Sok kisgyermeket nevelő szülő teszi fel a kérdést, hogy lehet-e, illetve mikortól lehet csecsemőgondozási díj, vagy gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát vállalni. Minél több időt tölt valaki távol a munka világától, annál nehezebb lesz visszatérni oda, ezért a szülők igyekeznek a kisgyermek nevelése mellett dolgozni. Azt, hogy mikor és hogyan tehetik, ebben kívánunk segítséget nyújtani.
A csecsemőgondozási díj (CSED)
A csecsemőgondozási díj (CSED) biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás, ami a szülési szabadság idejére, vagyis 24 hétre jár. Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg, ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságból legfeljebb 4 hét eshet a gyermek születése elé. A CSED-re való jogosultság legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg és legfeljebb a 168. napig jár.
A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168. napig jár, kivéve a koraszülött gyermekek esetében. Ha a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15. napig jár.
A csecsemőgondozási díj naptári napi összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100 %-a. Az összeg bruttó összeg, amelyből a kifizető levonja az szja-t.
A CSED melletti munkavégzés korlátai
Főszabály szerint a csecsemőgondozási díj (a továbbiakban: csed) a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, legfeljebb azonban a gyermek születését követő 168. napig. Ezen időtartam alatt dolgozni nem lehet. Nem jár ugyanis csecsemőgondozási díj a biztosítottnak a szülési szabadság azon tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja. Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.
Nem jár a csecsemőgondozási díj akkor sem, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat.
Mit tekint a jogszabály keresetnek, és mit kell keresőtevékenységen érteni?
Ezeket a fogalmakat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (a továbbiakban: Ebtv.) törvény rögzíti.
Keresőtevékenység: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység. Ez azt jelenti, hogy ha biztosítási jogviszonyban vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében valaki személyesen közreműködik, akkor az keresőtevékenységnek minősül, akár kap érte díjazást, akár nem.
Kereset: a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. Tehát, ha valaki megbízási jogviszony keretében díjazásban részesül, és a díjazás összege nem éri a minimálbér 30 százalékát, illetve egy naptári napra annak 30-ad részét, akkor nem minősül biztosítottnak, és díjazása nem képez pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot sem.
A jogszabály két kivételt fogalmaz meg, melyeket nem minősít keresőtevékenységnek, így nem képezi akadályát a csecsemőgondozási díj folyósításának sem:
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, illetve
- az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.
Keresőtevékenység folytatása esetén a csecsemőgondozási díjban részesülő személynek azt 8 napon belül be kell jelentenie a folyósító szervnek.
Példa 1.
A gyermek születésének napjától, 2016. június 16-ától 2016. november 30-áig (168 napra) állapították meg a csecsemőgondozási díjat az anya részére. 2016. november 1-jétől ismét munkába kíván állni. 2016. november 30-áig csed folyósítása mellett nem végezhet keresőtevékenységet. Ha mégis munkába áll 2016. november 1-je és 2016. november 30-adika közötti időtartamban, akkor nem jár neki a csecsemőgondozási díj, és ezt az ellátást folyósító szervnek be kell jelentenie.
Példa 2.
A biztosított anya 2016. október 15-én született gyermekével részesül csecsemőgondozási díjban. 2016. novemberben 300 ezer forint prémiumot kap, melyet harmadik negyedéves munkájáért utaltak részére. Ezen összeg kifizetése nem befolyásolja csed folyósítását, hiszen nem a csed folyósításának ideje alatt végzett keresőtevékenységért kapja, és a kereset fogalmába sem ütközik a kifizetés.
A gyermekgondozási díj (GYED) melletti keresőtevékenység
A csecsemőgondozási díj folyósítását követően a gyermek második életévének betöltéséig a szülő részére gyermekgondozási díjat (a továbbiakban: gyed) állapíthatnak meg. (2016. január 1-jét megelőzően kezdődő jogosultság esetében még előfordulhat, hogy a gyermekgondozási díj folyósítása nem a második életév betöltéséig történik, ha az igénylő nem rendelkezett elegendő előzetes biztosításban töltött idővel.)
2016. január 1-jétől a gyermekgondozási díj folyósításának teljes időtartama alatt korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni. Ezen intézkedés a 2014-ben bevezetett ún. „gyed extra” csomag kiterjesztése volt. Ennek megfelelően közvetlenül a csed lejártát követően lehetősége van az anyának újra munkába állni.
2.1. Az anya visszamegy az eredeti munkahelyére dolgozni
A gyed folyósításának teljes időtartama alatt bármikor lehetősége van az anyának munkahelyére visszamenni, akár teljes munkaidőben, illetve a munkáltatóval történt előzetes egyeztetésnek megfelelően részmunkaidőben. Ilyenkor azonban a fizetés nélküli szabadság megszüntetését kell kérni. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései szerint a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Ebben az esetben gyed folyósítása melletti munkavégzésről beszélünk.
2.2. Munkahelyváltás gyed folyósításának ideje alatt
A gyed-ben részesülő anya dönthet úgy is, hogy a gyed folyósításának ideje alatt megszünteti a korábbi biztosítási jogviszonyát és egy új munkaviszonyt, vállalkozási jogviszonyt, ezzel egyidejűleg új biztosítási jogviszonyt létesít. Ebben az esetben is gyed melletti keresőtevékenységről beszélhetünk.
2.3. Egyidejűleg fennálló többes jogviszony a gyed folyósításának ideje alatt
Dönthet úgy is az anya, hogy nem abban a jogviszonyában megy vissza dolgozni, amelyben gyedre vált jogosulttá, hanem létesít egy új biztosítási jogviszonyt vagy akár egyéni, társas vállalkozói jogviszonyt, ugyanakkor nem szünteti meg a fennálló jogviszonyát, abban továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad. Így gyed folyósítása mellett, egyidejűleg fennálló többes jogviszony jön létre.
2.4. Vállalkozás létesítése vagy folytatása gyed folyósításának ideje alatt
A gyedben részesülő személy dönthet úgy, hogy társas vállalkozást alapít vagy egyéni vállalkozói jogviszonyt létesít. Mindezt megteheti úgy, hogy a vállalkozói jogviszonya mellett nem szünteti meg azon jogviszonyát, melyből gyedre vált jogosulttá. A gyed folyósításának ideje alatt a már létező vállalkozást is lehet folytatni és személyesen közreműködni a vállalkozásban. Amennyiben gyed folyósítása mellett tevékenykedik a vállalkozásban, akkor járulékfizetési „kedvezményben” is részesül a vállalkozó. Az egyéni és a társas vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül. A vállalkozók a gyed folyósításának ideje alatt mentesülnek a minimum járulékfizetési kötelezettségük alól, vagyis járulékokat csak a tényleges kivét vagy a tagi jövedelem után kell megfizetni.
Példa: Az apa 2012 óta folyamatosan fennálló biztosítási jogviszonyában fizetés nélküli szabadságot kér 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása címén és gyedet igényel. A gyed folyósítása mellett társas vállalkozást alapít és a társaság tevékenységében személyesen közreműködik. Miután kezdő vállalkozásról van szó, így külön kedvező, hogy mentesül a vállalkozó a minimum járulékfizetési kötelezettség alól, és csak a kifizetett tagi jövedelem után kell járulékfizetési kötelezettségének eleget tennie.
2.5 A „hallgatói” vagy „diplomás” gyed melletti keresőtevékenység
Az ún. „diplomás gyed” a gyermek születésének napjától annak egyéves koráig folyósítható. Az a személy, aki ezen ellátásban részesül, keresőtevékenységet a gyermek születését követő 169. naptól végezhet, kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet, mely már a gyermek születésének kezdetétől nem gátolja a „diplomás gyed” folyósítását.
Példa: 2016. március 22-étől 2017. március 22-éig a gyermek egyéves életkorának a betöltéséig az anya részére diplomás gyedet állapítanak meg, tekintettel arra, hogy az általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult. 2016. augusztus 1-jétől keresőtevékenységet végez. Mivel a gyermek születését követően 2016. július 31-éig csak 133 nap telt el, ezért 2016. augusztus 1-jétől a gyermek születését követő 168. napig (2016. szeptember 5-éig) az anya részére nem jár a diplomás gyed. 2016. szeptember 6-ától azonban az ellátás továbbfolyósítható a részére akkor is, ha továbbra is keresőtevékenységet folytat.
Gyermekgondozási díj
Ellátások a gyed melletti keresőtevékenység ideje alatt
3.1. Táppénz
Amennyiben a biztosítottnak a munkavégzési kötelezettsége feláll, de a saját vagy a gyermeke betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, és a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvos keresőképtelenként nyilvánította, abban az esetben jogosulttá válhat táppénzre. A táppénz megállapításakor az Ebtv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményszabály szerint kell a táppénz összegét meghatározni. A kedvezményszabálynak köszönhetően az a biztosított anya sem jár rosszul, aki részmunkaidőben vállalta a munkát, mert a táppénzének alapja nem lehet kevesebb, mint a korábban folyósított (jelen esetben gyed) ellátás alapja.
Példa 1.: A 2012. január 1-jétől folyamatosan biztosítási jogviszonyban álló anya a 2015. március 20-án született gyermeke jogán gyedben részesül. 2016. október 1-jén munkába kíván állni, melyet előzetesen bejelentett még szeptember 1-jén a munkáltatójának. 2016. október 1-jén azonban veszélyeztetett terhességére tekintettel az orvos „9”-es keresőképtelenségi kóddal keresőképtelen állományba veszi. Az anya részére jár a táppénz, hiszen veszélyeztetett terhessége miatt nem tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének.
Példa 2.: A több éve folyamatosan biztosított anya a gyed folyósítása mellett tervezi, hogy visszamegy dolgozni, e szándékát azonban nem jelezte a munkáltató felé. Amikor megtudja, hogy újabb gyermeket vár, az orvos keresőképtelen állományba veszi és kiállítja a keresőképtelenségről szóló igazolást, melyet a biztosított eljuttat a foglalkoztatónak és táppénzt igényel. A táppénz iránti igényét el kell utasítani, hiszen munkajogilag mentesítve van a munkavégzési kötelezettsége alól, így keresőképtelen állományba sem kellett volna venni, hiszen nincs olyan munkavégzési kötelezettsége, melyet a terhessége miatt nem tud ellátni.
3.2. Csecsemőgondozási díj újabb gyermek születése esetén
Amennyiben a biztosított anya ugyanahhoz a munkáltatóhoz megy vissza dolgozni, ahol a csed, illetve gyed folyósítását megelőzően dolgozott, és ismételten gyermeket vár, akkor az újabb gyermek születésénél a csed megállapításakor alkalmazni kell az Ebtv. 42. § (4a) és (4b) bekezdését, mely szerint, ha a gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik az újabb gyermek, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a csedrevonatkozó számítások alapján megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Ezt a kedvezményszabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
Példa 1.: A 2013. január 1-jétől biztosítási jogviszonyban álló anya 2015. január 15-én született gyermekével először csedben, jelenleg pedig gyedben részesül. 2016. június 1-jétől heti 20 órában (ennek megfelelően korábbi fizetése feléért) gyed folyósítása mellett visszamegy dolgozni. 2016. december 1-jére várja második gyermekét. Esetében a második gyermek születésekor lehet alkalmazni a kedvezményszabályt, így nem a részmunkaidő szerint kapott jövedelem alapján kell a csedet folyósítani, hanem az első gyermek születésekor megállapított, heti 40 órás jogviszonyában elért magasabb jövedelme alapulvételével.
Példa 2.: 2013. január 1-jétől biztosított anya jelenleg gyedben részesül 2014. augusztus 10-én született gyermeke jogán. 2016. április 15-én megszünteti korábbi munkaviszonyát, mert nem kíván ugyanahhoz a munkáltatóhoz visszamenni dolgozni. Új munkáltatónál új jogviszonyt létesít 2016. május 1-jétől napi hat órában. 2016. december 20-ára várja második gyermekét. Esetében nem lehet alkalmazni a kedvezményszabályt, mert már nem ugyanazon munkáltatónál áll biztosítási jogviszonyban, ahol az előző gyermek után járó csed megállapításra került, azaz részére a napi 6 órás jogviszonyban megszerzett pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kell a csedet megállapítani.
Példa 3.: A 2011. december 1-jétől folyamatosan fennálló „A” biztosítási jogviszonyában csedre válik jogosulttá a biztosított anya 2014. augusztus 10-én született gyermekével. 2016. február 1-jétől létesít egy újabb biztosítási jogviszonyt „B” munkáltatónál, heti 30 órában. Az „A” jogviszonyában továbbra is fizetés nélküli szabadságon van. Terhes lesz, az újabb gyermek születését 2016. november 22-ére várja. Mindkét jogviszonyában megigényli a csedet. Az „A” jogviszonyában jogosult lesz csedre, és a kedvezményszabály figyelembevételével kell az ellátást megállapítani. A „B” jogviszonyában el kell utasítani a csed iránti kérelmét. Miután a szüléskor egyidejűleg fennálló többes jogviszonyban áll a biztosított, az ellátásra való jogosultságát jogviszonyonként kell elbírálni. A „B” jogviszonyában nem felel meg azon csedre vonatkozó jogosultsági feltételnek, hogy a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.
Apa, mint gyed melletti keresőtevékenységet folytató
Ahogyan a fentiekben már leírásra került, a csecsemőgondozási díj időtartama 168 nap, melynek lejártát követő naptól kerülhet sor legkorábban a gyermekgondozási díj megállapítására, így ettől a naptól már keresőtevékenység folytatására van lehetőség. Amíg a csecsemőgondozási díjra főszabály szerint az anya jogosult, addig a gyermekgondozási díjra jogosultak köre bővebb, hiszen a vérszerinti vagy örökbefogadó apa, az örökbefogadó anya, valamint a családba fogadó gyám is kaphat gyedet.
A családok jelentős részénél az apa keresete, jövedelme magasabb, mint az anya keresete, ezért döntenek sokan úgy, hogy a csed lejártát követően a gyedet már nem az anya igényli meg, hanem az apa. Amennyiben az apa is megfelel a gyed jogosultsági feltételeinek, nincs akadálya a gyed folyósításának, hiszen a munkavégzés már nem zárja ki a folyósítást. Bár a gyednek van maximum összege (nem lehet több havonta, mint a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka, ami 2016-ban 155 400 forint), sok esetben még így is jóval magasabb összegű ellátás illeti meg az apát, mint az anyát, tehát a család összes jövedelme szempontjából „megérheti”, hogy az apa vegye igénybe a gyedet.
Gyermekgondozási díj
A csecsemőgondozási díj igénylése
Ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor csecsemőgondozási díj naptári napi alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos.
A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb.
Amennyiben az igénylő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor csecsemőgondozási díj naptári napi alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos.
Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb.
Amennyiben a biztosított a csecsemőgondozási díjat a szülést megelőző időponttól kéri, a szülés várható időpontját a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatával kell igazolni.
Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti elektronikus úton nyújthatja be.
Egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (a továbbiakban: SZÜF) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti elektronikus úton nyújthatja be.
Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28. nap.
Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a csecsemőgondozási díj iránti igényt. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6.
Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalhoz, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezésétől számított 8 nap, feltéve hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap.
Ki bírálja el a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet? egyéb esetben - ideértve, ha a kérelem benyújtásakor vagy elbírálásakor a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnt - a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el.
A csecsemőgondozási díjra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő vagy testvér kérheti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást.
Az első megállapítást és folyósítást követően a csecsemőgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani - az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
Gyermekgondozási díj
tags: #bevallasi #kotelezettseg #csed #idejere