2-3 naposan. Ez a BCG-oltás = Bacillus Calmette Guérin. A tuberkulózis, vagyis a tüdőgümőkor ellen nyújt védelmet. Felkarba adják (általában bal) bőr alá. Reakciót a későbbi hónapokban mutat. 3-6 hónaposan az oltás helye megpirosodik, kissé kiemelkedik. Vannak esetek, melyeknél gennyesen kifakad. Ekkor se kell megijedni, a védőnő vagy gyermekorvos folyamatosan ellenőrzi, és ha sebészeti beavatkozás szükséges lenne, akkor azt ők jelzik.
- 2. oltás: egymást követő 3 alkalommal 4 hetes különbséggel, vagyis 2, 3, 4 hónaposan a következő oltás a DPTa-IPV-Hib = Infanrix - IPV - Hib az oltóanyag neve. Ezek a diftéria (torokgyík), tetanusz (merevgörcs), pertussis (szamárköhögés), haemophilus influanzae B típusa (gennyes agyhártyagyulladás), illetve a járványos gyermekbénulás ellen nyújt védelmet. Ez egy 3 komponensű oltás. Az oltást a comb izomzatába kapják a gyermekek. Gyakran okoz helyi pirosságot, hőemelkedést, enyhe helyi fájdalmat.
- 3. oltás: 15 hónaposan következik, az MMR = Priorix, ez a morbilli (kanyaró), mumpsz (fültőmirigy-gyulladása), rubeola (rózsahimlő) ellen véd. A felkarba a bőr alá adják. A 15 hónapos korban beadott MMR oltás után csak kb. 7-14 nappal jelentkezhetnek az általános oltási utáni reakciók, ezek nátha-szerű tünetek: orrfolyás, enyhe hőemelkedés.
- 4. oltás: 18 hónaposan egy emlékeztető oltás a DPTa-IPV-Hib = Infanrix - IPV - Hib -ből.
- 5. oltás: 6 évesen jön a következő oltás, ez is egy emlékeztető oltás. Ez már csak két féle komponenst tartalmaz. DPTa - IPV = Infanrix - IPV az oltóanyag.
- 6. Választható oltás: Van egy olyan oltás, mely az oltási rendbe nem lett még bevezetve, de ingyen megkapja a gyermek, ha azt a szülő kéri. Ez a Prevenar, ami a pneumococcus baktérium okozta betegségek ellen nyújt védelmet. A gyermek a combjába, izomba kapja. Az oltási séma általában a következő: 3 hónaposan az első, 4 hónaposan a második, és végül egy emlékeztető oltás 18 hónaposan. (De ez változhat!) Oltás után előfordulhat fájdalom, érzékenység, bőrpír, duzzanat az injekció helyén, 38 °C feletti láz, ingerlékenység, sírás, aluszékonyság, nyugtalan alvás.
További oltások és azok reakciói
- 1. oltás (iskoláskor): általános iskola 6. osztályában kapják (10-11 évesen). Ekkor két oltást is kapnak, vagy együtt két karba, vagy 1 hónap különbséggel. Ezek az MMR újraoltás és a dT újraoltás. A dT = diftéria (torokgyík), és a tetanusz (merevgörcs) ellen kapják. Felkarba és izomba megy a dt, és az MMR ismét bőr alá.
- 2. oltás (iskoláskor): 7. osztályban (13-14 évesen). Ekkor a Hepatitis B ellen kapják a gyerekek, ez az oltás az Engerix-B. Felkarba, izomba adják be, két oltás jár ebben az életkorban, fél éves különbséggel. A védőoltás után helyileg bőrpír, duzzanat alakulhat ki, általános tünetként hőemelkedés, bágyadtság, csekély láz, fáradékonyság, enyhe ízületi panaszok léphetnek fel.
Választható oltások
- 1. Rota-vírus okozta hasmenéses megbetegedés ellen. (Rotarix, Rotateq) Csecsemőkorban ajánlott a beadása.
- 2. Meningococcus okozta agyhártyagyulladás ellen. 3 oltásból áll összesen. Gyermek a combjába, izomba kapja.
- 3. Kullancsok által terjesztett encephalitis - agyhártyagyulladás. 3 oltásból áll összesen.
- 4. HPV - méhnyakrák elleni védőoltás. Beadása 14-16 éves korban a legideálisabb. 2 oltásból áll, melyet fél éves különbséggel adnak be. Felkarba, izomba.
- 5. Bárányhimlő elleni védőoltás. Beadását a bölcsődébe, óvodába járatás előtti félévben javasolják a gyermekorvosok.
- 6. Influenza elleni védőoltás. Szezonálisan minden évben lehet kérni. Vannak komplex oltóanyagok, melyek több fajta influenza típus ellen véd.
A választható oltásokat minden esetben a házi gyermekorvos írja fel receptre, és azt a szülő váltja ki a patikában.
Az oltás utáni bőrreakciók
A bőr ablakot nyit a testünkben zajló folyamatokra, vallják a bőrgyógyászok, nem különösebben meglepő tehát, hogy az oltás utáni bőrreakciók túlnyomó többségében sincsen semmi aggasztó. Oltás után az immunrendszer aktivizálódik, felkészül arra, hogy felismerje, majd semlegesítse a betolakodót. Az mindenképp megállapítható Esther Freeman, a bostoni Massachusetts General Hospital bőrgyógyásza szerint, hogy ezek a tünetek nagyon ritkák, ráadásul a legtöbbjük kezelés nélkül is problémamentesen elmúlik. Akadnak ugyanakkor olyanok, akiknél szteroidos, antihisztaminos vagy egyéb, bőrgyógyász által meghatározott készítménnyel történő kezelésre van szükség megszüntetésük érdekében.
Mivel a jelzett esetek 94 százalékában a Moderna vakcinája okozta a jelenséget. Kialakulhatnak még kiütések a beadás helyének környezetében kisebb területen, ezeket sokszor csalánkiütés és testszerte megjelenő kiütések követik. Ez is kellemetlen, de csak néhány napig tart.
BCG oltás reakciója
A tuberkulózis elleni oltóanyag a benne lévő gyengített baktériumról kapta nevét (BCG/Bacille Calmette-Guérin). A BCG oltást még az újszülött osztályon megkapják a csecsemők. Az oltottak védetté válnak a fertőzés legsúlyosabb formájától (gümős agyhártyagyulladás és sokgócú gümős tüdőgyulladás). Nem alkalmas a BCG oltás a fertőzés terjedésének megelőzésére, és a felnőttkori tbc megakadályozására. Minden egészséges újszülött - még a kissúlyúak és koraszülöttek is - az újszülött osztályról való távozás előtt meg kell kapják a BCG oltást. Normál BCG reakció esetén, a beadás helyén, a váll külső felén, 4-6 hét múlva, kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, alatta sárgás váladék ("sajtosodás") képződhet, ami kifakadhat és hegesen gyógyulhat, a folyamat több hétig ismétlődhet. A hónaljárokban, vagy a nyakon lévő nyirokcsomók enyhe duzzanata is előfordulhat, nem kóros. Akinél az oltást követően nem alakul ki heg, annak sem kell újraoltás a tapasztalatok szerint. Ha az oltás helyén fellépő bőrtünetek vagy a nyirokcsomó-duzzanat több hétig esetleg több hónapig is fennáll, arról a gyermekorvost tájékoztatni kell. Ritkán a tartósan duzzadt nyirokcsomó sebészeti ellátása szükséges, gyógyszerszedésre nincs szükség.
MMR oltás reakciója
Mindhárom betegség ellen egyszerre, egy kombinált oltóanyaggal kapnak oltást a 15 hónapos korú kisdedek, ez az MMR oltás. Lázas, beteg gyermek nem oltható. Az oltás immunhiányos állapotban (daganat ellenes kezelés, veleszületett immunhiány), előzetes vizsgálatok után, egyéni mérlegeléssel, oltási tanácsadó irányításával elvégezhető. Alacsony vérlemezke szám (ITP) esetén az oltás oltási tanácsadó bevonásával tervezhető. Immunglobulin pótlás vagy vérkészítmények az oltás védőhatását csökkentik. Az oltóanyagban gyengített élő kanyaró, rózsahimlő és mumpsz vírusok vannak. A természetes fertőzéshez hasonló módon hat a védekező-rendszerre (immunrendszer). Ennek megfelelően, az oltást követő 7. és -14. nap között un. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigy duzzanattal. A tünetek sokkal enyhébbek, mint a természetes betegségnél és 1-2 napnál nem tartanak tovább. 1 millió oltott közül egynél léphet fel súlyosabb szövődmény, agyvelőgyulladás formájában. Kisgyermekek lázas állapota gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel (gyógyszerrel és hűtőfürdővel). Azokban az országokban, ahol a tömeges oltásokat bevezették és az átoltottság magas szintű, a kanyaró, a rubeola és a mumpsz előfordulása jelentősen csökkent. A védőoltás hatására ellenanyagok termelődnek a szervezetben, amelyek megvédenek a megbetegedéstől. Az oltottakban a vírus nem tud megtelepedni. A vírus cirkulációja a lakosságban csökken, mivel nem talál fogékony személyeket.
A gyermekkori oltást 2006 óta olyan oltóanyaggal végzik, amely az öt betegség (diftéria, pertusszisz, tetanusz, járványos gyermekbénulás, Hib okozta gennyes agyhártyagyulladás) ellen alakít ki védettséget. Tehát egyetlen oltásba építették a diftéria elleni komponenst (D), a tetanusz elleni komponenst (T), a szamárköhögés elleni komponenst, ami ún. acelluláris pertusszisz (Pa: azaz csak tisztított antigéneket tartalmazó összetevő), a járványos gyermekbénulás elleni oltóanyagot (IPV: inaktivált, azaz elölt vírust tartalmazó oltóanyag) és Haemophilus influenzae b (Hib) fertőzés elleni oltóanyag. Ezt első alkalommal 2, 3 és 4 hónapos korban adják. Az ismétlés 18 hónapos korban esedékes. A 6 éves gyerekek DTPa-IPV oltást kapnak. A 11 évesek emlékeztető oltása diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni oltóanyaggal történik. Ez a kötelezően alkalmazott oltási sorozat a tetanusz ellen 5 évig nyújt biztonságos védelmet, ezért később, a tetanuszfertőzésre gyanús sérültek emlékeztető oltást kapnak. A rendszeresen végzett oltások eredményeképpen hazánkban szinte teljesen eltűnt a tetanusz (évi 2-5 eset) és a Hib okozta agyhártyagyulladás (évi 2-4 eset), szórványosan észlelhető szamárköhögés (évi 5-20 eset) és évtizedek óta nem fordult elő diftéria és járványos gyermekbénulás. A kórokozók azonban jelenleg is a környezetünkben vannak. Lázas vagy súlyos betegek oltását el kell halasztani. Nem oltható az sem, akinek az előző oltás után súlyos allergiás reakciója volt. Tisztázott idegrendszeri betegségben szenvedők oltása nem korlátozott. A DTPa+IPV+HiB oltást enyhe tünetek követhetik. Helyileg mérsékelt duzzanat, bőrpír és érzékenység alakulhat ki. Az oltás velejárója lehet a láz is. A csecsemők testhőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell, hogy időben el lehessen kezdeni a lázcsillapítást (gyógyszerrel és hűtőfürdővel). Ritka, ártalmatlan, azonban igen riasztó oltás utáni esemény a "rongy baba" állapot. Az oltást követő 48 órán belül jelentkezhet sápadtsággal, izomtónus vesztéssel, ájulásszerű állapottal-, ami azonban maradandó károsodással nem jár, további oltásnál nem ismétlődik, kórházi ellátást nem igényel.
Meningococcus elleni oltás
A meningococcus öt csoportja (ABCWY) ellen van hatékony védőoltás. Hazánkban túlnyomó többségben a C és B szerocsoport fordul elő. A fiatal csecsemők és serdülők fertőzése gyakoribb. A 25 éves kor alatti korosztályt és ezen felül alapbetegségben szenvedőket (léphiányosokat, immunhiányosokat), utazókat javasolt oltásban részesíteni. Az oltási séma korosztályonként és oltóanyagonként változik. Eredményes oltás helyesen alkalmazott oltási sorozattal és ismétlő oltással érhető el. A C csoportú meningococcus baktérium ellen térítésmentesen (csak doboz díj van) oltják a csecsemőket 2., 4., hónapos korban és - egy éves kor után - általában 15 hónapos korban. A B csoportú meningococcus elleni vakcina térítés ellenében hozzáférhető (patikai forgalomban van). 2 hónapos kortól adva 3 oltás kell 1 hónap időközzel, idősebb korban kezdve 2 alapoltás kell, és egy éves kor felett egy emlékeztető. A kamaszok meningococcus elleni oltása 12 kortól javasolt, 5 évente, a kritikus „fogékony” időszak alatt, kb. 26 éves korig. A nyitottabb életmód, külföldi tanulmányok vagy nemzetközi oktatási intézménybe járóknak a négykomponensű oltóanyag (ACWY) és a B csoport elleni oltás adása javasolt. A beadás helyén átmeneti fájdalom, bőrpír jelentkezhet. Láz és általános tünetek: étvágytalanság, aluszékonyság gyakrabban jelentkezik.
RotaTeq és Rotarix oltások
A RotaTeq oltóanyag háromdózisú. 6 hetes kortól adható, legalább 4 hét időközzel. Ajánlott 20-22 hetes korig, de legkésőbb 32 hetes korig befejezni a sorozatot. 8 hónapos kor feletti csecsemők nem olthatók. A Rotarix két adagú oltási sort javasolt. 6 hetes kortól (de legalább 16 hetes kor előtt) kell az első adagot beadni, a második adagot legkésőbb 24 hetes korban kell alkalmazni. Az oltások között legalább 4 hét időközt kell tartani. Az oltási sorozatban részesült csecsemők 98%-a védetté válik a súlyos fertőzéssel szemben, háromnegyede pedig egyáltalán nem betegszik meg rotavírus okozta hasmenésben. Magas láz, hasmenés, súlyos heveny betegség esetén el kell halasztani az oltást. Nem olthatók az immunkárosodottak (daganatos betegek, veleszületett immunhiányosok, szteroid kezelésben részesülők) és a bélrendszert érintő fejlődési rendellenességgel születettek. Csökkent lehet az oltás hatékonysága azoknál, akik korábban vért vagy immunglobulint kaptak. Az oltást követő héten enyhe hasmenés és hőemelkedés jelentkezhet az oltottak 1-3%-ában.
Koraszülöttek és oltás
Oltathatók -e a koraszülöttek? A 25. Mi a teendő, ha oltóanyaghiány lép fel? A kétféle oltóanyag nem cserélhető fel, azaz megszakad az oltási sor, ha a csecsemő kora túlhaladja az ajánlott légkésőbbi időpontot. Egy, ill. Mi a teendő, ha az oltóanyag egy része kifolyik a nyállal? Kiskanállal összegyűjthető és újra beadható. Az oltást nem kell megismételni.
HPV oltás
Silgard: 6, 11, 16 és 18-as típus okozta elváltozások ellen véd. (2018-tól a 9 komponensű oltóanyag váltja fel). Mindhárom oltóanyag tartalmazza a 16 és 18 -as típust. 70%-ban ezek okolhatók a méhnyakrákért, a hüvely bemeneti, a pénisz, a hangszalag és a végbélnyílás körüli rákos elváltozásokért. A 6 és 11 as típusok okozzák leggyakrabban (90%) a nemi szemölcsöket (kondilóma). 2014. októbertől az általános iskola VII. évfolyamát végző és 12. évét betöltött leányoknak kötelezően felajánlandó a térítésmentes 2 komponensű (Cervarix) oltás, 0.,5-13. hó időközzel. Vizsgálatok szerint (nőknél 45 éves korig történtek vizsgálatok), az oltási sorozat, az idősebb korosztályban is jelentősen csökkenti a HPV okozta rákos vagy rák megelőző állapotok előfordulását. A védettség kialakulásához oltási sorozat szükséges. Az oltási rend az oltandó személy első oltáskori életkorától függ. 9 éves kortól betöltött 14 éves korig két oltás adható a 0, és az 5-13. hónapban. Ha a második adag vakcinát az első adag beadását követő 5. hónap előtt adják be, minden esetben be kell adni egy harmadik adagot is. 15 éves kor felett 3 adag szükséges - az oltóanyagtól függően - a 0., 1. és 6 hónapban vagy 0., 2., 6. hónapban. 2014. októbertől az általános iskola VII. évfolyamát végző és 12. évét betöltött leányoknak kötelezően felajánlandó a térítésmentes 2 komponensű oltás, 0.,5-13. hó időközzel. A védőoltás nem helyettesíti a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatot, és nem csökkenti a rákszűrés jelentőségét! Azok, akiket a 2 vagy 4 komponensű oltóanyaggal oltottak régebben, és kiszélesítenék a 9 komponensű oltóanyaggal a védettségüket, a teljes sorozatot kell megkapniuk.
Prevenar oltás
Hazánkban 2008 októberétől a csecsemők először 7, majd 13 szerocsoport elleni konjugált oltóanyaggal önkéntesen, térítésmentes invazív pneumococcus betegség elleni védőoltásban részesülhettek. A 2014. július 1. után születettek számára az oltás (P13) beépítésre került az életkorhoz kötött oltások közé. Az első oltásokat 2 és 4 hónapos életkorban adják, melyet a második életévben ismételni szükséges (önkéntes oltásoknál 15 hó, kötelező oltásoknál 12 hó). Az invazív pneumococcus betegség megelőzésére szolgáló Prevenar 13 konjugált pneumococcus vakcinát az 5 éves kor alatti, kiemelten magas rizikójú betegeknek - a külön jogszabály alapján térítésmentes védőoltásra jogosultakat kivéve - a háziorvos, házi gyermekorvos és csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos írhatja fel 70%-os OEP támogatással. Az oltóanyag nem alkalmazható a készítmény hatóanyagaival vagy bármely segédanyagával szembeni ismert túlérzékenység esetén. Az injekció beadását el kell halasztani akut, lázas betegség esetén, enyhe fertőzés azonban nem akadálya az immunizációnak. Nagyon gyakori a láz, aluszékonyság és/vagy álmatlanság, étvágytalanság, ingerlékenység, illetve helyi reakció (bőrpír, duzzanat) megjelenése. Más, életkorhoz kötött kombinált védőoltással egy időben alkalmazva a lázas reakciók gyakoriságának emelkedését figyelték meg. Gyakori a kiütés.
Hepatitis B oltás
A hepatitis B vírus okozta megbetegedés kivédésére -a vírus terjedési módját (vér, szövetnedvek, testváladékok) figyelembe véve- az aktív szexuális élet kezdete előtt oltják a gyerekeket Magyarországon. A hepatitis B elleni oltásokat hazánkban életkorhoz kötötten, iskolai oltás keretében, 1999-től minden 12/13 éves gyermek megkap. A korábban már hepatitis B ellen -pl. Gyakori a fájdalom, bőrpír, duzzanat az injekció beadásának helyén, fáradtság, láz (37,5 °C-nál magasabb), rossz közérzet (álmosság, fejfájás), étvágycsökkenés.
Influenza elleni oltás
Az influenza vírus járványosan terjed, súlyos megbetegedést okozhat. A vírus változékonysága miatt a fertőzés ellen szezonálisan szükséges védőoltással védekezni. Az oltóanyagban lévő vírustörzs az egész világon minden oltóanyagban ugyanaz. Az influenza megelőzése 6 hónapos kor felett ajánlott mindenkinek. 6 hónaposnál kisebb gyermek környezetét javasolt oltani. Első oltás alkalmával, 6 hónapos és 9 éves kor között 2 adag oltásra van szükség, 4 hét különbséggel. A várandósok és környezetük oltása kifejezetten javasolt, amennyiben a terhesség 2.-3. trimeszterében történik.
Bárányhimlő elleni oltás
A bárányhimlőt a varicella zoster vírus okozza. A fertőzés cseppfertőzéssel terjed. Típusos gyermekkori fertőzés, mely igen gyakori, többségében enyhe lefolyású betegség. Évente körülbelül 50000 megbetegedés van hazánkban. A felnőttek többsége gyermekkorban átesett a fertőzésen, de a fogékonyságot érdemes tisztázni, ha valaki nem emlékszik betegségre. Az átvészelt betegség életre szóló védettséget alakít ki. Alapbetegségtől függetlenül számíthatunk valamilyen szövődményre, ezért minden korosztályban érdemes védőoltással megelőzni a súlyos fertőzést és nagy eséllyel elkerülni a megbetegedést. Magyarországon kétféle védőoltás van forgalomban. Az oltóanyag élő gyengített kórokozót tartalmaz. Egy éves kor felett ajánlott, 9 hónapos kor felett lehetséges alkalmazni. A teljes oltási sorozat két oltásból áll, amelyeket 1-3 hónap különbséggel kell beadni. Javasolt az MMR oltással egy időben kezdeni az oltási sort. Bárányhimlős beteggel történt érintkezés után 72 órán belül alkalmazva megakadályozható a fertőzés. A bárányhimlő elleni oltás felnőttkorban is alkalmazható.
Kullancsencephalitis elleni oltás
Védőoltás: Hazánkban kétféle oltóanyag van forgalomban ( FSMEImmun , Encepur). Mindkettő elölt vírusokat tartalmaz. Az immunreakció kialakításához két alapoltás szükséges 1 - 3 hónap időközzel, melyet 5 - 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 év múlva, majd 5 évenként, egy újabb emlékeztető oltás szükséges. Az oltási sorozatot ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. Ha túl rövid idő áll rendelkezésre a kullancs-szezon előtt, akkor gyorsított oltási sémával hamarabb ki lehet alakítani a védettséget. Erről kérjen felvilágosítást a háziorvosától. Az oltás nem véd a kullancsok terjesztette más betegségek, például a Lyme-kór ellen! Ellenjavallat: egy évesnél fiatalabb kor. Kullancs csípést követően csak egy hónap múlva ajánlott elkezdeni az oltási sorozatot. Oltási reakció: helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz, fejfájás.