A kisbabák gyors ütemű fejlődése - különösen a születést követő első időszakban - nagyon érdekes és izgalmas megtapasztalás lehet az újdonsült szülők számára. A fejlődés folyamán vannak bizonyos fejlődési mérföldkövek, amelyek nagy pillanatok mind a baba, mind pedig a szülők életében. Minden ilyen mérföldkő elérése várakozással teli, a szülők pedig sokszor hasonlítgatják saját gyermeküket a vele egykorúak fejlődési üteméhez. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy minden csecsemő egyedi, így a fejlődésük is. Minden mérföldkő időben el fog jönni - pontosan akkor, amikor a kisbaba készen áll rá, hogy elérje.
A baba fejlődése egy varázslatos utazás, ami tele van kalanddal, izgalommal és sok váratlan eseménnyel. Folyamatosan tanítanak minket, még akkor is, ha már a kistesóról van szó, hiszen mindannyian különböző egyéniségek és annyira mások, hogy bizony amikor már azt hittük, hogy nem sok meglepetés érhet bennünket, akkor hamar be fogjuk látni, hogy ez nem így van. Egy baba fejlődése az első év egyszerűen lenyűgöző. Ahogy egy apró, pici emberből egy világra kíváncsi totyogós lesz az valami leírhatatlan. Annyi szeretetet, annyi tanítást adnak nekünk ezen időszak alatt, amire talán önmagában egy élet is kevés lenne - ők erre mégis képesek csupán egyetlen esztendő alatt.
A baba fejlődése egy varázslatos utazás, ami tele van kalanddal, izgalommal és sok váratlan eseménnyel. Folyamatosan tanítanak minket, még akkor is, ha már a kistesóról van szó, hiszen mindannyian különböző egyéniségek és annyira mások, hogy bizony amikor már azt hittük, hogy nem sok meglepetés érhet bennünket, akkor hamar be fogjuk látni, hogy ez nem így van. Úgy gondoltuk, jól fog jönni egy nagyon átfogó, részletes bemutató a kisbaba első évéről, ahol egyetlen kattintással eléritek az adott időszak jellemzőit és ahol bátran tájékozódhattok arról, mire lehet számítani általánosságban ezekben a hónapokban.
Az első hónapok: Az alkalmazkodás és az alapvető reflexek
A baba első hónapja főként az új környezethez való alkalmazkodásról szól. Számos reflex szabályozás segíti őt. Végtagjai még hajlítva vissza, de ki tudja őket nyújtóztatni. Testrészeit még nem független mozgatja, hanem egyszerre jár a keze, lába. Figyeli a fényeket, a hangokat, mimikát. Vele született utánzási módszerrel tanul, ami most még nem akaratlagos. Kommunikációjára főként a sírás jellemző. A számára biztonságot adó anyaméh érzését idézhetjük fel, ha gyakran karunkba veszünk, beszélünk hozzá. Neki is szüksége van a biztonság érzésére, rendkívül fontos a testi kontaktus az egészséges lelki fejlődéséhez.
Az újszülöttek élettani funkciói (légzés, keringés, táplálkozás) általában gyorsan alkalmazkodnak a külvilághoz. Jó esetben ilyenkor még szimbiózisban (kölcsönösen szoros együttélésben) élnek az anyjukkal, teljes ellátást, gondoskodást, igényelnek. Mozgásuk teljesen akaratlan, reflexszerű. Alvásigényük nagy, 18-20 óra. Az első heteket jóformán teljesen kitölti a táplálkozás és az alvás váltakozása. Ebben az időben igyekezzünk nyugalmat biztosítani mind az anyának, mind az újszülöttnek. Egyrészt a szülés, illetve a születés nagy fizikai és lelki igénybevétel mindkettőjüknek, másrészt időre van szükségük, hogy megfelelően egymásra hangolódhassanak.
A csecsemő mozgásának fejlődésében is vannak bizonyos mérföldkövek, amelyeket a legtöbb szülő számontart és nagyon vár. Az 1 hónapos csecsemő hason fekve az állát megemeli, a fejét átfordítja. A 2 hónapos csecsemő a fejét már mozgatja, főként mozgó tárgyak, emberek irányába, amit a végtagjainak helyzete is követ: amelyik irányba fordul a feje, azon az oldalon a karját és a lábát is kinyújtja, míg az ellentétes oldalon behajlítva maradnak a végtagjai („vívóállás”).
A szülők ilyenkor felemelik, megetetik, tisztába rakják, megbabusgatják. Az első hónapban a baba már figyeli a környezetében előforduló hangokat. Az első két hétben még csak egy pillanatra figyel a fényes, mozgó tárgyakra, de a 4. hétre már akár idegeneket is észrevesz. Csengő hangra csökken az aktivitása. Azonnal válasszuk szét a nappalt az éjszakától, azaz csak akkor legyen az ágyában, ha azt várjuk, hogy aludjon. Egyébként máshol tartózkodjon, legjobb a járóka.
A BCG-oltást legkésőbb 6 hetes korukig kapják meg a csecsemők, de általában még a szülészeti intézményben néhány napos korukban. Ez az oltás védi a tuberkolózis ellen a babákat.
Érzékszervek fejlődése: Látás, hallás és szaglás
A hallás az egyik legelső érzék, amely kifejlődik. Tulajdonképpen a magzat már a születése előtt is képes hallani - az első hangokat magzati korban, nagyjából a terhesség 18. hetében kezdik el érzékelni, a 25-26. héten már a szülei hangját is megismeri a gyermek. Ez azt jelenti, hogy a várandósság harmadik trimeszterében érdemes és hasznos elkezdeni beszélni a magzathoz.
A hallás fejlesztésére a nyugodt, pihentető zene hallgatása is jótékony hatással van. Ez némiképp felkészítheti a csecsemőt a világrajövetelt követően hirtelen felerősödő és megsokszorozódó zajok befogadására is.
A születést követően a látás teljes kifejlődéséhez még viszonylag sok időre van szükség. Az újszülött perifériás látással születik, hónapokba telik, mire megtanulják, hogyan fókuszáljanak a látóterük közepén lévő tárgyakra. Az első időszakban a kisbabák, bár érzékelik a fényt és a mozgást, de formákat és színeket még nem tudnak felismerni és megkülönböztetni (mindent a szürke árnyalataiban látnak). Az arcuktól 20-30 cm-nél távolabbi tárgyakra sem tudnak fókuszálni, és homályosan látnak.
A látásuk két hónapos kor körül kezd el élesedni, egyéves korukra pedig eléri a teljes látásélességet, továbbá képessé válik tárgyak felismerésére és a távolságuk meghatározására.
A látás fejlődésének üteme nagyjából az alábbi szerint alakul: 8 hetes korban a csecsemő felismeri a körülötte lévő arcokat, a tekintetével azt keresi. 3 hónapos korban a látás és a kéz koordinációja összekapcsolódik, így a csecsemő képessé válik a körülötte lévő dolgokra fókuszálni. 4 hónapos korban körülbelül már egy méterre is ellát, a gyorsabban mozgó tárgyakat is képes követni. 5 hónapos korban a mélységérzékelés és a színlátás nagymértékben fejlődik. 12 hónapos korban a kisbaba képessé válik távolságok felmérésére, a látás pedig tökéletesen élessé válik. A látás fejlődését folyamatosan figyelemmel kell kísérni: például, hogy a csecsemő képes-e tekintetével a mozgó tárgyakat követni, 5 hónapos korára pontosan nyúl-e értük.
A csecsemő látása 1 éves korára már teljessé válik, tökéletesen élesen lát, és a látóterében lévő tárgyakat, embereket is felismeri.
A szaglás már a kezdetektől nagyon fejlett, és segíti a babákat, hogy megtalálják anyjuk mellét és szopni kezdjenek közvetlenül a szülés után. A csecsemők képesek anyjuk illatát is felismerni. Az orruk még „érintetlen” - ezért, ha kisbaba érzékeny a parfümre, kezdetben jobb kerülni a használatát.
Motoros fejlődés: Mozgás, egyensúly és koordináció
A csecsemő mozgásának fejlődésében is vannak bizonyos mérföldkövek, amelyeket a legtöbb szülő számontart és nagyon vár. Ilyen például a hasra fordulás, a kúszás és a felállás. A csecsemő mozgásának fejlődését azonban nagyon sok tényező befolyásolhatja. Az azonos korú gyermekek akár igen eltérő ritmusban is fejlődhetnek, így az egyes mozgások kivitelezéséhez fűzött életkor csak tájékoztató jellegű.
Egyes mozgások, mozdulatok első megjelenésének átlagos életkora:
- 1 hónapos kor: Hason fekve az állát megemeli, a fejét átfordítja.
- 2 hónapos kor: A fejét már mozgatja, főleg mozgó tárgyak, emberek irányába, amit a végtagjainak helyzete is követ: amelyik irányba fordul a feje, azon az oldalon a karját és a lábát is kinyújtja, míg az ellentétes oldalon behajlítva maradnak a végtagjai („vívóállás”).
- 3 hónapos kor: Hason fekve a fejét képes megtartani, az ujjaival játszik.
- 4-6 hónapos kor: Képes hasra fordulni, tárgyak után nyúlni.
- 7-10 hónapos kor: Kezd el kúszni, az ujjait pedig egyre ügyesebben használja fogásra.
- 1 éves kor: Támaszkodva fel tud állni.
A csecsemő mozgására a koordinálatlan kapálódzás jellemző, de fényre, hangra odafordul. Az újszülött első hangjai is ezeknek a magánhangzóknak a hosszú, elnyújtott sorából állnak - á, oáá, áooo, melyek úgy hangzanak, mintha a csecsemő sírna. A csecsemőnek a születés pillanatában hallatott sírása az az első hangmegnyilvánulás, melynek jelentősége az egész fejlődésre nézve döntő fontosságú. Ez a sírás akarattól független reflex.
A korábban észlelt reflexmozgások egy része fokozatosan eltűnik, helyükre újabb, kevésbé automatizált mozgások lépnek. A 3. hónaptól kezdve szembeötlik, hogy ezeknek a mozdulatoknak a kialakulása mennyire foglalkoztatja a csecsemőt. Erre a korra jellemző, hogy a csecsemő szeme előtt forgatja kezeit, a látótérbe kerülő lábát nézegeti. Ekkor már a kezébe akadó, ágya fölé akasztott színes rongyokat, forgó játékokat érdeklődve tanulmányozza.
A baba mozgásfejlődése látványos változásokat hoz ebben az időszakban. Kúszik, mászik, felegyenesedni igyekszik, a szakasz végén pedig felkapaszkodik, és feláll. Gyakran feltérdel, majd felállva testsúlyát egyik-másik lábára helyezi. Innen fog kiindulni az oldalazva lépegetés.
Kommunikáció és beszédfejlődés
A beszéd az a fejlettségi terület, ahol talán a legnagyobb különbségek lehetnek a kisgyermekek között. A gyermekek átlagosan 12-18 hónapos koruk körül kezdenek el beszélni, de előfordul, hogy csak jóval később. Az első szó kimondása után azonban általában meglehetősen gyorsan fejlődik a beszédkészség.
A csecsemő nyelvi fejlődésének elengedhetetlen eleme a megfelelő hallás. Ezért 4 hetes korban szokás elvégezni az ún. BERA-vizsgálatot az esetleges halláskárosodás kizárása céljából, illetve 1 éves korban a BOEL-tesztet.
A megfelelő hallás jelei megfigyelhetők a gyermek viselkedésében: reagál a hangokra, a fejét a hang irányába fordítja, az édesanyja hangjára mosolygással, gügyögéssel, illetve a hangos zajokra sírással, összerezzenéssel reagál.
A beszéd kialakulásának általános ritmusa az alábbiak szerint alakul:
- 6-10 hónaposan: Figyel a nevére.
- 11-12 hónaposan: Egyszerű utasításokat is megért.
- 2 hónaposan: Egyre több hangot kezd kiadni.
- 4-6 hónaposan: Gagyog.
- 1 évesen: Kimond egyszerű szavakat.
A megadott életkorok csak tájékoztató jellegűek, ettől való eltérések egészséges gyermekeknél is előfordulhatnak!
Kimondja az első szavait, néhány szót utánoz. Leggyakoribb szavak, amiket a csöppség megtanul az anya, mama, papa, baba. A cica, tej, pá-pá, vau-vau is a könnyebben megtanulható szavak közé tartozik - ne lepődj meg, ha a te kicsid is ezeket mondja legkorábban! Fontos megjegyezni: Minden baba egyedi ütemben fejlődik, és a szavak elsajátítása más-más ritmusban történik. Ne aggódj, ha a gyermeked még nem mond ki egyetlen szót sem, vagy ha más szavakat használ először.
Mutatóujjal rámutat dolgokra, hangadással és szemkontaktussal jelzi, mit szeretne. Egy 12 hónapos baba még nem tudja mondatokban kifejezni magát, de rengeteg módon kommunikál velünk. Tipikus helyzet, hogy az anyukák ilyenkor sokkal jobban értik a gyermekük jelzéseit, mint a család többi tagja, mivel ők töltik a legtöbb időt a picivel. Érdemes megfigyelni a testbeszédét, a mimikáját, amivel szavak nélkül beszél hozzánk! Például, amikor az addig izgalmasnak talált játékot eldobja, az azt jelentheti, hogy unatkozik, érdemes mást csinálni vele. Fontos, hogy beszélj hozzá. Nevezd meg a tárgyakat, a tevékenységeket, és magyarázd el neki, mit csináltok - még akkor is, ha úgy érzed, hogy nem ért meg belőle mindent.
A csecsemő már kifejezőbben jelzi szükségleteit: másképp sír, ha éhes, ha fáj a hasa, ha álmos. Odafigyelő anya, gondozó megfelelően reagál ezekre a jelzésekre, s ezzel megerősíti a csecsemőt abban, hogy érdemes üzeneteket küldeni a külvilág felé.
Szociális és érzelmi fejlődés
A baba érzelmi és szociális fejlődése is sokat változik az első évben. Míg kezdetben csak mosollyal, apró gesztusokkal tudják kifejezni ragaszkodásukat irántunk, 7 hónapos kor tájékán már megkezdődik a szeparációs szorongás is - ekkor egyértelműen tudtunkra adják, hogy egy lépést sem szeretnének megtenni nélkülünk és bizony mi se menjünk sehova, ahol nem vagyunk a látószögükben! Ez újra meg újra vissza fog térni még időnként, csak mindig más formában fogják kifejezni a félelmüket. Az viszont rendkívül csodálatos, hogy mennyire érezzük mi is, hogy ők is kötődnek hozzánk és egy láthatatlan, végtelen fonal köt össze velük, ami elszakíthatatlan lesz egy életen át.
A 12 hónapos baba még nem feltétlenül igényli a más gyerekekkel való játékot úgy, ahogy egy nagyobb gyermek. Ebben a korban elsősorban a szülővel való kapcsolat a legfontosabb, rajtuk keresztül ismeri meg a világot, alakulnak ki a szociális készségei. Ebben a korban a baba elsősorban a szülőkre, esetleg a testvéreire irányítja a figyelmét. A szülő a biztonságos támasza, a szeretet és a gondoskodás forrása. Az 1 éves baba még egyedül játszik, a játékokkal való ismerkedés, a tárgyak manipulálása és a környezet felfedezése nagyon fontos számukra. Jellemzően másfél éves kor körül kezdenek érdeklődni a másik gyermek iránt, kezdik megfigyelni a többiek játékát, de még ekkor sem tipikus, hogy együtt játszanak!
A szociális készségek fejlődését úgy segítheted legjobban, ha gyakran jártok játszótérre, baba-mama klubba, esetleg kifejezetten kicsiknek szánt játszóházba, ha az idő nem engedi a szabadtéri tevékenységeket. Míg a játszótéren más gyerekeket látva a baba megfigyelheti őket, és fokozatosan kialakulhat benne az érdeklődés a közös játék iránt, addig a babacsoportokban a gyerekek lehetőséget kapnak arra, hogy más babák mellett játsszanak, miközben a szülők is megismerkedhetnek egymással.
A 12 hónapos babák gyakran meglepően humorosak tudnak lenni! Bár még nem értik a viccek bonyolultságát, a saját kis világukban rengeteg nevetséges dolgot találnak. A játék során rengeteg mókás szituáció adódik, ami megnevetteti őket. Egy egyszerű bújócskázás vagy egy váratlanul lepottyanó játékmackó már elég lehet ahhoz, hogy egy jót kacagjon. A nevetéssel hívják fel magukra a szüleik figyelmét is, ami számukra nagyon fontos. A világ felfedezésének öröme is gyakran egy gurgulázó kacajban nyilvánul meg. A közös mókázás és nevetés mindkettőtökben oxitocint termel - a "boldogsághormonnak" szerepe van a szociális kötődésben, a bizalom kialakításában és a stressz csökkentésében is.
A lelki fejlődés fontos szakasza ez: a csecsemő megnyilvánulásai a környezet válaszreakciói következtében hatékonnyá válnak (ha éhesen sírok, enni kapok - tehát így kell sírjak, ha éhes vagyok), ugyanakkor a csecsemő képes lesz értelmezni a környezetből érkező jelzéseket. Fontos, hogy a szülők figyeljenek a 7-9. hónap körül megjelenő szorongásos reakcióra, az úgynevezett szeparációs szorongásra.
Táplálkozás és fogzás
A szoptatásnak továbbra is fontos szerepe van, a második félévben fokozatosan új ételek is bevezetésre kerülnek. Az eleje és vége felé természetes a gyermek fokozatos elválasztása. Ekkor már minden szükséges tápanyagot megkaphat a vegyes étkezéssel. Fejlődésében, erre az időszakra tehető az anyáról való első leválási, távolodási késztetése. Ha ekkor nem valósul meg a fokozatos elválasztás, az akadályozza a már szükségszerű önállósodás első lépését. Az egy éven túl elnyújtott szoptatás már nem a gyerek, hanem valójában az anya igényét elégíti ki.
A táplálkozásukban legnagyobb szerepe a szopásnak van. A szoptatások/étkezések száma függ az újszülött súlyától, étvágyától, a tej minőségétől, mennyiségétől. Általában kb. 3 óránként, azaz hat-hét alkalommal kérnek enni az újszülöttek. A napirend ritmusának megfelelő kialakításával (közel azonos időben történő sétáltatás, fürdetés) segíthetjük az étkezések rendszerességének kialakulását. Ez mind a gyermek, mind az anya számára fontos. A kicsi gyomrának így lehetősége van kiürülni, ami a táplálkozás élettani funkciójának jobban megfelel.
Biztosan észrevetted már, hogy míg egyes babák már viszonylag sok (akár 8-10) foggal büszkélkedhetnek 12 hónapos korukra, míg másoknak épp, hogy kibújt négy foga. Mindkettő normálisnak mondható! Minden kicsi más tempóban fejlődik, így a fogzás is eltérő időpontban kezdődhet és haladhat. Általánosságban elmondható, hogy 1 éves kor körül a legtöbb picinek már megvan az első négy foga, ezek az alsó és felső középső metszőfogak. A fogzás időpontját befolyásolja a genetika, az egészségi állapot, a táplálkozás, de még a környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. A fogzó gyerkőc nyűgösebb lehet, az étvágya csökkenhet vagy éppen megnőhet, gyakran rágcsál, hogy enyhítse az ínyviszketést.
Biztonság otthon
Erre az időszakra tehető az önálló járás kialakulása, melyhez nagy térre van szüksége. A nagyobb, instabil bútorokat (pl. könyvespolc, TV-állvány) rögzítsd a falhoz, hogy megakadályozd, hogy kicsire dőljenek, amikor kapaszkodik. A bútorok sarkaira helyezd fel a sarokvédőket, hogy elkerüld a fejsérüléseket. Érdemes az üvegfelületeket (pl. asztallap) biztonsági fóliával óvni. Ha van lépcső a lakásban, feltétlenül szerezz be egy rácsot is! Ebben az időszakban jön rá igazán az ember, hogy mennyi veszélyforrás van egy lakásban, amire nem is gondolt.
Játék és fejlődés
Minden kisgyermek lételeme, fontos örömforrása a játék, melyen keresztül ismerkedik a világmal, tanulja a világot, készül a felnőtt életre. Jón szokás, ha már egész kicsi kortól van a napnak olyan szakasza, amikor nyugodt körülmények között együtt játszik a család.
Gyakran előfordul, hogy az anyukákat elfogja a jeges rémület, hogy honnan szerezzenek gyermeküknek újabbnál-újabb játékokat, miközben a lakásban egyre csak gyűlnek a felesleges kupacok. Jó, ha tudod, hogy a babák egyáltalán nem igénylik, hogy folyamatosan új, zenélő, csörgő csodákkal kápráztasd el őket. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor a legegyszerűbb tárgyakkal való játék bizonyul a legjobbnak, amivel hosszú időre le tudja kötni magát a pici! Például: tegyél elé két üres edényt, és szórj bele különböző típusú száraztésztából egy-egy szemet, hagyd, hogy pakolásszon.
A mozgás, látás és hallás fejlődésében nagyon fontos szerepet játszik a csecsemők játéka. A játékkal töltött idő segíti a gyermek testi és lelki fejlődését - a játék menetének megfigyelése pedig fontos információkkal szolgálhat a szülőknek, illetve a szakembereknek a fejlődés ütemének nyomon követésében (lásd még: Játék csecsemőkorban).
Mikor forduljon orvoshoz?
Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, így az egyéni különbségek megjelenése esetén még nincs ok az aggodalomra.
Ha azonban az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, forduljon házi gyermekorvosához:
- A babának nem javul a fejtartása.
- Nem reagál a hangos zajokra.
- Nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja, és másokra sem.
- Nem követi a szemével a mozgó tárgyakat.
- Nem játszik a saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat.
Valamilyen változást, ill. szokatlant észlel az anyuka. Nagyon laza, vagy nagyon feszes izomtónus esetén, illetve görcsös állapotok kialakulásakor.