A szülői felügyelet egyik legfontosabb eleme, hogy a szülők a gyermek megélhetését és felnevelkedését biztosítsák, ennek érdekében a gyermeket ellássák, gondozzák. A gyermek gondozása körében a gyermek egészségügyi ellátásáról is gondoskodni kell.
Az irányadó bírói gyakorlat szerint a gyermek veszélyeztetését jelenti az, hogy a szülők nem választanak a gyermekük számára házi gyermekorvost. A házi gyermekorvos választása a szülők számára kötelezettség, ennek egyik indoka az, hogy hatékonyabb a gyermek ellátása akkor, ha a szabadon választott orvos a gyermeket rendszeresen látja, így őt nem csak gyógyítani tudja, de az esetleges betegségek is megelőzhetők. Megvalósítja a gyermek veszélyeztetését az is, ha a szülők elmulasztják a gyermek számára a kötelező védőoltások beadatását.
A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság jóváhagyásával a szülők beleegyezése nélkül elhagyhatja, ha az az érdekeivel nem ellentétes. A szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyása önmagában a szülői felügyeletet - a személyes gondozás és nevelés kivételével - nem érinti. A gyámhivatal a szülők lakóhelye elhagyásának a jóváhagyása során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható. A gyermek huzamos időn át - így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból - önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön. A gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges. A huzamos idő fogalmát a törvény nem határozza meg, annak van jelentősége, hogy a gyermek akár önállóan, akár egyik szülőjével bizonyos célból és az ennek eléréséhez szükséges tartamban kíván külföldön tartózkodni. A célok közül a Ptk. kettőt nevesít, a tanulmányok folytatását és a munkavállalást, de nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy más célból történhessen. Nyilván a gyermek életkorából is következik az, hogy ez a huzamos külföldön tartózkodás milyen okból következhet be.
Az újszülött gondozása: Az első lépések
Egy újszülött érkezése a családba mindig nagy izgalommal jár. A babák bőre rendkívül érzékeny, az első pár nap után gyorsan veszíthet nedvességtartalmából, szárazzá, hámlóvá válhat. Ápolására az első pillanattól nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis az újszülött bőre a legnagyobb behatolási kapu a kórokozóknak. A születést követően már érdemes hypoallergén, jó minőségű fürdetőt és testápolót használni, melyekkel akár a későbbi eczemás bőrelváltozások is megelőzhetők.
A gyermekorvosok által gyakran favorizált „gyógyszertári fürdető” valójában alkalmatlan és akár káros is lehet az újszülöttek ápolására. Csak két összetevőt emelnék ki, cetil-sztearil-alkoholt és metil-parahidroxibenzoátot tartalmaz, melyek helyi bőrreakciókat és akár a későbbiekben jelentkező allergiás bőrtüneteket is okozhatnak. Tehát hagyjuk a régi berögződéseket és az újszülött bőrét olyan készítménnyel ápoljuk, ami valóban alkalmas rá.
A fürdetés és higiénia fontossága
Sokan a heti kétszeri fürdetést javasolják újszülöttkorban, ugyanakkor magam részéről a napi rendszeres, néhány perces lemosást javaslom. Ezzel az újszülöttnél fix napi rutin alakítható ki, illetve a család a fürdetés alatt együtt lehet, közös élményt nyújthat, mellette pedig a gyermek is megszabadul a napi pelenkázás, nyáladzás és később az etetések okozta szennyeződésektől. A fürdőzést meleg helyen, biztonságos, újszülött fürdetésre alkalmas kádban kell lebonyolítani és a fürdővizet a baba igényeihez érdemes beállítani.
Az első napokban a köldökcsonkra figyelni kell, hogy ne merüljön alá, száraz maradjon. Amennyiben víz érte, itassuk fel és töröljük szárazra. A fürdetés kezdetben nem több 2-3 percnél, a gyermek lemosása, gyengéd tisztítása után puha fürdőlepedővel a nedvességet felitatva (nem szárazra dörgölve) már krémelhető is. A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek.
A kisfiúk fitymáját NEM SZABAD hátrahúzni erővel, csak annyira kell visszahúzni, amennyit enged. Orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a vizelet sugara nem egyenes (annyira szűk a rés), a fityma felpuklisodik vizeletürítés kapcsán (ez egyébként gyakran segíti a letapadás oldását), vagy a terület livid, piros, gyulladt.
Öltözködés és levegőztetés
Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre. Onnan tudható, hogy a gyermeknek melege van-e vagy esetleg fázik, hogy megtapintjuk a nyakát és hátát. Ha nyirkos, izzadt, akkor kevesebb ruházat elegendő, ha hűvös, akkor viszont jobban fel kell öltöztetni.
Normál időre és súllyal született újszülöttek esetén meleg hónapokban 7-10 naposan érdemes elkezdeni a levegőztetést, télen azonban javasolt megvárni a 2 hetes kort. Fontos a fokozatosság, kezdetben csak 10-15 percre nyissuk ki az ablakot, majd 2-3 hetesen vigyük ki a gyermeket ugyancsak fokozatosan a szabad levegőre. A huzattól minden formában óvjuk a gyermeket! A baba fejére sapka ajánlott kb. egy éves korig minden évszakban és utána is a meleg, és természetesen a hideg ellen.
Alvás és pihenés
2 hónapos korig, azaz az első kötelező oltásokig nem érdemes a nagyobb családdal találkozni és közeli hozzátartozók is csak messziről nézzék a gyermeket az első hetekben. Az újszülött altatása a napi ruti nagyon fontos része. Nem szükséges egész nap görcsösen tartani az időpontokat, de a fürdetés és altatás idejét érdemes tartani.
Az újszülöttet saját kiságyban, megfelelő keménységű matracon (ne süllyedjen be a matrac a baba alatt) kell fektetni. A szülőkkel való együtt alvás orvosi szempontból nem ajánlott, illetve a szakmai irányelvek a háton alvást javasolják, ugyanis a hason altatás növeli a bölcsőhalál előfordulását. A hason alvás viszont kedvezőbb a hasfájós csecsemőknek, nyugodtabb alvást eredményez és a mozgásfejlődés szempontjából is pozitívabb hatásokkal bír.
Táplálás és vitaminok
A táplálás kérdése túlmutat a jelen összefoglalónkon, így részleteibe nem kívánunk belemenni. Az anyatejes táplálás fontosságát azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az újszülött és édesanyja számára is az igény szerint szoptatás (iszsz) a legelőnyösebb, nem érdemes görcsösen ragaszkodni a 2-3 óránkénti etetéshez. Az érett gyermek jelzi az igényeit, mikor éhes, nem szükséges éjszaka sem ébresztgetni még az első hetekben sem. Kivétel, ha koraszülött a csecsemő, valamilyen betegségben szenved vagy besárgult és aluszékony.
Az első hétre a gyermek napi folyadékigénye kb. 150 ml/kg-ra tehető, amit az étkezések alkalmával 24 óra alatt visz be: így pl. egy 3,8 kg-os, egy hetes újszülött napi igénye 570 ml, amit ha 8x eszik, kb. 70 ml-nek felel meg egy alkalomra. Ezt persze rugalmasan kell kezelni, lesz olyan amikor a baba 100 ml-t szopik, majd következő alkalommal csak 50 ml-t kér. Az anyatejes táplálást érdemes forszírozni, még ha kezdetben nehézségek is adódnak, erre kiválóan alkalmas szoptatási tanácsadó felkeresése vagy a védőnővel való konzultáció, esetleg a nyelv lenövésére gondolni, ha a baba ügyetlen, mert ez is gyorsan orvosolható.
Vitaminok szerepe a csecsemő fejlődésében
D-vitamin: a megfelelő csontfejlődés biztosításának elengedhetetlen vitaminja, ugyanakkor számos egyéb jótékony hatása is előtérbe került, pl. kiváló immunerősítő. Napi adagolása szükséges az újszülöttek esetében, mely a hazai forgalomban lévő készítményeknél 1 cseppet (4-500 NE) jelent. A D-vitamin folyamatosan adagolható kisgyermekkorig, napi adagja 500-1000 NE. Kezdése a magyar gyakorlatban 2 hetes kortól ajánlott.
K-vitamin: a véralvadási zavarok elkerülése miatt szükséges a K-vitamin adagolása születéstől kezdődően. Jellemzően az első adagot az újszülött az első életnapon megkapja, majd egy hetesen egy ismételt adag következik, mely után havonta szükséges a készítmény adagolása (1 ampulla = 2 mg) otthon, szájon keresztül, amíg az anyatejes táplálás van nagyobb arányban. Teljesen tápszeres csecsemőknél az egy hetesen beadott adag után már nem kell további K-vitamin, ugyanis a tápszerek tartalmazzák a szükséges mennyiséget.
