Mátyás király híres volt igazságosságáról és bölcsességéről, és sok történet keringett róla és udvaráról. Az egyik legismertebb az igazmondó juhászról szól, akinek hűségét és becsületességét még a király is elismerte.
Mátyás király birodalma messze földre terjedt, és sok király, császár látogatta meg. Egyik ilyen alkalommal a Burkus király is Mátyás udvarában tartózkodott lányával. A beszélgetés során szóba került Mátyás egyetlen, felbecsülhetetlen értékű, aranyszőrű báránya. A Burkus király lánya azonnal kedvet kapott, hogy lássa a különleges állatot, így Mátyás király kocsival vitte el őket a pusztára, hogy megcsodálják a bárányt.
Miután a lány látta a csodálatos állatot, apja, a Burkus király, fogadást ajánlott Mátyásnak. „Fogadok akármibe, hogy nem hazudik” - mondta Mátyás király a juhászára utalva. A Burkus király erre felajánlotta fele királyságát és a saját lányát, ha a juhász mégiscsak hazugságra vetemedne. Mátyás király, bízva juhásza becsületességében, elfogadta a kihívást, és a két király kezet fogott.
Másnap a Burkus király lánya a pusztára hajtatott, ahol a juhász vigyázott a bárányokra. A királylány megpróbálta rávenni a juhászt, hogy adja neki az aranyszőrű bárányt, cserébe rengeteg pénzt és gazdagságot ígérve. A juhász azonban nem volt vevő a csábításra, és elutasította az ajánlatot, mondván, hogy Mátyás király azonnal elcsapná, ha elveszítené a bárányt.
A lány azonban nem adta fel. Továbbra is incselkedett a juhásszal, és végül megkínálta egy üveg mézes borral. A bor elfogyasztása után a juhász hangulata megváltozott. Végül a lány szépsége és a bor hatása alatt a juhász beleegyezett, hogy odaadja a bárányt, de csak azzal a feltétellel, hogy a lány feleségül megy hozzá. Hosszas habozás után a lány beleegyezett. A juhász ezután megnyúzta az aranyszőrű bárányt, és a lány a bőrét vitte magával apjának.
Reggelre a juhász keserűen szembesült tettének következményeivel. Félt, hogy mit fog szólni Mátyás király, amikor megtudja, hogy az aranyszőrű bárány elveszett. Útközben a királyi palotába többször is megpróbálta elgyakorolni, hogyan is hazudhatna a királynak. Egy botot szúrt egy egérlyukba, a kalapját a botra tette, és úgy tett, mintha a királlyal beszélne, de rájött, hogy nem tud hazudni.
Ahogy továbbhaladt a palotába, ismét elpróbálta a hazugságot, de minden kísérlete kudarcot vallott. Végül elhatározta, hogy nem hazudik többé, és bármi is történjék, megmondja az igazat. Ezzel a gondolattal megkönnyebbült, és jókedvűen, furulyaszóval érkezett meg a palotába.
A palotában a Burkus király és lánya már az asztalnál ült. A juhász belépett, köszöntötte a királyokat és a lányt, és elmondta az igazat. Mátyás király megkönnyebbült, amikor meghallotta a juhász beszámolóját, és örömmel állapította meg, hogy a juhász nem hazudott. A fogadást Mátyás király nyerte meg.
A király hálából a fogadáson nyert vagyonát a juhásznak adta. A Burkus király lánya, aki már beleszeretett a daliás juhászba, boldogan beleegyezett a házasságba. Mátyás király állta a lakodalmat, és miután a mulatság véget ért, a becsületes és igazmondó juhász lett Burkusország új királya. Királyként is megőrizte igazságosságát és becsületességét.
Egy másik alkalommal, amikor Mátyás király az országot járta, éjszakára megszállt egy juhásznál. A juhász éppen birkapaprikást főzött, és meghívta vendégét, nem tudva, hogy az maga a király. Az étkezés során Mátyás király egy darab húst visszalökött a bográcsba, mire a juhász a botjával megcsapta a király kezét, és azt mondta: „Tanuljon meg becsületesen enni!” Reggel Mátyás király megköszönte a szállást és az ételt, és meghívta a juhászt Budára, ahol maga is dolgozott vargaként. Ott a juhász megtanította az udvari embereket is az emberséges étkezésre, akárcsak Mátyás királyt.
Magyar népmesék: Mátyás király aranyszőrű báránya
A mese azt üzeni, hogy az igazmondás és a becsületesség még a legnehezebb helyzetekben is meghozza a jutalmát, és az ilyen erényekkel rendelkező emberek még a királyi méltóságot is elérhetik.