Amikor egy icipici koraszülött világra jön, nem csupán az inkubátor, az oxigén, vagy az egyéb orvosi eszközök létfontosságúak számára, hanem a biztonságot adó anyai jelenlét is, amelynek nagyon lényeges része az édesanya hangja.
A születés, a családdá válás ritkán egyszerű folyamat, de sokan még ehhez képest is nehezített, akadályokkal teli utat kapnak az első hónapokra, évekre, vagy akár egy életre is - így például azok a babák, akik valamilyen okból még magzati korban látják meg a napvilágot.
A koraszülés olyan nem várt, balesetszerű, általában súlyos traumával járó életesemény, amiben osztozik minden szereplő, nemcsak a baba és az édesanya, de az édesapa és más családtagok is.
Hivatalosan minden újszülött, aki a várandóság 37. hete előtt jön a világra, koraszülöttnek számít, de ezen belül is vannak súlyossági fokozatok: a 28. hét előtt születetteket például extrém koraszülötteknek nevezik. De azoknál is megfigyelhető enyhe fokozatú éretlenség, akik a 37. és a 39. hét között születtek.
Magyarországon a megszületett gyermekek 8-9 %-a korababaként jön a világra.
A koraszülött kisbabák születési kora nagyban befolyásolja életben maradási esélyeiket, a kialakuló betegségek és károsodások lehetőségét.
A koraszülött kisbabák döntő többségükben alacsony testsúllyal születnek, a születési súlyuk általában nem éri el a 2500 g-ot.
A méhen belül robbanásszerűen fejlődik az idegrendszer. Egy-egy nap is rengeteget számít. Ezért is próbálják “húzni az időt”, amikor egy kismama kórházba kerül például magas vérnyomással vagy magzatvíz szivárgással. Minél több időt tud bent tölteni, annál kisebb az esélye a súlyos szövődményeknek.
A legtöbb koraszülöttnek szüksége van légzés- és/vagy keringéstámogatásra. Hiszen éretlen a tüdő, az érfalak gyengék, a vérnyomást nem tudja szabályozni a szervezet.
Talán az éretlen kifejezés a legtalálóbb a koraszülött gyerekekre. És ez az éretlenség az idegrendszer tekintetében a legfeltűnőbb. A test minden energiáját az új helyzethez való alkalmazkodásra fordítja. Meg kell szoknia a sok zajt és fényt. Rengeteg vizsgálatnak és beavatkozásnak van kitéve, amelyek akár fájhatnak is. Ezekből kifolyólag az idegrendszeri fejlődés lassabb.
A koraszülöttek mozgásfejlődését attól a naptól vizsgáljuk, amikor meg kellett volna születniük. Ezért hallhatjuk velük kapcsolatban a “korrigált kor” kifejezést. Egy 34 hétre érkezett baba 6 hetes korában korrigáltan 0 hetes (hiszen akkor kellett volna megszületnie). 8 hetes korábban korrigáltan 2 hetes. Tehát 8 hetes korában annyit “kell” tudnia, mint egy 2 hetes babának. Mindig a korrigált korához képest figyeljük a fejlődését, ahhoz képest nézzük, van-e lemaradás.
A koraszülött babák fejlesztésének módszerei
Szerencsére ma már a PIC (Perinatális Intenzív Centrum) osztályokon természetes, hogy az anya is ott lehet; a családbarát koraszülött-gondozás része pedig egyre több helyen a Te hangodat ismerem elnevezésű program.
A Semmelweis Egyetemen 2014 óta működik A te hangodat ismerem program, aminek keretében magasan képzett szakemberek segítségével abban támogatják az édesanyákat, hogy énekeljenek, mondókázzanak, dúdoljanak a babáiknak kenguruzás közben.
„A Te hangodat ismerem egy kapcsolatfókuszú perinatális zenei program, amelyben mindent az anya és a gyermek között létrejövő kontaktusnak rendelünk alá. Mindig az anya komfortzónája az irányadó: őt követjük abban, mennyire szeretne megnyílni, mely dalokat fogadja szívesen.
A foglalkozás sikerének híre eljutott dr. Szabó Miklóshoz, a kórház koraszülött osztályának főorvosához, aki ezek után felkérte Tímeát, hogy dolgozzon ki egy módszert az osztályukon fekvő pici babák és szüleik számára.
A mondókák, a ritmusok, az énekek egyszerre támogatják a beszédfejlődést, a szocializációt, a képzelet fejlődését, a kreativitást.
„Ha az édesanya már képes nagyon halkan egy kicsit is énekelni, én megnyugszom.
A szakember, aki zenepedagógusi munkája mellett a Bethesda Kórházban szülő-csecsemő/kisgyermekkonzulensként is dolgozik, hangsúlyozza: a program módszertani képzése során nagy figyelmet fordítanak arra, miként kommunikáljanak a PIC osztályokon megjelenő kollégáik az édesanyákkal.
„Az anya ezer csecsemő közül is megismeri a sajátja sírását, a gyerek pedig ezer anya hangja közül az ő édesanyjáét. Éppen ez a módszerünk lényege: a kezdeti bátortalanabb éneklés, kapcsolódás mögött mi vagyunk a támasztóhang, amely fokozatosan elhalkul.
A Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszert Dévény Anna gyógytornász, művészitorna-szakedző dolgozta ki, aki az 50-es évek végétől foglalkozott koraszülöttek, valamint sérült gyerekek és felnőttek fejlesztésével, rehabilitációjával.
„A módszer alapja egy úgynevezett fascia technika, amelynek lényege, hogy az izmokat körülvevő szöveteket kezeli, ennek segítségével ingerli az idegrendszert. Két fő területből áll össze: a speciális manuális technikából, valamint a speciális testképző gimnasztikából” - mondja Szabó-Schönecker Zsuzsanna gyógytornász, Dévény-terapeuta.
Hozzáteszi: sokan emlegetik masszírozásként a Dévény-tornát, mivel látványra valóban hasonlónak tűnhet, azonban míg a masszázs egy nyugalmi helyzetben általában az izomhason történik, addig itt mozgás, mozgatás közben, a művészi torna egyes testhelyzeteit felhasználva dolgoznak, miközben az izmok mellett a szövetek mélyére is elérnek.
Emellett a szakértő kezek nagy hangsúlyt helyeznek az inakra is: ezek segítségével ingerlik az idegrendszert, amely megszünteti a kontaktúrákat, és fiziológiás helyzetbe hozza az izmokat.
„Korababák esetében gyakoriak az izomtónus-problémák, amelyekkel nemcsak a mozgásfejlődés csúszhat meg, de evési, etetési, később beszédgondok is jelentkezhetnek. Itt egy sokkal finomabb, lágyabb, szinte simogató érintésről van szó, amely az idegrendszeri ingerlést szolgálja.
Minél előre belevágnak, annál hatásosabb a módszer, amely lehetővé teszi, hogy öt hónapos korig beinduljon az agy tartalékállománya” - mondja Zsuzsi, aki nemcsak szakemberként, hanem érintett szülőként is megtapasztalta a Dévény-módszer hatásait.
„A laza tónusú babáknak nincs kellemetlen érzésük a Dévény-tornát miatt, de lehetnek fáradtak, rosszkedvűek, nyűgösebbek. Esetleg az egyes pózokkal kibillentjük őket a komfortzónájukból. A feszesség oldása már okozhat kellemetlenséget is, azonban ez az állapot nulla-huszonnégyben olyan érzéssel jár, mintha szűk, szoros ruhában járna-kelne az ember. A foglalkozás végén az utólagos megkönnyebbülés ezért mindig érezhető a kicsiken. A nagyobbak pedig meg is fogalmazzák, gyakran kiáltanak fel: »Anya, sokkal könnyebbnek érzem magam!«” - osztja meg a tapasztalatait Zsuzsi.
A konduktív pedagógia lényege, hogy az egész személyiséget figyelembe veszi már a legapróbb csecsemő esetében is. A mozgásfejlesztés segítségével alakítjuk a központi idegrendszer hibáit, ezáltal pedig sokkal több funkcióhoz hozzáférünk, mint önmagában a mozgás. Az értelem, az önellátás képessége, a beszéd fejlődése mind-mind idekapcsolódik.
Ildikó hangsúlyozza, bár a konduktív pedagógia lényege éppen az említett összetettségben, sokrétűségben rejlik, a kórházi munkája során megtapasztalta, mennyire jótékony hatású, előremutató, ha a különböző szakágak képviselői együtt tudnak működni egy-egy koraszülött, vagy sérült gyermek fejlesztésében.
A Pető-féle konduktív pedagógia holisztikus szemlélete okán persze egy konduktor sokféle aspektusra, problémára rálát adott gyermekek kapcsán, a precizitás pedig elképesztően fontos ebben a szakmában, hiszen a legapróbb jeleknek is üzenetük van.
„A koraszülött babáknál is nagyon fontos figyelembe venni, hogy megadjuk a megfelelő fejlesztést, de közben túlingerelni sem lehet az idegrendszert, mert az későbbi gondokhoz, akár egy kisgyermekkorban megjelenő figyelemzavarhoz is vezethet.
Hozzáteszi: a metódus egyik legfőbb mozgatórugója a motiváció, amely a legapróbb babánál is szerepet kap. Éppen ezért akkor tudják elkezdeni a terápiát, amikor már a pici figyelme legalább kis időre megragadható.
„Kezdetben nagyon sok segítséget adunk, hogy érezze a gyermek, képes elvégezni a feladatot. Aztán ahogy egyre aktívabb lesz a mozdulat, úgy lépünk mi is hátrébb.
Pető professzor abban is zseniális volt, ahogy az eszközöket megálmodta. A labdák, a karikák mind kapaszkodót adnak, amikor valakinek még elkél a segítség egy-egy mozdulathoz, miközben egyszerűek és egyszerűen is használhatók.
A Katona-módszer sajátossága, hogy az elemi mozgásminták, amelyeket a babákkal végzünk, végeztetünk, nemcsak diagnosztikai, hanem terápiás célra is alkalmazhatók.
„A mozgásminták, amelyekkel dolgozunk, egytől egyig minden újszülöttben ott vannak, de akinél az agyi terület sérült, annál megjelenhetnek másként. A rendszeres terápia hatására azonban új szinaptikus hálózatok jönnek létre, valamint stabilizálódik a sejtek közötti kapcsolat.
Mivel a mozgásminták kiváltása nem bonyolult folyamat, azokat megtanítjuk a szülőknek. Ezt tartom a módszer egyik legnagyobb előnyének: a gyakorlás így otthon, napi szinten elvégezhető.
A mozgásminták kapcsán olyan − bizonyára sok szülő által a gyermekorvosi rendelőben is látott − gyakorlatokra kell gondolni, mint a lebegő ültetés, a húzódzkodás, az elemi járás, az ülésbe rugaszkodás, vagy az asszició mászás.
„A terápia természetesen a mozgásfejlődéssel együtt az értelmi és pszichés fejlődésre is hatással van. A csecsemőket havonta vizsgálják, addig a szülővel végezhetik otthon a betanult gyakorlatokat.
A kezelés általában addig az alkalomig tart, amíg a kicsi egyedül besétál az osztályra: ekkor jelképesen és szó szerint is elengedjük a kezét. Természetesen vannak koraszülött, vagy más okból sérült babák, akiknél ez a pillanat később, vagy nem érkezik el.
A módszert a Szent Margit Kórház Fejlődésneurológiai Osztályának vezetője, a jelenleg 94 éves Katona Ferenc fejlesztette ki több mint 40 évvel ezelőtt. Ehhez a csecsemőket különböző gravitációs helyzetekbe hozzák, amelyek során az agy reflexszerűen parancsot ad az izmoknak a mozdulatok elvégzésére. Egy ilyen példa a lebegtetve ülés: a csecsemőt a combcsontjánál felemelik, amely hatására először görnyedten ül, majd kisvártatva felemelkedik, és a karjaival egyensúlyozni próbál.
A kezelés előtt mindenre kiterjedő vizsgálatot végeznek el a babán, hogy megállapítsák, nem található-e az agyában bármilyen eltérés (pl. agykamratágulat, ciszta), megvizsgálják a szemét, szűrik epilepsziára.
A feladatok egyszerűek, fájdalmatlanok, kevés eszközt igényelnek. Fel lehet dobni őket pl. csörgővel, ami hasznos, de nem létszükséglet.
A koraszülöttek szüleinek lelki támogatása
Minden érintett lelki segítségre szorulhat, még ha nem minden esetben a klasszikus szakpszichológiai értelemben véve is.
A szülők ebben az időszakban nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak, különleges igényeik vannak, ezért különleges bánásmódot igényelnek.
Cikkünkben több szempontból is megvizsgáljuk, mit élhetnek át és hányféle módon lehet segíteni rajtuk.
„Azt szoktam mondani a kollegáimnak, hogy a koraszülött baba és az édesanya még egy test, ezért ennek megfelelően kell rájuk tekintenünk. Az összeköttetésük fizikai értelemben a köldökzsinór révén megszűnt, de ettől még számos tekintetben nagyon egymáshoz kötöttek” - mondta portálunknak dr. Szabó Miklós neonatológus, habilitált egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője.
„Minden munkatársunknak, aki az osztályon kapcsolatba kerül az édesanyával és az újszülöttel, feladata, hogy könnyítse a trauma feldolgozását és megóvja őket további traumáktól. Úgy kell kommunikálnunk velük a történtekről, a babáról, az édesanyáról, a szülők kompetenciáiról, hogy az támogató legyen.
Az osztályunk pszichológusa mindenkit megkeres legalább egyszer, de a szülőkön múlik, hogy kapcsolatban szeretnének-e maradni vele, nem akarjuk ezt senkire sem ráerőltetni.
Mindennek az odafigyelésnek a legfontosabb eleme az édesanya támogatása a szükséges kompetenciák megszerzésében.
„Vonjuk be az édesanyákat és édesapákat a babák ápolásába, legyen feladatuk a koraszülött babájukkal kapcsolatban, amit ők csinálhatnak! Ettől érzik kompetensnek magukat, és ez segít a traumafeldolgozásban. Szerencsére elindultunk ezen az úton.
Az elmúlt években már Magyarországon is elterjedt, hogy a koraszülött babák naponta egyszer-kétszer kenguruzhatnak: azaz meztelenül az édesanyjuk testén tölthetnek másfél-két háborítatlan órát, szoros fizikai kontaktusban a számukra legnagyobb biztonságot nyújtó és már korábbról ismert személlyel.
„Ez azért is fontos, mert így az édesanya még jobban érezheti, hogy naponta tud tenni a babájáért, cselekvően, maga is gyógyítja a babáját. Ezek az élmények sokat segítenek a gyakran feltörő önvád, önhibáztatás legyűrésében, ezek ugyanis sok szenvedést okozhatnak a koraszülőknek.
Ha az édesanya képessé válik a babája táplálására, az szintén nagyon megerősítő hatású, növeli az önbizalmat és az önbecsülést. De ez sokszor nem megy magától, olykor szoptatásban jártas szakember segítsége kell.
Van egy pszichológiai munkacsoportjuk, amelynek tagjai között vannak profi klinikai szakpszichológusok, klinikai szakpszichológus rezidensek és más segítők is.
Kórházlelkész aktuálisan nem végez szolgálatot az osztályon, de lenne rá igény, ezért örülnének neki, ha valaki jelentkezne erre a területre is és bekapcsolódna ebbe a munkába.
„Nagyon sok támogatást kapunk civil szervezetektől is. Vannak közöttük szakmai civil szervezetek, szülőszervezetek és olyan regionális kezdeményezések, ahol teljesen professzionális támogatóhálózatot hoztak létre és finanszíroznak. Ilyen például a Koramentorházakat és a hozzájuk kapcsolódó mentorhálózatot fenntartó „Korábban Érkeztem Alapítvány”.
Koraszülő édesanyák lelkigondozásával foglalkozik Kohi-Pál Eszter kiskunhalasi beosztott református lelkész, gyógypedagógus, szupermentor, aki maga is koraszülött kislány édesanyja.
„A koraszülés sokszor önmagában is traumatikus élmény lehet, és a kórházból való hazatérés után bezárkózáshoz vezethet. Örülsz, hogy életben vagy, hogy mindenki rendben van, és elsődleges szempont lesz a fizikai táplálás. Emellett szembesülünk azzal is, hogy a szüléssel kapcsolatos előzetes elvárásaink nem teljesültek. A sokkhatás során előjön az önvád: mit nem tettem meg, milyen vitamint nem szedtem, az én genetikám-e a hibás és hasonlók.
A koraszülés okozta sokknak nemcsak lelki, de fizikai vonatkozásai is vannak.
„Én például a kislányom születése után azt éreztem, hogy még mindig rugdos odabent, és azt, hogy nekem szükségem van egy babára a hasamban. Fel kellett dolgozni testileg-lelkileg, hogy ez a baba már kívül van. A testünk úgy van kalibrálva, hogy kilenc hónapig odabent legyen a gyerekünk, ezért érezzük koraszülésnél fizikailag is a hiányát. Nagyon érdekes jelenség, hogy ez az érzés általában pont a negyvenedik hétig tart, amikor meg kellett volna születnie.”
Eszterék ezután lélekben is fel kellett hogy dolgozzák a történteket - először csak egymással és családon belül.
„Az ilyesmihez jobb egy férfi lelkigondozó, mert az apák lelki helyzete egészen más, mint az anyukáké.”
A Korábban Érkeztem Alapítvány kecskeméti Mentorházának - a gyulaihoz és a szegedihez hasonlóan - fő célja a sorstárs segítői mentorhálózat kiépítése, de emellett segítik képzett szakemberek is: pszichológus, családterapeuta, gyógytornász, gyógypedagógus és még sokan mások.
A mentori segítség igénybevételéhez mindig az édesanyának kell kimondania azt, hogy neki erre a segítségre szüksége van. Éppen ezért az a legjobb, ha ő is kezdeményezi ezt - annak ellenére, hogy sokszor a kórházi egészségügyi dolgozók vagy a védőnők hívják fel a figyelmét erre a lehetőségre.
„A krízissel való szembenézés nulladik lépcsőfoka az, hogy a születés után közvetlenül kapcsolatba léphetnek velünk az anyukák. Ez az első találkozás akkor is nagyon fontos, ha nem rögtön utána, hanem csak hónapokkal később keresnek meg minket. Ez sokaknak időbe telik, ahogy annak idején nekem is.
„Még nekem is új ez a helyzet, de nagyon-nagyon jó tapasztalataim vannak és látom azt, hogy van értelme. Én jelenleg szupermentor vagyok, de elsősorban a gyógypedagógiai képzettségem miatt: a sorstárs segítségnyújtás mellett azért is alkalmaznak, hogy gyógypedagógiai tanácsadást tartsak.
A mentorhálózat működésében a sorstárs segítés a fő szempont, de Eszter hála Istennek a református lelkipásztori szolgálatból is elég sok mindent be tud emelni.
„Gyógypedagógus is vagyok és református lelkipásztor, ez a két hivatásom valahogy összeér ezen a színtéren. De mivel nem az extrém koraszülőkhöz tartozom, ezért mindemellett gyakran az empátiámra kell alapoznom.
„Ezek sosem csoportos alkalmak, hanem egyszerre csak egy-egy személyre fókuszálok.
A koraszülött babák azonban ilyenkor még sokat alszanak. Kell nekik egy kis idő a felzárkózásra, legalább négy-öt hónapig eltart, amíg kinyílnak a külvilág felé annyira, hogy a kezeim közé kerülhessenek.
Eszter körülbelül egy hónapja jár a kiskunhalasi kórházba, hogy beszélgessen az anyukákkal.
„Az első esetem elég nehéz volt, igénybe vette minden kompetenciámat. Ott a koraszülést feldolgozó beszélgetés mellett, amiben, mint említettem, a legtöbb esetben a gyászérzés nagyon erős, gyászbeszélgetésre és feldolgozásra is szükség volt. Egyszerre kellett lelkészként és mentorként jelen lennem.
Mindez nemcsak benne fonódik össze, hanem az emberek fejében sem különül el. Így, bár hivatalosan nem a református egyház nevében szolgál mentorként, hanem a Koramentorház megbízásából, de ő maga református lelkipásztorként ilyekor is képviseli egyházát.
„Néha azzal tehetünk a legjobbat a babának, ha segítséget kérünk magunknak.” - Aimee Molloy
Új szakmai irányelv a rizikó újszülöttek utógondozásáról
Magyarországon minden koraszülött baba különleges figyelmet és ellátást érdemel, azonban az utógondozásuk eddig nem volt teljesen egységes.
Az évek óta zajló szakmai egyeztetések eredményeként egy olyan irányelv jelent meg, amely rendszerszinten segít biztosítani a megfelelő ellátási folyamatokat.
Az irányelv az EFOP-1.9.5-VEKOP-16-2016-00001 „A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése” kiemelt projekt (szakmai vezető: Dr. Kereki Judit) keretében, több neves hazai szakember közreműködésével került kifejlesztésre „Szakmai irányelv a rizikó újszülöttek utógondozásáról” címmel.
Majd az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tagozatainak véleményezése és átdolgozási javaslatai mellett (a Csecsemő- és Gyermekgyógyászat Tagozat társszerzői együttműködésével) sor került az irányelv véglegesítésére és megjelenésére.
MIÉRT VOLT SZÜKSÉG ÚJ IRÁNYELVRE?
A perinatális intenzív centrumok (PIC-ek) a legkorszerűbb ellátást biztosítják ezeknek a babáknak, azonban az utógondozás nem minden esetben volt egyforma az ország különböző intézményeiben.
„Pontosan ezért született meg ez az új irányelv, hogy minden gyermek megkaphassa a számára legmegfelelőbb gondozást.” - mondta dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ igazgatója.
„2018-ban, A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt keretében végeztünk egy kutatást, melynek révén feltártuk, hogy az egyes centrumokban a fejlődést támogató gondoskodás eltérő módon valósul meg. Különböző gyakorisággal és életkorig hívják vissza a gyermekeket a kontrollvizsgálatokra, a használt vizsgálóeljárások nem egységesek, és nem volt megfelelő eljárásrend arra vonatkozóan sem, hogy meddig követik nyomon a gyermekek fejlődését.” - mondta dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ igazgatója.
„Ha egy bizonyos állapotú gyermek már újszülött korában megkapja a szükséges fejlesztést, tízszer nagyobb esélye lesz az állapotjavulásra, mint ha egyéves korban kezdődik meg a beavatkozás. A legjobb eredményeket azok a gyermekek érték el, akik már csecsemőkorban megkapták a szükséges ellátást. Fontos szerepet játszik az állapotjavulásban továbbá az állapot súlyossága, a terápia óraszáma és a szülő jelenléte a foglalkozásokon. A szülői jelenlét is kulcsfontosságú tényező: azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei aktívan részt vesznek a terápiás foglalkozásokon, jelentősen jobban javul az állapotuk.” - tette hozzá.
MIÉRT FONTOS AZ ÚJ IRÁNYELV?
Az új szakmai irányelvnek köszönhetően a koraszülött és veszélyeztetett babák nyomon követése szervezettebbé válhat, biztosítva a szükséges figyelemmel kísérést legalább 8 éves korig.
Dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ igazgatója szerint az új irányelv mérföldkövet jelent a hazai koraszülött-ellátásban: "Az egységes utógondozási protokoll bevezetésével elősegíthető, hogy minden kisgyermek a lehető legjobb esélyekkel induljon az életben. A rendszeres kontrollvizsgálatok lehetővé teszik, hogy időben felismerjük az esetleges fejlődésbeli elmaradásokat, és megfelelő fejlesztésekkel, terápiákkal segítsük a gyermekeket. Ez nemcsak az érintett családoknak, szülőknek jelent megnyugtató biztonságot, hanem az egész rendszerben egy hatékonyabb és jobban működő ellátást eredményez."
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
„Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az összes szakembernek, akik részt vettek az irányelvek előkészítésében, fejlesztésében és véleményezésében. Külön köszönetünket fejezzük ki dr. Nádor Csaba, csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus szakorvosnak és dr. Cziniel Mónika, csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus, gyermekneurológus szakorvosnak. Nélkülük nem kerülhetett volna megfelelő helyére az új irányelv javaslat” - fejezte be Kereki Judit.
tags: #a #koraszulott #babak #gyogytornajahoz #szakirodalom