A láz még egy felnőtt ember is könnyedén ledönthet a lábáról, hát még ha egy kisbabáról van szó. A láz a testhőmérséklet időleges megemelkedése az agyi hőközpont utasítására. A lázas állapotot leggyakrabban valamilyen kórokozó vagy sérülés okozza, de nyugtalanság, a stressz hatására is megemelkedhet a testhőmérséklet. Sok édesanya nem tudja, hogy mi válthatta ki a babánál a lázas állapotot, főleg, ha hirtelen jelentkezik, de mielőtt megijednének, jó tudni, hogy bizonyos körülmények is hatással vannak a testhőmérsékletre: a helyszín, például ha túlzsúfoltság és nyugtalanság veszi körül a kicsit; a ruházat, ha túl melegen van öltöztetve a baba. Hűvösebb környezetbe helyezés, ruhalevétel, nyugodt helyzetbe tevés után egy órával a hőmérsékletnek vissza kell térnie a normális tartományba. Azt is jó tudni, hogy a testhőmérséklet napszakonként is eltérő lehet, reggel a legalacsonyabb, délután pedig a legmagasabb.
A láz segíti a szervezet öngyógyítási folyamatait. Az immunrendszer hatékonyabban reagál, a fehérvérsejtek magasabb hőmérsékleten gyorsabban szaporodnak, a kórokozók viszont a melegebb környezetben lelassulhatnak, de el is pusztulhatnak. Bár bizonyos esetekben a nagyon magas, tartós láz az életet is veszélyeztetheti, azért általában nem olyan nehéz csillapítani, megszüntetni a lázas állapotot.
A csecsemő testhőmérséklete nem azonos egy felnőtt emberével. A baba lázának csillapítását 38 fok fölött kell megkezdeni, ennél alacsonyabb testhőmérséklet náluk még nem minősül láznak. 37-38 fok között csak hőemelkedésről beszélünk, de ebben az esetben egyelőre csak akkor szükséges lázcsillapító használata, ha a babát nagyon megviseli a megemelkedett testhőmérséklet.
A csecsemő láza korától függően többféleképpen is mérhető: a végbélben, a hónaljban vagy a térdhajlatban. Fontos azonban tudni, hogy a végbélben kapott értékből fél fokot le kell vonni. Mivel a kisbabák még nem tudnak úgy kommunikálni, mint a felnőtt emberek, vagy a nagyobb gyermekek, ezért nem is tudnak szólni arról, hogy lázasak, vagy rosszul érzik magukat. Másképp jelzik a rosszullétüket, például sírás vagy aluszékonyság, rendellenes légzés, kiütések, hányás, hasmenés formájában. Ezekre a jelekre a szülőnek kell felfigyelnie, és megértenie, mit jelentenek, majd megfelelően kezelni a helyzetet.
A láz megítélése és mérése
A láz mindig egy betegség kísérő tünete, sok esetben egy akut megbetegedés (pl. A lázas megbetegedések az őszi, téli hónapokban a leggyakoribbak, hátterükben 80 százalékban vírusfertőzés húzódik. A hőmérséklet-érzékeny idegsejtek állandóan érzékelik a test aktuális hőmérsékletét, és összehasonlítják az alapértelmezett értékkel. Ha nő az aktuális testhőmérséklet, akkor bekapcsolódnak a hűtési folyamatok (pl. izzadás), ha pedig csökken a hőmérséklet, akkor a fűtőfolyamatok indulnak be (pl. remegés).
A lázat a hőszabályozó központ lázkeltő anyagokkal való ingerlése okozza, melynek eredményeképp a testhőmérséklet szabályozottan egy magasabb alapértelmezett hőmérsékletre emelkedik. A megemelkedett alapértelmezett hőmérséklethez képest alacsonyabb a hőmérsékletünk, ezért fázunk. Termosztátunk működésbe lép: a bőrben lévő erek összehúzódnak, a bőr lúdbőrössé válik, hogy csökkenjen a hőveszteség. Mivel fázunk, melegebbre vágyunk (betakarózunk, jobban felöltözünk). Ekkor ismét egyensúlyba kerül a hőleadás és a hőtermelés, de most már a magasabb alapértelmezett hőmérsékleten. A láz tetőzik: a hőtermelés és a hőleadás egyenlővé válik. Ebben a szakaszban a hőleadás nagyobb, mint a hőtermelés.
A láz felszálló szakaszában a legjellemzőbb tünetek közé tartozik a sápadtság, márványozott bőr, borzongás, didergés, hidegrázás, valamint a végtagok hűvössége. Az ilyenkor jelentkező hidegrázás − amit a lázgörccsel szoktak összekeverni − általában csak néhány percig tart, de ijesztő lehet. A pulzusszám emelkedik (1°C hőmérséklet emelkedés kb. 10 ütés/perc). A nagyobb hőleadás miatt verejtékezés, bőséges izzadás figyelhető meg, ami nem csupán folyadék-, de sóveszteséggel is jár.
Hőmérsékletmérés módjai és értékelése
A testhőmérséklet függ a mérés módjától, helyétől és a napszaktól is. Láznak a hónaljban mért 38 °C fok feletti testhőmérsékletet nevezzük, amelyet gyerekek esetében többnyire vírusfertőzés vált ki. A végbélben, szájban és fülben mért érték 0,5 °C-kal magasabb, mint a hónaljban mért hőmérséklet.
Hőmérséklet definíciók:
- Normál testhőmérséklet: 36-37 °C közötti érték, reggel alacsonyabb, este kissé magasabb.
- Hőemelkedés: 37,1-37,9 °C közötti érték, amely gyakran enyhe fertőzést jelez.
- Láz: 38 °C feletti érték, amely általában már immunreakció következménye.
- Magas láz: 39 °C felett, fokozott figyelmet igényelhet, különösen gyermekeknél.
Hőmérsékletmérési módszerek:
- Hónalji mérés: Gyakori, de 0,5 °C-kal alacsonyabb lehet a valós értéknél. A bőr legyen száraz, a gyermek ne mocorogjon a mérés alatt.
- Végbélben történő mérés: Csecsemőknél a legpontosabb (maghőmérséklet), higiéniai odafigyelést igényel. A végbélbe 1,5-2 cm mélyen kell felhelyezni a hőmérőt. A végbélben mért testhő − az ún. maghőmérséklet − 0,5 °C-kal magasabb érték, mint amit hónaljban mérünk.
- Fülhőmérő: Gyors és kényelmes, de pontos helyezést igényel a hallójáratban. Fülzsír vagy középfülgyulladás esetén hamis eredményt adhat.
- Homlokhőmérő: Kontakt nélküli, de kevésbé megbízható, főleg izzadt bőrön.
- Digitális, érintésmentes hőmérők: Használatuk egyszerű, nagyon elterjedtek, pillanatok alatt mutatják a hőmérsékletet.
- Higanyos lázmérők: 2009 óta nem forgalmazhatók, de még előfordulnak. Használat előtt 36 °C alá kell rázni.
- Higanymentes, analóg hőmérők: Hasonlóan a higanyoshoz, használat előtt le kell rázni.
A hőmérőzés gyermekkorban mindig felügyelet mellett történjék. Figyeljünk arra is, hogy sose mérjük a gyerek hőmérsékletét intenzív mozgás, szaladgálás, meleg zuhany vagy fürdő után, hiszen ezek mind emelik a testhőt, így hamis eredményt kaphatunk. A gyermek életkora fontos a lázmérési módszer kiválasztása szempontjából. Csecsemők és kisdedek esetén a lázmérés legbiztosabb, de nem kizárólagos módja a végbélben való hőmérőzés, óvodás kortól - de jól kivitelezve akár a csecsemőnél is - a hónaljban mérjük.
Mikor veszélyes a láz?
A láz mértéke, tartóssága önmagában, egyéb tünetek megjelenéséig nem alkalmas a betegség súlyosságának megítéléséhez. Riadóztató (ún. alarmírozó) tünetek lehetnek a gyermek általános állapotában, viselkedésében észrevehető változások.
Különös figyelmet igénylő esetek:
- 3 hónap alatti csecsemő láza: A három hónaposnál fiatalabb csecsemők immunrendszere még fejletlen, így náluk a láz mindig orvosi értékelést igényel. Már 38 °C feletti testhőmérséklet esetén is fontos, hogy a gyermekorvos azonnal megvizsgálja a babát, mert náluk egy enyhének tűnő fertőzés is gyorsan súlyosbodhat. A legkisebbeknél a láz gyakran az egyetlen figyelmeztető jel, amely például egy húgyúti fertőzésre, vírusos megbetegedésre vagy akár szepszis kezdeti stádiumára utalhat. Egyes esetekben a kórházi megfigyelés sem kizárt, különösen, ha a gyermek bágyadt, nem eszik, vagy sírása szokatlan. A korai kivizsgálás életmentő lehet ebben a korosztályban, és nem szabad késlekedni, ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk.
- 3 napnál tovább tartó magas láz: Az elhúzódó láz, amely három nap után sem csillapodik, már önmagában indokolttá teszi az orvosi kivizsgálást. Bár a vírusos fertőzések is okozhatnak több napig tartó lázat, a tartósan magas testhőmérséklet mögött gyakran bakteriális fertőzés állhat, például tüdőgyulladás, középfülgyulladás vagy húgyúti fertőzés. Ezek kezeléséhez antibiotikumra lehet szükség, ezért a gyermekorvosi vizsgálat nem halasztható.
- Lázgörcs, tudatzavar, kiszáradás jelei: Bizonyos tünetek a lázzal együtt vagy annak következtében azonnali sürgősségi ellátást igényelnek, mivel komoly állapotra utalnak. A lázgörcs kisgyermekeknél, különösen 6 hónap és 5 év között jelentkezhet, és hirtelen magas láz esetén alakul ki. Ilyenkor a gyermek elveszíti az eszméletét, rángatózni kezd, teste megfeszül, és néhány percre reagálatlanná válik. Bár ijesztő, a legtöbb esetben nem okoz maradandó károsodást, mégis indokolt az orvosi értékelés. A tudatzavar - például tompultság, zavaros tekintet, nem reagálás - már súlyosabb neurológiai vagy szisztémás problémára utalhat. A kiszáradás jelei, mint a száraz száj, beesett szemek, ritka vagy hiányzó vizelet, hideg végtagok, azt mutatják, hogy a gyermek szervezete már nem tud megfelelően alkalmazkodni a betegséghez.
- Egyéb riasztó tünetek: Ha a magas láz mellett új tünetek is megjelennek - például kiütések, köhögés, hányás, hasmenés, fájdalom - az szintén arra utal, hogy a szervezet egyre erőteljesebb gyulladásos folyamatra reagál. Ezért különösen fontos a láz naplózása és a társuló panaszok rögzítése.
A gyermek viselkedése és közérzete sokszor többet elárul, mint maga a láz mértéke. Ha a szülő úgy érzi, hogy „valami nincs rendben”, érdemes mielőbb orvosi tanácsot kérni.
Lázcsillapítás otthon
A lázcsillapítás célja nem a gyógyítás, hanem a közérzetjavítás. A lázat általában csak akkor kell csillapítani, ha a gyermek közérzete rossz, bágyadt, levert. A lázcsillapító hatás kb. 1-2 óra múlva várható, és általában 1-2 °C-os csökkenést eredményez.
Gyógyszeres lázcsillapítás
- A lázcsillapító gyógyszert mindig egyeztessük a gyermekorvossal vagy a védőnővel.
- Vannak vény nélkül kapható lázat csillapító gyógyszerek, amelyek paracetamol hatóanyagot tartalmaznak. Ezeket kúp vagy szirup formájában lehet beadni a gyermeknek. Ilyen típusú gyógyszert csak két hónapos korától kaphat a baba.
- Három hónaposnál idősebb gyermeknek, ha nagyon rosszul érzi magát vagy fájdalma van, adhat paracetamolt.
- Ibuprofent 6 hónapos kortól lehet adni, gyulladáscsökkentő hatással.
- A gyógyszer adagolását mindig testsúly alapján kell meghatározni, a betegtájékoztatóban olvasható adagolás szerint.
- Figyeljünk az adagolási előírás megválasztására: csak a megfelelő dózis alkalmazása biztosítja a kívánt kedvező hatást.
- Fontos szabály, hogy egyszerre mindig csak egyféle hatóanyagtartalmú lázcsillapítót adjunk a gyermeknek. Ha nem hat, akkor váltsunk át másikra, leghamarabb az előző bevételétől számított négy óra elteltével. Ugyanolyan hatóanyagtartalmú gyógyszereket hat óránként adhatunk a gyermeknek.
- A különböző hatóanyag tartalmú gyógyszereket lehet kombinálni, ha az előző beadása után 1-1,5 órával nem csökkent a testhő, vagy a következő lehetséges beadás előtt szükséges ismét lázcsillapító adása.
- A szalicilát csoportba tartozó gyógyszerek gyermekkorban nem javasoltak, 10 éves kor alatt tilos!
Fizikális lázcsillapítás
- Ha fizikális módszert alkalmazunk, azt tehetjük például hűtőfürdővel, úgy, hogy eleinte a víz legyen körülbelül 37 fokos, majd hideg víz hozzáadásával fokozatosan hűtsük 31-32 fokig. A hirtelen hőmérsékletváltozás is megterheli a kicsi szervezetét, ezért csak óvatosan és fokozatosan végezzük a lázcsillapítást.
- A hűtőfürdő 10-15 percnél ne tartson tovább!
- Másik fizikális módszer a vizes borogatás. Langyos vízzel nedvesítsünk be egy törülközőt, csavarjuk ki, majd burkoljuk be vele a baba testét. Ma már a testborogatást (priznicet) nem alkalmazzuk.
- A hűtőfürdő alkalmazható (ha gyógyszeres kezelés nem lehetséges, vagy igen magas láz esetén), de a didergést el kell kerülni, mert az tovább növelheti a testhőmérsékletet. Csak akkor végezzük ezt a módszert, ha a gyermek jól viseli, nem fél tőle, semmiképp ne erőltessük.
- Ha mégis úgy döntünk, hogy ezt a módszert alkalmazzuk, akkor nagyon kíméletesen, odafigyelve tegyük. Hűtőfürdő esetén ne hideg vízbe ültessük a gyermeket, hanem testhőmérsékletű (langyos) vízbe, azt hagyjuk fokozatosan lehűlni. A gyermek csak addig üljön benne, amíg nem kellemetlen számára és nem kezd el dideregni. Soha ne hagyjuk egyedül a gyermeket a fürdőkádban!
Ápolás és gondoskodás lázas gyermek mellett
A lázas gyermek számára elsődlegesen fontos a nyugodt, szeretetteljes környezet, a gondoskodó légkör és a pihenés biztosítása. A kis beteget soha ne a láz mértéke, hanem az általános állapota szerint lássuk el. Egy jó állapotban lévő gyermeknek felesleges folyamatosan mérni a lázát, vagy korlátozni az aktivitását.
Figyeljünk arra, hogy a lázas gyermek mindig jól szellőző, könnyű ruhát viseljen, ha pedig a láz felszálló szakaszában fázik, csupán egy vékony takaróval takarjuk be, amelyet izzadásnál vegyünk le róla. Kerülni kell a vastag, nagyon meleg ruhák és takarók használatát, mert ezek csökkentik a hőleadás képességét.
A verejtékezés komoly folyadék és sóveszteséggel jár együtt, amely hatékony pótlásáról minél előbb gondoskodni kell. Ügyeljünk arra, hogy a gyermek sok folyadékot fogyasszon. Akár egy jégkrém is hathat üdítőleg. Lázas gyermeknek általában nincs étvágya. Emiatt nem érdemes aggódni.
Betegsége miatt a gyermek több figyelmet, személyes, szeretetteljes foglalkozást igényel, nyűgösebb lehet.
Összefoglalva: Mi a teendő?
A láz a szervezet természetes reakciója, nem betegség, hanem tünet. A lázcsillapítás célja elsősorban a gyermek komfortjának javítása. Csak akkor adjunk lázcsillapítót, ha a gyermek rosszul érzi magát, láthatóan szenved, fájdalmai vannak, vagy a láz akadályozza a pihenést.
A láz alakulásának és a kapcsolódó tüneteknek a rendszeres rögzítése (láz naplózása) segíti a pontos orvosi diagnózist. Mérjük a lázat naponta többször, az időpontok rögzítésével. Jegyezzük fel a kísérő tüneteket: köhögés, hasmenés, hányás, kiütések. Figyeljük, mennyit eszik, iszik, mennyit és hogyan alszik a gyermek.
Mikor kell gyermekgyógyászhoz fordulni?
- 3 napnál tovább tartó vagy 39 °C feletti láz
- Rossz általános állapot, aluszékonyság, nehézlégzés
- Lázgörcs, kiszáradás gyanúja vagy új, szokatlan tünetek megjelenése
- Az 1-3 hónapos csecsemő testhőmérséklete eléri a 38 °C-ot
- A 3-6 hónapos csecsemő láza meghaladja a 39 °C-ot
- Az 1 hónapnál fiatalabb csecsemő lázas állapota esetén azonnal jelentkezni kell a sürgősségi osztályon!
Ha a gyermek aktív, jól iszik és játszik, akkor nem feltétlenül szükséges a gyógyszeres beavatkozás. Ha a fentiek elolvasása után mégsem vagy benne biztos, hogy mekkora a baj, akkor feltétlenül fordulj orvoshoz!