A császármetszés egy sebészeti beavatkozás, amely során a babát nem a természetes úton, hanem a hasfal és a méh falán keresztül hozzák világra.
Ezt az eljárást akkor alkalmazzák, amikor a hagyományos szülés valamilyen okból kifolyólag nem lehetséges vagy veszélyes lenne az anya vagy a baba egészségére nézve.
A császármetszésnek Magyarországon is egyre nagyobb a társadalmi jelentősége, hiszen az utóbbi években az arányuk meghaladja a 40%-ot a szülések körében.
A probiotikumok a szervezet számára hasznos funkciót betöltő mikroorganizmusok.
Helyreállítják és fenntartják a bélflóra egyensúlyát a hasznos mikroorganizmusok támogatásával és a kórokozók visszaszorításával.
A prebiotikumok olyan természetes, nem emészthető élelmiszer-összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor és a bélrendszer emésztőenzimei, így változatlan formában jutnak el a vastagbélbe, ahol serkentik a jótékony baktériumok szaporodását.
Szervezetünket a barátságos, probiotikus baktériumok milliárdjai védik.
A segítő baktériumok lecsökkenése a sejtes immunválasz meggyengülését és a humorális immunválasz túlzott aktivitását eredményezheti.
Nem mindegy viszont, hogy milyen probiotikumos készítményt választunk.
Legyen benne minél többféle, humán eredetű, élő baktérium!
Ezek egymás hatását erősítik, illetve kiegészítik.
A bevitt baktériumok sok termék esetében napok alatt kiürülnek a bélből.
A probiotikumokkal végzett klinikai vizsgálatok sorra támasztják alá, hogy az egészségre gyakorolt pozitív hatás eléréshez kúraszerűen, hosszabb ideig kell szedni az ilyen jellegű készítményeket (4-6 hétig).
A humán eredetű törzsek képesek tartósan megtelepedni az emberi bélrendszerben; a hatásuk is tartós.
A Protexin termékekben található hasznos baktériumok savvédettek.
Ún. savvédő köpeny segítségével sikerrel jutnak át a gyomor savas közegén, ezért a bevitt baktériumok kiemelkedő arányban, élve jutnak el a vastagbélbe.
Csak a gyomorsavnak, epesavaknak és emésztő enzimeknek ellenálló forma garantálja, hogy a segítő baktériumok élve jussanak el a bélbe.
A Protexin termékek adagolásának pontosságát, biztonságát a magas színvonalú gyártási technológia adja.
A Protexin termékekben a hasznos baktériumok korszerű tartósítási eljárással (ún.
Évezredek óta szimbiózisban élünk a testünk különböző területein megtalálható hasznos baktériumokkal, gombákkal és vírusokkal, amekyeket összefoglalóan mikrobiótának nevezünk.
Amikor egyensúly van ezek arányában, akkor az ember is egészséges.
De számtalan külső hatás megváltoztathatja ezek összetételét.
A legismertebb és a legtöbbet vizsgált tagja a mikrobiótának a bélflóra.
A császármetszés egy sebészeti beavatkozás, amely során a babát nem a természetes úton, hanem a hasfal és a méh falán keresztül hozzák világra.
Ezt az eljárást akkor alkalmazzák, amikor a hagyományos szülés valamilyen okból kifolyólag nem lehetséges vagy veszélyes lenne az anya vagy a baba egészségére nézve.
Az orvosi indok nélküli, előre eltervezett (elektív) császármetszés kérdése megosztja az orvostársadalmat.
Nyugaton - ahol régóta erősebb a verseny a betegekért - számtalan orvos keresi az igazolását annak, hogy a hüvelyi szülés a természet elfuserált találmánya.
- Amikor “kért császármetszésről” beszélünk, más elbírálás alá esik az a nő, aki szövődménymentes várandósság után szeretne műtétet, mint az, akinél kisebb-nagyobb problémák miatt az orvos is eleve fontolóra veszi, hogy operáljon-e.
Az első esetben egyértelmű a válasz: a császármetszés hasi műtét, ami kimutathatóan veszélyesebb, mint a hüvelyi szülés.
Az orvos tehát jogosan utasítja el az ilyen kérést.
A professzor szerint az orvos dolga az, hogy mindenre kiterjedő, kiegyensúlyozott felvilágosítást adjon.
Ismertetnie kell azokat az érveket, amelyek a műtét mellett, illetve ellene szólnak - a “felvilágosítás”+ mikéntje erősen befolyásolhatja az anya döntését.
- Egészséges terhesség után véleményem szerint nem kétséges, hogy a hüvelyi szülést kell előnyben részesíteni.
Bizonyos esetekben viszont - amikor van valamennyi létjogosultsága a műtétnek - a szülő nőt is be kell vonni a döntésbe.
Ilyen például a korábbi császármetszés utáni szülés.
Tudjuk, hogy ilyenkor körülbelül ötven százalék az esélye annak, hogy a szülés hüvelyi úton zajlik le, de figyelembe kell venni az anya véleményét is, hogy megpróbálja a hüvelyi szülést, vagy ismételt császármetszést szeretne.
Ritkán előfordul, hogy az előzetes császármetszés után a hüvelyi szülés során a heg szétválik, és ez az anya és a magzat életét veszélyezteti.
Ennek gyakorisága 0,5-1,5 százalék.
A másik ilyen eset a magzat farfekvése.
Első szülésnél jobbak az esélyek, ha császármetszést végzünk.
Többedik szülésnél már nincs komolyabb rizikó, mégis sokat nyom a latban az anya véleménye.
Ha a műtétet választja, a kórlapon rögzítjük, hogy ez az ő kérésére történt.
Kóros esetben a hüvelyi szülésnek is lehetnek szövődményei, ezek megelőzésére számtalan eszköze van az orvostudománynak - többek között a császármetszés.
Ha viszont minden rendben van, vajúdás közben sem merülnek fel nehézségek, és a szülés folyhat a maga módján, a maga természetes ütemében, akkor csak ritkán okoz maradandó károsodást.
- Császármetszés után gyulladás jöhet létre a műtét által érintett területeken.
Komolyabb esetben szepszissel (az egész szervezetre kiterjedő fertőzéssel) is meg kell küzdeni.
A császármetszés természetéből adódóan a hüvely kórokozói (a hüvely nem steril!) a méhen és a szabadon álló hasi szerveken följuthatnak egészen a hasfalig.
Létrejöhet bélelzáródás a lelassult bélműködés és helyi gyulladás miatt.
Nagyobb a trombózis (vérrögképződés) veszélye is, ugyanúgy, mint bármely más műtétnél.
Ma már viszonylag ritkák az ilyen szövődmények, de egészséges nőt egyik veszélynek sem tenném ki szívesen ok nélkül.
A császármetszés további veszélye abban rejlik, hogy növeli a következő terhességek és szülések kockázatát.
A méhen ejtett metszés hege a következő terhességnél nehezíti a lepény megtapadását, császármetszés után gyakoribb a lepényleválás, és növekszik a különböző lepényi tapadási rendellenességek gyakorisága.
Hatvanegy évvel ezelőtt, amikor születtem, veszélyes, nagy műtét volt a császármetszés, amire csak végszükség esetén szánta rá magát az orvos - mondja Dr. Krasznai Péter kandidátus, szülész-nőgyógyász főorvos.
- Óriási fejlődés ment végbe az elmúlt években, s ennek köszönhetően a műtét anyai veszélyei töredékükre csökkentek.
Az antibiotikumoknak köszönhetően ritkán fordul ma már elő fertőzéses szövődmény, a varróanyagok, a Misgav-Ladach műtéti technika és az anesztézia korszerűségének köszönhetően kórházunkban pár órával műtét után felkelhetnek a kismamák, és képesek arra, hogy ellássák kisbabájukat, a negyedik napon pedig hazamehetnek.
Nem véletlen, hogy egyre gyakrabban találkozunk azzal a világszerte tapasztalható jelenséggel, hogy a szülő nő eleve császármetszéssel szeretne szülni.
2002 nyarán Norvégiában olyan konferencián vettem részt, melynek előadói éppen ezzel a témával foglalkoztak.
Sok a vitás kérdés, s valóban nem mondhatjuk, hogy a szülészek egy véleményen lennének például az elektív császármetszés megítélésében.
Én azonban úgy látom, hogy jobb eredmény várható attól a műtéttől, amelyet megfelelően kivizsgált, előkészített páciensen, a személyzet számára optimális időpontban, még a fájások megindulása előtt, tehát nem kialakult vagy fenyegető vészhelyzetben hajtanak végre.
Az érett, egészséges magzatot pedig manapság nem éri számottevő hátrány amiatt, hogy császárral születik.
Nemrégiben olvastam egy amerikai szülész emlékirataiban, hogy azt még sosem bánta meg, ha császármetszés mellett döntött, de azt már sokszor, hogy mégis hüvelyi szülés mellett voksolt.
Ez a gondolat nemcsak arra világít rá, hogy a szülésnek számtalan, előre nem látható szövődménye lehet, hanem arra is, hogy a császármetszés elmulasztása miatt jogi következményekkel is számolnia kell az orvosnak.
Azért még senkit sem pereltek be, mert császármetszést hajtott végre.
Ráadásul a császármetszés vitathatatlan előnye a szüléssel szemben, hogy semmiféle kárt nem tesz a hüvelyben és a gátizomzatban.
Nehéz szülés esetén azonban sokféle szövődménnyel lehet számolni.
Felesleges császármetszés?
Nehéz volna utólag megmondani, melyik volt az.
Nem véletlen, hogy a műtét javallatát Zoltán Imre professzor nyomdokain haladva ma így foglaljuk össze: minden olyan esetben császármetszés mellett kell dönteni, amikor ettől jobb eredmény várható, mint a hüvelyi szüléstől.
A világ valószínűleg afelé halad, amit az említett konferencián is megfogalmaztak: a terhesség során mindenkit fel kell világosítani a szülés és a császármetszés előnyeiről, hátrányairól, s ezután meg kell adni a lehetőséget, hogy az anya adott esetben az általa választott szülési mód mellett dönthessen.
Magára a műtét fél órájára mindez igaz, de a felépülés időszakára közel sem.
Legalább egy nap kiszolgáltatott, tehetetlen fekvés követi a császármetszést, és esély van még néhány fejfájással eltöltött napra.
A műtét során ma már meglehetősen kis sebet ejtenek (esztétikai szempontok miatt), ezért nem mindig sikerül a babát könnyedén kiemelni.
Jó a babának?
Ha megkezdődött vajúdás után, szakszerű érzéstelenítés mellett segítik világra császármetszéssel az érett magzatot, akkor nincs nagy veszélyben az újszülött - a szövődmény kockázata alig nagyobb, mint a normál hüvelyi szülésnél.
Az úgynevezett elektív császármetszésnek azonban, amikor a műtétet a szülés megindulása előtt végzik, vannak kockázatai.
Előfordul, hogy a magzat érettségét helytelenül ítélik meg, ezért kissé éretlenebb újszülött jön világra.
Ebben az esetben nőhet a légzészavar előfordulásának esélye, amire az elektív császármetszés egyébként is fokozott esélyt teremt.
Vajúdás alatt a magzatot érő élettani mértékű stressz felkészíti a szervezetét a változások elviselésére, a tüdőt pedig arra, hogy meg tudjon telni levegővel, és a léghólyagocskák levegővel telve is maradjanak.
Hüvelyi szülésnél áthalad a magzat teste a szűk szülőcsatornán, a nyomás pedig kipréseli a magzati tüdőben lévő folyadék nagy részét, így könnyebben indul meg a légzés.
Ha a kismamának bármilyen gyógyszert kell adni, annak magzati hatásaival mindig számolni kell.
Ha olyankor emelik ki a babát, amikor még magas az anya vérében az altatószer koncentrációja, akkor előfordulhat, hogy a baba légzése bénul, ezért lélegeztetni kell.
Néha a gyógyszer “ellenszerét” kell beadni, hogy magához térjen.
Napjainkban vannak “biztonságos”, opiát jellegű fájdalomcsillapítók, melyeket néha szülésnél is alkalmaznak, mert légzésbénító hatásuk csekély.
Ezek utóhatása azonban az újszülöttön napokkal később is érzékelhető.
Egyes megfigyelések szerint éppen a szopási készséget érinti hátrányosan, a másik lehetséges mellékhatás a hányás és a hányinger.
Ezek a gyógyszerek az anya és a baba szempontjából is megnehezítik a korai kapcsolat kialakulását.
Ugyanez mondható el a spinális érzéstelenítéssel végzett császármetszésről: a kismama egy teljes napig fekvésre kényszerül.
Csak folyamatos és hozzáértő segítséggel tudna az újszülöttel foglalkozni, szoptatni, összebújni.
Szaktanácsadó: Dr.
Ébren vagy altatásban?
Ma már egyre ritkábban, inkább csak sürgős császármetszés esetén döntenek általános érzéstelenítés, köznapi nevén altatás mellett.
A gyógyszert a szülő nő vénájába adják be, majd légcsövébe úgynevezett tubust vezetnek be, hogy lélegeztetését az altatás idejére biztosítsák.
Ritka, de nagyon súlyos, nehezen befolyásolható, akár végzetes szövődmény lehet, amikor a tubus bevezetése során fellépő hányinger miatt étel vagy gyomorsav jut a légcsőbe, illetve a tüdőbe.
A műtét végeztével egy másik, szintén intravénásan beadott gyógyszerrel “ébresztik” a kismamát.
Erre utólag nemigen szokott emlékezni, mert a műtét után általában mély álomba merül, ekkor azonban már segítség nélkül is tud lélegezni.
Mellékhatásként émelygés, hányás előfordulhat, s az első felkelésnél szédülésre, ájulásra is számítani lehet.
Jelenleg az altatás mellett a spinális érzéstelenítés a legelterjedtebb Magyarországon a császármetszéseknél.
A gyógyszert injekció formájában juttatják a gerinccsatornába, a kemény gerincagyburkon belülre.
Hatása öt-tíz percen belül beáll: úgy érzi a kismama, mintha nem is lenne lába.
Köldöktől le nincs fájdalomérzékelés, de az érintések érezhetőek maradnak.
Hatása a beavatkozás után néhány órán belül teljesen elmúlik, de addig együtt kell élni azzal a furcsa érzéssel, hogy az ember deréktól lefelé mintha nem is létezne, a lábak mozdítása lehetetlen.
Gyakori mellékhatás az úgynevezett posztpunkciós tarkótáji fejfájás, mely a műtét után egy-két nappal léphet fel.
A legkorszerűbbnek tartott műtéti érzéstelenítési technika az epidurális érzéstelenítés.
Ez a külső szemlélő számára ugyanolyan, mint a spinális: gerincbe adott injekció.
A szúrás azonban nem hatol át a kemény agyburkon, hanem vékony katéteren keresztül a körülötte levő epidurális térbe juttatja a gyógyszert.
A tű kihúzása után a katéter a helyén marad, így szükség esetén növelhető a gyógyszeradag, sőt műtét utáni fájdalomcsillapításra is alkalmas, és ez sem utolsó szempont.
A két módszer ötvözésére is van lehetőség, ami egyesíti az előnyöket a hátrányok nélkül.
Legtöbbször nem a szülő nő dönti el, melyik érzéstelenítési eljárást fogják nála alkalmazni.
Szaktanácsadó: Dr.
Megkönnyebbülést jelent, amikor 12-24 óra elteltével eltávolítják a hólyagkatétert, kihúzzák az infúziót, és lábra lehet állni.
Az első kiegyenesedés azonban meglehetősen fájdalmas.
Sok függ az alkalmazott műtéti módszertől.
Minél több szövet sérült, annál nagyobb fájdalmakra lehet számítani.
Az új műtéti technikánál nem vágják szét az izomszövetet, és a lehető legkisebbre méretezett vágásokat kézzel tágítják.
A fájó műtéti heget nem ajánlatos jegelni, mert a tartós hideghatás hólyaghurutot okozhat.
A vizeletürítés kezdetben fájdalmas lehet, ennek az az oka, hogy a hólyagot a műtét során le kell fejteni a méhről, így néhány napig érzékeny marad ez a belső sebfelület.
A harmadik-negyedik naptól már lényeges javulás tapasztalható, bár még jó ideig bűvészmutatványszámba megy az egyik oldalról a másikra fordulás, felülés.
A tüsszentés, nevetés, öklendezés még jó ideig megríkatja az embert, ezért a viccmesélést tanácsos pár héttel későbbre halasztani.
Érdemes joghurtot, kefirt fogyasztani, esetleg gabonafélékkel, búzakorpával keverve, mert ez segíti a bélműködés rendeződését.
Szoptatni talán ülve a legegyszerűbb.
Mindenkinek jobb így?
Magyarországon évről évre egy százalékkal nő a császármetszések aránya.
Így a 2005-ös adatok szerint éppen öt százalékkal vagyunk az európai uniós átlag felett.
A szakemberek további növekedést jósolnak.
Most éppen Britney Spears a legújabb sztár, aki kijelentette, azért akart császármetszést, mert félt a természetes szüléstől.
Nem ő az első, és nem is az utolsó, aki orvosi indok nélkül, pusztán saját elképzelései alapján kéri a műtétet.
A nyugati országokban és a tengerentúlon nem is olyan ritka ez a jelenség, a szakirodalomban például már “tokofóbiaként”, azaz a fájdalomtól való beteges irtózásként emlegetik, és sok orvos ugyanolyan jogos műtéti okként tartja számon, mint például a magzat és az anya életét veszélyeztető idő előtti lepényleválást.
Erről persze parázs viták folynak, főként abból a jogi problémából kiindulva, hogy nem sérti-e a nő önrendelkezési jogát, ha akarata ellenére természetes szülésre kényszerítik.
Másfelől: vállalkozhat-e az orvos olyasminek a kivitelezésére, amely az anya és a magzat számára egyaránt sokkal nagyobb kockázattal jár, mint a természet rendje szerint lezajló folyamat?
Elvárható-e a társadalombiztosítástól, hogy az orvosi indok nélkül, a páciens kérésére végzett császármetszés költségeit térítse a kórháznak, ha ez az összeg jóval meghaladja azt, amit a természetes szülésért kellene fizetnie?
A kismama kérésére végzett császár azonban - bármennyire is alkalmas arra, hogy boldog-boldogtalan véleményt nyilvánítson róla - csupán a jéghegy csúcsa.
Miért van ennyi császár?
- Több először szülő van, mint ahány többedszer szülő.
Az első gyereket világra hozóknál gyakrabban lépnek fel olyan szövődmények, amelyek miatt az orvos műteni kényszerül.
- Egyre idősebbek a szülő nők.
Tíz év alatt három évvel emelkedett az első gyereket szülők átlagéletkora, jelenleg meghaladja a 26 évet.
Az elmúlt húsz évben megkétszereződött a 35 évesnél idősebb kismamák száma.
- A császármetszést ma már minden olyan esetben elvégzik, amikor a magzatot ezzel a módszerrel jobb állapotban lehet világra segíteni.
- A császármetszések számának emelkedésével párhuzamosan jelentősen javult a születés körüli magzati halálozás.
- A medencevégűen elhelyezkedő koraszülötteknél (a 37. hét előtt vagy 2500 gramm alatti súllyal születő baba) császármetszést végeznek, mivel a születéssel járó stresszhelyzetet rosszul viselik.
A koraszülöttség alsó határa a 24.
- A medencevégű fekvés érett magzatok esetében is problémát jelent, mégpedig azért, mert természetes szülést ilyen esetben csak olyan orvos vezethet, akinek ebben nagy gyakorlata van.
Mivel az anyák elhalálozása a biztonságos altatás, a kórházi ellátás magas színvonala, a vé...
Az álomvilág mindig is foglalkoztatta az embereket, hiszen sokszor titokzatos, néha nyugtalanító, máskor pedig inspiráló üzeneteket közvetít.
Az egyik legérdekesebb és leggyakrabban visszatérő álomtípus a szüléssel illetve a császármetszéssel kapcsolatos álom.
Bár elsőre furcsának tűnhet, mégis rengetegen tapasztalják meg ezt az álomképet, akár várandós nők, akár azok, akik sosem voltak még ilyen szituációban.
Az ilyen típusú álmok mögött gyakran mélyebb pszichológiai tartalom húzódik meg, amely nem feltétlenül szó szerint értendő.
Az álmok a tudatalatti üzenetei, amelyek segítenek feldolgozni a mindennapi élményeinket, félelmeinket, vágyainkat vagy akár a múltbeli traumákat is.
Ebben a cikkben részletesen végigjárjuk, hogy mit jelenthet, ha császármetszésről álmodunk.
Miért álmodunk császármetszésről?
Mit üzenhet nekünk az ilyen típusú álom?
Mikor érdemes szakemberhez fordulni álmainkkal?
Miért álmodunk császármetszésről?
Az álmok gyakran az életünkben jelentkező erős érzelmekre, eseményekre reagálnak.
Az orvosi beavatkozásokról, például császármetszésről szóló álmok általában nem a konkrét műtétről szólnak, hanem az arról kivetített érzésekről.
A császármetszésnek Magyarországon is egyre nagyobb a társadalmi jelentősége, hiszen az utóbbi években az arányuk meghaladja a 40%-ot a szülések körében.
Ez a valóságban is jelentős beavatkozás, nem csoda, hogy sok nő és férfi álmaiban is visszaköszön.
Az álmok értelmezésekor fontos figyelembe venni az egyéni élethelyzetet, aktuális lelkiállapotot és az álomban tapasztalt érzelmeket.
A császármetszés álmokban gyakran jelenik meg, mint szimbolikus beavatkozás.
Az álmokban a műtét nem feltétlenül a szó szerinti testi folyamatot jelenti, hanem inkább egy élethelyzetre vagy érzelmi állapotra utal.
A szimbolika szintjén a császármetszés az irányítás átadását, a kiszolgáltatottság érzését is jelentheti.
Amikor ilyen álmot látunk, érdemes elgondolkodni azon, hogy az életünk mely területén érezzük magunkat tehetetlennek, vagy hol tartunk változástól.
Az álmokban a születés gyakran új kezdetet, új lehetőségeket jelent.
A császármetszés ebben az értelemben arra utalhat, hogy valami „mesterséges úton”, gyorsított módon történik velünk, talán nem úgy, ahogy eredetileg terveztük.
Gyakran tapasztalják például azok, akik éppen karrierváltás előtt állnak, vagy valamilyen nagyobb döntést hoznak meg.
Az orvosi beavatkozásokhoz - különösen a császármetszéshez - sokan félelmet és szorongást társítanak.
Az ilyen álmok gyakran akkor fordulnak elő, amikor túlterheltek vagyunk, vagy úgy érezzük, hogy elveszítjük az irányítást az életünk felett.
Ez egy természetes reakció, hiszen a műtétet általában az orvosok irányítják, a páciens pedig ki van szolgáltatva.
A császármetszés, mint álombeli szimbólum gyakran kontrollvesztést jelez.
Amikor valaki ilyen álmot lát, érdemes átgondolnia, mely élethelyzetben érzi úgy, hogy nem ő irányít.
A kontrollvesztés érzése különösen erős lehet azoknál, akik mindennapjaikban is szeretik kézben tartani a dolgokat.
A személyes élmények erőteljesen befolyásolják az álmainkat.
Ha valaki már átesett császármetszésen, vagy közel álló személyénél történt ilyen beavatkozás, az álom lehet a trauma feldolgozásának egy formája is.
Az is előfordul, hogy valaki csak hallott egy ismerőstől a császármetszés folyamatáról, és ez mély benyomást tett rá.
A császármetszésről szóló álmok gyakran nőiességünkhöz, anyasághoz való viszonyunkat tükrözik vissza.
Az álom egyben a női szerepvállalás, az anyasággal kapcsolatos örömök és terhek, esetleg az ezekkel kapcsolatos félelmek, frusztrációk megjelenése is lehet.
A várandósság alatt - vagy annak tervezésekor - jelentkező császármetszés-álmok gyakran a szüléstől, gyermekvállalástól való félelmet tükröznek.
Statisztikák szerint a várandós nők több mint 30%-a álmodik valamilyen módon a szülésről.
A császármetszésről szóló álmok mögött gyakran lezáratlan érzelmek vagy múltbeli traumák húzódnak meg.
Ilyen lehet például egy nehéz szülési élmény, vagy akár egy veszteségélmény, amit az agyunk így próbál feldolgozni.
Az álom ilyenkor lehetőséget ad arra, hogy szembenézzünk ezekkel az érzésekkel, és akár támogatást is kereshetünk, ha úgy érezzük, egyedül nem tudunk továbblépni.
Bár a császármetszés sokszor félelmet vagy kontrollvesztést szimbolizál, pozitív értelemben is megjelenhet.
Az álom jelentheti azt is, hogy új, váratlan lehetőségek előtt állunk.
Sokan, akik nagy változás előtt állnak, például elköltöznek vagy új karriert kezdenek, álmodnak ilyen szimbolikus „születésről”.
A császármetszésről szóló álom önismereti üzenetet hordozhat.
Figyelmeztethet arra, hogy változásra, fe...
A császármetszés egy komoly sebészeti beavatkozás, amelynek sajátos kockázatai és előnyei vannak.
A beavatkozás előtt álló nőknek fontos, hogy alaposan tájékozódjanak, és orvosukkal megbeszéljék az összes lehetséges forgatókönyvet.
Minden, amit a császármetszésekről tudni kell
tags: #almomban #csaszarmetszes #vegeznek #rajtam