A gyermekek fejlődése szempontjából az első néhány év kiemelkedő fontosságú - ezzel valószínűleg majdnem mindenki egyetért. A kisgyermekek fejlődése minden területen hatalmas változásokon megy keresztül az első pár évben, gondoljunk csak a mozgásra, táplálkozásra, az alvásra, a kommunikációra, érzelem- és viselkedésszabályozásra.
A sok változás következtében előfordulhatnak átmeneti nehézségek, ami egy ideig jól működött, már nem válik be. A szülőket is folyamatosan befolyásolják a környezetükben történtek. Munkájukkal, tágabb családdal, barátokkal történtek, veszteségek, stresszes időszakok közvetetten szintén hatással lehetnek a szülő-csecsemő/kisgyermek kapcsolat alakulására, és az intézménybe lépés (bölcsőde, óvoda kezdés) is erre az időszakra esik. A jól evő kisgyermek egyszer csak elkezd válogatni, visszautasítja az ételt.
Mi a szülő-csecsemő konzultáció célja?
A szülő -csecsemő konzultáció célja, hogy a szülőknek a pszichológiai alapú szabályozási vagy regulációs zavarok/ nehézségek esetén nyújtson megfelelő szaksegítséget, támogatást. A szülő-csecsemő konzultáció célja az, hogy a szülőknek az ilyen szabályozási nehézségek fennállása esetén nyújtson támogatást.
A csecsemő-szülő konzultáció segítséget nyújthat az ún. regulációs zavarok esetén. E megnevezés alatt a koragyermekkori, elsősorban 0-3 éves korosztályt érintő pszichológiai alapú szabályozási nehézségeket értjük. Ez olyan problémákat jelent, amelyek testi vagy viselkedéses tüneteket okoznak, de nincs a hátterükben organikus eltérés, vagyis orvosi vizsgálatokkal kimutatható kóros elváltozás, betegség.
A szülő-csecsemő/kisgyermek konzultációs keret lehetőséget adhat az első pár évben megjelenő nehézségek csökkentésére, megoldására, a szülők szülői szerepükben való megerősítésére, a szülői kompetencia erősítésére, a szülő-kisgyermek kapcsolat alakítására.
A konzultáció folyamata
A konzultációkon a csecsemő/kisgyermek, az édesanya és sok esetben az édesapa is részt vesz. A kisgyermek számára ez nem vizsgálati, hanem egy játékos helyzet, ahol szabadon választhat mit és kivel szeretne játszani. Miközben a kisgyermek játszik, az édesanyával vagy a szülőkkel részletes beszélgetés zajlik a kisgyermek fejlődéséről, a nehézségekről, a családról, szülővé válásról.
Kölcsönös bemutatkozás után, melybe a gyermek bemutatása is beletartozik, a terapeuta az anyával kezd beszélgetni. A gyermekkel nem kezdeményez kapcsolatot. A beszélgetés közben, ha az érzések, melyekről az anya beszél nem azonosak azzal, amit ő belül érez, akkor a csecsemő viselkedésében változás következik be. Az előkerülő anyai belső érzéseket a csecsemő motoros tevékenységével jeleníti meg (pl. sírni kezd, felébred, odahoz egy jelentéssel bíró játékfigurát stb.). A terapeuta ilyenkor javaslatot tesz a csecsemő megérintésére, tekintetének megtartására, ölben tartására. A feltörő érzések kimondására. A csecsemő így érezheti azt, amit érez, és megérezheti azt, hogy közben tartva van. Nincs egyedül. Másképp viselkedhet, felszabadulhat.
A beszélgetések során a nehézségek mellett nagyon fontos azokra a dolgokra, közös tevékenységekre is időt szánni, amik jól működnek, hiszen legtöbb esetben csak néhány problémás helyzet van. Természetesen a fókusz a nehézségeken van, ezt igyekszünk minél részletesebben és minél több oldalról körbejárni, az okokat feltárni.
Sok szülőben felmerülhet a kérdés, főként nagyobb (3-4 éves) gyermekek esetén, hogy jó-e a kisgyermek jelenlétében beszélni a nehézségekről, ezért kérésre lehetőség van a szülőknek a kisgyermek nélkül is részt venni egy-egy alkalmon.
A terápia alapelvei és módszerei
Donald Winnicott szerint gyermek magában nincs - a csecsemőmegfigyelés ezt az alapelvet követve épül fel. Bármilyen, a kisgyermekkorban (egészen 0-3 éves korig) jelentkező probléma megoldását csak a szülővel együttesen történő együttműködés eredményezheti. A csecsemőt a szülővel együtt, egy közös térben figyelik meg, mindennapi szokványos játéktevékenység, gondozási helyzet közben. Fontos, hogy ne csak az anya, lehetőség szerint az apa, sőt a nagyobb testvérek is jelen lehetnek.
A csecsemő és az őt gondozó édesanyja folyamatos kapcsolatban, kölcsönhatásban vannak egymással, befolyásolják egymást. A kölcsönhatás az anya és a csecsemő közötti interakciókban valósul meg. A csecsemő vezető elemi érzése, hogy közel kerüljön az édesanyjához. Amennyiben az anya belső történései, nehéz érzései, melyeket igyekszik önmaga előtt is rejtve tartani, róluk leválasztva tartani magát, elterelik a figyelmét a csecsemő jelzéseiről, akkor zavar támad a közöttük lévő kapcsolatban.
A terapeuta, a csecsemőterápia során egy érzelmileg megtartó teret teremt, amelyben nincs ítélkezés szégyenkeltés és szégyenérzés. Így az anya megtapasztalhatja érzéseit, elfogadhatja azokat, és megélheti azt, hogy ő az egyetlen, és a legjobb anyja gyermeke számára.
A terápia során az anya szobából nem mehet ki, vagy nem vihetik ki a csecsemőt. Mindkettőjüknek a terápiás térben kell maradniuk. Nem történik semmilyen figyelemelterelés, ezért nem használnak cumit sem (kivéve, ha csak ezzel tud elaludni a kisgyermek).
Videó technika alkalmazása során, felvételen rögzítik az anya és csecsemője valamennyi interakcióját: játékát, bármilyen gondozási tevékenységét, pl. a csecsemő szoptatását, etetését. A felvételeket kockánként elemezve mutatja meg a terapeuta az anyának, és hívja fel a figyelmét a csecsemő közeledési szándékára. A terápia célja, hogy a szülő másképp reagáljon a gyerek jelzéseire, tehát a jelentéstulajdonítása megváltozzon.
Kinek ajánlott a szülő-csecsemő konzultáció?
Nehéz eldönteni a szülőnek hogy a gondozás közben megélt helyzet valós probléma e vagy a csecsemő/ gyerek fejlődési folyamatának aktuális állomása? A problémát mi okozza: ha a gyermek veleszületett temperamentuma, akkor mennyire valósak a vele szemben támasztott elvárások? A kérdésre a szülők és a gyerekpszichológus szakember közösen keresik a lehetséges válaszokat és megoldásokat, azonoítják a háttérben meghúzódó mélyebb folyamatokat és összefüggéseket. A regulációs problémák tipikus tünetei: a „hasfájós csecsemő” vagy a “nehezen elalvó baba” esete mögött összetett folyamatok állnak, sokszor a szakembernek is nehéz kibogozni a szálakat.
Előfordulhat, hogy a szülők olyan mértékű pszichés terheltséggel érkeznek a szülői szerepbe, ami egyéni felnőtt terápiát, ellátást igényel (pl. traumák, pszichiátriai nehézségek), esetleg párkapcsolati konfliktusok állnak fenn. Szükséges lehet ezeken a háttérben meghúzódó nehézségeken más keretben foglalkozni.
Sokakban él a tévhit, hogy a pszichológus csak betegekkel foglalkozik. Ez nem így van. Egészséges, általában alkalmazkodni tudó emberek is fordulnak pszichológushoz, ha valamely életterületen jelentkező problémával elakadtak, krízishelyzetben vannak, vagy emberi kapcsolataikban változásra vágynak, illetve önismeretükön szeretnének dolgozni.
Szakemberek és a rendelő
A rendelőben dolgozó munkatársak magasan képzettek: végzett szakpszichológusok, vagy klinikai szakpszichológus jelölt státusszal rendelkeznek. Többféle módszerspecifikus képzésben (pl.: családterápia, pszichodráma, művészet és szocioterápia, induviduálpszichológia sématerápia stb.) képzett vagy képződő szakemberek.
A rendelő minőségügyi célkitűzése a bizonyítottan hatásos kezelés biztosítása a kliensek számára, a velük való partneri viszony kialakítása a kezelési folyamat során (beleegyezési nyilatkozat). Az adatokat az adatvédelmi törvényeknek megfelelően kezeljük. A pszichológusok titoktartási kötelezettség betartásával végzik munkájukat és erről tájékoztatják a klienseket is, valamint az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogukról.
Az első interjú során, ami több alkalmat is igénybe vehet, megfogalmazásra kerül a probléma és közösen körbe járjuk a terápiás munka szempontjából fontos témákat (életút, meghatározó élmények, kapcsolatok stb.) is. A szakember által javasolt tesztekkel és vizsgáló eljárásokkal további jellemzők kerülhetnek felmérésre. A felmérési szakasz végén a pszichológus visszajelez az eredményekről és javaslatot tesz a terápiás munka formai és idői kereteire.
| Típus | Időtartam | Gyakoriság |
|---|---|---|
| Felnőtt | 50 perc | Heti rendszerességgel |
| Pár- és családterápia | 90 perc | Kéthetente |
| Gyerekterápia | A gyermek életkorának megfelelő | A terápiát vezető pszichológus határozza meg |
Az interakció kutatások jeles képviselői, John Bowlby, Thomas Brazelton és Daniel Stern egy olyan új csecsemőképet mutattak meg, amelyben a baba sosincs kapcsolat nélkül. A kötődés az ő értelmezésükben a biztonságot nyújtó anyához való közelséget hívatott szolgálni. Selma Fraiberg a csecsemőt, mint katalizáló erőt írta le a terápiák során létrejövő gyors változások dinamikájában. Rövid krízisintervenciókat, támasznyújtó és tanácsadó terápiákat, valamint intenzív terápiákat tartott.
Egy átlagos tanácsadási folyamat 5-10 konzultációból áll. Az első konzultáció hosszabb, 90 perces, a többi kb. 50 perces.