Gyermek- és csecsemőkardiológia: Szívbetegségek felismerése és kezelése gyermekkorban

A gyermekkardiológia egy nagyon speciális ágazatnak minősül még a gyermekgyógyászaton belül is.

Alapvetően a veleszületett és a szerzett gyermekkori szívbetegségekkel foglalkozó szakág, ami sok esetben már a születéstől nyomon követi az érintett pácienseket.

Hazánkban éves szinten még mindig több száz gyermek születik valamilyen szívbetegséggel.

Bizonyos esetekben csak folyamatos kontrollvizsgálatokra, máskor azonban nagyobb beavatkozásokra, műtétekre is szükség lehet.

Ilyenkor egy jó szakorvos, illetve egy megfelelő gyermekkardiológiai szakrendelés életbevágóan fontos lehet annak érdekében, hogy a kis betegek megfelelő életminőség társaságában nőhessenek fel.

A gyermekkardiológia szerepe már magzati korban

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a gyermekkardiológiának csak akkor jut szerep, ha a csecsemő megszületett, vagy elért egy bizonyos kort.

Valójában azonban már akkor szükség lehet szakorvosi ellenőrzésre, amikor a pici még az anyaméhben van.

Általános gyakorlat ugyanis, hogy amennyiben a 18-20. héten elvégzett genetikai ultrahangon a szakorvos valamilyen rendellenességet talál a magzat szívfejlődése kapcsán, esetleg magas rizikófaktort állapít meg, akkor idejekorán szükség lehet egy magzati szívultrahang-vizsgálatra.

A korszerű orvostudománynak és a modern felszereléseknek köszönhetően már az anyaméhen belül elvégezhető egy ilyen vizsgálat, amivel idejekorán kiszűrhetők az esetleges szívproblémák.

A szívultrahang vizsgálatról és a Doppler-tesztről

A szívultrahang vizsgálat vagy más néven echokardiográfiás vizsgálat során egyszerű ultrahangos technológiával tudják megvizsgálni a magzat szívét úgy, hogy a szakorvos egy számítógép képernyőjén minden apró részletet szemügyre tudjon venni.

Készíthető úgynevezett Doppler-teszt is, ami nagy mennyiségben bocsát ki magas frekvenciájú hullámokat, melyek egyrészt visszaverődnek, másrészt pedig elnyelődnek a szervezetben, de alapvetően nem károsak a magzatra.

Bizonyos esetekben pedig életmentő lehet, hiszen a segítségével nemcsak képet kap a kardiológus magáról a szívről, hanem a benne áramló vér sebességét és irányát egyaránt meg tudja mérni.

A legtöbbször mindkét tesztre szükség van ahhoz, hogy a gyermekkardiológus minden esetleges problémát fel tudjon tárni, illetve átfogó képet kaphasson a gyermek szívéről, annak anatómiájáról és funkcionális állapotáról egyaránt.

Mi az és mivel foglalkozik a gyermekkardiológia?

Mielőtt konkrétan rátérnénk arra, hogy egy már megszületett gyermek esetén mikor kell gyermekkardiológushoz fordulnunk, nagyon fontos megismerni magát a szakágat is néhány szóban.

Sokan ugyanis azért nem merik gyermekkardiológus tanácsát kérni, mert nem tudják, hogy pontosan mivel foglalkozik ez az ágazat, illetve milyen tünetekkel lehet felkeresni egy szakorvost.

Általánosságban elmondható, hogy a gyermekkardiológiához kapcsolódik valamennyi szerzett vagy veleszületett gyermekkori szívbetegség vizsgálata, illetve minden ide köthető probléma, legyen szó akár komplett fejlődési rendellenességről, akár szívzörejről.

A vizsgálatokat minden esetben specializált gyermekorvos végzi, aki megfelelően képzett valamennyi gyermekkori szívrendellenesség diagnosztizálásában és kezelésében egyaránt.

Milyen okból és milyen tünetekkel keressünk fel egy gyermekkardiológust?

A fejlett képalkotó módszereknek és az egyéb vizsgálati eljárásoknak köszönhetően a veleszületett gyermekkardiológiai betegségek már egészen korán, a fentiek alapján gyakran magzati korban felismerhetők.

Emiatt a legtöbbször már a születés előtt eldől, hogy a gyermeknek szüksége van-e gyermekkardiológusi kezelésre, illetve folyamatos konzultációra vagy sem.

Tünetek, melyek gyermekkardiológiai vizsgálatot indokolnak

Bár nem lehet általánosítani, összességében mégis kijelenthető, hogy nagyon sok esetben az emberek egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy a gyermekeknél milyen tünetek jelezhetnek előre kisebb-nagyobb szívpanaszokat.

Az alábbiak észlelésekor fontos haladéktalanul felkeresni egy gyermekkardiológiai szakrendelést (is):

• Étvágytalanság, súlygyarapodási problémák: Nagyon általános kezdeti tünet lehet szívpanaszok esetén az étvágytalanság, illetve minden olyan jelenség, ami ehhez köthető. Kisebb gyermekeknél például a tartós etetési nehézség hátterében is meghúzódhat ilyen rendellenesség. Ami komolyabb gond, hogy ezzel egyetemben súlygyarapodási gondok is jelentkeznek, ezáltal a gyermek súlya vagy stagnálásnak indul, vagy csökkenni kezd, sőt nagyon sokszor a magassága, illetve hosszúsága sem fejlődik, esetenként megáll.
• Fáradékonyság, kedvtelenség: Nagyon sokszor jelentkezik a szívbeteg gyermekeknél általános fáradékonyság vagy kedvtelenség is. Ez különösen akkor veszélyes, ha az addig életvidám, állandóan pörgő lurkó egyik napról a másikra fáradékonnyá válik, nem lesz kedve játszani vagy felfedezni a világot.
• Szívzörej: A szívzörej tényére általában egy rutin gyermekorvosi vizsgálat során derülhet fény, ezáltal a szülők otthoni körülmények között értelemszerűen nem tapasztalhatják. Egészen kiskorban a zörej gyakran ártalmatlan, azonban mégis fontos lehet kivizsgálni. A szívzörej ugyanis gyakran komolyabb problémát is jelezhet a háttérben, és a szülők csak akkor bizonyosodhatnak meg gyermekük egészségéről, amennyiben elviszik egy célzott, műszeres gyermekkardiológiai kivizsgálásra.
• Szapora légzés: Sokan tüdőproblémára, esetleges asztmára gondolnak abban az esetben, ha gyermekük légzése felgyorsul, szaporává válik. A háttérben azonban kardiológiai megbetegedés is állhat, különösen akkor, ha a kérdéses tünet terhelés után jelentkezik.
• Kékes-szürkére színeződött ajkak: A kardiológiai betegségek egészen ijesztő tüneteket is produkálhatnak a gyermekeknél. Ilyen például a cyanosis, aminek részeként a beteg bőrszíne kékes-szürkés árnyalatot vehet fel. Az elváltozás általában az ajkakon és a körömágyaknál vehető észre elsőként. Az ilyen tünet jellemzően nagyon súlyos betegségre utal, így a gyermek kardiológiai kivizsgálása nem tűrhet halasztást.
• Ödéma: Az ödémás elváltozások vagy vizenyők közel sem csak felnőttkorban jelentkezhetnek kardiológiai probléma mellett, hanem sajnos gyermekkorban is. Itt fontos megjegyezni azonban, hogy a kisebbeknél általában nem a lábak dagadása a jellemző. A gyerekeknél jellemzően az arcon, főként a szem környékén jelentkezik az ödéma, de haspuffadás, kisfiúk esetén a hereburok vízzel való telítődése is gyakran előfordulhat, ami valamiféle szívpanaszra ad okot.
• Pulzusproblémák: Még a laikusok számára is gyakran egyértelmű lehet, hogy a pulzusproblémák hátterében valamilyen kardiológiai eredetű megbetegedés áll. Legyen szó túl gyors vagy túl lassú pulzusról, a kivizsgálás minden esetben indokolt, méghozzá eltérő pulzusintenzitásnál is.
• Vérnyomásproblémák: Nemcsak a pulzust, hanem a vérnyomást érintő bajok is gyakran jelezhetnek előre kardiológiai betegséget egy gyermeknél, méghozzá gyakran igencsak súlyosakat. Jellemző lehet például a gyermekkori magas vérnyomás, amihez sokszor látászavar és gyakran fejfájás társul. Ezen felül a felső és az alsó végtagon mért vérnyomásérték jelentős eltérése is valamilyen szívbetegségre utalhat.
• Ájulás, eszméletvesztés: Nem mindig kardiológiai elváltozás az oka, de amennyiben a gyermeknél többször előfordult már ájulás, esetleges eszméletvesztés, akkor ezen a területen is érdemes elvégezni egy alapos vizsgálatot a szívbetegségek kizárása érdekében.

Hogyan zajlik egy gyermekkardiológiai vizsgálat?

Mivel nincs két egyforma beteg - és ez különösen a gyermekek esetében nagyon igaz -, ezért minden gyermekkardiológiai szakvizsgálat egy kicsit más, de alapvetően ugyanolyan részegységekből tevődik össze.

Ami igazán fontos, hogy azért gyermekkardiológia, mert maximálisan a gyermekek igényeihez van igazítva a vizsgálat, ezáltal valamennyi vizsgálati fázis a szülők bevonásával, aktív közreműködésével zajlik.

Első vizsgálat esetén szükség lehet a szülők részéről a gyermekgondozási kiskönyv bemutatására, de ha vannak korábbi vizsgálati eredmények, akkor azok áttanulmányozása egyaránt elengedhetetlen.

Ha a kis beteg már visszatérő, akkor a korábbi leletek, vizsgálati eredmények és egyéb feljegyzések áttanulmányozásával kezdődik a teljes folyamat, mielőtt sor kerülne a tényleges vizsgálatokra.

Vizsgálatok

A legtöbb esetben a gyermekkardiológián fizikai vizsgálat követi a szóbeli állapotfelmérést, valamint a kórtörténet megismerését.

Ennek részeként az orvos meghallgatja a beteg szívét, szükség szerint megméri a vérnyomását, valamint az oxigénszaturációját.

A legtöbb esetben szükség van EKG-vizsgálatra is, ami átfogó képet ad a szakorvosnak arról, hogy miként működik a beteg szíve, és nagyon sok elváltozásra már ilyenkor fény derül.

Szintén általános egy kardiológiai rendelésen a szívultrahang vizsgálat, amihez egy speciális készüléket alkalmaz a szakorvos.

Segítségével alaposabban is szemügyre tudja venni a szív működését, szerkezetét, valamint az egyes szívciklusokat egyaránt.

Fontos vizsgálati alapelem még manapság a színes Doppler-szívultrahang, mely a modern orvostudomány egyik legfontosabb eszköze, ha képalkotásról van szó.

Kiterjesztett vizsgálatok

Előfordulhat olyan eset, amikor a betegnek alaposabb vizsgálatokra van szüksége a fentieken túl.

Ilyenkor a kis pácienseknek részt kell venniük terheléses EKG-n, laborvizsgálaton, Holter EKG-n, de egy 24 órás vérnyomás monitorozásra is szükség lehet.

Fontos azonban itt megjegyezni, hogy bizonyos vizsgálatok életkorhoz kötöttek, illetve erőteljes szülői felügyeletet, segítséget igényelnek, de az eredmények nagyon fontosak lehetnek a pontos diagnózis érdekében.

A szerzett és a veleszületett szívbetegségekről

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban fontos lehet beszélni még a gyermekkori szívbetegségek jellegéről is.

Beszélhetünk ugyanis veleszületett és szerzett problémákról, melyeket az alábbiakban szeretnénk röviden bemutatni.

A veleszületett szívbetegségek

Dacára a szervezett terhesgondozásnak és a magasszintű szakértelemnek, még ma is száz gyermekből legalább egy valamilyen szívfejlődési rendellenességgel születik.

Ezt hívjuk veleszületett szívbetegségnek, amihez nagyon sokféle súlyosságú és lefolyású elváltozás tartozhat.

A komolyabb rendellenességek általában már az anyaméhben, de legkésőbb a születés utáni első napokban mindig kiderülnek.

Az ok, hogy nagyon jellegzetes tüneteket produkálnak, míg a kevésbé súlyos esetek gyakran évekig, nem ritkán évtizedekig megbújnak a háttérben, sőt előfordulhat olyan eset, hogy a testi fejlődés során automatikusan gyógyulnak, végérvényesen megszűnnek.

Nagyon sok veleszületett szívbetegség azonban rövid- vagy hosszútávon, de képes veszélybe sodorni az emberi életet, ezért többségük legalább gyógyszeres kezelést igényel, sokszor azonban operációra is szükség lehet.

Fontos külön kiemelni az újszülöttkorban tapasztalható szívritmuszavarokat vagy szívizombetegségeket.

A részletes családi és egyéni kórtörténet megismerése után kerül sor az alábbi vizsgálatokra, melyek egyike sem fájdalmas és a leghatékonyabban nyugodt, együttműködő gyermeknél végezhetők el.

Ebből adódóan sokat segíthet, ha a gyermekek - főleg a kisebbek - kipihenten érkeznek a vizsgálatra.

A szívultrahang vizsgálat olyan képalkotó eljárás, melynek során fájdalmatlanul és a szervezetet károsító hatás nélkül vizsgáljuk a szív anatómiáját és működését.

A vizsgálatot általában fekvő helyzetben végezzük, de a kisgyermekeket a szülő ölébe ültetve is vizsgálhatjuk.

A veleszületett szívbetegségek előfordulási gyakorisága megközelítőleg 0.8-1 %, azaz 100 gyermekből kb. egynél valamilyen súlyosságú szívfejlődési rendellenességgel kell számolni.

A veleszületett szívbetegségek a gyermekeknél 1,5%-ban fordulnak elő.

Számos, a szívet és az ereket érintő kórkép tartozik ebbe a csoportba, melyek veszélye sokszor abban rejlik, hogy ezeknek egy része tünetmentesek lehet csecsemőkorban.

A veleszületett szívfejlődési rendellenességek esetében fontos a korai, pontos diagnózis.

Veleszületett szívbetegségről akkor beszélünk, ha a szív valamely része, pl.billentyűk, sövények, nagyerek, nem megfelelően fejlődik, ezáltal megszületés után, a keringés nem a normálisnak megfelelően működik.

Beszélhetünk un. Csökkent tüdőkeringéssel járó betegségekről, melyeknek vezető tünete a csecsemő bőrének kékes elszíneződése (cianózis).

A másik nagy csoport a fokozott tüdőkeringéssel járó veleszületett rendellenességek csoportja, amelynek vezető tünete a fáradékonyság, táplálási nehezítettség, szapora légvétel, később csökkent súlygyarapodás.

A veleszületett betegségeknek jelentős részében vezető tünet a szívzörej.

Arrythmiáról beszélhetünk, ha a szívdobogást koordináló elektromos tevékenység nem működik megfelelően, ezért a szív túl gyorsan, esetleg szabálytalanul ver.

Szerzett szívbetegségek

Gyermekkorban a fentieken túl szerzett szívbetegségek is kialakulhatnak, pl. gyulladásos betegségek (szívburok, szívbelhártya, szívizom) szívizom betegségek valamint szívritmuszavarok.

Ezentúl bizonyos rendszer betegségek részeként is érintett lehet a szív-és a keringési rendszer pl. autoimmun kórképekben (rheumatoid arthritis, szisztémás lupus erythematosus).

Mikor forduljunk orvoshoz?

Fontos a tünetek időben való felismerése és a korai diagnózis.

A betegségek egy része azonban tünetmentes, így sokáig rejtve maradhat, s csak a rutin vizsgálat, óvodai vagy iskolai szűrővizsgálat vagy pl. sportorvosi vizsgálat során merül fel a gyanú pl. szívzörej alapján.

A gyermeknél szívzörejt hallott a gyermekorvos, de nincs panasz.

Újszülött- és csecsemőkorban korai szakvizsgálat javasolt, sürgősséget az etetési nehézség vagy lassult súlyfejlődés jelent.

Iskolás korú gyermeknél időnként mellkasi fájdalom jelentkezik.

A gyermekkorban jelentkező mellkasi fájdalom hátterében 90-95%-ban extrakardiális (nem szív eredetű) mellkasi okok állnak.

A gyermeknél magas pulzus mérhető, főleg terhelés/szaladgálás során.

Magyarázható ez ritmuszavarral?

A gyermekek nyugalmi pulzusa az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken.

A csecsemőkori átlag pulzus 120/min, mely folyamatosan csökkenve éri el a felnőttkori 60-70/min-t.

Terhelés során a normál élettani funkció része, hogy a pulzus 150/min fölé emelkedik, időnként a 200/min-t is elérheti - azaz mozgás kapcsán az emelkedett pulzusszám nem kóros.

Iskolaorvosi vizsgálaton a gyermeknél magas vérnyomást mértek.

Az iskolaorvosi vizsgálatok szűrő jelleggel történnek, nem elsődleges céljuk diagnózis felállítása.

Egy alkalommal mért magas vérnyomás érték esetén annak többszöri kontrollálása javasolt, nyugodt körülmények között.

A gyermekkardiológiai vizsgálat menete

A kellemes és barátságos környezetben zajló vizsgálatunk első lépése minden esetben a félénk, vizsgálatunktól tartó gyermek bizalmának a megnyerése, ezt követi a tényleges szakorvosi vizsgálat.

Maga a vizsgálat nem fájdalmas, de az új környezet, a vizsgálóeszközök látványa (EKG, ultrahang vizsgálófej) megijesztheti a gyermeket.

Kisebb gyermekek esetében emiatt hasznos lehet ha otthon a szülők akár több alkalommal is eljátsszák a vizsgálatot, így a gyermeket nem éri meglepetés.

Szívultrahang vizsgálat (echocardiographia) segítségével a gyermekkardiológus nemcsak a veleszületett vagy szerzett anatómiai rendellenességekről de a szív funkcionális állapotáról is információt nyer.

A vizsgálattal elkülöníthető a gyermekkorban igen gyakori ártalmatlan szívzörej a kóros, teendőt igénylő eltérésektől.

A vizsgálat hanyatt fekvő helyzetben (nyugtalanság esetén szülő ölében ülve) történik, a gyermek felső testét kell szabaddá tenni.

A gyermekkardiológiai vizsgálat két részből áll, ezért érdemes hosszabb vizsgálati időre számítani.

A vizsgálat első részében a kardiológiai asszisztens segítségével készül el az EKG, amely a szív elektromos jelenségeit vizsgálja a szívizom összehédásakor keletkező elektromos feszültség regisztrálásával.

A vizsgálat eredménye fontos információt nyújt szív aktuális állapotáról, igazolja vagy kizárja például a szívritmuszavar gyanúját, illetve jelzi például a szívizom működési zavarát.

A vizsgálat fájdalommentes, mindössze pár perc nyugalmat kíván.

Az asszisztens ezen kívül egy ujjra helyezhető orvosi műszer segítségével megméri a véroxigénszintet (szaturáció mérés), amely szintén fontos információt hordoz egyes kórképek esetén.

A szív, a tüdő vagy a vérsejtek egyes betegsége esetén, ha kevesebb oxigén jut el a sejtekhez, az oxigénhiány következtében nem mennek végbe olyan életfontosságú sejtanyagcsere folyamatok, mint például az energiatermelés.

A vizsgálat második részében a gyermekkardiológus az aktuális EKG lelet ismeretében nézi végig az előző leleteket, veszi fel a kórtörténetet és készíti el a szívultrahangot.

A diagnózis felállításában a legmodernebb UH készülék áll rendelkezésre, speciálisan a szív anatómiai és funkcionális vizsgálatára kifejlesztett ultrahang vizsgálófejjel.

Mivel a vizsgálatok között mindig telik el egy kis idő, érdemes a gyermek számára játékot, mesekönyvet hozni.

A kardiológiai kivizsgálás során a gyermekek vizsgálati ideje a talált eltérés(ek) függvényében elhúzódhat, ezért előfordulhat, hogy az előjegyzési időponthoz képest csúszás történik, ezért a gyermekek komfortérzete miatt javasoljuk, hogy hozzanak magukkal a gyermek számára uzsonnát, innivalót, egy kedvelt mesekönyvet.

tags: #csecsemo #es #gyermekgyogyasz #felnott #kardiologus