Az afázia sokak számára ismerősen csengő kifejezés, de kevesen tudják pontosan, mit takar ez az állapot, amely leggyakrabban stroke után alakul ki. Az afázia nem betegség, hanem a beszéd szerzett zavara, amely súlyos kommunikációs nehézségeket okozhat.
Ismert érintettjei közé tartozik Bruce Willis, de Kulka János is, akinél szintén stroke után alakult ki ez a nyelvi zavar. Az afázia az agyvérzésen átesett betegek körülbelül 30 százalékát érinti valamilyen szinten.
Az afázia jelentkezhet koponyát érintő balesetek, agydaganatok vagy egyéb betegségek, például epilepszia következményeként is. A probléma mindig hirtelen jelentkezik, például a stroke-ot követően; nem jellemző, hogy fokozatosan alakul ki, kivéve, ha agyi daganat áll a háttérben, amely folyamatosan növekszik.
Az afáziát neuropszichológiai és logopédiai tesztekkel egyértelműen el lehet különíteni más zavaroktól és betegségektől, így szakemberek nem téveszthetik össze más állapotokkal.
Az afáziát neuropszichológus és logopédus kezeli, mindkét szakember segítsége fontos a gyógyulási folyamatban.
Az afázia tünetei és típusai
Az afázia sokféleképpen nyilvánulhat meg. Vannak, akik nem tudják megfogalmazni gondolataikat, kéréseiket és panaszaikat, beszédükben értelmetlen szavak jelenhetnek meg. Mások elhagyják vagy eltévesztik a ragokat, rosszul használják az igeidőket, hiányos mondatokat fogalmaznak meg.
A nyelvi zavarok közül a leglátványosabbak közé tartozik az artikulációs zavar (dysarthria), amely megtartott beszédkészség mellett a hangformálás és hangképzés nehezítettségét jelenti. Ilyenkor a beszéd tartalma érthető, de nehezen érthető, "galuskás" lehet, ami akár az érthetetlenségig is fokozódhat.
A másik nagy csoportba tartozik az afázia, a beszéd képzésének, értésének változatos megnyilvánulási formájú és szintű zavara, ami nem feltétlenül jár együtt artikulációs nehezítettséggel. A beszéd szervezésében részt vevő összetett agyi területek és hálózatok sérülése során sokszor megtartott intelligencia mellett károsodik a beszédértés és -kivitelezés, továbbá az olvasás- és írástudás.
Kisebb-nagyobb mértékben beszédértési zavar is jelentkezhet, gondot okozhat az olvasás és az írás, valamint a számolás is.
A beszédzavar természetesen károsítja az írási és olvasási készséget is. A beszédértés zavara során elsősorban a megértés sérül. Ez zavartság benyomását keltheti, és egy szakembernek is nehézséget okozhat a helyes diagnózis felállítása.
Több nyelvet beszélő embereknél előfordulhat egy nyelv (akár az anyanyelv) teljes kiesése is.
A beszédképzés nehezítettsége, a szavak, fogalmak kiválasztásának nehézsége a beszédet akadozóvá, vagy akár érthetetlenné teszi, elvész a folyamatossága, a szavak keresése mellett ismétlések jelennek meg nehezen követhető tartalommal.
A domináns félteke károsodásának tünete az afázia. Jellege a domináns féltekén elhelyezkedő beszédmezők és az ezeket összekapcsoló idegpályák sérülésének mértékétől, a sérülés elhelyezkedésétől függ. A beszédzavar lehet enyhe (szótalálási nehezítettség), legsúlyosabb esetben teljes beszédképtelenség is kialakulhat.
Kísérő tünetek lehetnek jobb oldali testfélgyengeség (arc, kéz, láb), látótér kiesés, memória- és koncentrációs zavar, testséma zavar, fáradékonyság, depresszió (a személyiség és az érzelmi reakciók kóros megváltozása).
Rehabilitációs lehetőségek és stratégiák
Az afázia kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel, amelyben több szakember összehangolt munkájára van szükség. A gyógyításban és rehabilitációban összetett szaktudásra van szükség.
Az elveszett nyelvi készségek visszatérésének mértéke jelentősen függ az alkalmazott rehabilitációs programtól.
Neuropszichológiai megközelítés
A klinikai szakképesítéssel rendelkező pszichológus feladata a beszédzavar felmérésével kezdődik. Már ennél a lépésnél nagyon fontos a megfelelő körülmények kialakítása, hiszen kellő időre, nyugodt vizsgálati helyzetre és türelemre van szükség a nehezen kommunikáló betegek vizsgálatához, megfelelő diagnosztikus kapcsolat kialakításához.
A munkát segédeszközök, például tesztek segítik, melyek később a beszédfejlesztésben is fontos szerepet kapnak. Külön nehézséget jelentenek azok a beszédzavarok, melyek a beteg számára nem érzékelhetőek, de a környezetét terhelő tünetként nyilvánulnak meg.
Logopédiai terápia
Szükség esetén logopédushoz is lehet fordulni, ez többnyire az otthonápolási szolgálat keretein belül is elérhető. A logopédus feladata a nyelvi rendszer visszaépítése, figyelembe véve a probléma szintjét.
A beszédterápia során a betegek egyharmada jelentősen, egyharmada csak közepes mértékben javul, a fennmaradó egyharmad érdemben nem változik. A beszédzavar kialakulása utáni első évben a spontán javulás is jelentős tényező, ami jellemzően az első három hónapban a legkifejezettebb.
Az első fél év során végzett beszédterápia a legeredményesebb, de a terápiának később is nagy jelentősége van. Fontos hangsúlyozni, hogy a rehabilitáció évekig eltarthat.
Egyéb terápiás módszerek
A zeneterápia, vagy zeneterápiás beszédrekonstrukció olyan eljárás, amely a zenét, mint eszközt alkalmazza a gyógyításban és a rehabilitációban. A hallgatott dallamok előhozhatják a gyermekkorban mélyen bevésődött beszédelemeket, amelyek megelőzik a gyermekkori beszédtanulás folyamatát.
A csoportterápia javítja a funkcionális kommunikációt. A csoport erős motivációs tényezőt jelent a további egyéni kezelés vonatkozásában, illetve a beszédzavar okozta szociális izoláción is segíthet. A hasonló nehézségekkel küzdők közös élményei jelentős segítséget adnak ezen akadályok leküzdésében.
Egy kanadai tanulmány szerint a korai elektromágneses kezelés segíthet a szélütésen átesett betegeknek abban, hogy újra beszélni tudjanak. A kutatók ezt a műtéttel nem járó módszert arra használták, hogy átmenetileg lezárják az agy megfelelően működő részeit, hogy a szélütés által károsított oldal újra tanulhassa a nyelvet.
A Neurology 2011. decemberi számában megjelent tanulmányukban római kutatók azt írták, hogy húsz neglektszindrómás beteg közül tíznek adtak agyi elektromágneses stimulációt két héten át. A csoport másik fele olyan kis feszültségű impulzust kapott, amely nem befolyásolhatta az állapotukat.
Az új kutatás az afáziás betegeken kíván segíteni hasonló módszerrel. A Montreali Egyetem kutatói szerint az agy stimulációja elősegítheti a beszédkészség visszanyerését. A kutatók 24 szélütéses, afáziás beteget vizsgáltak, akik közül többen kaptak stimulációt, majd ezt követően beszédterápiát.
A tanulmány szerint az agyi stimuláción átesett betegek 20-30 százalékkal jobb eredménnyel haladtak.
Az agy plaszticitása és a felépülés esélyei
Az érintettek felépülése nagyban függ attól, hogy a sérülés az agy mely területét érintette, és mennyire volt súlyos. Számít a beteg életkora és egészségi állapota is, de fejlődésre - köszönhetően az agy plaszticitásának - egy életen át van esély.
Egy amerikai kutatócsoport képalkotó eljárás segítségével állapította meg, hogy az agyvérzésen átesett babák a beszédkészségért felelős funkciókat az agy egészséges területére helyezik át. Elissa Newport neurológus szerint az agy alkalmazkodása abban nyilvánult meg, hogy a nyelvi funkciókat áthelyezte az egészséges agyterületre.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak úgy át lehetne irányítani egyik agyféltekéről a másikra új területeket. Newporték úgy gondolják, hogy szigorú szabályai vannak annak, hogy ha az agy egy része megsérül, akkor az adott funkciót mely régiók tudják átvenni.
Az agyi érrendszeri problémák, mint a stroke, jelentős hatással lehetnek a beszédkészségre. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy az agy képes az átszerveződésre, és a sérült funkciókat más területekre helyezni.
Afázia beszédterápia otthon - Automatika
A család szerepe a rehabilitációban
A családtagoknak, barátoknak is figyelniük kell a kezelésre. Nem jó például, ha szerettük helyett befejezik a kimondott mondatokat, kimondják a keresett szavakat.
Az otthoni környezetben végezhető feladatok fontos részét képezik a beszédterápiának. Ezek a betegek és hozzátartozóik közös munkáját igénylik. A beszédterápia nem korlátozódhat csak a szakember által végzett terápiás alkalmakra, az önálló munka alapvető kulcsa a javulásnak.
Segítséget jelenthet, ha egy családtag is részt vesz ezeken az alkalmakon, a gyakorlatok helyes végrehajtását elsajátítva. Fontos, hogy a családtagok kellő időben és mértékben segítsenek a beszédzavarral élőnek. Az eltúlzott segítség ugyanúgy akadálya a fejlődésnek, mint a terápia hiánya.
A fokozatosság során például a kezdeti eldöntendő (igen-nem) kérdésekről lépcsőzetesen térhetnek át a komplexebb párbeszédre. A beszédterápia komoly feladat, az afáziás betegek számára a kommunikáció fárasztó. Ezt figyelembe kell venni a rehabilitáció során, pihenést szolgáló közös programok beiktatásával.
Az afáziás emberrel lassan, jól érthető mondatokban beszéljünk. Természetesen ne úgy, mint egy értetlen gyerekkel, csak higgadtan, nyugodtan, tisztán. Ha jól érti szavainkat, csak beszélni nem tud, igyekeznünk kell megérteni a mondanivalóját jelekből, gesztusokból. Sokat segít a betegnek, ha elkezdjük a szót, vagy rámutatunk a tárgyra.
Az afáziás embert nem szabad abban a tudatban hagyni, hogy nem értették meg! A legkisebb siker is további beszélgetésre serkenti. Ne feledjük, gondolkodó, értékes emberről van szó, akit fontos és hasznos bevonni a család életébe, mindennapi tevékenységébe, lehet és érdemes is kikérni a véleményét.
tags: #atkerul #a #beszedkeszseg #az #agyverzesen #atesett