A gyönki gimnázium kulturális életét mindig is meghatározta az itt tanító tudós tanári kar. Már a XIX. században is jeleskedtek olyan oktatók, akik Debrecenben, Pápán, vagy éppen külföldön végezték tanulmányaikat. A gimnázium alapítója, Mányoky József, Fördős Dávid költőtanár, Wimmer Teophil Ágoston hazafias író, Kossuth Lajos nagykövete, Losoncy László vígjátékíró, Tóth József szabadságharcot megörökítő tanár, Dömény József huszár, Dr. Heiszler József piarista tanár, és Kálmán Dezső, aki humorosan bírálta az iskolákat, mind hozzájárultak az intézmény szellemi gazdagodásához. Széki Elemér pedig a keleti nyelvek kiváló művelőjeként vált ismertté.
Az iskola nevezetes diákjai között is számos kiemelkedő személyiség található. Elsőként említsük Tolnai (Hagymási) Lajos, aki Arany János tanítványa lett Nagykőrösön, majd lelkész és irodalmár. Fábián György földrajz- és természetrajz-tankönyvíró, Fekete János honvéd és humorművész, Mányoki József fia, aki irodalmi értékű tárcákat írt, Faragó Ödön Kína-kutató, Széki Ákos természettudományi könyvíró, Cholnoky Imre jogtudós, Dömötör János költő, Busbach Péter honvéd és útleíró, Balogh György teológus és író, Linek Lajos karikaturista és festőművész, Ágh Ajkelin Lajos festőművész, valamint a Mestyán család tagjai, akik közül többen a község zenei életében játszottak szerepet. Mestyán Rudolf szülész-nőgyógyász, onkológus és számos szakkönyv szerzője, Mestyán Gyula gyermekgyógyász, egyetemi tanár, az újszülöttkori hő- és energiaforgalom szabályozásának kutatója, az első újszülött-gyógyászati központ kialakítója. A Gutermuth család tagjai, mint Lackner Aladár evangélikus esperes és tudós helytörténész, szintén jelentős szerepet játszottak a község életében. Palcsó Sándor operaházi magánénekes és Hegedüs Gyula színész is a gimnázium diákjai voltak.
A gimnázium irányításában és fenntartásában jeleskedtek a Magyari Kossa és Vizsolyi családok, valamint Sulkowski Viktor herceg, aki lengyel nemesi családból származott és Gyönkön telepedett le.
A település kulturális életét az egyesületek is gazdagították. A legrégebbi az Önkéntes Tűzoltó Testület, a Vadásztársaság, a Kaszinó, valamint az Iparosok és Kereskedők Köre. Az első világháború után Mestyán Rezső zenekara volt megyeszerte ismert. A két háború között közel harminc egyesület működött, köztük a Gyönki Lövészegylet és az olvasókörök.
Kínai diákok és bevándorlók Magyarországon
A magyarországi kínai közösség nem homogén. Az első kínai árusok a 20. század elején jelentek meg Budapesten. A Kádár-korszakban diákok és vendégmunkások érkeztek, majd a rendszerváltás után a "hszin jimin" (új migránsok) tömegei alapítottak itt vállalkozást. Legtöbben Budapesten élnek, de az ország minden nagyobb településén megtalálhatóak.
Az 1910-es években kis számban érkeztek kínai bevándorlók, akik artistaként és utcai árusként dolgoztak. A hatóságok 1914-ben kémkedéssel vádolták őket, de tisztázták a vádak alól. A Kádár-rendszer jó kapcsolatokat ápolt Kínával, ami "tudóscseréket" és ösztöndíjas diákokat eredményezett. Az 1980-as években gyári munkások érkeztek, például a Rába gyár programjában.
1990-től jelentősen megnőtt a kínai bevándorlók száma és gazdasági szerepük. A "hszin jimin" csoport tagjai etnikai hálózatukra építve erős pozíciókat szereztek. A Tienanmen téri események után sokan tartottak a megtorlástól, míg Magyarországon áruhiány volt, ami vonzotta az ázsiai bevándorlókat. A kínaiak jellemzően magasan képzettek voltak, sokan felső középiskolai vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeztek.
A tömeges bevándorlást az 1988-as megállapodás indította el, amely megszüntette a vízumkényszert. A kínaiak turistaként érkeztek, de árusként dolgoztak és cégeket alapítottak. A Belügyminisztérium adatai szerint a kínai állampolgárok száma drasztikusan megugrott. Az Antall-kormány 1992-ben visszaállította a vízumkötelességet.
A kínai árusok megélhetésének alapját a textil-, ruha- és cipőkereskedelem képezte. Termékeik sikerét az alacsony árak, a tömegtermelés és a vámok alulfizetése biztosította. A vállalkozások mérete növekedett, a kiskereskedelem mellett megjelent a nagykereskedelem is. Kialakultak kínai piacok, mint a Négy Tigris piac, majd a bevásárlóközpontok, például az Asia Center.
A globalizáció hatásai, a fast fashion cégek és a kínai ruhaipar versenyképességének gyengülése kihívásokat jelentettek a kínai vállalkozók számára. Budapesten nem alakult ki hagyományos értelemben vett kínai negyed, de a kínaiak elsősorban a belső városövezetben és az alacsonyabb státuszú lakótelepeken telepedtek le. A Monori Center lett a "budapesti chinatown".
Az 1990-es években bevándorolt generáció gyermekei révén kialakult a második generációs, Magyarországon született csoport. Sokuk kínai állampolgárságot kapott, és a kínai írást és kultúrát is elsajátították. A "banángeneráció" elnevezés a magyar fiatalokkal ellentétben eltérő szórakozási szokásaikra utal. Jövőképük eltér szüleikétől, sokan nem szeretnék továbbvinni a családi üzletet.
A bevándorlók politikai nézeteire jellemző a kínai közügyek iránti nagyobb érdeklődés. A kínai állam diaszpórapolitikájával igyekszik fenntartani a távolsági nacionalizmus keretében a kapcsolatot a kivándoroltakkal. Kínai nyelvű újságok jelentek meg Magyarországon, és "tengerentúli táborokat" szerveznek a fiataloknak.
2013-ban a letelepedési kötvény programmal érkező bevándorlók jelentek meg, akik a jó életminőséget és az "európai álmot" keresték. Sokan tekintettek a költözésre tőkeátalakításként, anyagi tőkéjükből szellemi tőkét igyekeztek létrehozni. A program keretében magyar állampapír vásárlásával lehetett letelepedési engedélyhez jutni.
India különleges helyet foglal el a világban, ahol a tehenek szent állatok, a sztrádán csatangolnak, és néha meg is fejik őket. Az országban tapasztalható higiéniai viszonyok és a monszun időjárás egyaránt kihívást jelenthetnek. India olyan szerelem, ami nem üstökösként érkezik, hanem fokozatosan bontakozik ki. Az ország gazdag kultúrája és történelme, mint például a Taj Mahal, amely egy szomorú szerelmes történetet mesél el, elgondolkodtatja az embert.
Indiában 1,3 milliárd ember él, köztük 200 millió muszlim. A sok probléma ellenére a különböző vallások és nemzeti kisebbségek békésen élnek egymás mellett. A vallási vezetők hangsúlyozzák az egymással való békés együttélés fontosságát. A hindu templomokban a szentély harangjának megkongatásával a pozitív energia beáramlását segítik elő.
A szikhek, akiknek a vallása egyedi és követői főképp Pandzsábban élnek, jelentős diaszpórával rendelkeznek. A szikhek szent Aranytemploma csodálatos látványosság, ahol mezítláb kell közlekedni. Wagah városában a határ mindkét oldalán élő emberek naponta részt vesznek a "border ceremony"-n, amely a zászlók leengedéséről, éneklésről, táncról és felvonulásról szól.
Kínában egy tízéves kisfiú, Liao Csia-ming egy szupernóvát fedezett fel az interneten közzétett képek alapján. A felfedezést a Nemzetközi Csillagászati Unió vizsgálja. A csillagok végső nagy robbanásának, a szupernóvának az azonosítása számítógépek segítségével történik.
A magyarországi kínai közösség tagjai a 20. század elejétől kezdve érkeztek Magyarországra. Kezdetben artistaként és utcai árusként dolgoztak. A Kádár-rendszerben tudóscserék és ösztöndíjas diákok érkeztek. Az 1980-as években gyári munkások érkeztek, akiknek saját házukat is építettek.
1990-től a kínai bevándorlók száma és gazdasági szerepe jelentősen megnőtt. A "hszin jimin" csoport tagjai etnikai hálózatukra építve erős pozíciókat szereztek. A Tienanmen téri események után sokan tartottak a megtorlástól, míg Magyarországon áruhiány volt, ami vonzotta az ázsiai bevándorlókat. A kínaiak jellemzően magasan képzettek voltak.
A tömeges bevándorlást az 1988-as megállapodás indította el, amely megszüntette a vízumkényszert. A kínaiak turistaként érkeztek, de árusként dolgoztak és cégeket alapítottak. A Belügyminisztérium adatai szerint a kínai állampolgárok száma drasztikusan megugrott. Az Antall-kormány 1992-ben visszaállította a vízumkötelességet.
A kínai árusok megélhetésének alapját a textil-, ruha- és cipőkereskedelem képezte. Termékeik sikerét az alacsony árak, a tömegtermelés és a vámok alulfizetése biztosította. A vállalkozások mérete növekedett, a kiskereskedelem mellett megjelent a nagykereskedelem is. Kialakultak kínai piacok, mint a Négy Tigris piac, majd a bevásárlóközpontok, például az Asia Center.
A globalizáció hatásai, a fast fashion cégek és a kínai ruhaipar versenyképességének gyengülése kihívásokat jelentettek a kínai vállalkozók számára. Budapesten nem alakult ki hagyományos értelemben vett kínai negyed, de a kínaiak elsősorban a belső városövezetben és az alacsonyabb státuszú lakótelepeken telepedtek le. A Monori Center lett a "budapesti chinatown".
Az 1990-es években bevándorolt generáció gyermekei révén kialakult a második generációs, Magyarországon született csoport. Sokuk kínai állampolgárságot kapott, és a kínai írást és kultúrát is elsajátították. A "banángeneráció" elnevezés a magyar fiatalokkal ellentétben eltérő szórakozási szokásaikra utal. Jövőképük eltér szüleikétől, sokan nem szeretnék továbbvinni a családi üzletet.
A bevándorlók politikai nézeteire jellemző a kínai közügyek iránti nagyobb érdeklődés. A kínai állam diaszpórapolitikájával igyekszik fenntartani a távolsági nacionalizmus keretében a kapcsolatot a kivándoroltakkal. Kínai nyelvű újságok jelentek meg Magyarországon, és "tengerentúli táborokat" szerveznek a fiataloknak.
2013-ban a letelepedési kötvény programmal érkező bevándorlók jelentek meg, akik a jó életminőséget és az "európai álmot" keresték. Sokan tekintettek a költözésre tőkeátalakításként, anyagi tőkéjükből szellemi tőkét igyekeztek létrehozni. A program keretében magyar állampapír vásárlásával lehetett letelepedési engedélyhez jutni.
A nemek aránya világszerte nagyjából kiegyenlített, de Ázsiában és Afrika északi részén felborult ez az arány az abortuszok nagy száma miatt. Kínában az "egy gyermek politika" hatására jelentősen átalakult a nemek aránya: 120 férfira csak 100 nő jut. Ugyanez a helyzet India egyes térségeiben is. A férfiak túlsúlya miatt sokan nem találnak maguknak feleséget, ami emberkereskedéshez és erőszakhoz vezethet.