A fitymaszűkület (phimosis) olyan állapot, amikor a fedőbőr nyílása olyan szűk, hogy a fityma egyáltalán nem, vagy csak részlegesen húzható hátra a makkról. Ez nehezebbé teszi a makk tisztántartását, ami gyulladáshoz vezethet. A születést követően a fityma bőre össze van tapadva a makkal, és normális esetben sem húzható hátra, ezért újszülötteknél, csecsemőknél nem is szabad erőltetni. Ha erőszakosan húzzuk hátra, akkor berepedések keletkeznek rajta, a kis sérülések hegesednek, és a fityma még jobban összeszűkül.
A méhen belüli élet 12. hetében még csak egy, a hímvessző hátsó oldalán lévő sejtszaporulat látható, mely hátulról előrefelé növekedve, az 5. hónapban már az egész makkot körülveszi és befedi. Különböző tanulmányok szerint 6 hónapos korig csak 20 százalékban, míg 1 éves korig már 80 százalékban visszahúzható.
A későbbiekben ez a születéskor észlelhető összetapadás általaban fokozatosan oldódik, és a megfigyelések szerint hat hónapos korban a fiúk 15 százalékánál, egy éves korban a felénél már teljesen hátrahúzható a bőr. A kisebb-nagyobb letapadások egyéves kor után, a rendszeres tisztálkodás során végzett fityma hátrahúzások során általában oldódnak, de ha nem, akkor a szakorvos tudja óvatosan leválasztani őket.
A fityma (előbőr) a hímvessző végén található bőrredő, ami a makkot és a húgycső nyílását védi. Az élettani csecsemőkori fitymaszűkület minden fiúcsecsemőnél előfordul. Élettani fitymaszűkület esetén a legfontosabb szabály, hogy ne nyúljunk a kisfiunk fitymájához, a jelenség egy állapot, mely nem igényel teendőt! A fityma makktól történő elválása már a magzati kor végén elkezdődik, ám a folyamat sokszor még kisgyermekkorban sem fejeződik be. Szintén normális élettani állapot tehát, hogy a fityma egy finom hártyával rátapadt a makkra − gyakori, hogy a fitymán lévő nyílás alig látható −, és arról fokozatosan, az életkor előrehaladtával magától leválik.
Magyarországon 2-3 éves kortól már javasoljuk az óvatos fitymatornát és körömvirág kenőcsös kezelését. Az előbőr hátrahúzását nem szükséges siettetni vagy erőltetni. A fitymatorna nem más, mint a fityma óvatos, hátra-és visszahúzogatása, ami lehetővé teszi az elválást a makktól. A tornát 1-3 hónapon át, naponta akár többször is ajánlott végezni. Az esti fürdéskor végzett fitymatorna előnye, hogy a meleg víz hatására a szövetek felpuhulnak, így a fityma könnyebben hátratolható. Nagyon fontos, hogy a fityma mozgatását csak addig a pontig végezzük, amíg a letapadás engedi (elképzelhető, hogy csak pár mm-t fog jelenteni), itt tartsuk meg egy kis időre (fél-egy perc).
A smegma (ejtsd: szmegma) leváló hámsejtekből és mirigyek által termelt váladékból álló sárga, fájdalmat nem okozó, nem bűzös élettani váladék, mely a makk és fityma között képződik. Amíg a fityma a makkhoz van tapadva, addig a smegma sem tud kiürülni. A fityma belső felszínén lévő faggyúmirigyek kevés váladékot termelnek, ami a mindennapos tisztálkodás során szappanos vízzel könnyen lemosható. Egy éves kor után fürdetéskor kell fokozatosan és óvatosan hátrahúzni a bőrt és a sárgás mirigyváladékot lemosni.
A "szerzett" fitymaszűkületben szenvedőknél a tünetek gyakran iskoláskor kezdetekor jelentkeznek, és a korábban könnyen hátrahúzható fityma hegesedő beszűküléséről van szó. Ezt egy kialakulását tekintve nem ismert bőrbetegség okozza. Tekintettel arra, hogy egyelőre ennek gyógyszeres kezelése nem megoldott, a fityma műtéti eltávolítása javasolt.
A fitymaszűkület típusai és okai
Veleszületett fitymaszűkületről akkor beszélünk, amikor a fityma sohasem volt visszahúzható a makkról. Súlyosabb esetben vizeléskor a fitymazsák zsákszerűen felfújódik, mert a fitymán lévő nyílás nem elegendő a vizelet azonnali kiürítésére.
Fontos elkülöníteni a fityma sejtes letapadását (adhaesio cellularis). Gyakran látható ilyen gyermekeknél a fitymazsákon áttűnő fehéres-sárgás (pattanásra, vagy zsírcsomóra is emlékeztető) képlet, mely az esetek döntő többségében ártalmatlan, elhalt laphám-szaporulat. Gondot akkor okoz, ha befertőződik, és ekkor fájdalmas, gennyes gyulladást hozhat létre a fitymazsákban.
A fitymaszűkület (vagy más néven fimózis) egy olyan állapotot jelent, amikor a fiúgyermek fitymája szorosan illeszkedik a makkra, és nehezen vagy egyáltalán nem húzható vissza. Ez az állapot még természetes lehet a csecsemőknél és kisgyermekeknél. Idővel általában fokozatosan lazul és rugalmassá válik a fityma, és az óvodáskor végére visszahúzható lesz a fityma.
A fitymaszűkület okai különbözőek lehetnek, és a jelenség többnyire természetes, a csecsemők és kisgyermekek fejlődési folyamatának része. Sok esetben tehát a fitymaszűkület gyermekkorban teljesen normális része a fiúk fejlődésének. A fityma (a makkot borító bőrréteg) kezdetben szorosan illeszkedik a makkra, de idővel általában lazul és rugalmassá válik. Előfordulhat azonban, hogy hiba csúszik a rendszerbe és megmarad a fitymaszűkület gyermekkorban.
Fitymazsák ragadása
A fityma és a makk közötti területen előfordulhat, hogy a bőr szerves anyaggal (pl. sejtváladékkal) tapad össze, és ezáltal megnehezíti a fityma visszahúzását. A szülők gyakran összekeverik a két fogalmat. A fitymaletapadás (adhaesio) csecsemő- és kisgyermekkorban egy teljesen természetes, élettani állapot: ilyenkor a fityma belső lemeze még sejtesen összenőtt a makkal.
Gyulladás és hegesedés
Gyulladás vagy kisebb sérülések miatt kialakult hegesedés is okozhat fitymaszűkületet. A pénisz megsérülhet többek között sportolás, verekedés, baleset miatt. A kisebb felszínes sebeket, horzsolásokat, zúzódásokat és duzzanatokat otthon is kezelhetjük.
Másodlagos fitymaszűkület
További gyakori oka a másodlagos fitymaszűkület kialakulásának a cukorbetegség és leginkább annak rosszul kezelt esetében.
A fitymaszűkületet tovább csoportosíthatjuk aszerint, hogy a nyugalmi vagy (erigált) izgalmi állapotban levő péniszen jelentkezik. Relatív fitymaszűkület panaszával leginkább serdülőkorban lehet találkozni. A fityma relatív szűkületéhez, gyakran társul egy másik enyhébb rendellenesség, a rövid fitymafék (kantár). Ez merev állapotban nem engedi az egyébként kellő tágasságú fitymát hátracsúszni. Ilyenkor a pénisz alsó felén egy kis feszülő húr látható. Ennek az állapotnak az a veszélye, hogy nemi aktus közben elszakadhat, komoly, néha nehezen csillapítható vérzést okozva, melyet végül helyi érzéstelenítésben egy öltés behelyezésével lehet csak megoldani.
Tünetek és szövődmények
A fitymaszűkület gyermekkorban amiatt okoz tüneteket, mert a fityma szorosan illeszkedik a makkra, és nehezen vagy egyáltalán nem húzható vissza. Érdemes tudni, hogy a fitymaszűkület tünetei minden gyermeknél kicsit eltérőek lehetnek.
A balanitis a makk bőrének gyulladása, mely fájdalommal, váladékozással, pirossággal, duzzanattal, illetve vizelet-visszatartással járhat. A vizelet a makk és a fityma közé préselődik. Szintén a makk gyulladásához vezethet, ha a smegma nehezen ürül és felgyűlik a fityma alatt.
Ha a fityma visszahelyezése nem kivitelezhető, akkor végső esetben helyi érzéstelenítésben (gyermeknél altatásban) a szűkületet okozó gyűrű átvágása válhat indokolttá.
Paraphimosis
Amennyiben a szűk fityma a makk mögött "megszorul", és nem húzható vissza, paraphimosisról beszélünk. Ilyenkor az elszorítás következtében a fitymán és a makkon vénás pangás alakul ki, mely nagyon kellemetlen és fájdalmas. Ilyen esetben a fájdalom ellenére is meg kell próbálni minél hamarabb visszahúzni a bőrt, mert az idő előrehaladtával a duzzanat fokozódik, és a konzervatív gyógyítás lehetősége csökken. Sikertelenség esetén, minél hamarabb urológus felkeresése javasolt.
A paraphimosis azonnali beavatkozást igényel, mihamarabb jelentkezzünk az illetékes sebészeti ügyeleten! Általában enyhe fokú fitymaszűkület otthoni kezelésekor alakul ki, amikor elfelejtik a gyermek előbőrét hátrahúzás után visszahúzni, ez a keletkező duzzanat miatt később már nem vagy csak nagyon nehezen tehető meg.
A fitymaszűkület ritkán okoz szövődményeket vagy egyáltalán problémát. Fertőzés: A fityma alatt lévő terület nehezen hozzáférhető, és ha a fityma nem húzható vissza, az nehezítheti a tisztítást.
A fitymagyulladás (balanoposthitis) ijesztő tünetekkel jár: a kisfiú pénisze (a fityma vége) hirtelen megduzzad, élénkpiros lesz, fájdalmassá válik, a vizelés sírással járhat, és gennyes sárgás-zöldes váladék is ürülhet. Ilyenkor mielőbbi orvosi vizsgálat javasolt.
Mikor kell szakemberhez fordulni?
A legfontosabb urológiai aranyszabály: soha, semmilyen körülmények között nem szabad erőltetni! Az erőltetett, erőszakos hátrahúzás apró, szabad szemmel alig látható mikrosérüléseket okoz a finom bőrön. Ezek a sérülések hegesedéssel gyógyulnak, a hegszövet pedig rugalmatlan, így az erőltetéssel éppen mi magunk okozunk valódi, másodlagos fitymaszűkületet a gyermeknek.
Ha a fityma szűkülete akutan akadályozza a vizelést (fajdalmas, ballonszerűen feltágul), keressük fel az illetékes sebészeti ügyeletet! Ha a fitymaszűkület nem oldódik 5 éves korra, érdemes szakembert (háziorvos, gyermekgyógyász, urológus, gyermeksebész) felkeresni, aki tanáccsal ellátva helyileg alkalmazható szteroidos kenőcsöt (betametazon, triamcinolon, flutikazon) ír fel.
Ha a szülők bármiben is bizonytalanok lennének, ne féljenek gyermekurológus segítségét kérni, hiszen a szakszerűtlen kezelés okozhatja a legnagyobb bajt.
A fitymaszűkület kivizsgálása általában az urológus orvos feladata. Ha a szülők észlelik, hogy a gyermek fitymája szűk, vagy ha a gyermek panaszkodik fájdalomról vagy kényelmetlenségről ezzel kapcsolatban, érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni. A szakorvos (urológus vagy gyermeksebész) a szükséges vizsgálatok elvégzése után meg tudja állapítani, hogy szükséges-e kezelés.
Kezelési lehetőségek
A modern gyermekurológia ma már nem az azonnali műtétet részesíti előnyben. Első lépésként - általában 2-3 éves kor felett - egy többhetes, konzervatív terápiát alkalmazunk: egy speciális, szteroidtartalmú kenőcsöt írunk fel, amellyel a szűk bőrgyűrűt kell kenni és nagyon finoman tornáztatni.
Amennyiben a kenőcsös terápia nem segít, vagy a hegesedés már túl kifejezett, műtéti megoldásra van szükség a későbbi (felnőttkori) panaszok és a visszatérő gyulladások megelőzése érdekében. Ez lehet a szűk gyűrű bemetszése vagy a fityma részleges/teljes eltávolítása (körülmetélés).
A fitymaszűkület kezelése is a tünetek jellegétől, súlyosságától és a gyermek életkorától függ. Ha a fitymaszűkület könnyen kezelhető, lehet, hogy csak tanácsokat adnak a szülőknek a rendszeres tisztálkodásról és a fityma kíméletes tágításáról. Súlyosabb esetekben, ahol a fityma nem húzható vissza, és ez panaszokat okoz, műtéti beavatkozás (fitymaplasztika) is szóba jöhet.
Konzervatív kezelés
A fityma szűkületének fennállása esetén serdülőkorban szintén a műtéti beavatkozás javasolt. Ennek indokoltságáról urológus szakorvos dönt. Van lehetőség arra, hogy megpróbálkozzanak ezen fiatalok a fityma szteroidos kenőcsös kezelésével, melyet naponta kétszer kell felvinni az érintett területre. Az ezen kezeléssel szerzett eredmények nem túl jók, de meg lehet próbálni.
A fityma tornával és szteroidos krémmel lehet konzervatívan kezelni. Ha gyulladást tapasztalunk, akkor feltétlenül kezelni kell, pl. Betadine-al. Súlyos esetben orvosi segítségre van szükség. Kisgyerekeknél a műtétet, ha lehet el kell kerülni, hiszen az altatás a nagyon kicsi gyerekeknél veszélyes lehet, tehát, amíg lehet meg kell próbálni manuális módszerrel megoldani.
Fiziológiás fimozis, sejtes összetapadása a fityma bőrének a makkhoz. Ez főleg fiatal korban könnyen orvosolható, kezelhető manuálisan is. Pl Steroidos krémmel, illetve fityma tornával, fityma nyújtó gyakorlatokkal, rendszeres hátrahúzással, alapos mosással a fityma alatti részen.
Sebészeti beavatkozások
Műtétek speciális előkészítést nem igényelnek. Az altatás miatt a műtét előtt legalább 6 órás éhgyomor szükséges.
Az ún. "dorsalis incisio"
vagyis a pénisz hátsó felszínén levő szűkületet okozó bőrgyűrű átvágása.
Fitymaplasztika (Preaputium plastica)
A fityma szűkült szakaszának eltávolítása. Általában inkább gyermekkorban végzett és javasolt műtét, ilyenkor gyermekintézetben, altatásban történik. Előnye, hogy a fityma "egészséges" szakasza megmarad, és a makk részben fedett a műtét után is. Ezzel szemben hátránya, hogy gyógyulása viszonylag több panasszal jár, és hosszabb ideig tart, valamint műtét utáni újbóli szűkület kialakulásának az esélye kb.
Körülmetélés (Circumcisio)
A rituális beavatkozásoktól eltekintve bármely korban végzett műtét. Idősebb korban leginkább cukorbetegség esetén válik szükségessé. Az említett beavatkozások után érdemes betartani az egy hónapos tartózkodást a szexuális élettől, sportolástól.
Ha a fityma visszahelyezése nem kivitelezhető, akkor végső esetben helyi érzéstelenítésben (gyermeknél altatásban) a szűkületet okozó gyűrű átvágása válhat indokolttá.
Számos esetben éberen, érzéstelenítés nélkül tépik hátra a fitymát, választják szét a fitymát és a makkot (oldják fel a letapadást), ami sokszor szintén rendkívül kellemetlen és maradandó hegesedéssel is járhat. Nem arról van szó, hogy a műtétre sosem lehet szükség, de az esetek nagy részében felesleges, és csak kockázatnak teszi ki a gyermeket.
Fitymaszűkület esetén túl kicsi a nyílás és nem húzható hátra a fedőbőr a péniszen. Ez akkor is előfordulhat, ha a fitymát idő előtt erővel visszanyomják a pénisz tövéig. Ha a szülők észlelik, hogy a gyermek fitymája szűk, vagy ha a gyermek panaszkodik fájdalomról vagy kényelmetlenségről ezzel kapcsolatban, érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni.
A fitymaszűkület gyermekkorban az életkortól, a fityma szűkületének mértékétől, és az okozott tünetektől függően változhat. Fontos megjegyezni, hogy a fitymaszűkület gyakran természetes része a csecsemők és kisgyermekek fejlődésének, és idővel magától megoldódik. Azonban néhány esetben szükség lehet kezelésre vagy orvosi beavatkozásra.
Várakozás és figyelés: Ha a fitymaszűkület nem okoz fájdalmat vagy más tüneteket, az orvosok gyakran azt javasolják, hogy várakozzanak és figyeljék meg a fejlődést. Fityma kíméletes tágítása: Az orvos tanácsával és segítségével a szülők megpróbálhatják kíméletesen tágítani a fitymát otthon. Ehhez általában javasolt naponta néhány percig finoman visszahúzni a fitymát. Páciens oktatás: Az orvosok gyakran oktatják a szülőket a megfelelő higiéniai gyakorlatokról, például a fityma alatti terület tisztításáról.
Szükség esetén műtét: Súlyosabb esetekben, amikor a fitymaszűkület jelentős problémákat okoz, és más kezelési módszerek nem segítenek, az orvos fitymaplasztikát (körülmetélést) javasolhat. Ez egy olyan műtéti eljárás, amely során a fitymát részben vagy teljesen eltávolítják, hogy a makk szabadon maradjon. 10 éves vagy idősebb gyermek esetében javasolt ez a módszer, akinek vizeléskor még mindig kidudorodik a fitymája. A körülmetélésből való felépülés általában körülbelül egy hétig tart.
Konig doki helyreteszi - A fitymaszűkület
A Magyarországon esztétikai körbemetélés hivatalosan nincs. Nyugalmi állapotban nem okoz problémát, viszont az erekció fájdalmas lehet, ha rövidebb a fitymafék.
