A várandósság első hetei a legnagyobb titkok és a legmegdöbbentőbb sebességű változások időszaka. Amikor még talán nem is sejtjük, hogy új élet növekszik bennünk, a szervezetünk már elindította a legkomplexebb építkezési folyamatot, amit a természet ismer. Egyetlen, alig látható sejtből indulva, mindössze két hónap alatt kialakul egy miniatűr emberi forma, minden szervének alapjával, az agy és a szív kezdeti struktúráival. Ez a látványos utazás a fogantatástól a nyolcadik hét végéig tart, amikor is a fejlődő élet jogosan megkapja a magzat elnevezést.
A női szaporító sejtet a köznyelvben "petének" nevezzük, de a helyes kifejezés az "oocyta". A férfi szaporítósejtjét a köznyelvben "spermának" nevezzük, de a helyes kifejezés a spermium. Miután a nő petefészke kibocsátja az oocytát a peteérésnek nevezett folyamat során, az oocyta és a spermium egyesül a méhcsövek egyikében, melyeket gyakran petevezetékeknek is nevezünk. A méhcsövek a nő petefészkeit kötik össze a méhhel.
A kezdetek: A zigóta és a korai fejlődés
Minden emberi sejt körülbelül 3 milliárd ilyen bázispárt tartalmaz. Egyetlen sejt DNS molekulája annyi információt tartalmaz, hogy ha leírt szavakkal akarnánk jelképezni, és minden bázisnak csak az első betűjét írnánk le, akkor több mint 1,5 millió írott oldal keletkezne! Ha egy felnőtt 100 billió sejtjének minden DNS molekuláját kiegyenesítenénk, azok teljes hossza több mint 101 milliárd mérföld lenne. Ez a hosszúság a Föld-Nap távolság 680-szorosa.
A megtermékenyítés után mintegy 24-30 órával a zigóta befejezi az első sejtosztódást. A mitózis nevű folyamat során egy sejt kettéválik, majd a két sejt négyfelé, és így tovább. A megtermékenyítés után 24-48 órával a terhesség már kimutatható egy "korai terhességi faktor" nevű hormon észlelésével, mely az anya vérében található.
A megtermékenyítés utáni 3-4. napra az embrió osztódó sejtjei gömb alakot vesznek fel, és az embriót ekkor morulának nevezzük. A 4-5. napra egy üreg alakul ki ebben a sejtgömbben, és ekkor az embriót blastocystának nevezzük. A blastocystán belüli sejteket belső sejtmasszának nevezzük. Ebből a részből fejlődik ki a fej, a test és a fejlődő ember számára létfontosságú további struktúrák. A belső sejtmasszában található sejteket embrionális törzssejteknek nevezzük, mert ezek képesek létrehozni az emberi testben található több mint 200-féle sejt mindegyikét.
A beágyazódás és az első struktúrák kialakulása
Miután a korai embrió végigutazott a méhvezetéken, beágyazódik az anyaméh belső falába. Ez a beágyazódásnak nevezett folyamat a megtermékenyítés utáni 6. napon kezdődik, és a 10-12. napon fejeződik be.
A növekvő embrió sejtjei egy hormont kezdenek előállítani, melynek neve humán chrionic gonadotropin vagy hCG. Ezt az anyagot észleli a legtöbb terhességi teszt. A hCG arra utasítja az anyai hormonokat, hogy azok szakítsák meg a normál menstruációs ciklust, hogy a terhesség folytatódhasson.
A beágyazódást követően a blastocysta peremén található sejtek létrehozzák a méhlepénynek nevezett struktúra egy részét, mely mintegy interfészként szolgál az anyai keringési rendszer és az embrió keringési rendszere között. A méhlepény az anyából oxigént, táplálékot, hormonokat és gyógyszereket szállít a fejlődő szervezetbe, eltávolítja a salakanyagot, valamint megakadályozza, hogy az anya vére keveredjen az embrió és a magzat vérével. A méhlepény hormonokat is termel, az embrió és a magzat hőmérsékletét pedig valamivel az anya hőmérséklete felett tartja. A méhlepény a fejlődő szervezettel a köldökzsinór véredényein keresztül kommunikál.
A csíralemezek és a szervrendszerek kezdete
Az 1. hétre a belső sejtmassza sejtjei két réteget hoznak létre, melyek neve hipoblaszt és ektoderma. A hipoblaszt hozza létre a peteburkot, amely az egyike azon struktúráknak, melyeken keresztül az anya tápanyaggal látja el a korai embriót. Az ektoderma sejtjei létrehoznak egy membránt, melynek neve magzatburok, melyben az embrió, majd később a magzat a születésig fejlődik.
A 2 és feledik hétre az ektoderma létrehoz 3 speciális szövetet vagy csíraréteget, melyek neve ektoderma, endoderma és mezoderma. Az ektoderma számos struktúrát hoz létre, köztük az agyat, a gerincvelőt az idegeket, a bőrt, a körmöket és a hajat. Az endoderma hozza létre a légzőrendszert és az emésztő traktust, valamint az olyan fő szervek egyes részeit, mint a máj és a hasnyálmirigy. A mezodermából alakul ki a szív, a vesék, a csontok, a porcok, az izmok, a vérsejtek és más struktúrák.
Az első hetek drámai fejlődése
A 3. hétre az agy három elsődleges részre osztódik, melyek neve előagy, középagy és hátsó agy. Ekkor már a légzőrendszer és az emésztőrendszer fejlődése is zajlik. Amikor az első vérsejtek megjelennek a petehártyában, vérerek alakulnak ki az egész embrióban, és megjelenik az üreges szív. A gyorsan növekvő szív szinte azonnal befűződik, és megkezdődik a különálló kamrák fejlődése. A szív a megtermékenyítés után 3 héttel és 1 nappal kezd verni. A keringési rendszer az első szervrendszer vagy szervcsoport, amely működőképessé válik.
A 3-4. hét között kialakul a testforma, és az embrió agya, gerincvelője, illetve szíve felismerhetővé válik a peteburok mentén. A gyors növekedés következtében a viszonylag lapos embrió összehajlik. Ez a folyamat a peteburok egy részét az emésztőrendszer vázába építi, és kialakul a fejlődő ember mellkasa és hasüregei.
A 4. hétre a tiszta magzatburok körülveszi az embriót egy folyadékkal teli tömlővel. Ezt a steril folyadékot magzatvíznek nevezzük, és ez a folyadék védi az embriót a sérülésektől. A szív rendszerint 113-at ver percenként. Figyeljük meg, hogyan változik a szív színe, amint a vér beáramlik és kiáramlik a kamrákból minden szívveréskor. A szív körülbelül 54 milliót dobban a születésig, és több mint 3,2 milliárdszor ver egy 80 évig élő ember teljes élete során.
A végtagok és az érzékszervek fejlődése
A felső és alsó végtagok fejlődése a végtagkezdemények megjelenésével kezdődik, a 4 hetes korban. A bőr ekkor még átlátszó, mert csak egy sejtnyi vastagságú. Amint a bőr vastagszik, átlátszósága fokozatosan megszűnik, ami azt jelenti, hogy a belső szervek fejlődését már csak egy hónapig figyelhetjük meg.
4 és 5 hetes kor közt az agy folytatja gyors fejlődését, és 5 különálló részre oszlik. A fej teszi ki az embrió teljes méretének mintegy 1/3-át. Megjelennek az agyféltekék, melyek fokozatosan az agy legnagyobb részévé válnak. Az állandó vesék 5 hetes korra jelennek meg.
A peteburok korai szaporítósejteket tartalmaz, melyeket csírasejteknek nevezünk. Szintén 5 hetes korra kifejlődnek az embrió kezei, a porcképződés pedig az 5 és fél hetes korban kezdődik meg.
A magzati fejlődés további mérföldkövei
6 hetes korra az agyféltekék növekedése aránytalanul felgyorsul az agy többi részéhez képest. Az embrió spontán és reflexszerű mozdulatokat végez. Erre a mozgásra a normális neuromuszkuláris fejlődéshez van szükség. Ha megérintjük az embrió szájterületét, az reflexszerűen visszahúzza a fejét. Kezd kialakulni a külső fül formája.
6 hetes korban már zajlik a vérsejtek képződése a májban, ahol már jelen vannak a limfociták. A rekeszizom - a légzéshez használt elsődleges izom - 6 hetes korra nagyrészt kifejlődik. A bél egy része ekkor ideiglenesen behatol a köldökzsinórba. Ez a normális folyamat, melynek neve fiziológiás sérvképződés, helyet szabadít fel a hasban más fejlődő szervek számára.
A 6 hetes korban a kézfejeken kialakul egy finom süppedés. A kezdetleges agyhullámok már 6 hetes és 2 napos korban kimutathatók. A törzs oldalán megjelennek a mellbimbók, nem sokkal az előtt, mielőtt elérik végső helyüket a mellkas elején. A csontképződés vagy osszifikáció a kulcscsonttal kezdődik, valamint az alsó és felső állkapocscsonttal.
7 hetes korban csuklás figyelhető meg. A négykamrás szív nagyrészt teljes. A szív ekkor átlagosan 167-et ver percenként. A 7 és fél hetes korban rögzített elektromos szívtevékenység hullámmintája már a felnőttekéhez hasonló. 7 hetes korra a lány magzatokban a petefészkek azonosíthatók. Az ujjak szétválnak, a lábujjak pedig csak az alapnál csatlakoznak. Ekkorra már a kezek is összeérnek, akár csak a lábak.
8 hetes korra az agy különösen összetetté válik, és az embrió testtömegének mintegy felét teszi ki. A növekedés rendkívüli ütemben folytatódik. 8 hetes korra az embriók 75%-a jobb oldali dominanciát mutat. A maradék egyenlően van megosztva a bal oldali dominancia és a nem dominált állapot között. A gyermekgyógyászati irodalom szerint az "átfordulás" képessége a születés utáni 10-20. héten jelenik meg. De ez az impresszív koordináció már sokkal hamarabb megjelenik a folyadékkal telt magzatburok alacsony gravitációs környezetében. Az anyaméhen kívül csak az erő hiánya akadályozza meg az újszülöttet abban, hogy át tudjon fordulni.
Ebben az időszakban az embrió fizikailag egyre aktívabb. Mozgása lehet lassú vagy gyors, egyszeri vagy ismétlődő, spontán vagy reflexszerű. Egyre gyakrabban figyelhető meg fejforgatás, nyaknyújtás, a kéz archoz érintése.
A 7-8. héten az alsó és felső szemhéjak gyors növekedésnek indulnak, és részben összeforrnak. Ekkorra a vese vizeletet termel, amely a magzatvízbe ürül. A végtagok csontjai, izületei, izmai, idegei és erei nagyban hasonlítanak a felnőttekére. 8 hetes korra az epidermisz vagy a külső bőr egy többrétegű hártyává válik, és áttetszősége nagyrészt megszűnik. Kinő a szemöldök, és pihék jelennek meg a száj körül.
A nyolcadik hét az embrionális időszak vége. Ekkorra az emberi embrió egyetlen sejtből egy csaknem 1 milliárd sejtből álló szervezetté nő, amely több mint 4000 különálló anatómiai struktúrából áll. Az embrió ekkor már a felnőtt szervezet struktúráinak több mint 90%-ával rendelkezik. A magzati periódus folytatódik a születésig.
A magzati fejlődés hónapról hónapra
1. Hónap: A kezdetek
A várandósság első két hete a peteérésig, illetve a megtermékenyülésig eltelt időszak. A petesejt és a hímivarsejt egyesülése után a megtermékenyült petesejt hamarosan osztódásnak indul, és megkezdi utazását a méh ürege felé. A beágyazódás után a zigótát a méhnyálkahártya vérerei látják el tápanyaggal, létrejön a kapcsolat az anyai keringés és a zigóta között. Az embrió gyorsan fejlődik, a megtermékenyülés utáni 22. napon már dobogni kezd a szív.
2. Hónap: Az alapvető szervek kialakulása
Az embrió szervei nagyjából kialakulnak, már képes reflexes mozgásokat is végezni, folyton mocorog, noha ezt a kismama nem érzi. Már elkülöníthető a fejrész, megkezdődik a végtagkezdemények kialakulása. A farokrész még néhány hétig fennmarad. A felső végtagok fejlődése gyorsabb, mint az alsóké, hamarosan kialakulnak az ujjak is.
3. Hónap: A magzat kora
Már nem embrióról, hanem magzatról beszélünk. A baba ülőmagassága már több mint négy centiméter, és az arc bizonyos részei is felismerhetőek. A magzat ilyenkor már hunyorít, nyel, és a nyelvét is mozgatja. Alszik és ébred. Ujjain körmök tűnnek fel, és ujjlenyomata is kialakul. Érzékeny az érintésre.
4. Hónap: Az első mozgások
Csontjai egyre szilárdabbak, ezáltal nagyobb rá az esély, hogy az édesanya is megérezze az apró rúgásokat. Az anya hasfalán keresztül hamarosan az apa is érzékelheti a baba rugdalását. A magzat szeme az arc oldalsó részéről a középvonal felé vándorol. A testéhez képest még mindig aránytalanul nagy fején megjelennek az első hajszálak, kialakul a szemöldök. Ujját a szájába veszi, kifejlődnek a fogcsírák.
5. Hónap: Az izmok és az érzékek fejlődése
Ekkor fejlődnek ki az izmok. A magzat már nemcsak az anya, hanem az apa hangját és egyéb beszűrődő hangokat is képes érzékelni. Testét magzatpihe borítja, ez a finom szőrzet azonban még a megszületés előtt kihullik majd. A szemhéjak egyelőre zárva vannak.
6. Hónap: A ritmusok és a védelem
A baba érzi az anya bioritmusát, ilyenkor azonban az még nem esik egybe a sajátjával. Már csuklani is szokott. Megkezdődik a faggyú, valamint a fehérvérsejtek termelése, fejlődnek a belső nemi szervek, és magzatmáz rakódik a baba ráncos bőrére, hogy megvédje a magzatvíztől. Már kialakulnak az alvási és az ébrenléti periódusok, melyeket a kismama is érzékel.
7. Hónap: Az érzékszervek élesedése
A magzat testén zsírpárnák jelennek meg. A baba felismeri édesanyja hangját, és már négy érzékszervét használja. A szem, mely eddig zárva volt, kinyílik, és válaszol a fényre. A csontok belseje megkeményedik, a hörgők kifejlődnek.
8. Hónap: A növekedés és az előkészületek
A zsírpárnák felhalmozódása folytatódik, a magzat egyre jobban hasonlít az újszülöttre. Már olyan nagyra megnő, hogy csak összegömbölyödve fér el az anyaméhben, ezért nem tud annyit mozogni. Ha mégis mocorog, azt erőteljesen teszi. Fokozódik az agyműködése, a magzatmáz is felszívódik. A szülésig még híznia kell, de a formája már kialakul.
9. Hónap: A születésre való felkészülés
Felkészül a születésre. Az agy sokkal tekervényesebbé válik. A baba mérete jelentősen nő az utolsó időszakban, a kismama azonban mégis könnyedebben érezheti magát, mert a magzat feje lejjebb ereszkedik a kismedencébe. A zsírpárnák növekedése folytatódik, és a magzat elnyeri végső, valóban kisbabás formáját. Eközben testhossza is nő.
A méhen belüli fejlődés HD (biologika, ontogenezis)
A 10. hétre a magzat összes létfontosságú szerve kialakult és megkezdik összehangolt, közös működésüket. Az agy rohamos fejlődésnek indul: percenként 250 000 idegsejt jön létre az embrionális agyban! Ha a kicsi fiú lesz, a herék megkezdik a tesztoszteron hormon termelését. A külső felépítés is folyamatosan változik, már kialakult a legtöbb ízület: a váll, a könyök, a csukló, a térd és a boka éppúgy, mint az ujjak és a lábujjak. Ez a hét több szempontból is vízválasztó a terhesség szempontjából: a hét végére befejeződik az embrionális szakasz, és kezdetét veszi a magzati periódus. A rohamos növekedésnek indult kisbaba hossza kb. 8 centiméter, súlya mintegy 28 gramm. Formára már teljesen emberi.
A rekeszizom és tüdő tovább fejlődik. Kialakulnak a hangképzéshez elengedhetetlen hangszálak. A külső nemi szerv elvileg már látható, de gyakorlatilag csak a 16-18. héten kerülhet a látótérbe az ultrahangos vizsgálaton. A belek szinte már teljes egészében átvándoroltak a köldökzsinórból a magzatba. Ez az időszak a 12. hét, azaz a harmadik hónap végéig tart. A kismama számára meghatározó korszak az első 12 hét. Sajnos az első trimeszter gyakran rosszullétekkel, hormonváltozásokkal, lelkiállapot-ingadozással nehezített. Ez nem törvényszerű, de az egészséges terhesség mellékhatása lehet. A rosszullétek sajnos egyáltalán nem könnyítik meg az újdonsült kismama életét. Különösen igaz ez az első terhességre, amikor minden új, izgalmas és elképesztő is egyben.
Az íny alatt már mind a húsz tejfog kifejlődött és a nyelven megjelennek az ízlelőbimbók. A csontok tovább erősödnek, egyre nagyobb az esély arra, hogy az anya megérezze a magzat mozgását. A körmök már mind a kéz, mind a láb ujjain kinőttek. A baba súlya már 135 gramm, hossza pedig körülbelül 16 centiméter, és egyre gyorsabban növekszik. Kialakulnak a baba ízületei, csontjai is fejlődni kezdenek. Már tudja szopni az ujját. A baba szempillája is kinő, arcát és testét pedig finom szőr, a lanugó borítja. A magzat alvás-ébrenlét idejének aránya megegyezik egy újszülöttével.
A baba ekkortájt kezd hangokat hallani: az anya szívverését és a gyomor korgását éppúgy, mint a külvilág hangjait. Ha erős zajt hall a közvetlen közelből, kezeivel eltakarja a füleit, sőt az is előfordulhat, hogy egy éles hangtól megriad a pocakban. A mozgása változatos: forog, izeg-mozog, kígyózik a méhben, bokszol és rugdos. Karja és lába egyre erősebb. Már a külső zajokra is reagál néha. A baba már 25 centiméteres lehet, súlya még csak 340 gramm körül van. Hallása már teljesen fejlett. Előfordul, hogy egy hirtelen zajra "ugrik" egyet, de az is megfigyelhető, amint édesanyja hangjára megnyugszik. A baba szemei eddig szorosan le voltak zárva, ám ezen a héten nyiladozni kezdenek. A méhen belül már a sötétség és a világosság is elkülöníthető számára. A szem színe is kialakulóban van: az újszülött kék-kékesszürke vagy sötétbarna szemmel látja meg a világot, de az első hat hónapban ez nagyon gyakran változik. Tüdeje folyamatosan fejlődik, de még mindig nem elég fejlett az önálló légzéshez. Tökéletes csak a születés idejére lesz.
A zsírszövet gyarapodásával egyre kevésbé tűnik ráncosnak a baba, ez a zsírréteg segít megtartani a hőt, miután világra jött. Ahhoz, hogy felkészüljön a kinti életre, a kicsi elkezdi utánozni a légző mozgásokat. Ismételten és ritmusosan mozgatja a rekeszizmát, de a gyakorlat még gyakran fullad csuklásba, ha véletlenül magzatvizet sikerül lenyelnie. Észrevehetően kevesebbet mozog, hisz egyre kisebb helye van a méhben. Kéz és lábujjain kialakultak a körmök, látható a haja, a szemöldöke és a szempillái. Képes oldalra fordítani a fejét, s mivel már elég nagy, az eddigi ficánkolása lassan csökkenni kezd. Teste egyre gömbölyűbb, arányosabb. Már érzékeli a különbséget a világosság és a sötétség között. Mivel egyre kevesebb helye van, legtöbbször ekkorra már fejjel lefelé helyezkedik el. A magzatmáz egyre vastagabb a baba bőrén. Valószínűleg már abban a pozícióban helyezkedik el a méhen belül, amelyben meg kíván születni. Ha még nem fordult fejre, sok anyuka olyan bensőséges kapcsolatban van kisbabájával már a szülés előtt is, hogy sikerül rávenni magzatát a pozícióváltásra. Csontjai ekkora már megerősödtek, de még elég lágyak ahhoz, hogy egy kicsit alakulni tudjanak a szülőcsatornában. Már teljesen kitölti a méhet. A körmök elérik az ujjak végét. Már körülbelül fél centis haja van. Ha első baba, akkor minden bizonnyal befordult a méhnyak felé és leszállt a medencébe, rajtra készen. Súlya még gyarapszik. Ha fényt érzékel a méhen belül, arrafelé fordul. A kicsi feje ekkorra már elhelyezkedett a kismedencében, ezért az édesanya légzése is könnyebbé válik, ahogy a méh "visszavonul" a rekeszizom alól. Mostantól naponta kb. 28 grammot hízik.
A magzat bélrendszerében szép lassan gyűlik a sötétzöld színű, kenőcsös állagú magzatszurok, amelyet a májból, az epehólyagból és a hasnyálmirigyből érkező sejttörmelék, elhalt bőrsejtek tömege és a lenyelt lanugo alkot. A magzatszurok általában a születés után nem sokkal távozik az első széklet formájában. Ha a magzat fiú, a 38. hétre a herék megérkeztek a hasüregből a herezacskóba; ha lány, a nagyajkak teljesen kifejlődtek. A baba ezen a héten már 3 kg felett van, és szinte teljesen kitölti a méhet. A lepényen keresztül az anyai szervezet az immunrendszer első védelmi vonalával, az antitestekkel látja el a magzatot: ez élete első 6 hónapjában segít majd neki a fertőzésekkel szembeni küzdelemben. A tüdő teljes gőzzel termeli a szörfaktánst, az erősödő izmok pedig a légző mozgást gyakorolják. A magzati szőrzet (lanugó) nagy része eltűnt már. A kismamáknak legfeljebb 5%-a szül a kiírt időpontban.
Az élet első szakasza az anya testében zajlik. Összefügg az anya életmódjával és szervezete állapotával. A fejlődés időtartama 9 hónap (40 hét, 280 nap). A fejlődés szakaszai: csíraszakasz (8-10 nap), embrionális szakasz (8-12. hét), magzati szakasz (12. héttől a születésig). A megtermékenyített petesejt (a zigóta) fejlődését a belső és a külső tényezők együttesen határozzák meg.
A várandósság első hetei a legnagyobb titkok és a legmegdöbbentőbb sebességű változások időszaka. Amikor még talán nem is sejtjük, hogy új élet növekszik bennünk, a szervezetünk már elindította a legkomplexebb építkezési folyamatot, amit a természet ismer. Egyetlen, alig látható sejtből indulva, mindössze két hónap alatt kialakul egy miniatűr emberi forma, minden szervének alapjával, az agy és a szív kezdeti struktúráival. Ez a látványos utazás a fogantatástól a nyolcadik hét végéig tart, amikor is a fejlődő élet jogosan megkapja a magzat elnevezést.
Minden a petevezetékben kezdődik, az ovulációt követő 12-24 órában. Ekkor találkozik a petesejt az apai örökítő anyagot hordozó spermiummal. A sikeres egyesülés - a megtermékenyítés - eredménye a zigóta, az emberi élet első sejtje. Ez a sejt már tartalmazza a teljes genetikai információt, 46 kromoszómával, amely meghatározza a leendő baba nemét, szemszínét és minden fizikai tulajdonságát. A petesejt külső rétege, a zona pellucida, azonnal megkeményedik a spermium behatolása után, megakadályozva ezzel, hogy más spermiumok is bejussanak. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a genetikai állomány pontosan 46 kromoszómából álljon.
A zigóta ezután megkezdi utazását a méh felé, ami nagyjából 3-4 napig tart. A zigóta a petevezetéken haladva rendkívül gyorsan osztódik, ezt a folyamatot barázdálódásnak nevezzük. Az osztódás során a sejtek száma nő, de a teljes struktúra mérete nem változik. A sejtosztódás exponenciális: 2, 4, 8, 16 sejt. Mire a harmadik naphoz érünk, az apró képződmény már 16-32 sejtből áll, és egy eperhez vagy málnához hasonló formát ölt. A morula a negyedik nap körül eléri a méhüreget, és ekkor megkezdődik a differenciálódás. A sejtek átrendeződnek, és a képződmény belsejébe folyadék áramlik.
Trophoblast (trofoblaszt): Ez a külső réteg, amely a későbbi méhlepényt és burkokat fogja képezni. A várandósság talán legkritikusabb és legkevésbé ismert eseménye a beágyazódás, amely általában a fogantatást követő 6-10. napon történik. A blasztociszta kiszabadul a külső burokból (zona pellucida), és a trofoblaszt sejtek agresszíven behatolnak a méh vastag, tápanyagban gazdag nyálkahártyájába (endometrium). Néhány leendő anya ekkor tapasztalhat enyhe, rózsaszínes vagy barnás foltot. Ezzel egy időben két fontos üreg is kialakul: az amniális üreg (benne a magzatvízzel, ami a jövőben védi a babát) és a szikzacskó.
A harmadik hét a fejlődés szempontjából talán a legfontosabb, mivel ekkor történik meg a gastruláció. Ez az a folyamat, amely során a két csíralemezből létrejön a három alapvető csíralemez. Ez a három réteg tartalmazza az összes információt és sejtet, amiből a későbbi szervek és szövettípusok felépülnek. A három csíralemez létrejötte a biológiai térkép első, végleges formája.
A harmadik hét végén az ektodermában megkezdődik a neuruláció, ami az idegrendszer kialakulásának kezdete. A háti oldalon megvastagodás jön létre, az úgynevezett neurális lemez, amely később bezárulva alkotja a neurális csövet.
A negyedik hét, amikor a legtöbb nő éppen a kimaradó menstruáció miatt gyanakszik a terhességre, a drámai változások hete. Az embrió ekkor még csak 4-5 milliméter hosszú, de a fejlődés sebessége elképesztő. A legfontosabb esemény a keringési rendszer kialakulása. A mezodermából kialakuló szívcső gyorsan fejlődik, és a 21-22. nap körül megkezdődik a szívverés. Bár ez a dobbanás még nem hallható, a szív már elkezdi a vér pumpálását az embrió testében és a méhlepény kezdeti ereiben. A neurális cső záródása folytatódik. A záródás elöl az agy kezdeti formáit (előagy, középagy, utóagy) hozza létre, hátul pedig a gerincvelőt.
Az ötödik hét a növekedés robbanásszerű időszaka. Az embrió hossza eléri a 8-10 millimétert, és már ultrahangon is jól látható a magzati petezsákban. Az agy fejlődése hihetetlen tempóban zajlik. A neurális cső felső része három fő agyhólyagra oszlik, amelyekből a későbbi agyi régiók (agyféltekék, kisagy, agytörzs) fejlődnek ki. A szem és a fül kezdeményei is megjelennek. A szemlencse kialakulásáért felelős ektoderma megvastagodásai, az úgynevezett lencselemezek, már láthatóak. Ezen a héten jelennek meg az első jelei a végtagoknak. Ezek apró, lapos kiemelkedések, a felső és alsó végtagok bimbói. A felső végtagok (karok) bimbói általában egy-két nappal korábban jelennek meg, mint az alsó végtagok (lábak) bimbói.
A hatodik héten az embrió hossza eléri a 12-15 millimétert. Ez az a pont, amikor a fejlődő élet már egyértelműen emberi formát kezd ölteni, bár a fej még mindig aránytalanul nagy a testhez képest. A végtagbimbók fejlődése felgyorsul. A felső végtagoknál már megfigyelhető a váll, a könyök és a csukló kezdetleges formája. A kézfejek már mint lapos, evezőszerű struktúrák jelennek meg, és megkezdődik az ujjkezdemények kialakulása. Az arc formálódása kritikus fázisba lép. A kopoltyúívek tovább differenciálódnak, létrehozva az alsó és felső állkapocs kezdeményeit. Az orrlyukak kezdeményei is megjelennek, és a szemek oldalról elkezdenek vándorolni a fej középvonala felé.
A hetedik héten az embrió átlagosan 17-20 milliméter hosszú. A fejlődés súlypontja az idegrendszerre tevődik át. Az agysejtek (neuronok) rendkívül gyorsan szaporodnak, percenként több tízezer új sejt jön létre. A kéz- és lábfejek tovább fejlődnek. Már láthatóak az ujjak, bár még hártyásan kapcsolódnak egymáshoz. Az ujjközti sejtek programozott sejthalállal (apoptózissal) elkezdenek eltűnni, ami végül elválasztja az ujjakat egymástól.
Az nyolcadik hét az embrionális időszak lezárását jelenti. A hét végére a fejlődő élet már 25-30 milliméter hosszú, és minden fő szervrendszere és teststruktúrája kialakult. Innentől kezdve már nem embrióról, hanem magzatról (fetus) beszélünk. Az arc formája egyre finomabbá válik. A fülek már szinte teljesen kialakultak, bár még alacsonyan helyezkednek el a fejen. A szemhéjak kifejlődnek, és a szem már be van zárva (és zárva is marad a 26. hétig). Az orr és a száj körvonala is egyértelműen látszik. Bár az anya még nem érzi, a magzat már igen aktív. Megjelennek az első primitív reflexek, például a meglepődési reflex és az érintésre adott válaszok. A magzat már képes a szájnyitásra és a nyelv mozgatására is. A farok teljesen eltűnik, és a gerincoszlop kiegyenesedik. A csontosodási folyamat (ossification) megkezdődik a végtagokban, ami azt jelenti, hogy a porc fokozatosan kemény csonttá alakul át.
tags: #magzat #ujjak #kialakulasa