Szeptemberben egy 30 éves lengyel nő halt meg szeptikus sokkban amiatt, mert orvosai nem végezték el rajta az esetében életmentő abortuszt, ehelyett a lengyelországi terhességmegszakításokat korlátozó törvény miatt inkább a magzat elhalására vártak.
A képviselők ismételten határozottan elítélik az illegitim alkotmánybíróság 2020. október 22-i ítéletét, amely szinte teljes mértékben tiltja az abortuszt és ezzel nők egészségét és életét teszi kockára.
A képviselők sajnálatukat fejezik ki, hogy a korlátozó jogszabály miatt a lengyel nőknek nem biztonságos abortuszhoz kell folyamodniuk, külföldön kell elvégeztetniük a terhességmegszakítást, vagy akaratuk ellenére ki kell hordaniuk a terhességüket többek között akkor is, amikor a magzat halálosan vagy súlyosan károsodott.
A Parlament elítéli, hogy a lengyelországi női emberi-jog védők egyre ellenségesebb és erőszakosabb környezetben kénytelenek dolgozni.
A Parlament kéri a lengyel hatóságokat, hogy biztosítsák ezen jogvédők nyilvános véleménynyilvánításhoz való jogát és azt, hogy a véleménynyilvánítás miatt egyikőjüknek se kelljen tartania a következményektől vagy félnie a fenyegetésektől akkor sem, ha a kormány álláspontjával ellentétes véleményt fogalmaznak meg.
Az állásfoglalásban leszögezik: abortuszról szóló ítélet újabb példája a jogállamiság rendszerszintű összeomlásának Lengyelországban, és annak, hogy a politika rátelepedett az igazságszolgáltatásra.
2020. október 22-én a lengyel alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a terhességmegszakítás feltételeiről szóló1993. évi törvény alkotmányellenes.
A döntés a terhesség megszakítását csak azokban az esetekben engedélyezi, amikor a születés előtti vizsgálat vagy más orvosi megfontolás súlyos és visszafordíthatatlan magzati károsodás vagy a magzat életét fenyegető gyógyíthatatlan betegség nagy valószínűségére utalt.
A lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a már amúgy is rendkívül szigorú jogszabálynak azt a kitételét is, amely szerint megszakítható a terhesség, ha a magzat nem egészséges. A döntés értelmében tehát mostantól ez sem számít indoknak.
Az elmúlt tíz hónapban az életet és az egészséget fenyegető veszély miatt a lengyel kórházakban mindössze 300 nőn végeztek terhességmegszakítást.
A Jog és Igazságosság (PiS) párt 2015-ös választási győzelme hozta el az abortusz újabb szigorítását.
A PiS támogatta az ultrakonzervatív, abortuszellenes szervezetek, köztük az Életvédő Alapítvány (Fundacja Pro - Prawo do Życia) és az Ordo Iuris Alapítvány által javasolt törvényjavaslatokat, amelyek mögött a katolikus egyház állt.
Az egyik projektjük a STOP Abortion kezdeményezés, melynek célja az abortusz teljes betiltása, az 1993-as „abortuszkompromisszum” eltörlése, valamint börtönbüntetés bevezetése mind az abortuszt kérő terhes nők, mind az azt elvégző orvosok számára.
A STOP Abortion kezdeményezés törvénytervezetét többször is visszaküldték a parlamentnek (2013-ban, 2016-ban, 2018-ban és 2020-ban), azonban 2020. október 22-én a Jog és Igazságosság Pártja befolyása alatt álló lengyel Alkotmánybíróság bejelentette az abortusz szinte teljes betiltását.
Az Alkotmánybíróság döntése súlyosan korlátozta a nők abortuszhoz való hozzáférését, érvénytelenítve az 1993-as abortusztörvény egyik rendelkezését, amely lehetővé tette az abortusz elvégzését abban az esetben, ha nagy a valószínűséggel állt fenn a magzat súlyos és visszafordíthatatlan károsodásának vagy életét fenyegető gyógyíthatatlan betegségnek, amely kitétel a legtöbb Lengyelországban végzett abortusz jogalapja volt.
A szigorítás 2021-es életbe lépése óta Lengyelországban csak két esetben végezhető el legálisan abortusz: ha a terhesség bűncselekmény (erőszak) eredménye, vagy ha a terhesség veszélyezteti a terhes személy életét.
A gyakorlatban azonban még azok sem kapnak abortuszellátást, akik megfelelnek ezeknek a szigorú kritériumoknak.
Az illetékes döntéshozók gyakran nem hisznek az abortuszt kérvényezőknek, amikor azt állítják, hogy a terhesség erőszak eredménye, és az is jellemző, hogy az orvosok lelkiismereti okokból megtagadják az abortuszellátást.
Egyikük arról beszélt, hogy egy anya számára borzasztó fájdalom elveszíteni a gyermekét. Vele ez többször is előfordult, mielőtt megszületett a kisfia.
Egy fiatal lány, aki szintén lengyel, de évek óta Lisszabonban él, azt mondta, elegük van a kompromisszumokból.
Egyik esetben sem mertek vagy nem akartak időben abortuszt végrehajtani egy 30 éves nőn, miután 20 hetes terhesen elfolyt a magzatvize. Az őt kezelő orvosok azonban addig, amíg a magzatnak volt szívhangja, nem avatkoztak közbe, hanem kivárták, hogy a magzat meghaljon a méhben, ami végül a nő halálához vezetett, aki szeptikus sokkban hunyt el.
Az ügy bíróság elé került, ahol az orvosokat bűnösnek találták az életének közvetlen veszélyeztetésében.
A szigorított lengyel abortusztilalom hatályba lépése óta az évtizedek óta nem látott számú tüntető gyűlik össze - immár rendszeresen - Varsóban és a lengyel településeken, hogy tiltakozzon az immár teljesen a kormánypárt ellenőrzése alatt álló alkotmánybíróság abortuszt szigorító határozata ellen.
A törvény értelmében az abortusz csak akkor engedélyezett ha az anya élete vagy egészsége veszélyben forog, illetve ha a megfogant élet bűncselekmény, vérfertőzés vagy nemi erőszak következménye.
Marek Suski, a Jog és Igazságosság (PiS) törvényhozója közölte, hogy pártja fontolóra fogja venni a szabályozás enyhítését, hogy a magzat szélsőséges deformitása, és az ebből következő életképtelensége kivételt képezzen a törvény alól. Ilyen esetekben választási lehetőséget kellene nyújtani - fogalmazott a Reuters jelentése szerint.
A törvény addig is rengeteg nő életét befolyásolja. Lengyelországban évente már így is kevesebb mint kétezer abortuszt végeznek el, részben azért is, mert az orvosok hitbéli meggyőződésük miatt visszautasítják a beavatkozást.
A lengyel kormányban javaslat készült arról, mivel lehetne könnyíteni azoknak a nőknek a helyzetén, akiknek gondot okoz, hogy meg kell szülniük a súlyosan fogyatékos vagy életképtelen gyermeküket is.
A lengyel kormány és vezető pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) három hónapig halogatta a határozat kihirdetését, mivel komoly tiltakozásokat váltott ki a döntés, de január végén végül hatályba lépett.
Az igazságügyi minisztérium most készített egy törtvényjavaslatot az érintett kismamák védelmében.
A Notes from Poland szerint a javaslat egyik fontos része, hogy a kórházakban sírószobákat kell kialakítani, a súlyosan fogyatékos vagy életképtelen gyermekük megszülésére kötelezett nőknek.
A cikk szerint így el tudnának vonulni sírni, de pszichológus segítségét is igénybe vehetnék.
Mindeközben az ellenzéki szintén készít egy törvényjavaslatot, ők azt szeretnék elérni, hogy ne büntethessék meg azokat az orvosokat, akik a korábbi szabályozás szerint abortuszokat hajtanak végre.
A Jog és Igaszságosság párt 2016-ban már megpróbált szigorítani az abortuszszabályokon, de visszakozott, miután országszerte nők tízezrei tiltakoztak az utcákon.
Most egy ezzel erre rímelő petíciót karoltak fel, melynek nyomán az elmúlt években politikailag megtisztított alkotmánybíróság elé utalhatták a kérdést, ami a kormánypárnak kedvező döntést hozott.
A Jog és Igazságosság (PiS) párt 2015-ös választási győzelme hozta el az abortusz újabb szigorítását.
A PiS támogatta az ultrakonzervatív, abortuszellenes szervezetek, köztük az Életvédő Alapítvány (Fundacja Pro - Prawo do Życia) és az Ordo Iuris Alapítvány által javasolt törvényjavaslatokat, amelyek mögött a katolikus egyház állt.
Az egyik projektjük a STOP Abortion kezdeményezés, melynek célja az abortusz teljes betiltása, az 1993-as „abortuszkompromisszum” eltörlése, valamint börtönbüntetés bevezetése mind az abortuszt kérő terhes nők, mind az azt elvégző orvosok számára.
A STOP Abortion kezdeményezés törvénytervezetét többször is visszaküldték a parlamentnek (2013-ban, 2016-ban, 2018-ban és 2020-ban), azonban 2020. október 22-én a Jog és Igazságosság Pártja befolyása alatt álló lengyel Alkotmánybíróság bejelentette az abortusz szinte teljes betiltását.
Az Alkotmánybíróság döntése súlyosan korlátozta a nők abortuszhoz való hozzáférését, érvénytelenítve az 1993-as abortusztörvény egyik rendelkezését, amely lehetővé tette az abortusz elvégzését abban az esetben, ha nagy a valószínűséggel állt fenn a magzat súlyos és visszafordíthatatlan károsodásának vagy életét fenyegető gyógyíthatatlan betegségnek, amely kitétel a legtöbb Lengyelországban végzett abortusz jogalapja volt.
A szigorítás 2021-es életbe lépése óta Lengyelországban csak két esetben végezhető el legálisan abortusz: ha a terhesség bűncselekmény (erőszak) eredménye, vagy ha a terhesség veszélyezteti a terhes személy életét.
A gyakorlatban azonban még azok sem kapnak abortuszellátást, akik megfelelnek ezeknek a szigorú kritériumoknak.
Az illetékes döntéshozók gyakran nem hisznek az abortuszt kérvényezőknek, amikor azt állítják, hogy a terhesség erőszak eredménye, és az is jellemző, hogy az orvosok lelkiismereti okokból megtagadják az abortuszellátást.
Egyikük arról beszélt, hogy egy anya számára borzasztó fájdalom elveszíteni a gyermekét. Vele ez többször is előfordult, mielőtt megszületett a kisfia.
Egy fiatal lány, aki szintén lengyel, de évek óta Lisszabonban él, azt mondta, elegük van a kompromisszumokból.
Egyik esetben sem mertek vagy nem akartak időben abortuszt végrehajtani egy 30 éves nőn, miután 20 hetes terhesen elfolyt a magzatvize. Az őt kezelő orvosok azonban addig, amíg a magzatnak volt szívhangja, nem avatkoztak közbe, hanem kivárták, hogy a magzat meghaljon a méhben, ami végül a nő halálához vezetett, aki szeptikus sokkban hunyt el.
Az ügy bíróság elé került, ahol az orvosokat bűnösnek találták az életének közvetlen veszélyeztetésében.
A szigorított lengyel abortusztilalom hatályba lépése óta az évtizedek óta nem látott számú tüntető gyűlik össze - immár rendszeresen - Varsóban és a lengyel településeken, hogy tiltakozzon az immár teljesen a kormánypárt ellenőrzése alatt álló alkotmánybíróság abortuszt szigorító határozata ellen.
A törvény értelmében az abortusz csak akkor engedélyezett ha az anya élete vagy egészsége veszélyben forog, illetve ha a megfogant élet bűncselekmény, vérfertőzés vagy nemi erőszak következménye.
Marek Suski, a Jog és Igazságosság (PiS) törvényhozója közölte, hogy pártja fontolóra fogja venni a szabályozás enyhítését, hogy a magzat szélsőséges deformitása, és az ebből következő életképtelensége kivételt képezzen a törvény alól. Ilyen esetekben választási lehetőséget kellene nyújtani - fogalmazott a Reuters jelentése szerint.
A törvény addig is rengeteg nő életét befolyásolja. Lengyelországban évente már így is kevesebb mint kétezer abortuszt végeznek el, részben azért is, mert az orvosok hitbéli meggyőződésük miatt visszautasítják a beavatkozást.
A lengyel kormányban javaslat készült arról, mivel lehetne könnyíteni azoknak a nőknek a helyzetén, akiknek gondot okoz, hogy meg kell szülniük a súlyosan fogyatékos vagy életképtelen gyermeküket is.
A lengyel kormány és vezető pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) három hónapig halogatta a határozat kihirdetését, mivel komoly tiltakozásokat váltott ki a döntés, de január végén végül hatályba lépett.
Az igazságügyi minisztérium most készített egy törtvényjavaslatot az érintett kismamák védelmében.
A Notes from Poland szerint a javaslat egyik fontos része, hogy a kórházakban sírószobákat kell kialakítani, a súlyosan fogyatékos vagy életképtelen gyermekük megszülésére kötelezett nőknek.
A cikk szerint így el tudnának vonulni sírni, de pszichológus segítségét is igénybe vehetnék.
Mindeközben az ellenzéki szintén készít egy törvényjavaslatot, ők azt szeretnék elérni, hogy ne büntethessék meg azokat az orvosokat, akik a korábbi szabályozás szerint abortuszokat hajtanak végre.
Elbukott a lengyel abortusztörvény enyhítésére tett javaslat, a lengyel nők tovább tüntetnek
A Jog és Igaszságosság párt 2016-ban már megpróbált szigorítani az abortuszszabályokon, de visszakozott, miután országszerte nők tízezrei tiltakoztak az utcákon.
Most egy ezzel erre rímelő petíciót karoltak fel, melynek nyomán az elmúlt években politikailag "megtisztított" alkotmánybíróság elé utalhatták a kérdést, ami a kormánypárnak kedvező döntést hozott.
A kétezres évek, csatlakozás az Európai Unióhoz
2000 óta Lengyelországban a nemzetközi nőnapon feminista csoportok, például a Március 8-i Megállapodás, évente tüntetéseket (ún. „Manifa”) szerveznek, amelyek a reprodukciós jogok átfogó érvényesítését szorgalmazzák.
2002-ben, mielőtt Lengyelország csatlakozott az Európai Unióhoz, a médiában megjelent a „100 nő levele”.
A több mint 100 nő által (köztük ismert tudósok és művészek) aláírt levél áttörést jelentett az abortusz körüli tabu feloldásában.
Az Európai Parlamentnek címzett levélben a nők reprodukciós jogainak tiszteletben tartásának hiányát kifogásolták.
A szerzők aggodalmukat fejezték ki a lengyel EU-csatlakozásról szóló egyházi és kormányzati megállapodás miatt.
Az egyház Lengyelország európai integrációját azzal a feltétellel támogatta, hogy a kormány zárkózzon el az abortuszellenes törvény liberalizálására irányuló tárgyalásoktól.
A levél hosszú évek után az első sikeres kísérlet volt arra, hogy az abortusz kérdését Lengyelországban újra a nyilvános viták középpontjába állítsák.
A 2000-es évek elején a konzervatív és nacionalista érzelmek mind Lengyelországban, mind Magyarországon megerősödtek.
Emiatt a genderellenes mozgalom is termékeny talajt talált a hagyományos családi értékek és a nemzeti identitás védelme köré épülő, az EU progresszív nemi egyenlőségi elveit ellenző narratívájával.
Lengyelországban formálisabb katolikus, jobboldali és EU-ellenes csoportok alakultak.
2005 és 2007 között a katolikus-nacionalista szélsőjobboldali politikai párt, a Lengyel Családok Ligája (LPR) is a koalíciós kormány részét képezte, más jobboldali pártokkal, köztük a Jog és Igazságosság párttal (PiS) együtt.
Az LPR létrehozásában fontos szerep jutott a Młodzież Wszechpolska (Összlengyel Ifjúság) nevű ifjúsági szervezetnek, amely már a második világháború előtt is létezett, és többek között a zsidó diákok felsőoktatáshoz való hozzáférésének korlátozásáért volt felelős.
Az Összlengyel Ifjúságot 1989-ben Roman Giertych (jelenleg Donald Tusk lengyel kormányának tagja) indította újra.
A Lengyel Családok Ligája genderellenes ideológiák mentén folytatott kampányt az európai integráció ellen, retorikájában különös figyelmet fordítva az abortusz, fogamzásgátlás, eutanázia és az azonos nemű házasságok legalizálásának kérdésére, melyeket az Európai Unió által jelentett fenyegetésekként kereteztek.
Annak ellenére, hogy a katolikus egyház ösztönözte az európai integrációt, szorosan együttműködött az LPR-rel, és véleménye a reprodukciós jogokról változatlan maradt.
Lengyelország 2004-es EU-csatlakozása reményt jelentett a lengyelországi abortuszhelyzet megváltozására, és új perspektívákat nyitott a lengyel abortusztörvény következtében kárt szenvedett nők számára is.
Lengyelország-szerte nagy port kavart Alicja Tysiąc esete, akit súlyos látássérültként az újabb terhesség és szülés teljes megvakulással fenyegetett.
Az orvosok azonban megtagadták a legális abortusz elvégzését annak ellenére, hogy a törvény ebben az esetben lehetővé tette volna, és ezzel veszélyeztették Alicja Tysiąc egészségét.
A szülés következtében a nő látása jelentősen tovább romlott, így panaszt nyújtott be az ügyészséghez, törvénysértéssel vádolva a nőgyógyászt, aki megtagadta az abortusz elvégzését.
A bírósági szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a terhesség nem veszélyeztette a panaszos életét vagy egészségét, és a vádat elutasították.
Az ügy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig jutott, amely 2007-ben hozott ítéletet és kártérítést ítélt meg Alicja számára.
Alicja Tysiąc azonban addig példátlan gyűlöletkampánnyal szembesült: a konzervatív katolikus média kegyetlen anyaként ábrázolta, aki „meg akarta ölni a saját gyermekét”.
Reprodukciós jogok populista rezsimekben: A Jog és Igazságosság Pártja (PiS) és a Fidesz kormány
Orbán Viktor 2010-es választási győzelme után megkezdődött az abortuszhoz való hozzáférés lopakodó megnehezítése, valamint megerősödtek a nemi szerepekkel kapcsolatos hagyományos nézetek.
A családot Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrásának nevező 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről a magzatot már jogi személyként kezeli, 3. cikkének (1) bekezdése szerint ,,A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg”.
Szintén 2011-es fejlemény a kormány a társadalmi szolidaritás előmozdításáért kapott (!) EU-s forrásokból megvalósított abortuszellenes kampánya, amely során egy magzatot ábrázoló óriásplakátokat helyeztek ki országszerte a következő szöveggel: „Azt is megértem, ha még nem vagy kész rám, de inkább adj örökbe, hadd éljek!”.
2012-ben bár az abortusztabletta megkapta Magyarországon a forgalomba hozatali engedélyt, az abortusznak ez (a WHO szerint egyébként más módszereknél gyakran kevésbé kockázatos és a terhesség korai szakaszában is hatékony) formája végül mégsem vált elérhetővé, ugyanis a parlamenti vita során a Fidesz-KDNP képviselői az orvosok közötti ,,szakmai vitákra” hivatkoztak az abortusztabletta kapcsán.
2022. szeptember 15-én jelentős szigorítás történt az abortuszhoz való hozzáférésben: Ekkor lépett hatályba a belügyminiszter által kiadott 29/2022 (IX. 12.) számú rendelet, amely módosította a magzati élet védelméről szóló 1992. évi törvény végrehajtásáról szóló 32/1992 (XII. 23.) számú rendeletet.
Ez a módosítás „szívhangrendeletként” vált ismertté.
A rendelet értelmében az abortuszt kérő személynek be kell mutatnia egy nőgyógyász által kiállított dokumentumot, amely igazolja, hogy „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta” a terhes nőnek.
Az intézkedést egészségügyi szakemberekkel vagy a szélesebb közvéleménnyel való konzultáció nélkül vezették be.
Bár a rendelet elvileg az abortuszok számának csökkentését célozta volna, valójában ezt a célt nem érte el, így egyetlen valós funkciója az abortuszra szorulók megalázása.
Figyelemreméltó továbbá, hogy a szóhasználat ez esetben is manipulatív módon hergeli a közvéleményt az abortusz ellen.
A terhesség legkorábbi szakaszában ugyanis valójában még nem beszélhetünk sem magzatról (a 8. hétig az embrió szó használatos), sem pedig szívhangról (a terhesség kb. 10. hetéig nem szívdobbanás, hanem az embrió szívcsövének pulzálása hallható az ultrahangon).
Lengyelországban a Jog és Igazságosság (PiS) párt 2015-ös választási győzelme hozta el az abortusz újabb szigorítását.
A PiS támogatta az ultrakonzervatív, abortuszellenes szervezetek, köztük az Életvédő Alapítvány (Fundacja Pro - Prawo do Życia) és az Ordo Iuris Alapítvány által javasolt törvényjavaslatokat, amelyek mögött a katolikus egyház állt.
Az egyik projektjük a STOP Abortion kezdeményezés, melynek célja az abortusz teljes betiltása, az 1993-as „abortuszkompromisszum” eltörlése, valamint börtönbüntetés bevezetése mind az abortuszt kérő terhes nők, mind az azt elvégző orvosok számára.
A STOP Abortion kezdeményezés törvénytervezetét többször is visszaküldték a parlamentnek (2013-ban, 2016-ban, 2018-ban és 2020-ban), azonban 2020. október 22-én a Jog és Igazságosság Pártja befolyása alatt álló lengyel Alkotmánybíróság bejelentette az abortusz szinte teljes betiltását.
Az Alkotmánybíróság döntése súlyosan korlátozta a nők abortuszhoz való hozzáférését, érvénytelenítve az 1993-as abortusztörvény egyik rendelkezését, amely lehetővé tette az abortusz elvégzését abban az esetben, ha nagy a valószínűséggel állt fenn a magzat súlyos és visszafordíthatatlan károsodásának vagy életét fenyegető gyógyíthatatlan betegségnek, amely kitétel a legtöbb Lengyelországban végzett abortusz jogalapja volt.
A szigorítás 2021-es életbe lépése óta Lengyelországban csak két esetben végezhető el legálisan abortusz: ha a terhesség bűncselekmény (erőszak) eredménye, vagy ha a terhesség veszélyezteti a terhes személy életét.
A gyakorlatban azonban még azok sem kapnak abortuszellátást, akik megfelelnek ezeknek a szigorú kritériumoknak.
Az illetékes döntéshozók gyakran nem hisznek az abortuszt kérvényezőknek, amikor azt állítják, hogy a terhesség erőszak eredménye, és az is jellemző, hogy az orvosok lelkiismereti okokból megtagadják az abortuszellátást.
Egyik esetben sem mertek vagy nem akartak időben abortuszt végrehajtani egy 30 éves nőn, miután 20 hetes terhesen elfolyt a magzatvize. Az őt kezelő orvosok azonban addig, amíg a magzatnak volt szívhangja, nem avatkoztak közbe, hanem kivárták, hogy a magzat meghaljon a méhben, ami végül a nő halálához vezetett, aki szeptikus sokkban hunyt el.
Az ügy bíróság elé került, ahol az orvosokat bűnösnek találták az életének közvetlen veszélyeztetésében.
Azóta több hasonló eset történt Lengyelországban.
Izabela halála országos tiltakozásokhoz vezetett „Senki többet!” szlogen alatt, arca pedig a legális abortuszhoz való szélesebb körű hozzáférésért folytatott küzdelem szimbólumává vált.
Feminista mozgalom és tiltakozások Lengyelországban
2016-ban Lengyelország-szerte „Vissza a döntéshez!” nevű tüntetéseket tartottak az Életpárti Alapítvány és az Ordo Iuris által előterjesztett törvényjavaslatra reagálva.
A csoport olyan teret biztosít, ahol az emberek az abortusztabletta bevétele előtt, alatt és után is támogatást kaphatnak egymástól.
Létrehozták a Ratujmy Kobiety (Mentsük meg a nőket) bizottságot, amely saját törvényjavaslatot dolgozott ki az abortusz legalizálására.
A törvényjavaslatot azonban a parlament elutasította, ami női sztrájkokhoz és az ún. fekete tüntetésekhez vezetett - ezek voltak a legnagyobb abortuszjogért szervezett tüntetések Lengyelországban.
A Fekete Tiltakozás (Czarny Protest), amelyen országszerte több százezren vettek részt, akik közül sokan először tiltakoztak a terhességmegszakítás teljes betiltását célzó törvényjavaslat ellen, fordulópontot jelentett a lengyel feminista mozgalom történetében.
A lengyel politikusok és katolikus egyház folyamatos genderellenes támadásai - a szigorúbb abortusztörvényre vonatkozó javaslatok, az államilag támogatott abortuszellenes propaganda és a radikális konzervatív csoportok manipulatív képeket és homofób üzeneteket felvonultató nyilvános akciói - a lengyel nőket és feminista mozgalmat addig nem tapasztalt válaszra késztették.
A helyzet 2020 októberében, az Alkotmánybíróság ítéletét követően tovább eszkalálódott.
A világjárvány okozta korlátozások ellenére az ítélet Lengyelországban 1989 óta a legnagyobb tiltakozási hullámot váltotta ki, és a tüntetéseken nemcsak a nagyvárosokban, hanem a vidéki kisvárosokban, valamint külföldön is ezrek vettek részt.
A legnagyobb tüntetésre 2020. október 30-án Varsóban került sor, amelyen százezer ember vett részt.
A tüntetéseken további újdonság volt, hogy azok a társadalom széles rétegeinek támogatását élvezték, beleértve a férfiakat, az LMBTQ+ közösséget és különböző politikai frakciókat, illetve a nemzetközi és lengyel média figyelmét is felkeltették.
Bár a tüntetések és egyéb akciók nem vezettek jogszabályi változásokhoz, hozzájárultak a közvélemény figyelmének felkeltéséhez és a közbeszéd formálásához, amely így inkább a tényekre és kevésbé a konzervatív ideológiára összpontosított, a terhes nők tapasztalataira helyezve a hangsúlyt.
A tüntetések jelentősen növelték a feminista eszmék láthatóságát és a mainstreambe emelték őket, továbbá egész Lengyelországban, beleértve a kisebb városokat és falvakat is, felhívták a figyelmet az abortuszellátást biztosító helyi kezdeményezésekre.
Az egyik ilyen kezdeményezés az Abortion Dream Team (ADT) , amely a Women Help Woman hálózat része.
Ezek a szervezetek abortusztablettákat tartalmazó csomagok küldésével nyújtanak segítséget az abortuszt igénylőknek, valamint segítenek a terhes nőknek, hogy külföldön juthassanak ellátáshoz.
Az ADT saját segélyvonalat működtet, amely a tüntetéseknek köszönhetően széles körben ismertté vált, és számos nő életét mentette meg működése során.
A tüntetések végül 2023-ban a PiS kormány bukásához vezettek.
Pronatalista politikák
A lengyel és magyar pronatalista (gyermekvállalást ösztönző, pontosabban, a nőket azzal nyomasztó) politikai diskurzusokban közös jellemző, hogy kifejezetten szkeptikusak az Európai Unióval szemben, ellenzik a multikulturalizmust, a liberális értékeket és a nemek közötti egyenlőséget.
Patriarchális nemi szerepeket hirdetnek, ahol a nők a családtagok jólétéért felelős anyák és feleségek, a férfiak pedig kenyérkeresők.
Mindkét országban megjelentek olyan politikai projektek, amelyek nagy összegű pénzügyi támogatásokkal igyekeznek több gyermek vállalására ösztönözni a fiatal párokat, családokat.
Lengyelországban ilyen projekt a kormány Family 500+ programja, Magyarországon pedig a CSOK, a babaváró hitel, valamint a családi adókedvezmény.
A Family 500+ programot 2016-ban vezették be Lengyelországban, mint az újonnan megválasztott populista Jog és Igazságosság kormány szociális programját.
2016-ban a gyermeket nevelő családok által igényelhető havi juttatás gyermekenként 500 lengyel zloty (kb. 73 000 forint) emelték az összegét.
Bár a támogatás nem érte el eredeti célját, ugyanis nem vezetett magasabb gyermekvállalási kedvhez, a gyermekszegénységet jelentősen csökkentette: két évvel a program bevezetése után a gyermekszegénység Lengyelországban felére, 7 százalék alá csökkent.
A Family 500+ program gyermekszegénység csökkentésében elért kivételes sikereinek okai egyértelműek.
A támogatás univerzális, vagyis mindenkinek jár, aki gyermeket nevel, a kérelmezési eljárás pedig egyszerű.
2025-ben az 500+ programban az elnökválasztási kampány során Rafał Trzaskowski (a jelenlegi kormány elnökjelöltje) a jobboldali szavazók megnyerése érdekében módosítást javasolt.
Azt indítványozta, hogy csökkentsék a munkanélküli szülők által nevelt ukrán gyermekek számára nyújtott ellátások összegét, így 9 évvel a bevezetése után a program elveszítheti univerzális jellegét.
A törvényjavaslatot a lengyel parlament már megszavazta, jelenleg az elnök aláírására vár.
Magyarországon a gyermekvállalási kedv növelését célzó támogatások nem bírtak hasonló kedvező hatással.
Mivel az elérhető támogatások elsősorban a középosztálybeli családok számára jelentenek valós segítséget (az adókedvezményből például jelentősen magasabb mértékben profitálnak az eleve magasabb keresettel bíró szülők), miközben az univerzális támogatások mértékét (pl. GYES, családi pótlék) évek óta nem emelték számottevően, elmondható, hogy a magyarországi családtámogatási programok kimondottan szelektívek.
A lengyel kormányban javaslat készült arról, mivel lehetne könnyíteni azoknak a nőknek a helyzetén, akiknek gondot okoz, hogy meg kell szülniük a súlyosan fogyatékos vagy életképtelen gyermeküket is.
Lengyelországban szinte teljesen megszűnt az abortusz lehetősége, miután az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki az abortuszt a károsodott vagy fogyatékos embriók esetében.
Ezzel megszüntette a művi terhességmegszakítást lehetővé tevő kevés törvényes indok közül azt, amivel a leggyakrabban éltek, az amúgy is Európa legszigorúbb abortuszszabályozásával rendelkező országban.
A kormány és vezető pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) három hónapig halogatta a határozat kihirdetését, mivel komoly tiltakozásokat váltott ki a döntés, de január végén végül hatályba lépett.
Az igazságügyi minisztérium most készített egy törtvényjavaslatot az érintett kismamák védelmében.
A Notes from Poland szerint a javaslat egyik fontos része, hogy a kórházakban sírószobákat kell kialakítani, a súlyosan fogyatékos vagy életképtelen gyermekük megszülésére kötelezett nőknek.
A cikk szerint így el tudnának vonulni sírni, de pszichológus segítségét is igénybe vehetnék.
Mindeközben az ellenzéki szintén készít egy törvényjavaslatot, ők azt szeretnék elérni, hogy ne büntethessék meg azokat az orvosokat, akik a korábbi szabályozás szerint abortuszokat hajtanak végre.
A Jog és Igaszságosság párt 2016-ban már megpróbált szigorítani az abortuszszabályokon, de visszakozott, miután országszerte nők tízezrei tiltakoztak az utcákon.
Most egy ezzel erre rímelő petíciót karoltak fel, melynek nyomán az elmúlt években politikailag megtisztított alkotmánybíróság elé utalhatták a kérdést, ami a kormánypárnak kedvező döntést hozott.
Hatályba lép a szigorított lengyel abortusztilalom, új erőre kaptak a tüntetések
Évtizedek óta nem látott számú tüntető gyűlik össze - immár rendszeresen - Varsóban és a lengyel településeken, hogy tiltakozzon az immár teljesen a kormánypárt ellenőrzése alatt álló alkotmánybíróság abortuszt szigorító határozata ellen.
A törvény értelmében az abortusz csak akkor engedélyezett ha az anya élete vagy egészsége veszélyben forog, illetve ha a megfogant élet bűncselekmény, vérfertőzés vagy nemi erőszak következménye.
Marek Suski, a Jog és Igazságosság (PiS) törvényhozója közölte, hogy pártja fontolóra fogja venni a szabályozás enyhítését, hogy a magzat szélsőséges deformitása, és az ebből következő életképtelensége kivételt képezzen a törvény alól. Ilyen esetekben választási lehetőséget kellene nyújtani - fogalmazott a Reuters jelentése szerint.
A törvény addig is rengeteg nő életét befolyásolja. Lengyelországban évente már így is kevesebb mint kétezer abortuszt végeznek el, részben azért is, mert az orvosok hitbéli meggyőződésük miatt visszautasítják a beavatkozást.
„Bármilyen helyzetben vagy, segítünk rajtad, ha abortuszra van szükséged” - ez a biztató mondat olvasható az ADT honlapján.
Az ADT 2025. március 8-án, a nemzetközi nőnapon nyitotta meg az első abortuszközpontot Varsó szívében.
Európában két országban, Lengyelországban és Máltán csak kivételes esetekben engedélyezik az abortuszt: amennyiben incesztus, nemi erőszak eredménye a terhesség, vagy ha a várandós asszony életét veszélyezteti.
Naganbuj tizenöt évvel ezelőtt, amikor a drónok használatba jöttek, Lengyelország környező országaiban dolgozó aktivisták drónok segítségével juttattak abortuszgyógyszereket a lengyel nőknek.
A probléma sajnos a Lengyelországba menekülő ukrán nőket is érinti - a rendelkezés rájuk is vonatkozik.
„Soha nem kérdezzük az indokot, és ezen nem tervezünk változtatni” - hirdeti a központ.
A központ információs pultján segítséget kérők tájékoztatást és segítséget kaphatnak az abortusztablettákkal kapcsolatban: arról, hogy honnan szerezhetők be, mik a biztonságos források.
Az egyik lengyelországi pro-life alapítvány által előterjesztett tervezetet a 460 fős szejmben csak 48 képviselő támogatta.
A tervezet szerint megszüntették volna az abortusztilalom alóli jelenlegi két kivételt, amelyek értelmében a terhességmegszakítás megengedett, ha a gyermek nemi erőszak következtében fogant, valamint ha veszélyben van az anya élete vagy egészsége.
A terhesség megszakítása büntetőjogi értelemben a gyilkossággal lett volna egyenlő, így az ezt végző orvost öttől huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy akár életfogytiglannal is lehetne sújtani.
A szavazást megelőző szerdai parlamenti vitában a kormányfrakciót képviselő Anita Czerwińska szélsőségesnek minősítette a projektet, amely szerinte végeredményben ugyanolyan hatást váltana ki, mint amilyenre az abortuszpárti mozgalmak törekednek.
