Relaxáció a szülészetben: Tippek és kutatási eredmények a nyugodtabb várandósságért és szülésért

A várandósság hónapjai alatt rendkívül sokat tudunk adni magunknak, méhünkben növekvő magzatunknak/magzatainknak azzal, ha időről időre kicsit megállunk, befelé figyelünk.

A szülés ösztönös folyamat, nem a tudatosságért felelős agyi központok irányítása alatt áll. A várandósság alatt átélt elcsendesedés, önmagunkra figyelés segíthet abban, hogy a szülés során is tudjunk és merjünk hallgatni ösztöneinkre, belső hangunkra. Biztonságos helyeket építhetünk ki a benső világunkban, ahová mindig visszatérhetünk.

Például, hogy megtanulunk a légzésünkre figyelve megnyugodni, vagy felkészülhetünk arra, hogy mire fogunk gondolni, amikor esetleg egy kellemetlen vizsgálatot, beavatkozást szükséges elvégezni. Segít kapcsolatot teremteni belső erőforrásainkkal.

A szülés során is befelé figyelünk, testünkre, a babánkra. Minél inkább ki tudjuk zárni a külvilág ingereit, annál nagyobb esélyünk van átélni a háborítatlan szülés élményét és folyamatának is az tesz a legjobbat, ha tudunk és képesek vagyunk befelé figyelni. Ezt tudjuk gyakorolni a relaxáció során. Kiépíteni olyan horgonyokat a benső világunkban, amelyek biztos bázisként szolgálhatnak, bármilyen hullámokat is vessenek a körülöttünk zajló történések.

Mit ad a relaxáció várandósan?

Előtte azonban fontos tisztázni, mi mindennel jár, ha a növekvő babával a pocakban nem tudunk kiszakadni a folyamatos stresszhatásokból: a gyakori és/vagy folyamatos anyai distressz hatására megnő ugyanis a kortizolszint, mely immunszupresszív hatású, emiatt emelkedik a pulzusszám, nőhet a vérnyomás, ez negatív hatással van a test működésére, a hormonháztartásra stb. A várandósság során a magzat is szoros összeköttetésben van az anyával, ezért közös érdek és cél ez ellen tenni. Itt jön a képbe a rendszeresen gyakorolt relaxáció, ami tértől és időtől függetlenül bárhol segítségül hívható.

A rendszeresen gyakorolt relaxáció ugyanis:

  • megkönnyítheti a testi változások megélését.
  • csökkentheti a distresszt.
  • oldhatja a várandósság és szülés kapcsán átélt szorongást.
  • felkészít a szülésre is: belső erőforrásaink mobilizálásához segít hozzá, illetve vizualizációs technikákkal is megtámogatja a folyamatot.
  • a babára (és önmagamra mint leendő anyára) való ráhangolódás, a magzat felé fordulás elősegítője (ahogy a pszichológia fogalmaz: a várandósság során lezajló egyik legfontosabb fejlődéslélektani folyamat az anya útja a saját anyjától a magzatig - ez a várandósság legfőbb pszichodinamikai alakítója).
  • pozitív élettani hatásai megkérdőjelezhetetlenek, pl. javulhat a belső szervek és a méhlepény vérellátása is.
  • hatására csökkennek a szülés körüli komplikációk, a császármetszés arányának előfordulása kisebb (vagyis a császármetszés megelőzésében is segítségünkre lehet több más tényező mellett), rövidebb kórházi tartózkodás a várandósság alatt, kevesebb posztpartum (szülés utáni) komplikáció.
  • ellazul a teljes test és kimondottan a megterhelt testrészek.
  • alacsonyabb vérnyomás jellemző az érintett anyáknál.
  • a szüléstől való félelem csökken.
  • javulnak az alvásproblémák (ez később, a csecsemőkorral járó anyai kialvatlanság esetén is segítségünkre lehet).
  • a magzati szívhangra is jó hatással van, sőt összefüggésbe hozható a magasabb születési súllyal is.
  • az édesanya érzelmi és fiziológiai állapotára is pozitív hatást gyakorol.
  • a posztpartum depresszió kockázatának csökkenésével is összefüggésbe hozható.

Sok kismama úgy érzi, könnyebben el tud lazulni valamilyen vezetett relaxációs hanganyag segítségével. Ha szívesen kipróbálnád ezeket a technikákat, gazdagodj a relaxáció valódi kapcsolatteremtő, feszültségoldó élményével!

kismama relaxál

A terhesség és az alvás kapcsolata: Kutatási eredmények a koraszülés megelőzéséért

A terhesség előrehaladása során normális, hogy az alvás töredezettebbé válik, a fizikai aktivitás pedig csökken. Azonban azoknál, akiknél a vártnál korábban következnek be ezek a változások, fennáll a koraszülés veszélye.

A kaliforniai Stanford Egyetem orvosi fakultása által irányított és az npj Digital Medicine folyóiratban publikált tanulmány során a kutatók több mint 1000 várandós kismama adatait dolgozták fel, amelyeket az általuk viselt okoseszközök gyűjtöttek. A tudósok gépi tanuló algoritmus segítségével fésülték át a résztvevők napi tevékenységéről árulkodó mérési adatokat, hogy rátaláljanak az alvási és fizikai aktivitási mintázat finom változásaira.

„Megmutattuk, hogy a mesterségesintelligencia- (MI-)algoritmussal létre tudunk hozni egyfajta órát, melynek révén a fizikai aktivitás mértéke alapján meg tudjuk mondani, ki hol tart a terhességben" - magyarázza Nima Aghaeepour, a Stanford aneszteziológia, perioperatív és fájdalomcsillapító gyógyászat, illetve gyermekgyógyászat tanára és a cikk rangidős szerzője. A szakorvos elmondta: a normális terhesség előrehaladását az alvás és a fizikai aktivitás fokozatos változása jellemzi, azonban „egyes páciensek nem követik ezt az órát."

A tanulmány rámutatott, hogy ha egy kismama alvási és aktivitási szintje nem a tipikus trendet követi, az a koraszülés figyelmeztető jele lehet. A terhesség előrehaladásával az alvás egyre töredezettebbé válik, és a nők fizikai aktivitása csökken - igazolta a vizsgálat. Ám egyes nők alvási és aktivitási mintázata gyorsabban változott ahhoz képest, ahol valójában tartottak a terhességben, és az eredmények szerint náluk megnőtt a koraszülés veszélye. „Azok a terhességek, amelyekben a kismama az MI-algoritmus szerint 'nagyon terhesnek' látszik, holott idő szerint még nem tart ott, számotteően nagyobb eséllyel végződnek koraszüléssel" - figyelmeztetett Aghaeepour.

alvási minták és koraszülés

Fontos lenne a megbízható szűrés

Koraszülésnek definíciószerűen a kiírt dátumnál legalább három héttel korábbi szülést tekintünk. Az Egyesült Államokban a terhességek 10.5%-a végződik koraszüléssel, de ez az arány a világ egyes részein magasabb. A koraszülötteket számos orvosi szövődmény veszélyezteti; gyakoriak egyebek között a szemet, a tüdőt, az agyat és az emésztőrendszert érintő problémák. A koraszülésből eredő komplikációk az ötéves kor alatti gyermekhalandóság vezető okai világszerte.

Korábbi kutatások már azonosították a koraszülés jó néhány rizikófaktorát. Ezek közé tartozik a terhes nő szervezetében fennálló gyulladásos állapot, az afroamerikai eredet, a magasabb stressz-szint, a korábbi koraszülés, illetve ilyen irányban hatnak bizonyos immunrendszeri változások és az anya mikrobiomját alkotó egyes baktériumok.

Ezzel együtt az orvosok továbbra sem tudják megbízhatóan kiszűrni azokat a kismamákat, akiknél fokozott koraszülési kockázat áll fenn. Sőt, még ha tudják is egy kismamáról, hogy fokozott kockázatú, mert például már volt korábban koraszülése, akkor sem tudnak hatékonyan beavatkozni, ugyanis nem ismert olyan kezelés, amellyel a szülés időpontját közelebb tudnák hozni a kiírt dátumhoz. Bármilyen e célra szánt gyógyszer fejlesztése - részben a magzatra potenciálisan ártalmas hatóanyagok tesztelését övező etikai fenntartások miatt - jelentős bonyodalmakkal járna.

Ha azonban a kutatóknak sikerül olyan alvási és aktivitási mintázatokat azonosítaniuk, amelyek mérséklik a koraszülés esélyét, olyan beavatkozásokat tervezhetnek, amelyek segítenek a kismamáknak az előnyösebb alvási és testmozgási szokásokra való áttérésben, s ezáltal veszélytelen módon csökkenthetik a koraszülések gyakoriságát - hangsúlyozta Aghaeepour.

A kutatás részletei

A Stanford Egyetem kutatócsapata a Washington Egyetem (St. Louis, Missouri) tudósaival működött együtt, akik 1083 náluk gondozott terhes nő alvási és fizikai aktivitási adatait gyűjtötték össze. A nők több mint fele (706 résztvevő) fekete volt, ami azért fontos, mert az Egyesült Államokban a fekete nők körében a fehérekkel összehasonlítva 50%-kal gyakoribb a koraszülés.

„A mi pácienseink sok nehézséggel néznek szembe, és a koraszülési mutatóink jóval magasabbak, mint a Stanfordon" - fejtette ki Sarah England, a Washington Egyetem orvosi fakultásának szülész-nőgyógyásza és a tanulmány társszerzője. England elmondta: a vizsgálatban részt vevő nők közül sokan olyan stressztényezőknek - alacsony társadalmi-gazdasági státusz, magas bűnözési arányú lakókörnyezet - voltak kitéve, amelyek ismerten növelik a koraszülés kockázatát. Hozzátette: a koraszüléssel kapcsolatos vizsgálatokba okvetlenül be kell vonni a leginkább nélkülöző társadalmi rétegeket.

A résztvevők az első trimesztertől egészen a baba születéséig aktigráfot viseltek, amely egy okosórához hasonló, a fizikai aktivitásról és a napfénynek való kitettségről percenként egyszer pillanatfelvételt rögzítő eszköz. A kutatók hozzáfértek továbbá a résztvevők elektronikus egészségügyi adataiból a terhesség becsült idejéhez (vagyis ahhoz, hogy a tanulmányba való belépéskor hol tartottak a terhességben), a különböző egészségügyi problémákhoz - pl. magas vérnyomás, szívbetegség, depresszió -, az esetleges terhességi komplikációkhoz - pl. praeeclampsia, fertőzések -, illetve a szüléssel kapcsolatos adatokhoz, úgymint a terhesség időtartama, a baba születési súlya és az esetleges újszülöttkori komplikációk.

A mozgás- és fényadatok alapján a kutatók gépi tanuló modellt fejlesztettek ki a terhesség alatti aktivitás, illetve alvással töltött idő elemzésére. A modell azt mutatja, hogy az alvás és a fizikai aktivitás mintázata fokozatosan változik a terhesség folyamán, leginkább úgy, hogy az alvás egyre töredezettebbé válik, a fizikai aktivitás pedig csökken a terhesség előrehaladtával.

„Anekdotikus adat persze van erre, hiszen ha a legtöbb nőt megkérdeznénk, azt mondanák: még szép. Ám meglepő módon nem volt a szakirodalomban valódi konszenzus a tekintetben, pontosan mi történik a terhesség során az alvással" - mondta el Eric Herzog, a Washington Egyetem biológusa és a tanulmány társszerzője. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a nők egyre nyugtalanabbul alszanak, ahogy a baba egyre nagyobb lesz és egyre többet mocorog odabenn. A kutató ugyanakkor hozzátette: az alvási szokások és alvásminőség pontatlan eszközökkel, például kérdőívekkel való felmérése nem adott kielégítő válaszokat.

A kutatók maguk is meglepődtek, mekkora jósló erővel bír a normális alvási és fizikai aktivitási mintázattól való eltérés a koraszülésre nézve. Azok a nők, akiket a gépi tanuló modell az aktuális terhességi stádiumukhoz képest a szokásosnál jobban alvónak és fizikailag aktívabbnak sorolt be, 48%-kal kisebb koraszülési kockázattal rendelkeztek.

Ugyanakkor azoknak, akik a modell szerint a stádiumukban szokásosnál rosszabbul aludtak és kevésbé voltak aktívak, 44%-kal nagyobb eséllyel született idejekorán a babája.

okoseszközök a terhesség követésére

Kiemelten ügyelni kell a jó alvási szokások kialakítására

„Ezek roppant izgalmas előzetes eredmények, amelyek kijelölik a jövőbeni beavatkozás lehetséges irányát" - fogalmazott Aghaeepour, hozzátéve: az eredmények arra mutatnak, hogy további vizsgálatokat kell végezni annak megállapítására, vajon a terhes nők alvási és aktivitási mintázatának figyelésével, illetve befolyásolásával lehetséges-e a koraszülés kockázatának csökkentése.

A szervezetünkben működő ún. cirkadián (napi ritmust meghatározó) óra több olyan biológiai útvonalat - egyebek között a gyulladást és az immunválaszt befolyásolókat - szabályoz, amelyek szerepet játszanak a koraszülésben. A kutatók a továbbiakban azt tervezik megvizsgálni, hogy az alvási és aktivitási mintázat normalizálása kihat-e ezekre a kulcsfontosságú útvonalakra, például a gyulladásra. „Érzésünk szerint ha ezt az átfogó szabályozó órát figyeljük, több olyan egyedi rendszerbe is belenyúlhatunk, amelyek a koraszülés előidézői" - nyilatkozta England. A kutatónő hozzáfűzte: bár ezek még korai eredmények, és tovább kell dolgozniuk a koraszüléssel való összefüggések kibogozása érdekében, abból semmiképp se származhat baj, ha a terhes nőket a megfelelő alvási szokások betartására ösztönzik. - „Minden várandós kismamának szoktam mondani, hogy remélem, nem össze-vissza alszik."

A mindfulness és a Transzcendentális Meditáció (TM) hatása a stresszre és az öregedésre

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is! Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Rövid távon segíthet a relaxációban, de ha kitartunk mellette, akkor a krónikus stressz és az öregedés hatásaival szemben is védelmet nyújthat. A kutatók a meditáció újabb hosszú távú előnyeit azonosították egy tanulmányban.

A kutatók a génexpressziót, a kognitív működést és a hajban található kortizol szintjét vizsgálták olyan embereknél, akik 12 vagy 40 éve gyakorolják a Transzcendentális Meditációt (TM). Az azonos korosztályhoz tartozó, de nem meditáló kontrollcsoporthoz képest a négy évtizede TM-et gyakorlóknál csökkent mértékben voltak jelen a krónikus stresszre és biológiai öregedésre utaló biomarkerek.

meditáció és agyi aktivitás

A meditáció révén szervezet rugalmasabban alkalmazkodik a stresszhez.

A „Transzcendentális Meditáció" (TM) egy ősi indiai eredetű, de modern formában Maharishi Mahesh Yogi által népszerűsített meditációs technika. Lényege egy személyes mantra csendes ismétlése napi két alkalommal, 20-20 percig. A képzett oktatók standardizált rendszert követnek a TM-technika, más néven tudatosság technikák oktatásában.

„Ez a tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a tudatos meditáció hosszú távú gyakorlása molekuláris szinten is széles körű egészségügyi előnyökkel jár" - mondta Supaya Wenuganen molekuláris fiziológus, a Maharishi Egyetem munkatársa. Korábbi kutatásai során 200 különböző génexpressziós eltérést talált TM-gyakorlók és nem meditálók között. A Biomolecules folyóiratban publikált, új tanulmány célja ezeknek a különbségeknek a lehetséges egészségügyi előnyeinek feltárása volt.

A TM-gyakorlóknál ráadásul alacsonyabb volt a gyulladással és öregedéssel összefüggő gének expressziója, beleértve a SOCS3 gént, amely kapcsolatba hozható a krónikus stresszel és az energia-anyagcserével is.

Ezeknek a géneknek a csökkent expressziója arra utalhat, hogy a meditálók szervezetét kevésbé terheli az úgynevezett allosztatikus teher, vagyis a krónikus stressz hosszú távú élettani hatásainak összeadódása. Az eredmények összhangban vannak a korábbi eredményekkel is, amelyek szerint a tudatosság technika javíthatja az energiaanyagcsere hatékonyságát.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a kutatás nem igazol ok-okozati összefüggést.

Az újraélesztés fontossága kisgyermekeknél

Egy 6 éves kislány halála rávilágított, mennyire fontos az elsősegély ismerete. A újraélesztés alapjait most egri mentősök mutatják be, hogy ne legyen több késő bánat.

A Palatinus strandon nemrég történt tragédia - egy 6 éves kislány vízbe fulladt - szívszorító emlékeztető arra, hogy a nyári örömök percek alatt fordulhatnak át végzetes eseménnyé. A kislányt megpróbálták újraéleszteni, de már nem tudták megmenteni. Az ilyen esetek elkerüléséhez minden szülőnek ismernie kell a gyermekek újraélesztésének alapvető lépéseit.

Az egri mentősök részletesen bemutatták a gyermekek újraélesztésének menetét - lépésről lépésre.

gyermek újraélesztés

Újraélesztés kisgyermekeken - ezt kell tudni a szülőknek

Az Országos Mentőszolgálat egri munkatársai - Molnár József és Barcsa Máté - most egy videóban mutatták be, mit kell tennünk, ha egy kisgyermek nem lélegzik. A szakemberek elmondták: a gyermekek esetében a keringésleállás leggyakoribb oka nem szívprobléma, hanem oxigénhiány.

A csecsemők és újszülöttek újraélesztése:

  1. Első lépés: a neutrális testhelyzet kialakítása. Ehhez a váll alá pelenkát vagy takarót teszünk, hogy a légút szabaddá váljon.
  2. Második lépés: légzésvizsgálat három érzékszervvel (halljuk, érezzük, látjuk).
  3. Harmadik lépés: ha nincs légzés, 5 befújás következik (orr+száj bekapása, csak pofazacskóból fújunk).
  4. Ha nincs javulás: következik az újraélesztés - két ujj vagy hüvelykujjakkal végzett mellkaskompresszió, 3:1 arányban végzett kompresszió és befújás váltakozásával.
  5. Ha a gyermek jeleket mutat - sírás, mozgás, fejfordítás -, abbahagyható a folyamat.

Alapszintű újraélesztés (BLS)

A modern szülészet szemlélete és gyakorlata

A hangsúly egyre inkább a családbarát megközelítésen, a személyre szabott ellátáson és a tudatos döntéseken van, miközve a biztonság továbbra is elsődleges szempont maradt. Az elmúlt harminc évben gyökeresen átalakult a szülészet szemlélete és gyakorlata.

A szülés korábban elsősorban orvosi eseménynek számított, ma azonban egyre inkább családi élménnyé válik. A szülőszobák hangulata átalakult: intimebb, nyugodtabb környezetet biztosítanak, ahol az édesapa jelenléte már természetesnek számít, és egyre nagyobb szerepet kap a választott szülésznő, valamint a dúla támogatása is. Dr. Gerencsér Géza, a Liv Duna Medical Center szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezetője szerint a cél az, hogy a család együtt élhesse meg a születés pillanatait, ne csupán szemlélője legyen a folyamatnak.

A modern szülészet célja ma már nem pusztán a komplikációk elkerülése, hanem az is, hogy a szülés valódi, pozitív élmény legyen az édesanya és a család számára.

családi szülőszoba

Ez a szemlélet különösen a magánegészségügyi ellátásban vált meghatározóvá, ahol több idő, tér és rugalmasság jut a kismamák egyéni igényeire. A szakmai gyakorlatban is jelentős változások történtek. A bizonyítékalapú orvoslás térnyerése számos, korábban rutinszerű beavatkozást háttérbe szorított. Ma már alapelv, hogy csak indokolt esetben történjen orvosi beavatkozás, és a természetes szülés támogatása kerüljön előtérbe.

A kötelező gátmetszés megszűnése, a beavatkozások számának csökkentése és a folyamat tiszteletben tartása mind azt szolgálják, hogy a szülés a lehető legbiztonságosabb és legkíméletesebb legyen az anya és a baba számára.

Technológiai fejlődés és új lehetőségek

A császármetszés technikája is sokat fejlődött: a korszerű műtéti eljárások kevésbé terhelik a szervezetet, gyorsabb felépülést tesznek lehetővé, és csökkentik a szövődmények kockázatát. Emellett a Liv Duna Medical Center szülészetén is alkalmazzák a 24 órás „rooming-in” rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az édesanya a nap minden percét újszülöttjével tölthesse, valamint kiemelt szerepet kapott az úgynevezett „aranyóra” is, amikor a baba közvetlenül a születés után az anyára kerül, és az első két órát közös megfigyelésben, meghitt környezetben töltik.

Ez az időszak nemcsak érzelmileg meghatározó, hanem a kötődés és az alkalmazkodás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.

Tudatosabb kismamák, közös döntések a szülészeten

Dr. Gerencsér Géza tapasztalatai szerint a kismamák ma már sokkal tudatosabbak. Szülési tervet készítenek, tájékozódnak, kérdeznek, és aktív résztvevői szeretnének lenni a döntéseknek. A korszerű szülészet célja ezért az, hogy az otthonosság érzését ötvözze a teljes körű orvosi biztonsággal, így a kismamák nyugalomban, mégis védett környezetben hozhassák világra gyermeküket.

A modern szülészet ma már jóval több, mint orvosi ellátás. A családbarát szemlélet, a kevesebb beavatkozás, a technológiai fejlődés és a tudatos kismamák együtt formálják azt a környezetet, ahol a szülés egyszerre lehet biztonságos, személyes és pozitív élmény.

szülési terv

tags: #relaxacio #a #szuleszetben #origo