Megszületett a várva várt kisbabátok. Az újszülött érkezése a családba mindig nagy izgalommal jár. Az újszülöttkori sárgaság gyakran teljesen ártalmatlan jelenség, ami néhány nap alatt magától elmúlik. Az érett, egészséges újszülöttek számos apró, de megfigyelhető jellegzetességgel bírnak. Az újszülött egész szervezete fejletlen még: természetes hát, hogy sok szerv működése akadozik egy ideig. A születés utáni időszak általában kihívást jelent az anyukáknak - főleg, ha az első babájukról van szó. Az újszülöttkori vérzékenység megelőzése céljából megszületést követően érett újszülötteknek 2 mg K-vitamin per os, koraszülötteknek és antiepileptikum kezelésben részesülő anyák újszülöttjeinek 1 mg im. Az első szakorvosi vizsgálat már a születés után, vagy jó állapotú újszülöttek esetén 24 órán belül történik meg.
Mindenki mást mond, számos ellentmondásos információ kering a témában. Ha valamiért nem jön össze a szoptatás, és tápszert kell adnod a gyermeked számára, akkor is tudd: az elsődleges az, hogy szeretettel adod. Természetesen érdemes mindent megtenni a sikeres szoptatás érdekében. Ehhez ma már meg tudod találni a megfelelő szaksegítséget. Az anyatej a legideálisabb összetételű táplálék a kisbabád számára. Hosszú távú immunvédelmet ad gyermekednek, és számtalan pozitív hatása van a babád és önmagad egészségére is. Az igény szerinti szoptatással a szoptatások ideje és időtartama kisbabád szükségleteihez igazodik. A szoptatás a csecsemőtáplálás legbiztonságosabb és legtökéletesebb módja, mert az anyatej mindent megfelelő mennyiségben és arányban tartalmaz. Nemcsak egyszerűen tápanyag és energiaforrás: hormonokat, növekedési faktorokat, védőanyagokat tartalmaz, így az immunológiai védekezésre képtelen újszülött az anyatejjel kapja a segítséget. Az anyatej élő anyag, folyamatosan változik, így követve a baba mindig alakuló igényét. Ha az anya kórokozóval fertőződik, szervezete antitesteket termel, hogy leküzdje a betegséget. Ezek az antitestek az anyatejben is megjelennek, így biztosítva a gyermek védelmét. A szoptatás a gyermekek későbbi életére is hatással van: azok közül, akiket életük első 6 hónapja alatt csak anyatejjel tápláltak, kevesebben kerülnek orvoshoz asztmás tünetekkel, és az intelligenciahányadosuk is magasabb. A szoptatásnak jó hatása van az anya egészségére is: a szülés után közvetlenül elkezdett szoptatás csökkenti a vérszegénység kialakulásának esélyét, erősíti az anya immunrendszerét, csökkenti a cukorbeteg anya inzulinigényét. Aki sokáig szoptat, kisebb eséllyel betegszik meg mell-, és petefészek rákban, de csökken a csontritkulás kialakulásának esélye is. Az újszülöttek születésük után elvesztik a testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, 1 éves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. Ebben a csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel. A szoptatásban ma már többféle irányzat létezik - sokan hisznek az igény szerinti szoptatásban, amikor a baba azonnal enni kap, ha éhes. Mások valamilyen rendszer szerint szoptatnak. Az igény szerinti szoptatás annyit jelent, hogy a babát sem időben, sem mennyiségben nem korlátozzuk. Ha az anyatej nem elegendő, vagy egyáltalán nincs lehetőség anyatejes táplálásra, akkor a tápszer lehet a megoldás. A tápszerek között találsz 1-2-3-mas jelölésűt, ezek közül az újszülött az 1-es számút kaphatja, amit az orvos felírhat receptre is.
Az újszülött bőrének ápolása
Kisbabád érzékeny bőre külön figyelmet igényel, mert gyorsan ki tud száradni. A hypoallergén, természetes összetevőket tartalmazó babafürdetők lehetnek a legmegfelelőbbek, hiszen a baba bőre különösen érzékeny a vegyszerekre. Van, aki azt javasolja, hogy újszülött korban bőven elég, ha csak egy kis olíva olajat vagy természetes babafürdető olajat vagy krémet teszel a vízbe, és így mosod le. Figyelj kiemelten a víz hőmérsékletére (37-37,5 fokos legyen). A hőmérsékletet ellenőrizni tudod vízhőmérő segítségével, vagy nagyszüleink klasszikus módszerével: tedd a könyöködet a vízbe, és ha nem érzed sem hidegnek, sem melegnek, akkor pont jó. Amit mi csak kissé melegnek érzünk, azt a baba már forrónak érezheti, és könnyen kipirosodik a bőre, mintha megégne. Ügyelj arra, hogy a köldökcsonkot ne érje víz! A fülecskék mögötti és az áll alatti részek még nehezen hozzáférhetőek, fordíts rájuk figyelmet! A gyermekorvosok által gyakran favorizált „gyógyszertári fürdető” valójában alkalmatlan és akár káros is lehet az újszülöttek ápolására. Csak két összetevőt emelnék ki, cetil-sztearil-alkoholt és metil-parahidroxibenzoátot tartalmaz, melyek helyi bőrreakciókat és akár a későbbiekben jelentkező allergiás bőrtüneteket is okozhatnak. Tehát hagyjuk a régi berögződéseket és az újszülött bőrét olyan készítménnyel ápoljuk, ami valóban alkalmas rá. A babák bőrének színe és megjelenése nagyon változatos lehet. Az orron és a test egyéb részein néha pirosas foltokat találhatsz, amelyek majdnem úgy néznek ki, mintha kiütéses lenne a gyerek. Sok újszülöttnek nagyon száraz a bőre, és erős hámlást is tapasztalhatsz. Ez a jelenség teljesen természetes, nincs szükség semmiféle extra bőrápoló készítményre. Mivel a kisbaba bőrének olajtermelése még nem stabilizálódott, a túl korán alkalmazott kenőcsökkel, krémekkel ezt a folyamatot csak könnyen összezavarnád. A hormonok által okozott foltok kiütéshez hasonlóak és rendszerint a baba életének első hónapjában jelennek meg. A furcsa jelenségnek az anyatej az oka, amely tartalmazza az anya hormonjait. Az anyatejes kiütés piros udvarú, fehér közepű, pattanászszerű pöttyök formájában jelenhet meg az újszülött bőrén gyakorlatilag bárhol, melynek oka az anyai hormonok jelenléte. Bizony, előfordul! Az újszülöttek emlőmirigyei ugyanis - mind kislányok, mind kisfiúk esetében - tartalmazhatnak és termelhetnek ún. boszorkánytejet. A babák bőrének leginkább a 3-4. nap után kezdődik a hámlása. A pórusok a bőrön át a faggyúmirigy kivezető csatornája mentén helyezkednek el. A faggyúmirigy által termelt váladék, a faggyú, az újszülött bőrét védi a kiszáradástól és a külső hatásoktól. A faggyúmirigy termelése a születés utáni első napokban még nem tökéletes, ezért lehet az újszülött bőre száraz, hámló.
A köldökcsonk és a pelenkázás
A 3-4 cm-es kis köldökcsonk 5-10 nap alatt esik le, a gondozása egyszerű. Fontos, hogy tisztán és szárazon legyen tartva, amíg le nem válik magától. A köldökcsonk ápolásával kapcsolatos hivatalos ajánlások sokat változtak az évek során. Régen még azt mondták, hogy alkohollal át kell törölni, utána pedig azt, hogy csak gyógyszertári sós vízzel tisztítsuk, mert az alkohol szárít. Alkoholt pedig csak akkor alkalmazzunk, ha véletlenül széklet szennyezné a köldökcsonkot (hason fekvésnél előfordulhat ilyen, ha a pelus tartalma előrefolyik). Mi most nem is mennénk bele egy konkrét módszer népszerűsítésére, az éppen aktuális ajánlással kapcsolatban kérdezd a védőnőt vagy a gyermekorvost! Az első napokban a köldökcsonkra figyelni kell, hogy ne merüljön alá, száraz maradjon. Amennyiben víz érte, itassuk fel és töröljük szárazra. A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek. Amíg ez megtörténik, a köldökcsonkot tartsuk tisztán és szárazon, ezért csak tiszta kézzel nyúljunk a babához. Minden pelenka cserénél ellenőrizzük a köldököt, ha száraz, akkor nincs vele teendő. Ha a köldökcsonk bőrrel érintkező részén rászáradt szöveti darabok láthatóak, vagy esetleg vizelettel, vagy széklettel szennyeződik a köldökcsonk, akkor azt meg kell tisztítani. Erre használható az Octenisept készítmény, illetve a gyógyszertári alkohol, melyet a gyermekorvos szokott felírni. A babának ez a művelet nem fáj, ha tiltakozik, az a készítmények hűvössége miatt lesz. Ügyeljünk, hogy fürdetéskor ne érje víz! Miután a csonk leesett pár napig célszerű még a köldököt kezelni. Néhány csepp szövetnedv, vér megjelenése nem kóros. Ha tartósan nedvezik, vérzik a köldök, vagy genny ürül belőle, forduljunk haladéktalanul orvoshoz! Általában minden anyuka megtalálja a babája számára legmegfelelőbb, kedvenc pelenka típust, popsitörlő kendőt és krémet. Mindig elölről hátrafelé tisztítsd meg a baba bőrét pelenkázáskor. Krémezéskor pedig csak a popsit és a két lágyékhajlatot kend be. Egyre többen választanak mosható pelenkát a hulladékmentesség és a vegyszerek elkerülésének érdekében. Ma már számtalan mosipelus közül választhatsz. Ha valamiért nem tudod megoldani, akkor lehet kapni vegyszermentesebb, kukoricarostból készített eldobható pelusokat is. De a legkisebb ökológiai lábnyoma egyértelműen a mosható pelenkának van. Kislányoknál ügyeljünk arra, hogy felülről lefelé irányuló mozdulatokkal töröljük a kényes területeket, kisfiúknál pedig előfordul, hogy a pelenka levétele után kezdenek el pisilni, legyünk elővigyázatosak! A pelenkával fedett bőrfelületet, hajlatokat kenjük be a gyermekorvos által felírt popsikenőccsel. Hintőport ne használjunk, mert összecsomósodik és kidörzsöli a baba bőrét.
Az újszülött mozgása, érzékelése és alvása
Az újszülött mozgása még nagyon fejletlen, szinte teljesen koordinálatlan. Ilyenkor még az úgynevezett reflexes mozgások jellemzőek, amelyek azt jelentik, hogy a baba bizonyos ingerekre csak rájuk jellemző automatikus, speciális választ ad. Ezek a reflexek nagyrészt az életben maradáshoz szükségesek. A baba születése utáni időszak általában kihívást jelent az anyukáknak - főleg, ha az első babájukról van szó. Biztos te is eltűnődtél már, hogy vajon mit lát az újszülött. Ilyenkor még nincs precíz fókusz, a baba látása homályos. Ennek részben az az oka, hogy a két szem még nincs összehangolva, mozgásuk is koordinálatlan kicsit. Így nagyjából 30 cm távolságig tiszta a kép - ám ez éppen elegendő, hogy a pici az anyukája arcát lássa. Megfigyelheted azt is, hogy a figyelmét inkább az éles kontrasztok kötik le, de az emberi arcok is érdekesek a számára. Bár bizonyos frekvenciatartományt kevésbé jól hall, az újszülött hallása már a kezdetektől viszonylag fejlett. Azonnal reagál a hangos, hirtelen zajokra, amit akár sírással is jelez. Az emberi hangra szintén érdeklődéssel reagál. Főként a magas, eltúlzott hanghatásokra - pont arra, ahogyan gügyögsz a babának. Pár nappal a születés után pedig érdekesebb számára az anyanyelve, mint más nyelvek. A hallójárat képes az öntisztulásra. A nyílásban megjelenő zsírt elég óvatosan, baba fültisztító pálcikával kifelé törölni. Nem szabad a pálcikát bedugni, mert sérüléseket okozhat, és még jobban beletömi a zsírt a baba hallójáratába, eltömítve azt. Az alvás nagyon fontos a baba egészsége szempontjából. Gyermeked az első hónapokban akár 2 óránként is felébredhet, mert alvását az éhség szabályozza leginkább. Gyakori a nappalok és éjszakák összekeveredése, ami kimerítő lehet számodra. Ez azonban néhány héten belül rendeződik. A kellemesen puha öltözet a baba számára megnyugtató és kényelmesen érzi magát benne. Ma sokan alszanak együtt a babával, mert így a baba nyugodtabban alszik. A légzésfigyelő használata 1 éves korig ajánlott. Ne feledd, hogy akkor is szuper anya vagy, ha már kezdetektől külön ágyba vagy külön szobába szoktatod a kisbabádat, és inkább felkelsz hozzá, amikor kell. Tudjuk, hogy sokszor vérre menő viták vannak ebből a kismamás csoportokban, azonban egyik anya sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Van, aki a különalvást választja, mert úgy érzi, ezzel szolgálja inkább a család érdekeit. A lényeg, hogy a kisbabád érezze, hogy számíthat rád, amikor igényli, ott vagy vele, amikor sír. A szülőkkel való együtt alvás orvosi szempontból nem ajánlott, illetve a szakmai irányelvek a háton alvást javasolják, ugyanis a hason altatás növeli a bölcsőhalál előfordulását. A hason alvás viszont kedvezőbb a hasfájós csecsemőknek, nyugodtabb alvást eredményez és a mozgásfejlődés szempontjából is pozitívabb hatásokkal bír.
Az újszülött öltöztetése és a levegőztetés
A picik zsírpárnái még vékonyak, hőszabályozása fejletlen. Ezt figyelembe kell venni a ruhák kiválasztásánál. Mindenki ellát a tanácsaival. Ha valami gond adódik, akkor több oldalról érkezhet segítő javaslat. Mellé kéretlen tanácsokkal is szembesül egy anyuka. Érdemes ezt a dolgot már korán letisztázni magadban. Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre. Onnan tudható, hogy a gyermeknek melege van-e vagy esetleg fázik, hogy megtapintjuk a nyakát és hátát. Ha nyirkos, izzadt, akkor kevesebb ruházat elegendő, ha hűvös, akkor viszont jobban fel kell öltöztetni. Normál időre és súllyal született újszülöttek esetén meleg hónapokban 7-10 naposan érdemes elkezdeni a levegőztetést, télen azonban javasolt megvárni a 2 hetes kort. Fontos a fokozatosság, kezdetben csak 10-15 percre nyissuk ki az ablakot, majd 2-3 hetesen vigyük ki a gyermeket ugyancsak fokozatosan a szabad levegőre. A huzattól minden formában óvjuk a gyermeket! A baba fejére sapka ajánlott kb. egy éves korig minden évszakban és utána is a meleg, és természetesen a hideg ellen. A ruhával nem fedett területek ki vannak téve a szélnek és a nedves levegőnek, ezért védjük zsírosabb krémekkel a baba bőrét! A kisgyermekek miatt sokszor túlfűtött lakások száraz és meleg levegője sokféle hurutos megbetegedést okozhat, a babák levegőztetése ezért télen is fontos. Enyhe eső, vagy havazás nem akadály, a babakocsi és a megfelelő öltözék védelmet nyújt. Ha a hőmérséklet fagypont alá süllyed, inkább naponta többször, de rövidebb időre vigyük csak ki a babát. Ha a hőmérséklet mínusz 6-8 fok alá süllyed, a gyermekeket ne altassuk szabad levegőn! Télen a babakocsiban a baba alatt is legyen egy meleg takaró vagy báránybőr és rajta is, sőt, érdemes beletenni egy bundazsákba, ami a széltől is véd. A sapkák közül azokat válasszuk, amik jól rálógnak a fülre és az áll alatt összeköthetők. A baba fejére sapka ajánlott kb. egy éves korig minden évszakban és utána is a meleg, és természetesen a hideg ellen. Fontos a természetes alapanyagú, jól szellőző ruhák használata és a baba fejére tegyünk egy könnyű sapkát, vagy kendőt. Emellett figyeljünk a folyadékpótlásra is, a legjobb a felforralt és lehűtött víz, vagy babavíz.
Gyakori problémák és megoldások
Van néhány jelenség, ami megnehezítheti a család életét. Kólika esetén a baba már több, mint 3 hete sír, hetente legalább 3 napon át, napi 3 órát. Megfigyelhető, hogy általában azonos napszakban kezdődik, a normál sírásnál erőteljesebb, erőlködő sírás, bélgázok távozásával. A baba szájának nyálkahártyáján fehér lepedéket láthatunk, melyet a candida gomba okoz. Egy régi, korábban széles körben alkalmazott ecsetelő a legújabb kutatási eredmények alapján már nem javasolt és nagyon káros is lehet. Mindenképpen kérd a gyermekorvosod tanácsát a biztonságos módszerek alkalmazásával kapcsolatban. Meleg, párás környezetben pici hólyagocskák jelenhetnek meg a bőrön, ezek a melegkiütések. Szellős ruhában általában elmúlnak, megelőzheted őket a baba megfelelő öltöztetésével: ha természetes anyagú ruhát kap megfelelő rétegezéssel. Túlhordott babáknál természetes a csuklón, kézen, bokán és a lábakon. Zárt, meleg, nedves helyen a bőr vizelet és széklet együttes hatására kipirosodik, kiütések jelennek meg rajta. Gyógyulásához a bőrt szárazon kell tartani, gyakori pelenkacserére van szükség. Az ekcéma leggyakrabban az arcra lokalizálódó száraz, hámló, viszkető felületeket jelenti. Csecsemő és gyermekkorban az alkati - atópiás - ekcéma a leggyakoribb. Allergiás hajlamra vezethető vissza ezért is ajánlott minél tovább anyatejjel táplálni a babát. Lehet kapni kimondottan atópiás bőrre szánt olajos fürdetőket, de elképzelhető, hogy orvos által felírt készítményre is szükség lehet. Mindenképpen konzultálj a gyermekorvossal! Oltás után 3-4 héttel kis vörös csomó látható a felkaron. 4-6 hét után kis hólyag jön létre a közepén, amely kiürül, pörkösödik, és kis heggel gyógyul. Tartsd szárazon és óvd a sérülésektől! A mellbimbók eleinte érzékenyek lehetnek, de a legtöbb nőnél nem jelentkeznek komoly panaszok. Az anyák egy részénél emlőgyulladás (masztitisz) alakulhat ki, ami a mellek fájdalmával, esetleg lázzal jár. Ilyen esetben fontos, hogy az anya megpróbáljon minél gyakrabban szoptatni, illetve szükség esetén fejni az emlőket, de ha a tünetek nem múlnak el, vagy rosszabbodnak, akkor mindenképp kérjen segítséget háziorvosától vagy kezelőorvosától. Feltétlenül forduljon a házi gyermekorvoshoz, amennyiben gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben) vagy ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás, hasfájás, hasmenés jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal. Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, de ha az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, mindenképp forduljon házi gyermekorvosához: a babának nem javul a fejtartása; nem reagál a hangos zajokra; nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja, és másokra sem; nem követi a szemével a mozgó tárgyakat; nem játszik a saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat.
A csecsemőkor a 8 hetes kortól az 1 éves korig tartó életszakasz, amely során rendkívül nagy fejlődésnek és pszichomotoros érésnek lehetünk szemtanúi a gyermek életében, éppen ezért kiemelt jelentőségű a csecsemő szoros figyelemmel kísért gondozása. A csecsemő táplálásaAz újszülöttek születésük után elvesztik a testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, 1 éves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. Ebben a csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel.A csecsemők táplálásáról bővebben itt olvashat.AnyatejA szülés utáni néhány napban sűrű, aranysárgás színű előtej (kolosztrum) termelődik az édesanya melleiben. Ez koncentráltan tartalmaz fehérjéket és ásványi anyagokat, amelyek az újszülött immunvédelmét erősítik. Napi 100 ml termelődik, ami nem túl nagy mennyiség, mégis kiemelt jelentőséggel bír a csecsemő új környezethez való alkalmazkodásában.Az első napokban tanácsos lehet kiegészítésként cukoroldat vagy tápszer adására is, attól függően, hogy az anyatej termelése hogyan alakul, és a csecsemőnek milyen táplálékigénye van, azonban ehhez mindenképpen kérjen tanácsot védőnőjétől vagy orvosától. Idővel az anyatej összetétele és termelődött mennyisége változik, igazodva a csecsemő igényeihez. Az első hónapokban napi 7-9 alkalommal kell mellre tenni a csecsemőt, de ez a szám csak egy megközelítő érték, fontos, hogy minden esetben a csecsemő igényeihez igazítsuk a szoptatások számát. A szoptatási idő optimálisan 5-20 perc. Fontos, hogy a táplálás idejének növelésével nem növelhető a bevitt anyatej mennyisége, mivel a csecsemő a szoptatás első pár percében veszi magához az anyatej 80%-át.Lehetőség szerint törekedni kell az anyatejes táplálásra, mert számos előnyt hordoz magában.Az anyatej: a csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára; védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat tartalmaz); a legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód; változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ; hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, diabétesz, elhízás, magas vérnyomás). Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön a gyermek. Az első hónapokban érdemes etetés előtt és után megmérni a kisgyermek testsúlyát, annak eldöntéséhez, hogy megfelelő mennyiségű anyatejet képes-e magához venni, és megfelelően gyarapszik-e. A mért adatokat érdemes rendszeresen feljegyezni.TápszerekVannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek mellett hamarabb szükséges bevezetni a tápszert a csecsemő életébe.Az anyatejpótló tápszerek készítésekor a gyártók az anyatejhez minél jobban hasonlító összetételű tápszerek létrehozására törekednek. Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizáltfehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni. A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes a gyermekorvos vagy a védőnő tanácsát is kikérni.HozzátáplálásAz esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással. A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára.A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából 1 éves korára teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy- egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra.A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd még az anyatejes táplálás mellett érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe.Fejlődés hónapról hónapraHa szeretné az első félévben hónapról hónapra részletesen áttekinteni a csecsemő fejlődését, a Magyar Védőnők Egyesületének összeállításában minden információt megtalál.A csecsemő súlyfejlődéseA csecsemők súlyát féléves korukig kéthetente, majd havonta mérik a súlyfejlődésük nyomon követése érdekében. Féléves és egyéves koruk között kéthavonta, az első születésnapot követően pedig már csak háromhavonta. A súlyfejlődés ütemének megállapítására percentilis görbéket alkalmaznak. Ennek segítségével pontos kép kapható arról, hogy gyermek súlya hogyan viszonyul azonos nemű kortársai súlyához képest, illetve hogy a rendszeres mérések értékei milyen tendenciát mutatnak.A csecsemők súlyfejlődéséről bővebben itt olvashat.A csecsemő testsúlyára több tényező is hatással van: genetika - a szülők testi adottságai (testsúly, magasság); a gyermek születési súlya; az anya táplálkozása és életmódbeli szokásai - a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára; a gyermek neme - a fiúk általában nagyobb súlyúak; a csecsemő egészsége - veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát. Vannak időszakok, amikor a csecsemő testsúlya hirtelen, szinte egyik napról a másikra gyarapszik, vagy a növekedés lelassul.Ennek számos oka lehet: a gyermek többet alszik, és ritkábban eszik; az anya vagy a csecsemő megbetegszik; az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is; fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat; fokozott figyelemmel kísérendő az anyatej melletti fokozatos hozzátáplálás, mivel az élelmiszerekkel történő étrend-kiegészítéssel addig ismeretlen emésztőrendszeri problémákra (enzimhiány, ételallergia) derülhet fény. A csecsemő hosszfejlődéseCsecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A hossznövekedés megítélésére szintén percentilis görbéket alkalmaznak, amellyel figyelemmel követhető, hogy miként alakul a gyermek hossza a vele azonos korban lévő, azonos nemű társaihoz képest, valamint a rendszeres vizsgálatokból kapott tendencia alapján nyomon követhetjük növekedésének ütemét is. 3-6 havonta érdemes fekve megmérni a gyermek hosszát. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet.A gyermek hosszát befolyásolhatják öröklött tényezők (az anya és az apa testmagassága), illetve a táplálkozás és számos hormonális tényező (pl. a növekedési hormon szintje) is.A csecsemők hosszfejlődéséről bővebben itt olvashat.A csecsemő motoros fejlődéseA csecsemő mozgásának, mozdulatainak fejlődési ütemére (motoros fejlődés) számos tényező befolyással lehet. Az azonos korú gyermekek eltérő ritmusban fejlődhetnek, így az egyes mozgások kivitelezéséhez fűzött életkor csak tájékoztató jellegű.Egy 2 hónapos csecsemő a fejét már mozgatja, főleg mozgó tárgyak, emberek irányába, amit a végtagjainak helyzete is követ: amelyik irányba fordul a feje, azon az oldalon a karját és a lábát is kinyújtja, míg az ellentétes oldalon behajlítva maradnak a végtagjai („vívóállás”).3 hónapos korban hason fekve a fejét képes megtartani, ujjaival játszik.4-6 hónapos korában képes hasra fordulni, tárgyak után nyúlni.7-10 hónapos korában kezd el kúszni. Az ujjait egyre ügyesebben használja fogásra.1 éves korára támaszkodva fel tud állni.A csecsemő nyelvi fejlődéseA csecsemő nyelvi fejlődésének elengedhetetlen eleme a megfelelő hallás. Ezután fedezi fel a színárnyalatok sokaságát, valamint ezt követően ismeri fel a családtagokat vagy akár egy ismerős tárgyat. A látásfejlődés megítélésére figyelemmel kell kísérni, hogy követi-e tekintetével a mozgó tárgyakat, 5 hónapos korára pontosan nyúl-e a tárgyakért. A csecsemő látása 1 éves korára már teljes, élesen lát, és a látóterében lévő tárgyakat, embereket felismeri.A csecsemő motoros készségeinek, látásának és hallásának fejlődésében fontos szerepet kapnak a csecsemő játékai is, amelyek egyszerre segítik a gyermek testi-lelki fejlődését, és támpontot is nyújtanak a fejlődés ütemének megítélésében.Mikor forduljon orvoshoz?Beszéljen a védőnővel, illetve a háziorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet.Feltétlenül forduljon a házi gyermekorvoshoz, amennyiben gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben) vagy ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás, hasfájás, hasmenés jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal.Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, de ha az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, mindenképp forduljon házi gyermekorvosához: a babának nem javul a fejtartása; nem reagál a hangos zajokra; nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja, és másokra sem; nem követi a szemével a mozgó tárgyakat; nem játszik a saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat. SzűrővizsgálatokA kisgyermek egészségével kapcsolatos adatokat, információkat a „Gyermek egészségügyi kiskönyvébe” jegyzi fel a védőnő és a gyermekorvos. Ezt születéskor kapja a család, és minden orvosi és védőnői találkozáskor magukkal kell vinniük.Egy hónapos, majd két, három, négy, hat, kilenc és tizenkét hónapos korban történnek a szűrővizsgálatok, amelyeket státuszvizsgálatoknak is neveznek. Ezek során a gyermekorvosi rendelőben felmérik a kisgyermek általános állapotát, különös tekintettel az alábbiakra:Mérések. Megmérik a csecsemő súlyát, hosszát, fejkörfogatát (ezek elsősorban védőnői szűrővizsgálatok).Fej. Az orvos áttapintja a csecsemő koponyáját, megvizsgálja a kutacsok záródását. A kutacsok kidomborodása, besüllyedése, illetve záródásuk elmaradása különböző kórfolyamatok jelzői lehetnek. A kiskutacs (a fej hátsó részén helyezkedik el) általában a második és harmadik hónap között záródik, a nagykutacs (a fejtetőn elöl helyezkedik el) akár 18 hónapos korig nyitva maradhat.Fülek. Az orvos fültükörrel megnézi, hogy van-e folyadék vagy bármilyen gyulladás a csecsemő hallójárataiban, illetve megvizsgálja a baba reakciót különböző hangokra - többek között az édesanyja hangjára.Szemek. Az orvos szemtükörrel ellenőrzi a csecsemő szemeit, szemmozgását.Száj. Szájpadhasadékok felderítésére alaposan áttekinti a szájüreget, megvizsgálja, nem található-e szájpenész a baba szájában. Későbbi státuszvizsgálaton rákérdezhet, hogy a baba nem nyáladzik-e, vagy nem rág-e többet, mint korábban. Ezek a fogzás jelei is lehetnek.Bőr. Az orvos ellenőrzi az esetleges anyajegyeket és kiütéseket.Szív és tüdő. Fonendoszkóppal meghallgatja a baba mellkasát és hátát. Légzési nehézség, kóros légzési hangok és szívzörej esetén további vizsgálatokat javasol.Csípő. 4 naposan, 4 hetesen és 4 hónaposan is történik csípőficamszűrés.Has. A baba hasának óvatos betapintásával a különböző szervek kóros megnagyobbodása, egyes daganatok és hasi érzékenység vizsgálható.Nemi szervek. A gyermekorvos kiszűrheti a csomókat, gyulladást, a nemi szervek különböző fejlődési rendellenességét, illetve fiúknál a rejtettheréjűség vizsgálata is megtörténik.A csecsemőkori szűrővizsgálatokról bővebben itt olvashat.A csípőszűrésről csecsemőkorban bővebben itt olvashat.Kötelező védőoltásokA tuberkulózis (tbc) elleni védőoltást már újszülöttkorában, a szülészeti intézményben megkapja.A diftéria (torokgyík), a pertusszisz (szamárköhögés), a tetanusz (merevgörcs), a polio (gyermekbénulás) és a légúti rendszert támadó kórokozó (Haemophilus influenzae) elleni védőoltást 2, 3 és 4 hónaposan kapja meg.
