A csecsemők immunrendszerének fejlődése már az anyaméhben megkezdődik, és a korai serdülőkorig tart. Az immunrendszer működése minden életkorban rendkívül bonyolult és összetett, amely két fő részből: veleszületett és szerzett (tanult vagy adaptív) immunitásból áll. Ez a kétféle immunrendszer együttes működése esetén beszélhetünk egészséges immunrendszerről.
Az újszülöttkori immunrendszer még éretlen, ezáltal jobban ki van téve a fertőzéseknek. Ebből kifolyólag érthető a védőoltások kiemelt szerepe ebben az életkorban. A koraszülöttek még inkább ki vannak téve a fertőzéseknek, hiszen nem volt elég idő arra, hogy kellő mennyiségű anyai ellenanyag kerüljön át beléjük a méhlepényen keresztül.
A veleszületett és a szerzett immunitás
A veleszületett immunitás az azonnali immunválaszért felel, ez az ember első védelmi vonala a fertőzésekkel szemben. Fő feladata a kórokozók elpusztítása, valamint a szerzett immunválasz beindítása. Sok esetben azonban a sokkal célzottabb adaptív immunválasz is szükséges a fertőzés teljes felszámolásához. Az adaptív immunválasz 1-2 hét alatt teljesedik ki, és ami nagyon fontos, immunmemória alakulhat ki az adott kórokozó ellen.
A veleszületett immunrendszer részét képezik a makrofágok, a dendritikus sejtek, a természetes ölő sejtek, a granulociták, a hízósejtek, különböző peptidek és a komplement rendszer. A szerzett immunitás a humorális (ellenanyagok = antitestek) és a sejtes (celluláris) immunválaszból áll, amelyben a B- és T-sejtek szerepe nélkülözhetetlen.
Az újszülöttek viszonylag kevés falósejttel (neutrofil granulocita, makrofág) rendelkeznek. Így ha az újszülött elkap egy makacs fertőzést, a szervezete egy idő után nem fog tudni elég neutrofilt termelni, melyek elpusztíthatnák a kórokozókat. Tehát a kórokozó maradhat felül. Újszülöttek esetén így fontos az orvosi segítés, például baktériumfertőzés esetén antibiotikum-terápiával segíthetünk az immunrendszernek. 2 hónapos korára a gyermek általában kinövi ezt a sérülékenységet.
Ezenkívül az újszülöttek T-sejtjeit még csak kevésbé hatékonyan tudja aktiválni a veleszületett immunitás. A vírussal fertőzött sejtek elpusztítására képes T-sejtekből is kevesebb van az újszülöttekben. Az újszülöttek B-sejtjeinek antitesttermelő képessége is alacsonyabb. Az éretlen B-sejt-válasz miatt az újszülöttek fogékonyabbak a tokos baktériumok (Meningococcus, Hib, Pneumococcus) által okozott fertőzésekre.
Az adaptív immunválaszunk annál jobb, minél több különféle kórokozóval találkozott már a szervezetünk, és minél több ellen alakult ki immunmemóriánk. A magzat az anyaméhben steril környezetben élt, így érthető, hogy az újszülött adaptív immunrendszere olyan, mint egy „tiszta lap”, számára minden kórokozó új. Meglévő immunmemória esetén gyorsabban alakul ki az adaptív immunválasz, mivel az újszülöttek még nem rendelkeznek ezzel, így az adaptív immunválasz kialakítása elhúzódhat náluk. Ezért az immunizáció egyes magasabb kockázatú betegségek esetén gyermekkori védőoltásokkal elősegíthető.
Az anyai ellenanyagok és az anyatejes táplálás szerepe
A csecsemő immunrendszerének fejlődése már az anyaméhben megkezdődik: a harmadik trimeszterben a méhlepényen keresztül átjuthatnak hozzá ellenanyagok, ezek típusa és mennyisége az anya immunitásszintjétől függ. Ehhez hasonlóan: a szoptatás során az anyatejjel is átjutnak ellenanyagok a csecsemő szervezetébe. Az anyai ellenanyagok átjutása és védelme az ún. passzív immunizáció egy fajtája.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az anyai ellenanyagok nem örökre védenek a fertőzések ellen, ugyanis pár hónap után lebomlanak. Továbbá az anyatejjel átadott ellenanyagok csak időszakos védelmet biztosítanak, ugyanis pár hét alatt a szervezet lebontja őket.
A csecsemők immunrendszerét erősíti az anyatejes táplálás - az anyatejjel, illetve az előtejjel fontos anyagok (zsírok, fehérjék, vitaminok, cukrok, antitestek, probiotikumok, immunsejtek) jutnak a baba szervezetébe. Az anyatejjel táplált babák szervezete hatékonyabban veszi fel a harcot a különböző fertőzések ellen, mint a tápszeres babáké, következésképp ritkábban is betegszenek meg. Kimutatták, hogy az anyatej jótékony hatással bír a csecsemők immunrendszerének fejlődésében, pl. a T-sejtek termelődése majdnem kétszer nagyobb a kizárólag tápszerrel táplált csecsemőkhöz képest a harmadik hét végére.
Tehát ha az anya találkozik egy kórokozóval, és a szervezete ellenanyagot termelt ellene, gyermeke is védve lesz a kórokozó ellen. Fontos azonban tudni, hogy nem minden gyermekbetegség ellen ad védelmet a szoptatás. Nem véd többek között olyan súlyos betegségekkel szemben sem, mint a kanyaró, diftéria, polió, ezért rendkívül fontos beadatni a kötelező gyermekkori védőoltásokat!
A szoptatás előnyei
A környezet és az életmód szerepe
Ha az újszülött természetes úton jön a világra, szoros kapcsolatba kerül az anya hüvelyi baktériumflórájával is, ami rendkívül fontos az immunrendszer fejlődése szempontjából. Ha császármetszéssel születik, és utána esetleg antibiotikumos kezelést is kap az újszülött, az nehezítheti az immunrendszer fejlődését, de a kezelés szükségességét ennek megfelelően mérlegelik, és csak ha tényleg szükséges, akkor adnak antibiotikumot.
A csecsemő később is folyamatosan találkozik a külvilág addig idegen anyagaival, kórokozóival, amire az immunrendszere válaszol. A pár hónapos gyermekek fokozottan ki vannak téve a tokos baktériumok (Meningococcus, Hib, Pneumococcus) által okozott fertőzéseknek, valamint az RSV-fertőzésnek, az influenzának és a vírusos eredetű gyomor-bél rendszeri fertőzéseknek.
A környezet kiemelten fontos szerepet játszik az immunrendszer fejlődésében, így az is, hogy mikortól kezdik el a gyermeket közösségbe vinni, van-e testvére (nagyobb testvér esetén hamarabb találkozhat bizonyos gyermekbetegségekkel), illetve hányszor kap antibiotikumos kezelést, és van-e otthon háziállat.
A gyermek immunfejlődésének korai szakaszában érdemes külön figyelmet fordítani a fertőző betegségek kialakulási kockázatának csökkentésére. Mindig kérjük meg a látogatókat, hogy csak alapos szappanos kézmosás után nyúljanak a gyermekhez. Adassa be gyermekének az életkor szerinti kötelező védőoltásokat!
Ha az anya egészségesen táplálkozik a szoptatás során, az anyatejjel a babát is egészségesen tudja táplálni - minden általa fogyasztott ételből jut a babának is egy kicsi. Később, a hozzátáplálás időszakában érdemes pürésített zöldségeket, gyümölcsöket is adni a gyermeknek. Antibiotikumos kezelés mellett, illetve azt követően probiotikumok is segíthetik az ellenálló képesség növelését.
Immunfejlődés és allergia
A későbbi allergia kialakulásának esélye csökkenthető, ha a gyermek korán találkozik allergénekkel. A születés után még minden, a külvilágban található anyag idegennek minősül, ehhez folyamatosan szokik hozzá a gyermek. Az allergénekkel való találkozás következtében úgynevezett orális tolerancia alakul ki - ezért a csecsemőt megfelelő időben, megfelelő módon kell hozzászoktatni a különböző tápanyagokhoz.
Az immunrendszer természetes védekezését segítheti, ha a gyermeket nem túlzott védelemmel, „búra alatt” nevelik, hanem találkozhat a külvilág kórokozóival. Az elmélet szerint az egyre több gyermekkori allergiás eset mögött az áll, hogy a gyerekek nem találkoznak kórokozókkal, fertőzésekkel. Ennek okaként a kisebb családokat és a túlságosan tiszta otthonokat hozták fel. Az elmélet széles körben elterjedt, habár később kiderült, hogy a higiéniával felállított kapcsolat nem volt teljesen helyes - nem fertőzéseknek kell kitenni a csecsemőket, hanem olyan mikrobáknak, amelyek előnyösen hatnak az immunrendszer érésére.
Tápszeres táplálás és az immunrendszer
Előfordulhat azonban, hogy szükségessé válik az anyatejes táplálás tápszeres kiegészítése, ha például a szülés után lassan indul be a tejtermelés, vagy ha az anyatej mennyisége nem elegendő és nem fedezi a csecsemő igényeit, vagy ha a tejtermelés mennyisége idejekorán csökkenni látszik.
A mai tápszerek emberi fogyasztásra szánt, szigorúan meghatározott minőségi és higiénés követelményeknek megfelelő, iparilag előállított, állandó összetételű élelmiszerkeverékek, melyek specializálva vannak a gyermek korára és egészségi állapotára. Így tehát a gyermek egészséges fejlődése nem akadályozott, mert a tápszerek is fedezik a csecsemők táplálék- és tápanyagigényeit.
A tápszereknek rengeteg fajtája kapható. A megfelelő tápszer kiválasztásához szem előtt kell tartani a gyermek igényeit, szükségleteit, korát, egészségi állapotát.
A tápszerek típusai
- Anyatejpótló tápszer: Amennyiben a születést követő első hat hónapban nincs, vagy nem elegendő az anyatej mennyisége, az ún. anyatejpótló készítmények töltik be a szerepét. Ezeket a tápszereket szinte kivétel nélkül csak orvosi vényre, gyógyszertárban lehet megvásárolni. „HA”, illetve „1”-es jelzéssel ellátottak.
- Elválasztó, követő tápszer: Hat hónapos kort követően adandó tápszerek, melyek „2”-es jelzéssel vannak ellátva. Gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként lehet alkalmazni, ha már kevés az anyatej mennyisége.
- Babatejek: 9 hónapos kor felett adhatók.
- Speciális tápszerek: Anyagcserezavarhoz, speciális betegséghez kötött tápszerek, például sokat bukó és refluxos csecsemőnek, hasfájós, szorulásos csecsemőnek, tejfehérje allergiás csecsemőnek, tejcukor intolerancia esetén, gyomor- és bélbetegségek esetén, kis testtömeggel született csecsemők részére.
A tápszer elkészítésének higiéniai szabályai
A tápszerek előkészítéséhez az alábbi eszközökre van szükség: palack és a megfelelő kupak; kanalak, keverőeszközök; digitális hőmérő (porított tápszer esetén); nagy edény fedővel vagy vízforraló; biztonságos ivóvíz. A csecsemő táplálására a csapvíz nem minősül megfelelően biztonságos víznek.
A tápszerek elkészítéséhez az eszközök tisztítására és sterilizálására is szükség van. Ügyeljen az alábbi pontok betartására: A kezét, a mosogatót és a munkaterületet mossa meg szappannal vagy tisztítószerrel, majd szárítsa meg és törölje szárazra! Az összes etetőeszközt mossa el forró, tisztítószeres vízben! Használjon palackmosó kefét a palackok belsejének súrolásához! Mindent öblítsen el forró vízben! A tiszta kellékeket helyezze nagy edénybe és töltse fel annyi vízzel, hogy ellepje az eszközöket! Forralja 2 percig a vizet! Használjon fertőtlenített fogót az összes eszköz eltávolításához! Hagyja őket a levegőn megszáradni! Figyelem! A mosogatógépek nem fertőtlenítenek, így kisbabák táplálására szánt eszközök tisztítására nem alkalmasak!
A tápszerek biztonságos előkészítése az alábbi módon történik: A kész tápszerekhez nem szükséges víz hozzáadása, a szükséges mennyiséget töltse a fertőtlenített üvegbe. A folyadék koncentrátum elkészítéséhez 2 percig forraljon vizet, majd hagyja szobahőmérsékletűre hűlni. A címkén található utasítás szerinti arányban keverje össze a koncentrátumot a szobahőmérsékletű vízzel. A por alapú tápszer elkészítéséhez 2 percig forraljon vizet, majd hagyja visszahűlni 70 °C-ra. A 70 °C alatti víz nem elég meleg ahhoz, hogy elpusztítsa a porban előforduló baktériumokat (a por tápszer ugyanis nem steril!). Kövesse a címkén szereplő utasításokat a tápszer kiméréséhez és összekeveréséhez. Ezt követően hűtse le a tápszert az etetési hőmérsékletre és azonnal használja fel!
A bontatlan tápszeres dobozokat tárolja száraz, hűvös helyen. A bontott készítmények tárolása változó: kész tápszer, folyadék koncentrátum - hűtőszekrényben maximum 48 óra; por alapú tápszer - hűvös hely, de nem hűtőszekrény, legfeljebb 1 hónap. A tárolási körülmények és a szavatosság készítményenként eltérő lehet, így minden esetben kövesse a csomagoláson javasoltakat!
A hűtőszekrényben tárolt tápszer adható közvetlenül a hűtőszekrényből, vagy felmelegítést követően. Amennyiben a tápszert melegíteni szükséges, helyezze az üveget egy tál forró vízbe, legfeljebb 15 percig. Ügyeljen rá, hogy az üveg pereme és a cumisüveg etetőcumija ne legyen vizes. Tesztelje a hőmérsékletet úgy, hogy 1-2 alkalommal megrázva az üveget, néhány csepp tápszert csöppentsen a csuklója belső felére. Ha a tápszert melegnek érzi - de nem forrónak -, akkor etetheti vele a babát. Mikrohullámú sütőben ne melegítse a tápszert!
tags: #tapszeres #babak #immunvedelme